Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1994-01-13 / 12. szám

1994. január 13., csütörtök Közélet üj Dunántúli napló 7 Amikor egy fizetőeszköz névértéke is értelmezésre szorul Bérlakás kárpótlási jegyért Brüsszel után merre? A mérleg pozitívnak tűnik Az atlanti szervezet brüsz- szeli csúcsértekezlete és a kedden közzétett közös záró­nyilatkozat nemzetközi elem­zése azonnal, gőzerővel bein­dult. S ez nem csoda, hiszen - mint Manfred Wömer főtitkár megfogalmazta - a hideghá­ború vége óta a legfontosabb NATO-tanácskozásra került most sor. Mi történt a fő témakörben, a NATO tagság ügyében? So­kan igen kritikus véleményt hangoztatnak: az amerikaiak által kezdeményezett béke­partnerséget „meghátrálás­ként”, „Közép-Kglet-Európa cserbenhagyásaként” értéke­lik. A derűlátóbbak ebben a számunkra is létfontosságú ügyben mégis legalább a NATO és a kelet-európai tér­ség kiszélesedő együttműkö­désének lehetőségére, illetve a békepartnerség révén - lega­lábbis elvileg - elérhető szoros kooperációra, s az „út végén” az esetleges teljes tagság esé­lyére hivatkoznak (a hivatalos magyar vélemények ehhez áll­nak közel). A bírálók viszont arra figyelmeztetnek: a béke­partnerség keretei túl képléke­nyek, nem fogalmazódott meg a NATO-kibővítés konkrét fel­tételrendszere, s a Nyugat „túlzottan” reagált Moszkva érzékenységére. Hol van az igazság? Merre megyünk akkor Brüsszel után? A legtöbb megfigyelő hajla­mos elfogadni azok vélemé­nyét, akik eleve irreálisnak tar­tották az atlanti szövetség gyors, ráadásul új választóvo­nalakat létrehozó felduzzasz­tását, hiszen ez egyes jelentke­zők elfogadását, mások visz- szautasítását jelentette volna. S ha hozzávesszük a délszláv válság ügyében jelzett határo­zottságot, s az ukrán atomar­zenál leszerelésének bejelen­tését, a brüsszeli mérleg csak­ugyan pozitívnak tűnik. Igaz, a mutató még kimozdulhat el­lenkező irányba is. Moszkvá­ban például érhetik még meg­lepetések az odautazó Clinton amerikai elnököt, és vele együtt a világot. De miért ne bízhatnánk egyszer jó megle­petésekben is? Sz. G. Szlavenka mostari siratója Lesz-e új híd a Neretván? Amióta megszületett az állam által az állampolgárok tulajdo­nában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény, a polgárok elég széles köre számára teremtődött meg a töp­rengés kényszere: vajon hogyan tudnák legelőnyösebben fel­használni a kárpótlási jegyeket. Ezeknek az árfolyama, ha hullámzik is, nem igen, vagy csak alig éri el a névérték felét, amennyiben az alatt a kamatok­kal növelt értéket értjük. Csak emlékeztetőül: törvényi rendel­kezés szerint a kárpótlási jegy a kibocsátás naptári negyedévé­nek első napjától három évig kamatozik. A kamat mértéke pedig a mindenkori jegybanki alapkamat 75 százaléka. A kár­pótlási jegy jelenlegi névértéke tehát a kibocsátáskorinak már több mint 140 százaléka. A legelőnyösebb felhaszná­lási mód egyértelműen az ön- kormányzati tulajdonú bérlakás megvásárlása. A törvény köte­lezi az önkormányzatokat, hogy a saját jogon szerzett kárpótlási jegyet a bérlakás vételáraként névértékben, vagyis kamatok­kal növelt értékben fogadják el. Az önkormányzatoknak veszteséges üzlet A névérték és a jelenlegi ár­folyam miatt ez az ügylet az önkormányzatok számára csak veszteséges lehet, tehát a fize­tőeszközként nem rajonganak a kárpótlási jegyért. Annak tulaj­donosai számára viszont jelen­leg az ilyen felhasználás telepü­lésenként éltérő mértékű lehető­ség. Van, ahol ez gyakorlatilag egyenlő a nullával, hiszen a kárpótlási jegy akkor és ott le­het fizetőeszköz, ahol az ön- kormányzat értékesíti a bérlaká­sait. A vételi jog a bérlőt csak a Lakástörvény azon részeinek Fahrenheit­skála Lengyelországban? A Fahrenheit Társaság azt szeretné, ha bevezetnék a Fah- renheit-féle hőmérsékleti skála használatát Lengyelországban, ahol a skála megalkotója szüle­tett. A