Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1994-01-03 / 2. szám

1994. január 3., hétfő A mai nap új Dunántúli napló 3 A halál jegyesei Az AIDS-betegek száma Magyarországon is növekszik „AIDS workshop” címmel országszerte előadássorozato­kat tartanak ápolónőknek, az egészségügyi alapellátásban dolgozóknak, fogorvosoknak a „korunk pestisedként emlege­tett betegség megelőzéséről, il­letve annak körülményeiről. Pécs is helyet adott nemrég egy több napos rendezvénynek, mely után az egyik előadót, dr. Szűcs Györgyöt, az Állami Népegészségügyi és Tisztior­vosi Szolgálat Baranya megyei Intézetének főorvosát kérdez­tük az AIDS hazai és nemzet­közi tapasztalatairól.- Hány AIDS-beteget tarta­nak számon Magyarországon, illetve Baranyában ?- Különbséget kell tennünk a HIV-vírussal fertőzött, illetve a tényleges AIDS-betegek kö­zött. Hazánkban eddig 139 AIDS-est szűrtek ki, közülük 75 beteg már meghalt. A HIV-pozitívak száma 2000-re tehető. Baranyában 6 AIDS-be- teget találtak, akiket most a budapesti Szent László Kór­házban ápolnak.-Minden beteget a László Kórház lát el?- A magyarországi AIDS-betegek jelenlegi száma lehetővé teszi, hogy őket egy helyen ápolják. Az egészség- ügyi hálózat azonban felké­szült. Itt a pécsi Megyei Kór­ház fertőző osztályán is van egy kijelölt, AIDS-betegek ke­zelésére alkalmas kórterem. Ha hosszabb távon gondolkodunk, fel kell készülnünk arra, hogy a László Kórház egy idő után már nem tudja gondozni a be­tegeket.-Az AIDS-esek száma Ma­gyarországon is növekszik?- Biztosan növekedni fog. A statisztikák szerint az ezred­fordulóig világviszonylatban a HIV-pozitívak száma eléri a 30-40 milliót. A lényeg a vé­dekezés; tudjuk, hogy a vírus milyen utakon terjed, ennek ér­telmében kell azt megelőzni.- Melyek a fertőzés főbb módjai?- A HIV-vírus 80 százalék­ban nemi érintkezés útján ter­jed. Magyarországon 1986 óta szűrik a vérkészítményeket, így a vérátömlesztés indukálta fertpőzés gyakorlatilag nullára csökkent. Előfordulhat fertő­ződés az intravénás kábító­szer-élvezet, valamint bármely egészségügyi ellátás során, ahol más ember vérével, vála­dékaival érintkezhetünk.- Mennyire veszélyeztetettek az egészségügyben dolgozók?-Aki humán anyaggal dol­gozik, annak mindent potenciád lisan fertőzőnek kell tekintenie. Nincs semmi biztosítékom arra, ha kezembe veszem X.Y. vérét, torokváladékát vagy székletét, hogy az nem tartal­maz egy eddig még ismeretlen halálos vírust. Ugyanakkor a HIV-vírus csak megfelelő mennyiség esetén fertőző.- Fájdalmasabb-e az AIDS a ráknál?- Sok hasonlóság van a két betegség között. Egy ideig fáj­dalom- és tünetmentesek, csak amikor bizonyos idegvégző- dés-részeket érintenek az elvál­tozások, akkor kezdenek el ret­tenetesen fájni. Az AIDS ese­tében előfordulhat az is, hogy először csak egy butulási fo­lyamat, az ún. AIDS-dementia indul meg; a betegen úrrá lesz a közöny, mozdulatait nem tudja összehangolni. . .- Lelki szférákban is jelent­kezhet ez a betegség?- A lelkiéletben bekövet­kező változásoknak jól meg­alapozott szervi okai vannak: a vírus az agy különböző sejtjei­ben is képes szaporodni, s eze­ket a sejteket tönkreteszi. A tü­netek nem feltétlen a beteg or­rán, száján kinövő gomba vagy az állandó hasmenés formájá­ban jelentkeznek.