Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)
1994-01-15 / 14. szám
1994. január 15., szombat A mai nap üj Dunántúlt napló 3 A kitüntetett tanárok balról: Czigány Endréné, H.-né Witzenetz Júlia, dr. Szepes Lajos és Váray Zoltánná Löffler Gábor felvétele Megbecsülendő életművek Amíg tanítottak, senki nem mondta nekik, hogy köszönöm. Ez leginkább azoknak a volt diákoknak fáj, akik életmű kitüntetésre terjesztették fel egykori tanáraikat. Adorján Györgynél, Czigány Endrénét, H.-né Witzenetz Júliát, dr. Szepes Lajost és Váray Zoltánnét a Parlament Vadásztermében tegnap Életmű díjjal tüntették ki. A díjakat András- favy Bertalan, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Alapítvány kuratóriumi elnöke és Wolfart János, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke adta át annak elismeréseképpen, amit a kisebbségi iskolarendszer megvalósítása és működtetése érdekében tettek. A pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban 1958-ban indult az első nemzetiségi osztály, amely 1962-ben végzett. A 30 éves érettségi találkozón vetődött fel, hogy hivatalos elismerésben kellene részesíteni azokat a pedagógusokat, akik a német tagozat alapjait lerakták. Az osztály a magyar és a kémia kivételével minden tantárgyat németül tanult. A tanárok feladata azért volt nehéz, mert tanítványaik nem ismerték a német irodalmi nyelvet, és voltak, akik nem tökéletesen beszéltek magyarul. A már felnőtt tanulók emlékezetében úgy élnek ők, mint akik le tudtak hajolni tanítványaikhoz. Pótolni tudták a szülői ház melegét. Tudták, hogy a faluról jött lányok és fiúk számára szülőt, testvért kell, hogy helyettesítsen az új közösség. Arra tanították őket, hogy bármilyen magasra ível majd fel pályájuk, nem szabad elszakadniuk attól, ahonnan érkeztek, szeretniük kell anyanyelvűket és a falut. Dr. Hutterer Miklós érettségi elnökük jelentős pedagógiai eredménynek tartotta, hogy a diákok németes nyelvjárásukat nem szégyenük. Az ünnepélyen Adorján Györgyné és dr. Szepes Lajos idős koruk miatt nem tudtak résztvenni. A kitüntetést családtagjaik vették át. Adorján Györgyné fényképét kérésére nem közöljük. A díjátadáson az iskolát dr. Szolcsányi Jánosné igazgatónő képviselte. U. G. Kosárfonó tanfolyam munkanélkülieknek Folyamatosan dolgozzák fel a fűzet Aratják a fűzet Szentlőrinc határában, Sellye környékén, és Matty közelében. Baranya megyében 500 hektár területről márciusig folyamatosan takarítják be a beérett vesszőket. Fari János, a SALIX Erdő- gazdasági Fűz és Kosárfonóipari Vállalat szigetvári telep igazgatója beszélgetésünkkor a nehézségeket sorolja. Az esőzések és a havazás miatt nem tudták időben letermelni az egyéves, kosárfonásra alkalmas vesszőket. így a bútorkészítésre alkalmasak maradtak meg. Szigetváron csupán alapanyag előállítás történik. Innen történik a telepítőanyag előállítás - egy hektárra százezer dugvány kerül ki kézi erővel. Vágás után ide hozzák az összekötött kévéket átválogatni, méret szerint osztályozni, főzni, hántolni, újra osztályozni, szárítani és újfent osztályozni. A telepigazgató elkeseredve mutatja dolgozóinak bértáblázatát. Az országos minimálbér 45 százalékát sem kapják kézhez a kétkezi munkások. A néhány vezető bére az országos vezetői minimálbér felét éri el. Jutalom, prémium, nyereség, tizenharmadik havi fizetés - nincs. Az utóbbi években száznál többen elmentek: ma összesen 40-en dolgoznak a szigetvári, mattyi, sellyei telepen. Fejük felett a felszámolás réme lebeg. A bevételük minimális, még a bérekre sem futja. Emelni