festőművészekből, szobrá­szokból, zenészekből és film­rendezőkből alakult társaság vé­leménye szerint ugyanis ez a skála alkalmasabb arra, hogy „a jelen időszak és a művéslzet hőmérsékletét méije” - olvas­ható a Zycie Warszawy-ban. A társaság tagjai azt kívánják, hogy Lengyelországban kettős hőmérsékletmérési rendszert vezessenek be. Azt is tervezik, hogy Gdansk balti kikötővárosban szobrot ál­lítanak Gabriel Dániel Fahren- heitnak, aki itt született 1686- ban. hatálybalépésével illeti meg , amelyeket karácsony előtt az Alkotmánybíróság kiigazítani rendelt. Eddig a pontig az ön- kormányzatok belátásán múlott, hogy eladják-e a bérlakásaikat, vagy sem. Baranyában Mohács, Siklós és Szigetvár önkormányzata ez idáig nem folytatott lakásérté­kesítést: mindhárom városban úgy döntöttek, hogy megvárják a Lakástörvény erre vonatkozó rendelkezéseinek hatályba lépé­sét. Az erről szóló rendeleteik csak tervezet formájában létez­nek, illetve március 31. vagy jú­lius 1. határnappal lépnek ér­vénybe. Információink szerint egyik városi önkormányzat sem kíván az első Kárpótlási tör­vényben kötelezően előírt felté­teleken tágítani. Komlón viszonylag nagy mértékben folyt, illetve folyik az önkormányzati bérlakások értékesítése. Az ár meglehető­sen méltányos, hiszen ha valaki egy összegben fizeti meg, akár már 100 ezer forintért is tulaj­donosa lehet egy nálunk átlagos méretűnek mondható lakásnak. Amennyiben a vevő és a kárpót­lási jegy címzettje azonos, a je­gyet névértékben - tehát kama­tokkal növelten - a bérelt ön- kormányzati tulajdonú lakás megvásárlásra is fel lehet hasz­nálni. Ezt a bérlő megteheti ha- zástársa, gyermeke, unokája, il­letve szülei javára is. A kárpót­lási jegy címzettjének örökösét is úgy tekintik, mint aki saját jogon jutott ehhez a speciális fi­zetőeszközhöz. Az elbukott 50% Komló Önkormányzata ta­valy év végére 12 millió forint névértékben jutott lakásértéke­sítésből származó kárpótlási jegyhez. Mivel szüksége volt pénzre, egy bróker-cégnek el­adta a jegyeket: a kibocsátás- kori névérték 75 százalékáért! Könnyű utána számolni, hogy mivel fizetőeszközként a kama­tokkal növelt névértékben kel­lett elfogadnia a kárpótlási je­gyeket, a városi önkormányzat mintegy 50 százalékot bukott ezen az ügyleten. Pécs Ónkormányzat talán minden más városnál nagyobb arányban értékesítette, illetve értékesíti a tulajdonába került bérlakásokat. Eddig névérték­ben mintegy 60 millió forint kárpótlási jegyhez jutott, amivel nem igen tud mit kezdeni. Pécsett egyébként az önkor­mányzatnak a kárpótlási jegyek fizetőeszközként való felhasz­nálásáról szóló rendelete speciá­lis szabályokat is tartalmaz. Ezek, meg a sajtóban a kárpót­lási jegyek felhasználási köréről általában megjelent nyilatkoza­tok és ismertetők nincsenek igazán szinkronban. Speciális pécsi szabályozás A Kárpótlási Törvény - 1991. évi XXV. Tv. 7.§ (2) - szerint a kárpótlási jegyek fize­tőeszközként névértékben - te­hát kamatokkal növelten - való elfogadása kötelező, ha a bérlő a saját jogán szerzett kárpótlási jegyét használja fel az önko- rányzati lakás vételára, vagy vé­telárelőlege kifizetésére. Ez amit a törvény kötelezően előír. A többi csak kiteijesztés, amit az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal ajánlott az önkormányzatoknak. Pécs Ön- kormányzata ezt az ajánlást némi megszorításokkal, illetve egyéb kiterjesztésekkel fogadta el és foglalta rendeletbe. Kötelező tehát Pécsett a kár­pótlási jegyek fizetőeszközként- kamatokkal növelt névértéken- való elfogadása, amennyiben a város területén magánerőből állami telken felépített garázs „bentlakó” bérlője a saját jogán szerzett kárpótlási jegyét a ga­rázs vételárának kifizetésére használja fel. A 100 százalékra szűkített kiterjesztés Az előbbieken kívül Pécs Önkormányzata fizetőeszköz­ként fogadja el a saját jogon szerzett kárpótlási jegyeket két másik esetkörben, de csak a ki­bocsátáskori névérték címletei­ben, tehát kamatokkal nem nö­velt 100 százalékos névérték­ben. Az egyik időben terjeszti ki a lehetőséget: a Kárpótlási Tör­vény hatálybalépét megelőzően értékesített bérlakások fennálló vételárának kiegyenlítésére vagy mérséklésére is felhasz­nálhatók a kárpótlási jegyek, de csak egyszeri alkalommal. Ugyanilyen feltétellel - egy­szeri alkalom és 100 százalé­kos, kibocsátáskori névérték - fogadja el a kárpótlási jegyet az önkormányzati bérlakás vétel­árának vagy vételárelőlegének mérséklésére, illetve kiegyenlí­tésére, amennyiben a lakást a kárpótlásra jogosult saját kár­pótlási jegyének felhasználásá­val hozzátartozójának kívánja megvásárolni. A rendeletszöveg szó szerint ezt tartalmazza: „A házingatlant a bérlő vagy élettársa a leszármazottja vagy az örökbefogadott gyermeke, továbbá szülője részére is meg­vásárolhatja ”. A félreértések forrásai A legtöbb vita és reklamáció a 100 százalékos kibocsátáskori névérték és a kamatokkal növelt névérték miatt keletkezett. Az is előfordult azonban - legalább is hozzánk érkezett olvasói beje­lentés szerint - , hogy az IN- KÖZ Irodában a hozzátartozók körét a bérlővel egy háztartás­ban élőkre szűkítették. Akár így történt, akár félreértés volt csu­pán: a rendelet szövegében szó sincs olyan kikötésről, hogy a hozzátartozó a bérlővel egy ház­tartásban éljen. Akad még egy előírás, amelyből talán még viták szár­mazhatnak, ezért nem árt hang­súlyozni: amennyiben a fenn­álló tartozásoknál magasabb ér­tékű kárpótlási jeggyel fizetnek, a különbség a vévőnek kész­pénzben nem fizethető vissza a pécsi szabályozás szerint. Végezetül egy fontos infor­máció: Pécs Közgyűlése mind­azon törvényi előíráson túlmenő kedvezményt, amit az úgyneve­zett első Kárpótlási Törvényben meghatározott jogosultsági körnek adott, tavaly valamennyi kárpótlási törvény jogosultjaira kiterjesztően értelmezte. Dunai Imre Építették 1566-ban és 1993 november 9-én, egy keddi nap délelőttjén, 10 óra 30 perckor semmisült meg. Élt 427 évet, a hercegovinai főváros, Mostar óvárosában ívelte át a Neretva folyót. Csaknem fél évezreden át kavargott rajta és körülötte a Balkán tarka etnikai áradata. Régi köveit törökök, szerbek, horvátok, bosnyákok, albánok, görögök, osztrákok, magyarok taposták - s muzulmánok, zsi­dók, katolikusok, görögkele­tiek. A hidat sokan elsiratták, de Szlavenka Drakulics, az egy­kori Jugoszlávia írónője csak most csatlakozott az elnyújtott rekviemhez: amikor egy lapban meglátott egy mostari képet, amiről kiretusálták a híd ma­radványait. Az írónő számára ez volt az a pillanat, amikor nem tudott to­vább hallgatni. Elmondta, apja 1953-ban küldött Mostarból egy anzikszot. A fehér híd mögött karcsú minaret, fölötte valószí­nűtlen kék ég, íve alatt zölden hömpölyög a folyó, a távolban hegyek barnáiknak. Kislány volt, amikor ez a ké­peslap megérkezett és ő elhatá­rozta, egyszer megnézi majd ezt a hidat. Nem sürgős - gondolta már felnőttként is - a hidak megvárják az embert. Nem ő tehet róla, hogy tévedett. A hi­dak nem mindig várják meg az embert, a négyszázévesek sem, különösen a Balkánon. Szlavenka Drakulics azt írja, most már nem tehet mást, mint azt, hogy elmeséli a kislányá­nak: volt egyszer egy híd, ami évszázadokon át összehozta, összekötötte a nagyon külön­böző embereket, aztán az embe­rek egyszercsak lerombolták azt, ami oly sokáig szolgálta őket. S új anzikszot készítet­tek ... Mi, magyarok , megértjük az írónő fájdalmát, elég pusztítást és elég olyan fotót láttunk, ami­ről valakik kiretusálták azt, ami, vagy aki nem tetszik nekik. Ezért van alapunk nemcsak az együttérzéshez, de tán a vigasz­hoz is. Az idősebbek közülünk látták a Dunába roskadni Buda­pest hídjait, de látták azt is, amint újjáépítve ismét átívelik a Neretvánál szélesebb folyót. Pedig annak idején mi is azt éreztük, amit Szlavenka Draku­lics most: „ha