- Magyarországon kiket érint főleg a veszély?- Az ifjúságra vigyázni kell! A fiatalokat amúgy is nehéz meggyőzni valaminek a veszé­lyéről: erősnek, védettnek érzik magukat. Mivel azonban a nemi élet olyan amilyen, és a partnerek száma nem kevés, a fiataloknak nagyon óvatosnak kell lenniük. Ugyanakkor Ma­gyarország ma már nyitott or­szág: szabadon jöhetnek hoz­zánk potenciális vírushordozók olyan közösségekből, ahol a ví­rus nagyobb gyakorisággal fordul elő. A kábítószer-keres­kedelem számára sem csupán tranzit útvonal vagyunk már: várható, hogy a vásárokban is hamarosan megjelennek a len­gyel drogok. Lengyelország­ban a szexuális átvitelnél is na­gyobb gyakorisággal fertőződ­nek meg intravénás kábítósze­rélvezet útján.- Az egyedüli ellenszer tehát az óvatosság, megelőzés, véde­kezés?-Erről sok szó esik, mégis nehezen tudatosul az emberek­ben. Mindenki csak akkor kap észbe, amikor a közvetlen kör­nyezetében valakivel, vagy ép­penséggel vele megtörténik a tragédia. Szaklapokban jelen­nek meg tájékoztatások a gu­mióvszer helyes használatáról - megdöbbentő, hogy sokan még mindig milyen tájékozat­lanok.-Az egészségügyi intézmé­nyekben az egyszerhasználatos eszközök, valamint a költsége­sebb, ám biztonságosabb eljá­rások kapcsán gyakran hivat­koznak pénzhiányra.-Egy AIDS-es beteg keze­lési költsége 50 ezertől 500 ezer dollárig terjedhet. Ha ezt az összeget a megelőzésre for­dítom, bőven megvásárolha­tom a szükséges berendezése­ket. Az egyszerhasználatos eszközök kérdése nem lehet pénzkérdés. Katona Gábor „Jogosítvány” apás szüléshez A Komárom-Esztergom me­gyei kórházban az országos ba­baprogramhoz csatlakozva le­hetővé tették, hogy az erre igényt tartó apák is végigasz- szisztálhassák gyermekük vi­lágrajövetelének felejthetetlen pillanatait. A részvételhez azonban előzetesen meg kell szerezni a „jogosítványt”. Ez azt jelenti, hogy kismamáknak és párjuknak a tatabányai Mód­szertani Bölcsődében előadást tartanak a szakemberek. Ajelöl­tek videofilmek, demonstratív gyakorlatok segítségével ké­szülnek a nagy pillanatra. E kurzus végén az apák igazoló­lapot kapnak, ami egyúttal be­lépőül szolgál a kórházi szülő­szobába. A tatabányai orvosok a tapasztalatok alapján úgy íté­lik, hogy az apa jelenléte erőt ad az anyának a vajúdás legnehe­zebb perceiben, s a későbbiek­ben is erősíti a harmonikus pár- kapcsolatot. (MTI) Kevesebb karácsonyfa- és petárdatűz Az idén szilveszterkor és újév napján fele annyi kará­csonyfa- és petárdatűz keletke­zett az országban, mint tavaly ilyenkor. 1993. december 31-én, illetve 1994. január 1-jén a karácsonyfa és petárdák által 16 esetben történt tűzeset az or­szág területén. Ebből tizenegy volt a karácsonyfa, öt pedig a petárdatűz. A tűzeseteknek nem volt halálos áldozata, s csupán hárman sérültek meg. A kará­csonyi ünnepek alatt összesen 39 esetben kellett kivonulni a tűzoltóknak. (MTI) Az első lépéseknél az apunak is segíteni kell a műjégpályán Fotó: Läufer László Kevesebben mennek jégre Nagy élet zajlott a tegnapi verőfényes időben a pécsi mű­jégpályán. A jó zenére köröző szépszámú