kellene a termékük árát kilónként 500 forintra - most ötödéért vesztegetik - mert ismét divat a fűzből fonott termék. Bellus Mária, békési kosárfonó tanítja a munkanélküli fiatalokat a kosárfonás fortélyaira. Mint mondja, három hónap alatt az alapfogásokat lehet elsajátítani, öt év szükséges, hogy begyakorolják a mesterséget. A geresdlaki Fenyvesi Csaba, öccsét követve választotta a kosárfonást. Testvére tavaly végezte el a tanfolyamot. Munkáját annyian keresik, hogy nem győzi a megrendeléseket teljesíteni. Adóm Erika Az országos minimálbér 45 százalékát sem kapják kézhez a kétkezi munkások Az idén hétszáz falugazdász Tv előzetes: Zsidónak lenni Pécsett Sorskérdések az Itthonban A Mecsek Egyesület kiállítása Az 1993-ban újjáalakult Mecsek Egyesület nagyszabású kiállítással mutatkozik be áprilisban a város érdeklődő polgárainak. Amint azt dr. Somogyvári Imre, az egyesület elnöke elmondta, közel fél évszázados kényszerszüneteltetés után sikerült újraszervezni Pécs város egykori reprezentatív egyesületét. Most a számbavétel következik. A tervezett kiállítás is - amelynek a Szivárvány Gyermekház ad helyet - azt a célt szolgálja, hogy a összegyűjtsék és rendszerezzék a nagymúltú egyesület még fellelhető örökségét. Ehhez kérik a nyilvánosság segítségét. Kérik mindazokat, akiknek bármilyen tárgyi emlék, fotó, kiadvány, évkönyv, vagy dokumentum van a birtokában, jelezzék azt február 15-ig dr. Horváth Csillának, aki a Várostörténeti Múzeumban (Pécs, Felsőmalom u.9., tel: 72/310-165) várja a jelentkezőket. Futnak a képek A kormány január 13-i ülésén döntött a falugazdász-hálózat felállításáról, s másnap, pénteken már tanácskozást rendeztek Tatabányán. A megbeszélésen ismertették, hogy a kormány első lépésként az idén 700 szakember munkába állításával alapozza meg a falugazdász-hálózatot, de hosszabb távon az a cél, hogy az ország 3300 településén 1500 felsőfokú végzettséggel és megfelelő gyakorlattal rendelkező gazdász segítse a körzetébe tartozó települések mezőgazdasági vállalkozóit. Ma már 300 000 Önálló mezőgazdasági vállalkozó dolgozik az ágazatban és több százezren mellékfoglalkozásként művelnek földet, tartanak állatot. Többségük kevés információval rendelkezik. Ezért a falugazdászok legfontosabb felada az lesz, hogy ellássák a tanácsot kérő gazdálkodókat piaci információkkal, segítsenek a beszerzésnél, az értékesítésnél, a hitel- és támogatási kérelmek összeállításánál. Az elhangzottak szerint Ko- márom-Esztergom megyében nagy érdeklődés előzi meg a falugazdászok munkába állítását. Az előzetes felmérések szerint a helyi önkormányzatok jó szívvel vátják őket, mert hasznos segítőtársai lehetnek a jegyzőknek is, az agrárszakigazgatás területén. A megyében az idén 25 falugazdász munkába állásával számolnak. Mindegyikükhöz 2- 6 település tartozik majd. A falugazdászok pályázati rendszerrel tölthetik be helyüket. A megyei földművelésügyi hivatal rövidesen kiírja a pályázatot. Elsősorban azok a szakemberek esélyesek erre a posztra, akik a megfelelő képzettségen kívül kellő helyi ismerettel rendelkeznek, a körzetükben élők elfogadják szakértelmüket, hitelességüket és azonosulnak a magántulajdonon alapuló piacgazdaság létrehozását célzó agrárpolitikával. melkedő alakítását nyújtja: az ő jellemábrázolásában egyesül talán a legszervesebben a részvét és az önkritika. A történet hátterét adó jellegzetes magyar kisváros, népte- len, kockaköves utcáival, ódon falaival, málló vakolatú házaival és beomlott, csonka boltozataival szintén az elmúlás komor hangulatát árasztja. A