Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)
1994-01-13 / 12. szám
1994. január 13., csütörtök Közélet üj Dunántúli napló 7 Amikor egy fizetőeszköz névértéke is értelmezésre szorul Bérlakás kárpótlási jegyért Brüsszel után merre? A mérleg pozitívnak tűnik Az atlanti szervezet brüsz- szeli csúcsértekezlete és a kedden közzétett közös zárónyilatkozat nemzetközi elemzése azonnal, gőzerővel beindult. S ez nem csoda, hiszen - mint Manfred Wömer főtitkár megfogalmazta - a hidegháború vége óta a legfontosabb NATO-tanácskozásra került most sor. Mi történt a fő témakörben, a NATO tagság ügyében? Sokan igen kritikus véleményt hangoztatnak: az amerikaiak által kezdeményezett békepartnerséget „meghátrálásként”, „Közép-Kglet-Európa cserbenhagyásaként” értékelik. A derűlátóbbak ebben a számunkra is létfontosságú ügyben mégis legalább a NATO és a kelet-európai térség kiszélesedő együttműködésének lehetőségére, illetve a békepartnerség révén - legalábbis elvileg - elérhető szoros kooperációra, s az „út végén” az esetleges teljes tagság esélyére hivatkoznak (a hivatalos magyar vélemények ehhez állnak közel). A bírálók viszont arra figyelmeztetnek: a békepartnerség keretei túl képlékenyek, nem fogalmazódott meg a NATO-kibővítés konkrét feltételrendszere, s a Nyugat „túlzottan” reagált Moszkva érzékenységére. Hol van az igazság? Merre megyünk akkor Brüsszel után? A legtöbb megfigyelő hajlamos elfogadni azok véleményét, akik eleve irreálisnak tartották az atlanti szövetség gyors, ráadásul új választóvonalakat létrehozó felduzzasztását, hiszen ez egyes jelentkezők elfogadását, mások visz- szautasítását jelentette volna. S ha hozzávesszük a délszláv válság ügyében jelzett határozottságot, s az ukrán atomarzenál leszerelésének bejelentését, a brüsszeli mérleg csakugyan pozitívnak tűnik. Igaz, a mutató még kimozdulhat ellenkező irányba is. Moszkvában például érhetik még meglepetések az odautazó Clinton amerikai elnököt, és vele együtt a világot. De miért ne bízhatnánk egyszer jó meglepetésekben is? Sz. G. Szlavenka mostari siratója Lesz-e új híd a Neretván? Amióta megszületett az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény, a polgárok elég széles köre számára teremtődött meg a töprengés kényszere: vajon hogyan tudnák legelőnyösebben felhasználni a kárpótlási jegyeket. Ezeknek az árfolyama, ha hullámzik is, nem igen, vagy csak alig éri el a névérték felét, amennyiben az alatt a kamatokkal növelt értéket értjük. Csak emlékeztetőül: törvényi rendelkezés szerint a kárpótlási jegy a kibocsátás naptári negyedévének első napjától három évig kamatozik. A kamat mértéke pedig a mindenkori jegybanki alapkamat 75 százaléka. A kárpótlási jegy jelenlegi névértéke tehát a kibocsátáskorinak már több mint 140 százaléka. A legelőnyösebb felhasználási mód egyértelműen az ön- kormányzati tulajdonú bérlakás megvásárlása. A törvény kötelezi az önkormányzatokat, hogy a saját jogon szerzett kárpótlási jegyet a bérlakás vételáraként névértékben, vagyis kamatokkal növelt értékben fogadják el. Az önkormányzatoknak veszteséges üzlet A névérték és a jelenlegi árfolyam miatt ez az ügylet az önkormányzatok számára csak veszteséges lehet, tehát a fizetőeszközként nem rajonganak a kárpótlási jegyért. Annak tulajdonosai számára viszont jelenleg az ilyen felhasználás településenként éltérő mértékű lehetőség. Van, ahol ez gyakorlatilag egyenlő a nullával, hiszen a kárpótlási jegy akkor és ott lehet fizetőeszköz, ahol az ön- kormányzat értékesíti a bérlakásait. A vételi jog a bérlőt csak a Lakástörvény azon részeinek Fahrenheitskála Lengyelországban? A Fahrenheit Társaság azt szeretné, ha bevezetnék a Fah- renheit-féle hőmérsékleti skála használatát Lengyelországban, ahol a skála megalkotója született. A festőművészekből, szobrászokból, zenészekből