korcsolyázó látvá­nya cáfolni látszott azt az in­formációt, miszerint ebben a szezonban ezidáig csappant volna a jégpálya forgalma. Igaz ünnep volt, s sokan vá­lasztották ezt a fajta kikapcso­lódást, vagyis nem féltek ,jégre menni” az új év első napjaiban. A palánkon kívülről nézelődőt elfogta az irigység a sok, szemmel láthatóan jó hangulatú ember láttán. Úgy tűnt, itt nem számítanak a generációs kü­lönbségek, mert látni lehetett nagypapa korúakat, akik azon ürügyön, hogy a kisunokát okít­ják a jég hátán megállás tudo­mányára, maguk is jól szóra­koztak. Ifjú apák és anyák kö­röztek csemetéikkel, s az az apuka se szégyellte magát, aki most adta fejét a korcsolyázás művészetének elsajátítására, s hagyta, hogy két kislánya kézen fogva segítse. Voltak óvodások és kisiskolások, s voltak már fi­gurázni tudó, vagy száguldó kis és nagykamaszok. A tegnapi kép ellenére azon­ban igaz, hogy a nyitvatartás óta az előző évekhez képest csap­pant a forgalom. - Mintegy 10 százalékkal - mondta Kocsis István, a létesítmény vezetője, akivel erről beszélgettünk. Vé­leménye szerint az, hogy árat emeltek csak az egyik oka lehet ennek, sokkal többet jelent az a tény, hogy a régi, a pályát éve­kig zsúfolásig megtöltő törzs­közönség „kiöregedett” s az utánuk jövő generációból keve­sebben fedezték fel ezt a spor­tot. A belépők árát 10 forinttal emelték, a három órás nyitva tartási időre 70 helyett most 80 forint, a kétórásra 50 helyett 60 forint a belépők ára. Kocsis István elmondta, hogy sok kedvezményt kínálnak a korcsolyázni vágyóknak, de ke­vesen élnek vele. Van egész szezonra szóló bérletük 1000 forintért, ami 25 darab belé­pésre jogosít. Iskolai csopor­toknak 20 forintért adnak je­gyet, s korcsolyát is kedvezmé­nyesen kölcsönözhetnek. Min­den iskolát értesítettek erről, de csak kevesen élnek vele. Óvo­dásoknak ingyenes a belépés. S. Zs. Jogszerű bérlemény önkényes bontása Kinek mit ér egy önkormányzati határozat? Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok értékesítése során áldozattá válhatnak az évtize­dek óta ott lakó bérlők. Ilyen eset történt nemrégen Pécsett, a Munkácsy Mihály utca 39. sz. alatt. Se szó, se beszéd, a szom­széd lebontatta az egyik bérlő udvari tüzelőtárolóját. Mivel két éves herce-hurca alatt nem volt, aki az önkor­mányzat által is jogosnak tartott bérlői jogot megvédte volna, az erősebbek a bontással elérték a céljukat. A bérlő tehetetlenül futkározott a hivatalokba, míg a szerkesztőségünkhöz nem ért.-Mondják meg, hogy hová forduljak, sem az ügyvédi iroda, sem a Városfejlesztési és Üze­meltetési iroda nem tesz sem­mit. November 11-én a szom­széd feltörte a kamra zárát, a holmikat kirakatta az esőben a szabad ég alá, és lebontatta az építményt, amihez szerintem semmi joga nem volt. Itt van egy csomó irat, és nem mentem velük semmire sem. Hát mond­ják, mindig a kisember húzza a rövidebbet? Az iratokat nézve érdekes kép tárul elénk. Az adott épület egy részének értékesítését az önkormányzat megbízásából egy ügyvédi iroda végezte még 1992-ben azzal, hogy csak a fő­épület adható el. Ennek ellenére az udvari részt is eladták, így a panaszos bérlő által épített tüze­lőtárolót is. A szomszéd, a megvásárolt ingatlan részének tekintve bontatta el azt.