Mo- zart-zenével vizuálisan összecsengő, szomorú utalásként értelmezhető, hogy a film forgatásának helyszíne az a Tallin, amely mintha a kelet-közép-eu- rópai műveltség térbeli megtestesülése lenne. A család fizikai és lelki széthullását természetesen a kamaszlány-hősnő (Cora Fischer) is érzékeli, bizonyára ezért menekül kedves könyvének, a Copperfield David-nak a világába, miáltal egy másik a főcselekmény mellékszólamát képező képsor keletkezik, álomjelenetek füzére, s ebben ugyancsak egy megalázott gyerek sorsa tárul elénk. Ez a „párhuAz APEH elismert üzemanyagárai Megváltoztak az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által elismert üzemanyagárak január 3-ától - tájékoztatta az adóhatóság illetékese pénteken az MTI-t. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény felhatalmazása alapján teszi közzé az APEH az általa elfogadott átlagos üzemanyagárakat megadott időszakokra. Ezen az áron számla nélkül számolhatják el a magánszemélyek a gépkocsihasználattal kapcsolatos üzemanyagköltségeiket. Ezek szerint az APEH által elfogadott üzemanyagárak január 3-ától a következők: az ólommentes N91 jelű normálbenzin literje 73, a szintén ólommentes E SZ95-ÖS szuper- benzin literje pedig 75 forint. Az ólmozott benzinek közül a 92-es ára literenként 75,50 forint, a 98-as szuperé pedig 78 forint. A gázolajat literenként 65, az AROL-2T motorolajat pedig 75,50 forinttal lehet elszámolni számla nélkül. (MTI) zamos életrajz”, a német romantikus festményekre emlékeztető tengerparti tájképekkel együtt, tudatosan beleépül a film kulturális utalásrendszerébe, s ez a történetet abba az európai szellemiségbe ágyazza, amit értékalkotónak tekintünk, s ami mégis lehetővé tette ezt a szörnyűséget. Met nemcsak a történet maga tragikus Jeles András szép filmjében, hanem a szemlélet reménytelensége is az. Nincs katarzis, nincs feloldás, mondja a rendező, csak a füst van és a láng, más nem is lehet. A világ - senkiföldje... A film alapgondolata, amit a francia változat címe külön is kiemel („Dieu n'existe” - Isten nem egzisztál) talán mégsem az egyértelmű tagadás üzenetét fogalmazza meg. Hiszen, ahogy Balassa Péter rámutatott, ez a tézis, éppen a film esztétikuma által, Simone Weil híres mondatpárosát idézi: „A világ egzisztál, rossz és irreális. Isten nem egzisztál, jó és reális.” Nagy Imre Ötven évvel ezelőtt, július 4-én 4000 zsidót hurcoltak el Pécsről, Mohácsról és a környékbeli kisebb településekről Auschwitz-ba és munkatáborokba. A túlélők és a visszaköl- tözöttek számára Schweitzer József főrabbi az ötvenes években gondos, körültekintő munkával elindította a hitközségi életet, ám mára közülük alig 200 ember gyakorolja vallását a baranyai megyeszéldielyen. Róluk - múltjukról, jelenükről - szól a Pécsi Körzeti Televízió új filmje, amelyet a január 18-án kezdődő Holocaust Emlékéve alkalmából, vasárnap sugároz a TV2. A szereplők sorsa, életútja a valós, s nem ritkán tragikus történéseken túl azt is feleleveníti, hogy miként tudták megőrizni önmagukat, hitüket - Auschwitz poklától kezdve, át azokon a korszakokon, amikor a vallást üldözték - egészen máig. S hogy milyen fontos problémák foglalkoztatják napjainkban azokat, akik számára magyarságuk és zsidóságuk öntudatos vállalása nemcsak elvi, hanem létkérdés. S mint ilyen, épp oly feszítő annak, aki hatvan évvel ezelőtt volt fiatal, mint a mai ifjúságnak. A kérdés csak az, hogy közben mennyit változott a társadalom, amely az egyént körülveszi, és elég volt e majd fél évszázad, hogy az emberek megértsék végre, és elfogadják a „másságot”. Többek közt ezeket a gondolatokat is felveti Hárságyi Margit szerkesztő, és Radó Gyula rendező új filmje, amelyet 16-án 18.00-tól láthatnak a TV2-n, a Pécsi Körzeti Televízió Itthon című műsorában. A. K. Futnak a képek Lángok marta seb Jeles András filmje, a Senkiföldje 1943-44-ben játszódik. Egy zsidó polgárcsalád deportálásának történetét meséli el. Felidézi a tragédia előzményeit, majd a bevagonírozás képével zárul, amit fekete-fehér dokumentum-felvétel jelenít meg, sok ezer család szenvedéstörténetévé általánosítva az addig látottakat. A látvány szigorú és tárgyilagos, s ugyanakkor végtelenül kiábrándult: a szörnyű képeket Mozart zenéje kíséri, Pamina és Papageno kettőse a Varázsfuvolából. Mintha egy egész kulturális jelrendszer válna értelmetlenné ebben a rettenetes fináléban. A holokaust füstjének az hosszú, sötét árnyéka borul rá a világra, amiről Kertész Imre beszélt egyik írásában, a lángokról is szólva, amelyek eltakarhatatlan sebet égettek az égre. Jeles András filmje erre a füstre, s ezekre a lángokra irányítja tekintetünket. A történetet egy tizenhárom éves kislány szemével látjuk, a jelenetek az ő naplóját elevenítik meg, kiegyensúlyozott, lassú tempóban sorjázva. A higgadt közlésforma hangulati egységét a képszövés sajátos módszere erősíti: élésvágás helyett az el- sötétedés-kivilágosodás módszerével kötődnek egymáshoz a felvételek, lélegzetvételre emlékeztető szünetekkel tagolva az elbeszélést, s egyben az idő múlását is érzékeltetve. A képeknek ez a tűnődő vonulása azt a belső, lelki folyamatot is megidézi, ami éppen olyan felkavaró, mint az elhurcol tatás drámája, s szorosan összefügg azzal. A patikus csa- ' Iád végső megsemmisítése előtt ugyanis egyes tagjait külön-kü- lön is megőrli az embertelenség mozsara. A hallgatag, bölcselkedésre hajlamos Bélát, akit Halász Péter alakít súlyosan, il- lúziótlan józansággal, az egyensúlyát vesztett, érzéki anyát (Kathleen Gáti), a patrícius méltóságot sugárzó, szelíd nagypapát (Sós Elemér) és a nagymamát, akinek sokszínű megformálásával Láng Éva a film kiéIII. Angol Nyelvű Diák Drámafesztivál Az Angol Nyelvű Drámafesztivál a magyar diákoknak szeretne egy olyan fórumot nyújtani, melynek segítségével fontos nyelvi készségeket sajátíthatnak el, illetve fejleszthetnek tovább. A tavalyi fesztiválra 80 alsó-, közép- és felsőoktatási intézményből, köztük Pécsről és Baranyából is száz jelentkezés érkezett. Idén a szervezők a tavalyi forma tökéletesítése mellett kötelezték el magukat. Ez azt jelenti, hogy marad a négy területi verseny és egy döntő. Az 1994. március 11-től 13-ig tartandó rendezvény a remények szerint minden eddiginél színvonalasabb lesz. A területi elődöntőkre a következő négy városban kerül sor: Ajkán, Gyöngyösön, Hódmezővásárhelyen és Szekszárdon (a délnyugat-magyarországi iskolák ez utóvvi helyen szerepelhetnek majd). A közös döntő 1994. március 25-27-ig lesz Jászberényben. Fontos, hogy egy iskola maximum két előadással jelentkezhet, egy-egy produkcióban 35 diák szerepelhet. Az előadás nyelve természetesen angol, és időtertama nem lehet hosszabb 30 percnél. Az egyes csoportok utaztatásáról az iskolák maguk gondoskodnak. Szállást és étkezést kollégiumokban oldják meg, így a résztvevők minél jobban megismerhetik egymást. Az előadások színhelyeit a helyi szervezőkkel közösen választják ki. A jelentkezéseket legkésőbb 1994. február 9-ig várják az alábbi címen: Karin Wilkinson, T. F. Gyakorló Általános Iskola, 5100 Jászberény, Rákóczi u. 53. Telefon: (57)321-155.