és filmrendezőkből alakult társaság véleménye szerint ugyanis ez a skála alkalmasabb arra, hogy „a jelen időszak és a művéslzet hőmérsékletét méije” - olvasható a Zycie Warszawy-ban. A társaság tagjai azt kívánják, hogy Lengyelországban kettős hőmérsékletmérési rendszert vezessenek be. Azt is tervezik, hogy Gdansk balti kikötővárosban szobrot állítanak Gabriel Dániel Fahren- heitnak, aki itt született 1686- ban. hatálybalépésével illeti meg , amelyeket karácsony előtt az Alkotmánybíróság kiigazítani rendelt. Eddig a pontig az ön- kormányzatok belátásán múlott, hogy eladják-e a bérlakásaikat, vagy sem. Baranyában Mohács, Siklós és Szigetvár önkormányzata ez idáig nem folytatott lakásértékesítést: mindhárom városban úgy döntöttek, hogy megvárják a Lakástörvény erre vonatkozó rendelkezéseinek hatályba lépését. Az erről szóló rendeleteik csak tervezet formájában léteznek, illetve március 31. vagy július 1. határnappal lépnek érvénybe. Információink szerint egyik városi önkormányzat sem kíván az első Kárpótlási törvényben kötelezően előírt feltételeken tágítani. Komlón viszonylag nagy mértékben folyt, illetve folyik az önkormányzati bérlakások értékesítése. Az ár meglehetősen méltányos, hiszen ha valaki egy összegben fizeti meg, akár már 100 ezer forintért is tulajdonosa lehet egy nálunk átlagos méretűnek mondható lakásnak. Amennyiben a vevő és a kárpótlási jegy címzettje azonos, a jegyet névértékben - tehát kamatokkal növelten - a bérelt ön- kormányzati tulajdonú lakás megvásárlásra is fel lehet használni. Ezt a bérlő megteheti ha- zástársa, gyermeke, unokája, illetve szülei javára is. A kárpótlási jegy címzettjének örökösét is úgy tekintik, mint aki saját jogon jutott ehhez a speciális fizetőeszközhöz. Az elbukott 50% Komló Önkormányzata tavaly év végére 12 millió forint névértékben jutott lakásértékesítésből származó kárpótlási jegyhez. Mivel szüksége volt pénzre, egy bróker-cégnek eladta a jegyeket: a kibocsátás- kori névérték 75 százalékáért! Könnyű utána számolni, hogy mivel fizetőeszközként a kamatokkal növelt névértékben kellett elfogadnia a kárpótlási jegyeket, a városi önkormányzat mintegy 50 százalékot bukott ezen az ügyleten. Pécs Ónkormányzat talán minden más városnál nagyobb arányban értékesítette, illetve értékesíti a tulajdonába került bérlakásokat. Eddig névértékben mintegy 60 millió forint kárpótlási jegyhez jutott, amivel nem igen tud mit kezdeni. Pécsett egyébként az önkormányzatnak a kárpótlási jegyek fizetőeszközként való felhasználásáról szóló rendelete speciális szabályokat is tartalmaz. Ezek, meg a sajtóban a kárpótlási jegyek felhasználási köréről általában megjelent nyilatkozatok és ismertetők nincsenek igazán szinkronban. Speciális pécsi szabályozás A Kárpótlási Törvény - 1991. évi XXV. Tv. 7.§ (2) - szerint a kárpótlási jegyek fizetőeszközként névértékben - tehát kamatokkal növelten - való elfogadása kötelező, ha a bérlő a saját jogán szerzett kárpótlási jegyét használja fel az önko- rányzati lakás vételára, vagy vételárelőlege kifizetésére. Ez amit a törvény kötelezően előír. A többi csak kiteijesztés, amit az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal ajánlott az önkormányzatoknak. Pécs Ön- kormányzata ezt az ajánlást némi megszorításokkal, illetve egyéb kiterjesztésekkel fogadta el és foglalta rendeletbe. Kötelező tehát Pécsett a kárpótlási jegyek fizetőeszközként- kamatokkal növelt névértéken- való elfogadása, amennyiben a város területén magánerőből állami telken felépített garázs „bentlakó” bérlője a saját jogán szerzett kárpótlási jegyét a garázs vételárának kifizetésére használja fel. A 100 százalékra szűkített kiterjesztés Az előbbieken kívül Pécs Önkormányzata fizetőeszközként fogadja el a saját jogon szerzett kárpótlási jegyeket két másik esetkörben, de csak a kibocsátáskori névérték címleteiben, tehát kamatokkal nem növelt 100 százalékos névértékben. Az egyik időben terjeszti ki a lehetőséget: a Kárpótlási Törvény hatálybalépét megelőzően értékesített bérlakások fennálló vételárának kiegyenlítésére vagy mérséklésére is felhasználhatók a kárpótlási jegyek, de csak egyszeri alkalommal. Ugyanilyen feltétellel - egyszeri alkalom és 100 százalékos, kibocsátáskori névérték - fogadja el a kárpótlási jegyet az önkormányzati bérlakás vételárának vagy vételárelőlegének mérséklésére, illetve kiegyenlítésére, amennyiben a lakást a kárpótlásra jogosult saját kárpótlási jegyének felhasználásával hozzátartozójának kívánja megvásárolni. A rendeletszöveg szó szerint ezt tartalmazza: „A házingatlant a bérlő vagy élettársa a leszármazottja vagy az örökbefogadott gyermeke, továbbá szülője részére is megvásárolhatja ”. A félreértések forrásai A legtöbb vita és reklamáció a 100 százalékos kibocsátáskori névérték és a kamatokkal növelt névérték miatt keletkezett. Az is előfordult azonban - legalább is hozzánk érkezett olvasói bejelentés szerint - , hogy az IN- KÖZ Irodában a hozzátartozók körét a bérlővel egy háztartásban élőkre szűkítették. Akár így történt, akár félreértés volt csupán: a rendelet szövegében szó sincs olyan kikötésről, hogy a hozzátartozó a bérlővel egy háztartásban éljen. Akad még egy előírás, amelyből talán még viták származhatnak, ezért nem árt hangsúlyozni: amennyiben a fennálló tartozásoknál magasabb értékű kárpótlási jeggyel fizetnek, a különbség a vévőnek készpénzben nem fizethető vissza a pécsi szabályozás szerint. Végezetül egy fontos információ: Pécs Közgyűlése mindazon törvényi előíráson túlmenő kedvezményt, amit az úgynevezett első Kárpótlási Törvényben meghatározott jogosultsági körnek adott, tavaly valamennyi kárpótlási törvény jogosultjaira kiterjesztően értelmezte. Dunai Imre Építették 1566-ban és 1993 november 9-én, egy keddi nap délelőttjén, 10 óra 30 perckor semmisült meg. Élt 427 évet, a hercegovinai főváros, Mostar óvárosában ívelte át a Neretva folyót. Csaknem fél évezreden át kavargott rajta és körülötte a Balkán tarka etnikai áradata. Régi köveit törökök, szerbek, horvátok, bosnyákok, albánok, görögök, osztrákok, magyarok taposták - s muzulmánok, zsidók, katolikusok, görögkeletiek. A hidat sokan elsiratták, de Szlavenka Drakulics, az egykori Jugoszlávia írónője csak most csatlakozott az elnyújtott rekviemhez: amikor egy lapban meglátott egy mostari képet, amiről kiretusálták a híd maradványait. Az írónő számára ez volt az a pillanat, amikor nem tudott tovább hallgatni. Elmondta, apja 1953-ban küldött Mostarból egy anzikszot. A fehér híd mögött karcsú minaret, fölötte valószínűtlen kék ég, íve alatt zölden hömpölyög a folyó, a távolban hegyek barnáiknak. Kislány volt, amikor ez a képeslap megérkezett és ő elhatározta, egyszer megnézi majd ezt a hidat. Nem sürgős - gondolta már felnőttként is - a hidak megvárják az embert. Nem ő tehet róla, hogy tévedett. A hidak nem mindig várják meg az embert, a négyszázévesek sem, különösen a Balkánon. Szlavenka Drakulics azt írja, most már nem tehet mást, mint azt, hogy elmeséli a kislányának: volt egyszer egy híd, ami évszázadokon át összehozta, összekötötte a nagyon különböző embereket, aztán az emberek egyszercsak lerombolták azt, ami oly sokáig szolgálta őket. S új anzikszot készítettek ... Mi, magyarok , megértjük az írónő fájdalmát, elég pusztítást és elég olyan fotót láttunk, amiről valakik kiretusálták azt, ami, vagy aki nem tetszik nekik. Ezért van alapunk nemcsak az együttérzéshez, de tán a vigaszhoz is. Az idősebbek közülünk látták a Dunába roskadni Budapest hídjait, de látták azt is, amint újjáépítve ismét átívelik a Neretvánál szélesebb folyót. Pedig annak idején mi is azt éreztük, amit Szlavenka Drakulics most: „ha látjuk egy halott asszony fényképét, megsiratjuk, s közben arra gondolunk, meghalt valaki. Valaki más. De a híd - mi vagyunk”. Ez a biztosíték a feltámadására. Nem tudni mikor, de egyszer Mostarban is így lesz. Ha Szlavenka már nem is, a lánya még kaphat Mostarból olyan képes levelezőlapot, amin ismét a régi - új híd íveli át a folyót - és a múló századokat. A Singulair sikere a szomszédokon múlik Szennyvíztisztítás amerikai módra Tímár Lajos felhívja a figyelmemet, Dunafalván leálltak a szennyvízhálózat kiépítését célzó beruházással. Magyarázatul hozzáteszi: van ugyanis a „szokásosnál” jóval olcsóbb megoldás is. Ez pedig az Amerikában már széles körben elterjedt - 400 000 berendezést állítottak munkába - Singulair szennyvíztisztító kisberendezés. A Tímár és Társa Bt. a Tisztaforrás elnevezésű céggel van kapcsolatban, amely kft. szállítja az amerikai berendezéseket Magyarországra. Nálunk eddig 16 helyen szerelték fel, egyelőre preferencia-jelleggel. Az ellenőrző mérések folyamatosak. Talán a végeredménynél kell kezdenünk: a Singulair-ben tisztított víz UV-lámpával történő átvilágítást követően iható. Bár erre - mármint kóstolására - se Méhes Zsolt, egy tervező-szolgáltató kft. ügyvezetője, a kis szennyvíztisztítók szakértője, se én nem vállalkoznánk, de tény: a műszeres mérés ezt a minőséget jelzi. Amiért pedig Dunafalván leálltak a beruházással: a csatorna és tisztító megépítésére kapott legkedvezőbb ajánlat 107 millió forint volt. Ha a Singulair-rel csinálják, összesen 43 millióba kerül. A berendezés pontos neve: egyedi kommunális szennyvizek tisztításánál használható kisberendezés a rendkívül költséges csatornázás, illetve a környezetszennyezést okozó szikkasztók használatának kizárására. Az USÁ-ban egyébként telepítését állami támogatás segíti. A háztartási szennyvizet biológiai úton tisztítja, kapacitása naponta nagyjából két köbméter, ezért a csatornázatlan területeken a családi házaknál, kisebb társasházaknál telepíthető. Szippantani csak „takarításjelleggel,,, évente egyszer kell. A Singulair magyarországi alkalmazását az Országos Vízügyi Felügyelet a múlt év elejétől engedélyezte. Az Egészségügyi Minisztériumban azonban késik az aláírás, mint Méhes Zsolt jelzi: ahogy az nálunk megszokott... Jóllehet, ezekben a napokban a csapadékhiányra senki sem gondol, de a berendezés előnyei mellett azt is meg kell említeni, hogy a Singulair által megtisztított szennyvíz az előírások figyelembe vétele mellett öntözővízként minden további nélkül felhasználható. Ebből eredően: ha erre nem kell, el is szikkasztható, vagy bármilyen befogadóba beengedhető. Az egész egyébként egy három kamrára tagolódó vasbetonmedencéből és a levegőz- tető-keverő berendezésből áll. Hogy megint a végénél kezdjük: a harmadik kamrában már olyan víz van, amelyben - van rá példa - halat nevelnek. Az alkalmazásánál a gond talán ott van, hogy leggazdaságosabban négy család kiszolgálására érdemes telepíteni. Márpedig akkor a négy telektulajdonos Éözül egynek vállalnia kell, hogy az ő területén épül meg a nagyjából 12 köbméteres medence. Ha a szomszédok nem tudnak közös nevezőre jutni, meg lehet persze csak saját használatra is csinálni, de akkor költségesebb. További gond: nálunk telepítéséhez még nem lehet állami támogatást igényelni. Csak remény van egyelőre, hogy a vízprogramot követő súlyos igény a csatornázás és szennyvíztisztítás iránt, felkelti az illetékesek figyelmét a gyors és olcsó megoldások iránt. Az olcsóság egyébként nem csak a beruházás árában jelentkezik. Az üzemeltetés szinte meghökkentően kevésbe kerül. Elektromos áram működteti a berendezést, egy jobb vasaló energiaigényének ötödéről van szó. Mészáros A. A szigetváriak várnak a lakástörvény rendelkezésének életbe lépésére Fotó: Läufer L.