- Még 1992-ben a PIK ak­kori igazgatója levélben elis­merte az általam 30 éve épített tárolóra vonatkozó bérleti jo­gomat, és külön levélben kö­zölte az ügyvédi irodával, hogy erre az építményre nincs kom­petenciája - folytatta a pana­szos. Az egyik irat arról tanúsko­dik, hogy a Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda 1993. máju­sában levélben értesítette az ügyvédi irodát, hogy „az érté­kesítési eljárás során több téve­dés, félreértés történt, de a leg­főbb, amit az Ön irodája köve­tett el, hogy az udvari Cz... féle lakást is értékesítette.” A 329/1992 Közgyűlési határozat szerint a Pécs, Munkácsy M. u. 39. számú ingatlannál csak a főépület volt értékesíthető. A továbbiakban a levélben ez áll: „ Tekintettel arra, hogy az érté­kesítés képviselőtestületünk döntésével ellentétes, kérem az eredeti tulajdonviszonyok visz- szaállítására szükséges intézke­déseket megtenni.” Ezek után válaszul lebontot­ták a kérdéses tárolót. Az ön- kormányzat nem tudott érvényt szerezni saját határozatának. Ezzel kapcsolatban több kérdés is felmerül. Egy biztos, hogy az önkormányzati tulajdonból egyetlen négyzetmétert sem szabad privatizáció címén el­herdálni, nemhogy eltulajdoní­tani. Sem a bérlőt, sem az ön- kormányzatot nem érheti kár, aki pedig túllépte kompetenciá­ját, annak kártérítési kötelezett­sége is van. Időközben kiderült, hogy a kérdéses területre építés végett szüksége volt a vevőnek, amibe bele is fogott, minthogy építési engedéllyel rendelkezett. így már nehezen képzelhető el a tu­lajdonviszony helyreállítása, és az is, hogy miként szolgáltatnak igazságot a bérlőnek, — bár azt is egyszerűen el lehetne intézni. A szomorúbb a dologban az, hogy az önkormányzati határo­zat nem mindenkinek jelenti ugyanazt, és ilyenkor senki sem tud mit tenni. Rozvány Gy. Visszamenőleges jogszabály-változások Előnyök az adózóknak Az Országgyűlés által elfo­gadott adójogszabály-változá­sok közül néhány visszamenő- leges hatályú, ám e rendelkezé­sek előnyösek az adózók szá­mára. A változások a lakásela­dásból származó jövedelmekre, a szövetkezeti vagyonrészekre, a bevallási kötelezettség bizo­nyos szabályaira vonatkoznak. Azoknak, akik volt tanácsi, illetve önkormányzati lakásukat megvásárolták, és ezt követően kívánják eladni azt, jelentős könnyebbséget jelent, hogy az eddigi szabályoktól eltérően a szerzési értéknek a lakás teljes forgalmi értéke számít majd. Ezen kívül a lakáseladásból származó jövedelemnek a szer­zéskori, illetve az eladási érték­különbözete számít. 1993-ban az eredeti szabályozás szerint akkor nem kellett adózni a laká­seladásból származó bevétel után, amennyiben azt teljes egé­szében új lakás vásárlására, il­letve lakáshasználati jog meg­szerzésére fordította az eladó. Mostantól csak a különbözetet kell lakásvásárlásra fordítani, és ez nemcsak 1994-től érvényes, hanem már az 1992-től történt eladásokra is vonatkozik. Azok a szövetkezeti üzletré­szek, amelyekhez a szövetkeze­tek átalakulása során jutottak a volt szövetkezeti tagok, ezentúl olyan értékpapírnak számíta­nak, mintha azokat ellenérték fejében szerezte volna meg az új tulajdonos. Ez azt jelenti, hogy amennyiben értékesíteni kívánják üzletrészeiket, és azt a névérték alatti áron teszik meg, akkor nem keletkezik adóköte­les jövedelmük. Az eddigi sza­bályok szerint az ilyen üzletré­szek névértéke után 20 száza­lékkal kellett adózni. A változás mindazokra vonatkozik, akik ilyen értékpapírhoz jutottak, vagyis amennyiben önrevíziót készítenek a múlt évre vonat­kozó adóbevallásukra, akkor csökkenthetik az 1992. évre vo­natkozó adófizetési kötelezett­ségüket, visszakaphatják már befizetett adójuk egy részét. A harmadik ilyen visszame­nőleges hatályú változás az, hogy bizonyos esetekben azok­nak, akik év közben munkanél­küliek is voltak, de december 31-én alkalmazásban állnak, nem kell adóbevallást készíte­niük. Helyettük a bevallást a munkáltató készíti el és intézi az adóhatósággal. Szintén nem kell bevallást készíteniük azoknak a nyugdí­jasoknak, akiknek a nyugdíju­kon kívül csak értékpapírból származó jövedelmük volt, te­hát nem kell bevallani a kincs- táijegyből, kötvényből, letéti jegyből, illetve más értékpapír­ból származó jövedelmeket. Visszamenőleges hatályú az a rendelkezés is, amely az 1990- ben, illetve 1991-ben igénybe vett befektetési ked­vezményekre is kiterjeszti a há­roméves szabályt. Eszerint a be­fektetési kedvezmény igénybe­vételének feltétele, hogy az adott értékpapírt, illetve üzlet­részt legalább három évig kell a tulajdonában tartania az igény­bevevőnek. 1990-ben és 1991- ben még nemcsak érték­papírokra, de például kft.-üzlet­részekre is igénybe lehetett venni ezt a kedvezményt, azon­ban akkor az igénybevétel felté­tele a befektetés fenntartása volt korlátlan határidővel. A jelen­legi változtatás most ezekre a befektetésekre is kiterjeszti a hároméves szabályt. (MTI) A Pro Pannónia Kiadói Alapítvány pályázata A pécsi székhelyű Pro Pan­nónia Kiadói Alapítvány pályá­zatot hirdet 1994 és/vagy 1995-ben kiadásra kerülő mű­vek megjelentetésére. A pályá­zat benyújtásának feltételei:- pályázni kész kézirattal vagy szinopszissal (és a hozzá mellékelt legalább egy kidolgo­zott fejezettel) lehet,- a pályamű tárgyával, témá­jával és/vagy a szerző szemé­lyével kapcsolódjon Baranya megyéhez vagy a dél-dunántúli régióhoz,- műfaji megkötöttség nincs. A Kuratórium külön figyel­met fordít azon pályázatokra, melyek valamilyen formában kapcsolódnak az 1996-ra terve­zett világkiállításhoz. Kedvező szakmai elbírálás esetén előnyt élveznek azok a szerzők, akik pályamunkájuk megjelenteté­séhez valamilyen pénzügyi for­rással már rendelkeznek. Ebben az esetben az Alapítvány kiegé­szítő támogatást nyújt(hat) a mű megjelenéséhez. A pályázati kiírás alapjául szolgáló források - az egyes munkák kiadási költségeitől függően - néhány (három-öt) pályamű díjazását és megjelen­tetését teszik lehetővé. A pályázatokat név és pontos cím feltüntetésével lehet be­nyújtani a Baranya Megyei Könyvtár - Pannónia Könyvek Szerkesztősége címére (7601. Pécs, Pf.100). Benyújtási határ­idő: 1994. január 3 L A pályázat elbírálására április végéig kerül sor. A döntésről a résztvevőket személyesen és a sajtó útján ér­tesítik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom