Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)
1994-01-14 / 13. szám
2 aj Dunántúli napló 1994. január 14., péntek 24 óra a nagyvilágban Clinton támogatja az orosz reformokat Bili Clinton amerikai elnök vendéglátójával Borisz Jelcin orosz elnökkel a Kremlben, a világ egyik legnagyobb ágyújánál, amellyel soha nem tüzeltek Pécs Közgyűlése nem szavazta meg a tömegközlekedés új tarifáit A németek állandó tagok? Az Egyesült Államok támogatja, hogy Németország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjává váljon. A bonni külügyminisztérium csütörtökön közzétett anyaga szerint erről biztosította a német külügyminisztert, Klaus Kinkéit Madeleine^ Albright, az Egyesült Államok állandó ENSZ-megbízottja. Albright Prágából jövet állt meg rövid időre Bonnban, s Clinton és a visegrádi országok államfőinek találkozójáról is tájékoztatást adott. Albright szerint a találkozón a békepart"erség koncepciója „lelkes helyeslésre” talált. Ciampi lemondott Carlo Azeglio Ciampi olasz kormányfő csütörtökön benyújtotta lemondását Oscar Luigi Scalfaro köztársasági elnöknek. A két politikus félórás találkozója után kiadott elnöki közlemény szerint az államfő még nem döntött a lemondás elfogadásáról. Scalfaro valószínűleg megkéri Ciampit, hogy ügyvivő kormányfőként dolgozzon tovább, mivel az elnök várhatóan még a héten feloszlatja a parlamentet, és március végére vagy április elejére előrehozott választásokat ír ki. Az alkotmány értelmében Scalfaro vissza is utasíthatja a kormányfő lemondását. Gorbacsov bírál Az elszalasztott lehetőségek találkozójának nevezte Mihail Gorbacsov a hétfőn Brüsszelben véget ért NATO-csúcstalál- kozót. A volt Szovjetunió első és egyben utolsó elnöke úgy vélekedett: nem a valódi kérdések szerepeltek a tanácskozás napirendjén. Veszélyesnek nevezte a NATO „elsietett keleti irányú kibővítését” és bírálta a „partnerség a békéért” elnevezésű amerikai kezdeményezést. Az Oroszország és az Egyesült Államok közötti új típusú, partneri kapcsolatok szellemében zajlott csütörtökön Moszkvában Borisz Jelcin és Bili Clinton találkozója. A partneri viszony „hozadéka”, hogy Bili Clinton messzemenő támogatásáról biztosította az oroszországi reformokat és konkrét segítséget ígért azok folytatásához, jelezve egyben: Washington kész a reformok szociális következményeinek enyhítésében is részt venni. A két ország közötti bizalom erősödését jelzi, hogy Jelcin és Clinton történelminek nevezhető megállapodást kötött arról, miszerint nem irányozzák többé egymás országaira az atomrakétákat. A két fordulóban tartott találkozó első felében Jelcin és Clinton szűk körben tárgyalt. Az orosz elnök tájékoztatta vendégét a választások utáni politikai helyzetről és leszögezte, hogy - időnként viharosan ugyan - de folytatódik az oroszországi parlamenti demokrácia kiépülése. Bili Clinton részletesen beszámolt a brüsszeli NATO-csúcs eredményéről és a partnerség a békéért kezdeményézésről. Ennek kapcsán egyetértettek abban, hogy nem jelenhetnek meg az országokat elválasztó vonalak a kontinensen. Jelcin és vendége áttekintette azt is, hogyan áll az orosz reformok előmozdítására a hetek tavalyi, tokiói csúcsértekezleten foganatosított intézkedések megvalósítása. A Kremlben tett rövid séta után a két elnök minisztereik és szakértőik bevonásával folytatta a tárgyalásokat. A második fordulóban a gazdasági kérdések voltak túlsúlyban. Jelcin leszögezte, hogy szó sem lehet a reformok lefékezéséről, mire Clinton - mintegy válaszul - támogatásáról biztosította az orosz reformokat és többszázmillió dolláros konkrét segítséget helyezett kilátásba. Három- százmilliót szán Washington a kis vállakózások fejlesztésére, további százat pedig az orosz nagyipar rekonstrukciójára és elő akarja mozdítani Moszkva csatlakozását a GATT-hoz is A két elnök mellett a külügyminiszterek is tanácskoztak. Andrej Kozirev és Warren Christopher megbeszélésén nagy hangsúllyal esett szó a „partnerség a békéért” megállapodásról. Kozirev szerint ugyanakkor egyelőre korai még arról beszélni, hogy hova is vezet majd a kezdeményezés. A külügyminiszteri megbeszéléseken egyeztettek egy sor dokumentumot. így a találkozó végeztével nyilatkozatot tesznek közzé a csúcs eredményéről, az emberi jogokról, illeve a tömegpusztiító fegyverek elterjedésének megakadályozásáról, az exportellenőrzésről, a közel-keleti rendezésről. Ezen kívül több kétoldalú megállapodást is aláírnak. Pénteken Leonyid Kravcsuk ukrán elnök csatlakozásával hármas csúcsot tartanak az orosz fővárosban, amelynek során Borisz Jelcin és két vendége ellátják kézjegyükkel az ukrán atomrakéták leszerelésére vonatkozó nyilatkozatot. Ennek értelmében három éven belül leszerelik a Moszkvát és Washingtont egyaránt aggasztó 176 rakétát és a hozzájuk tartozó 1500 atomrobbanófejet. Bili Clinton elnök a csütörtöki megbeszélések végeztével megállt a néhai hírhedt KGB épülete előtt a Ljubjanka téren és betért az épület mögötti élelmiszerboltba, majd meglátogatta betegágyánál II. Alek- szij pátriárkát. Áz amerikai elnök este Borisz Jelcin Moszkva melletti, ogaijovói dácsájára hajtatott, ahol vacsora közben, kötetlen körülmények között folytatták az eszmecserét. O London: Noha a hét eleji NATO-csúcson brit-francia kezdeményezésként fogadták el az új légi fenyegetést a szerbek ellen Srebrenica és Tuzla körül, csütörtökre világossá vált, hogy a kezdeményezők közül legalábbis Nagy-Britannia nem gondolja komolyan a fenyegetést. Londoni kommentátorok számára egyértelmű, hogy az ötlet csak a keményebb NATO-vonalat sürgető amerikai elnök megnyugtatására, és a Bosznia ügyében kialakult - látszólagos vagy valódi - transzatlanti nézeteltérés kezelésére szolgált, semmint a szerbek tényleges fenyegetésére. O Kairó: „Ha Izraelt egy szigeten - Madagaszkáron, Cipruson, Máltán vagy valahol - hozták volna létre, el lehetett volna kerülni a szüntelen háborúskodást az arabokkal” - vélte Vlagyimir Zsirinovszkij, az orosz ultranacionalista pártvezér az izraeli rádióban csütörtökön elhangzott interjújában. A Liberális Demokrata Párt első embere szerint „tíz, húsz, akár harminc millió zsidót le lehetett volna így telepíteni probléma nélkül”. A politikus, aki sikeresnek bizonyult választási kampányát egyebek között az „anticioniz- musra” építette, ezzel együtt támogatja Izrael létét. O Varsó: Az erre az évre tervezett központi áremelések visz- szafogását, és a költségvetési törvényjavaslat ilyen értelmű módosítását követeli a lengyel kormánytól és a szejmtől a Szolidaritás. A szakszervezet országos bizottságának szerdai ülésén úgy döntöttek, hogy ha a kormány és a parlament nem teljesíti követelésüket, február 9-ére az egész országból Varsóba hívják a dolgozókat, hogy a minisztertanács épülete előtti tüntetéssel fejezzék ki nemtetszésüket. Ha ez sem hozza meg a kívánt eredményt, a szakszervezet kész általános sztrájkot hirdetni. (Folytatás az 1. oldalról) vagy jelentős kifogás nem is merült fel a képviselők körében. Február 1-től például 33 forint lett volna buszjegy, 824 forint pedig az. összvonalas bérlet ára, ha ezt a testület a rendeletalkotáshoz szükséges arányban fogadta volna el. Csakhogy nem volt meg a szükséges többség! Az utazók azonban ne nagyon bizakodjanak: a tapasztalatok szerint ez a kérelem még mesz- sze nem lefutott ügy. A történelmi belváros környezetkímélő forgalmi rendjéről szóló rendelet módosításával a Király és a Ferencesek utcáknak állandó bejelentett lakosai - akik nem rendelkeznek saját területen gépkocsi elhelyezési lehetőséggel - a forgalomcsillapított övezet területén lakókkal azonos kedvezményt kaptak. A tegnapi ülés legfontosabb témája az önkormányzat ez évi költségvetése koncepciójának tárgyalása volt. Csakhogy igazából koncepció nélkül, amire előterjesztőként dr. Krippl Zoltán polgármester is utalt. A költségvetési bizottságtól a helyzet felvázolására és az eldöntendő kérdések megfogalmazására tellett. A felvázolt helyzet lényege pedig a következő: a szakbizottságok által szükségesnek ítélt többletigények nélkül is közel 1,2 milliárd forint hiány mutatkozik a jelenleg számításba vehető források és a kiadások között. A most kimutatott forráshiány több mint felerészében a közalkalmazotti és köztisztségviselői törvény többletkiadásainak az állami költségvetés által nem biztosított, s emiatt az önkormányzatra háruló többletterhei- ből adódik. A kormánykoalíciós pártok önkormányzati frakcióinak képviselői a költségvetési koncepció bevezető vitájában nem hallatták hangjukat, a másik olfogadta Kiss Gyula munkaügyi miniszter javaslatát arról, hogy- a tervek szerint április 1-jétől- két százalékkal csökkentsék a Munkanélküliek Szolidaritási Alapjába fizetendő munkaadói járulékot. A sajtóértekezleten Kiss Gyula ezzel kapcsolatosan elmondta, hogy a munkaadókat mindeddig 7,2 százalék járulék- fizetési kötelezettség terhelte. Most mód nyílik a mérséklésre annak köszönhetően, hogy folyamatosan csökken a nyilvántartott munkanélküliek száma. A kormány a járulék-mérséklésre vonatkozó indítványát a foglalkoztatási törvényt módosítani kívánó előterjesztésben nyújtja be az Országgyűlésnek. Elfogadta a kormány azokat a szempontokat is, amelyek alapján kidolgozzák egy új büntető- eljárási törvény tervezetét. Bárd Károly igazságügyi helyettes államtitkár az alapelveket ismerAz Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldalának soros elnöke levelet küldött a munka- vállalói oldalnak kifejezve, hogy február 4-én vagy február 11-én készek a minimálbérről tárgyalni. Erről a munkaadók csütörtökön tájékoztatták az MTI-t. A levél megírására azért került sor, mert tisztázódott a munkaadók-kormány kétoldalú tárgyalássorozat időpontjainak nagy része. Az első két témakör vitája már e héten pénteken megkezdődik. A munkaadói oldallal a kormányzat közölte, hogy a kétoldalú tárgyalásokat január végéig szeretné lezárni. Mint ismeretes, a munkaadók elsőként azt kívánják megvidalról viszont megfogalmazódott, hogy a nagyobb városok a kormányzat politikai machinációinak áldozataivá lettek. Abban eltértek a vélemények, hogy a bevételi és a kiadási oldal közötti különbség ténylegesen mekkora lehet. Az MSZP részéről dr. Toller László, a FIDESZ részéről Szabó Tamás egyaránt arra mutatott rá, hogy a bevételek alultervezettek, tehát növelhetők, illetve csökkenthetők a kiadások a költségvetési elkötelezettségek felülvizsgálata révén. Mások kevésbé optimistán vélekedtek arról, hogy ezzel a módszerrel túlnyomó mértékben sikerülhet-e a hiány lefaragása. A FIDESZ-frakció kinyilvánította azon álláspontját, hogy az induló költségvetésbe nem látja helyesnek a hitelfelvétel beállítását. A testület által elfogadott változatban viszont ennek lehetőségét nem zárták ki. Ugyanakkor a források növelésére felülvizsgálni rendelték a vagyonhasznosításból származó bevételeket, a kiadások csökkentésére a beruházási és felújítási elkötelezettségeket. A tegnapi ülést egy mini média-háború vágta félbe. Dr. Mikes Éva alpolgármester terjesztette elő, hogy a közgyűlés engedélyezze a Pécs Városi Televíziónak egy kft. létrehozását újságalapítás céljából. Amíg ezt a tervet a FIDESZ és az SZDSZ részéről erőteljesen támogatták és már eldöntött kérdésnek tekintették, addig az MSZP részéről megalapozatlannak és szükségtelennek minősítették, hogy a „városnak” saját lapja legyen. Horváth Ferenc, a KDNP frakcióvezetője a döntés előtt az alapító okirat, illetve a társasági szerződés tervezetét kívánta látni. Mivel nem sikerült elérni a téma elnapolását, 8 képviselő nem szavazásával határozatképtelenné tette a testületet. D. I. tetve hangsúlyozta: gyors, hatékony és a felesleges formalizmustól mentes büntető igazságszolgáltatási rendszer kialakítását tűzik célul. Tisztán el akarják határolni a rendőri, ügyészi, bírói teendőket. Szélesítenék a bírói jogkört; a tárgyalást megelőző szakaszban is megteremtenék a bírói közreműködést. Kialakítanák végül az egyszerűsített eljárásokat, amely lehetőséget adna az ügyek differenciált elbírálására. A falugazdász hálózat létrehozásáról ugyancsak döntött a kabinet. Miként Medgyasszay László földművelésügyi államtitkár kifejtette, a falugazdászok - felsőfokú végzettségű, mező- gazdasági gyakorlattal rendelkező szakemberek, akiket a működési körzetéhez tartozó települések lakói ismernek és elfogadnak - tanácsokkal segítik majd a helyi gazdálkodókat problémáik megoldásában. tatni a kormányzattal, hogy miként csökkenthető a Szolidaritási Alapba befizetendő munkaadói járulék. A munkaadók nehezményezik, hogy bár a munkanélküliek száma a prognózisokhoz képest is csökkent, számukra nemhogy mérséklődött, de emelkedett a járulék. Nem tartják elfogadhatónak az újonnan bevezetett minimáladó intézményét, s ennek visszavonását kezdeményezték. Amennyiben ez nem történhet meg, legalább az induló vállalkozásokat kívánják három évig mentesíteni a minimáladó alól. Kifogásolják, hogy a befektetői preferenciákból a kis és középvállalkozásokat kirekesztik. (MTI) Csökkenhet a munkaadói járulék A csütörtöki kormányülés elTárgyalnának a minimálbérről