látjuk egy halott asszony fényképét, megsiratjuk, s közben arra gondolunk, meg­halt valaki. Valaki más. De a híd - mi vagyunk”. Ez a biztosíték a feltámadá­sára. Nem tudni mikor, de egy­szer Mostarban is így lesz. Ha Szlavenka már nem is, a lánya még kaphat Mostarból olyan képes levelezőlapot, amin ismét a régi - új híd íveli át a folyót - és a múló századokat. A Singulair sikere a szomszédokon múlik Szennyvíztisztítás amerikai módra Tímár Lajos felhívja a fi­gyelmemet, Dunafalván leáll­tak a szennyvízhálózat kiépíté­sét célzó beruházással. Magya­rázatul hozzáteszi: van ugyanis a „szokásosnál” jóval olcsóbb megoldás is. Ez pedig az Ame­rikában már széles körben el­terjedt - 400 000 berendezést állítottak munkába - Singulair szennyvíztisztító kisberende­zés. A Tímár és Társa Bt. a Tisz­taforrás elnevezésű céggel van kapcsolatban, amely kft. szál­lítja az amerikai berendezése­ket Magyarországra. Nálunk eddig 16 helyen szerelték fel, egyelőre preferencia-jelleggel. Az ellenőrző mérések folyama­tosak. Talán a végeredménynél kell kezdenünk: a Singulair-ben tisztított víz UV-lámpával tör­ténő átvilágítást követően iható. Bár erre - mármint kós­tolására - se Méhes Zsolt, egy tervező-szolgáltató kft. ügyve­zetője, a kis szennyvíztisztítók szakértője, se én nem vállal­koznánk, de tény: a műszeres mérés ezt a minőséget jelzi. Amiért pedig Dunafalván leálltak a beruházással: a csa­torna és tisztító megépítésére kapott legkedvezőbb ajánlat 107 millió forint volt. Ha a Singulair-rel csinálják, össze­sen 43 millióba kerül. A berendezés pontos neve: egyedi kommunális szennyvi­zek tisztításánál használható kisberendezés a rendkívül költ­séges csatornázás, illetve a környezetszennyezést okozó szikkasztók használatának ki­zárására. Az USÁ-ban egyéb­ként telepítését állami támoga­tás segíti. A háztartási szenny­vizet biológiai úton tisztítja, kapacitása naponta nagyjából két köbméter, ezért a csatorná­zatlan területeken a családi há­zaknál, kisebb társasházaknál telepíthető. Szippantani csak „takarításjelleggel,,, évente egyszer kell. A Singulair magyarországi alkalmazását az Országos Víz­ügyi Felügyelet a múlt év elejé­től engedélyezte. Az Egész­ségügyi Minisztériumban azonban késik az aláírás, mint Méhes Zsolt jelzi: ahogy az ná­lunk megszokott... Jóllehet, ezekben a napok­ban a csapadékhiányra senki sem gondol, de a berendezés előnyei mellett azt is meg kell említeni, hogy a Singulair által megtisztított szennyvíz az előí­rások figyelembe vétele mellett öntözővízként minden további nélkül felhasználható. Ebből eredően: ha erre nem kell, el is szikkasztható, vagy bármilyen befogadóba beengedhető. Az egész egyébként egy há­rom kamrára tagolódó vasbe­tonmedencéből és a levegőz- tető-keverő berendezésből áll. Hogy megint a végénél kezd­jük: a harmadik kamrában már olyan víz van, amelyben - van rá példa - halat nevelnek. Az alkalmazásánál a gond talán ott van, hogy leggazdasá­gosabban négy család kiszolgá­lására érdemes telepíteni. Már­pedig akkor a négy telektulaj­donos Éözül egynek vállalnia kell, hogy az ő területén épül meg a nagyjából 12 köbméte­res medence. Ha a szomszédok nem tudnak közös nevezőre jutni, meg lehet persze csak sa­ját használatra is csinálni, de akkor költségesebb. További gond: nálunk telepí­téséhez még nem lehet állami támogatást igényelni. Csak remény van egyelőre, hogy a vízprogramot követő súlyos igény a csatornázás és szenny­víztisztítás iránt, felkelti az ille­tékesek figyelmét a gyors és olcsó megoldások iránt. Az olcsóság egyébként nem csak a beruházás árában jelent­kezik. Az üzemeltetés szinte meghökkentően kevésbe kerül. Elektromos áram működteti a berendezést, egy jobb vasaló energiaigényének ötödéről van szó. Mészáros A. A szigetváriak várnak a lakástörvény rendelkezésének életbe lépésére Fotó: Läufer L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom