Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1994-01-10 / 9. szám

1994. január 10., hétfő Hazai körkép uj Dunántúli napló 9 Semmis két romániai megye csatlakozása az Eurorégióhoz Együtt kell működnünk szomszédainkkal A román kormány pénteki ülése után a kormány szóvivője nyilatkozatot adott ki, amelyben érvénytelennek nyilvánítja Má- ramaros és Szatmár megye csat­lakozását a Kárpátok Eurorégi­óhoz. A két megye választott ta­nácselnökei megfigyelőként vettek részt december 28-29-én az ukrán, szlovák, magyar és lengyel megyéket magában fog­laló, Kárpátok Európarégió tag­jának, lengyelországi, (nozdr- zec) ülésén. A résztvevők dön­tése alapján a két megyét teljes­jogú tagként felvették az Euro- régióba. A régió létrehozását nem sokkal az 1993 februári debre­ceni alakuló tanácskozás után élesen bírálta Ion Iliescu román államfő, azzal érvelve, hogy Románia az igazi „kárpáti” ré­gió, a résztvevők területén leg­feljebb a Kárpátok kisebb részei találhatók. A román kormányszóvivő nyilatkozata semmiféle érdemi magyarázatot nem ad arra, mi­ért ellenzi a kormány a csatla­kozást, de több pontba foglalva kifejti azt az álláspontját, hogy a román törvények nem jogosít­ják fel a megyei tanácsokat ilyen egyezmények megköté­sére. így a két megye sem gya­korlatilag, sem jogilag nem te­kinthető úgy, hogy Csatlakozott a Kárpátok Eurorégióhoz, véle­kedik a szóvivő. A szóvivő a debreceni nyilatkozatot is idézte, amely szerint az egyez­mény nyitva áll Románia terü­leti közösségei és hatóságai előtt is, hozzáfűzve: nyilván­való, hogy egyes romániai ma- gyék csatlakozása csak Romá­nia politikai akaratának ered­ménye lehet. A Szatmár megyei tanács pénteken közleményben szö­gezte le, hogy az Eurorégióhoz való csatlakozás elsőrendű fon­tosságú politikai lépés volt, amely növelni fogja Románia tekintélyét és javítja helyzetét az Európa Tanácsban. A loan Chis megyei tanácselnök által aláírt közlemény utal Románia részvételére a Fekete tengeri gazdasági együttműködési ta­nácsban, s megjegyzi: Mivel a mi szomszédaink nem a törö­kök, együtt kell működnünk a tényleges környezetünkkel, az ukránokkal, szlovákokkal, ma­gyarokkal és a lengyelekkel. Máramaros megye tanács­ának elnöke, loan Dulfu nyilat­kozatában leszögezte, hogy nem írt alá Nozdrzecben sem­milyen dokumentumot, mivel előbb a megyei tanács elé akarja teijeszteni a megegyezést, ugyanakkor leszögezte, hogy a megye részvétele az Eurorégió- ban semmiképpen sem veszé­lyezteti Románia integritását. A román államfő szóvivője, Traian Chebeleu nagykövet pénteki heti sajtóértekezletén kérdésekre válaszolva hasonló álláspontot fejtett ki. Svájci segély A svájci kormány 4,4 millió svájci frankkal támogatja a magyar galvánipar korszerűsí­tését, illetve a veszélyes hulla­déknak minősülő galváni- szap-feldolgozás bővítését. Hajdú Attila, az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium kép­viselője elmondta: az elmúlt hónapokban 11 magyar vállala­tot világítottak át a svájci KPMG-Fides tanácsadó cég szakemberei, hogy megállapít­sák, mely magyar vállalkozá­soknak ítélhető oda a segély. A műszaki-technológiai felmé­rés, illetve a pénzügyi vizsgála­tok után a veszprémi Bakony Művekre és a Gallavit Kft.-re készítettek részletes beruházási tanulmánytervet. E tervek szerint a hazai gép­kocsigyártás egyik beszállító­jaként ismert Bakony Művek­ben úgy korszerűsítik a gal- vánüzemet, hogy közben a ve­szélyes hulladéknak minősülő galvániszap, a szennyvíz, il­letve a környezetkárosító anyagok kibocsátása lényege­sen csökken. A Bakony Művekből kike­rülő, illetve az ország más ré­szeiről származó galvániszapot a Gallavit Kft. ártalmatlanítja és hasznosítja. A veszélyes hulladékból ki­vonják a mérgező nehézféme­ket, azt regenerálják, hogy új­ból visszakerülhessen a gal- vántechnológiába. A svájci hi­telből megvalósuló beruházás révén a Gallavitnál bővül a galvániszapból kivonható és újrahasznosítható elemek és vegyületek köre. A 4,4 millió svájci frankot Magyarország segélyként kapja, de az a két érintett válla­lathoz kedvezményes hitel formájában jut el. A beruházási programokhoz Svájcból érkez­nek a berendezések, szűrők, regenerálók stb. Megkezdődött a próbaüzem az osztrák tulajdonban lévő K+K Hotel Operában. A tízszintes új létesítményben 116 szoba várja a vendégeket, az Operaház szomszédságában. Nem 1994, hanem 1995 január 1-jétől Fizetési fokozat A közalkalmazotti fizetési fokozat megállapításánál az 1992. július elseje előtti mun­kaviszonyok beszámítására vo­natkozó új szabályt nem 1994., hanem 1995. január 1-jétől kell figyelembe venni - tájékoztatta Tóth Tihamér a Munkaügyi Minisztérium politikai államtit­kára az MTI munkatársát. Té­ves tehát az ettől eltérőszak­szervezeti jogértelmezés. Az államtitkár rámutatott: a törvénymódosítás szerint a fize­tési fokozat megállapításánál a közalkalmazotti törvény ha­tályba lépése előtti - azaz 1992. július 1-jét megelőző munkavi­szonyok időtartamát is figye­lembe kell venni. Ezt attól füg­getlenül kell megtenni, hogy a közalkalmazott - e munkavi­szonyok fennállása idején - mi­lyen képesítéssel rendelkezett. Ez a változtatás egyes esetek­ben lényegesen kedvezőbb fize­tési fokozat és ennek megfele­lően magasabb illetmény meg­állapítását eredményezi. Mivel a közalkalmazottak illetmény- rendszerének 1994. január else­jei bevezetése jelentős költség- vetési kihatással jár, a módosító szabály tekintetében a törvény­hozók az 1995. január elsejétől esedékes alkalmazásról döntöt­tek. Sajnálatos módon egyes szakszervezetek ezt figyelmen kívül hagyják. A törvényhozói szándékból - amit a parlamenti ülés jegyzőkönyve is megerősít -, valamint a szöveg összefüg­géséből következően egyér­telmű, hogy a törvény 6. parag­rafusával megállapított, az alap­törvény 87. paragrafus (3) be­kezdésében szereplő szabályo­kat csak 1995. január 1-jétől kell alkalmazni. Teller Teller Ede, az Egyesült Ál­lamokban élő világhírű atom­tudós nyilatkozatban adott hangot aggodalmának Zeley László leváltása miatt. Kijelentette, hogy a Kossuth adó leváltott főszerkesztő-he­lyettesét személyes barátjának tekinti, aki a vele készített 1988-as interjújával még a kommunista rendszerben bát­ran kiállt mellette. Emlékezte­tett arra is, hogy már novem­berben, magyarországi tartóz­kodása idején, aggodalmának adott hangot a rádióban és a te­levízióban történtek miatt. Közölte, hogy levelet inté­zett Bili Clinton amerikai el­nökhöz, és abban kérte, hogy a brüsszeli csúcsértekezleten ter­jesszék ki a NATO tagságot a kelet-európai országokra is.- Ha Magyarországon meg­sértik a demokrácia és a szó­lásszabadság normáit, nem tu­dom, bízhatunk a jobb jövő­ben. Esküvői ruhák és kellékek háromnapos kiállítása és vására kezdődött január 7-én a Budapest Kongresszusi Központban. A bemutató célja, hogy a szakma és a vásárlók számára évente egyszer felvonultassák az esküvői kínálatot. A ruhától kezdve valamennyi kellékig, amelybe beletartozik a nászajándék, az esküvői vacsora felszerelése, sőt az ifjú párt szállító autó is. A nagymarosiaké a vízierőmű lakótelepe A Pest Megyei Önkormány­zat tulajdonába került a nagy­marosi Duna-parton üresen álló felvonulási lakótelep, amely eredetileg a vízierőművet építő osztrák munkások részére ké­szült, de jelenleg üres. A me­gyei közgyűlés elfogadta a kormány által felajánlott épüle­teket, amelyeket a Lazarista Misszió Társaság által igényelt szobi gyermeknevelő-otthon épületéért kínált cserébe. A kormány kikötése szerint az épületekért egyúttal a vácdu- kai és a pomázi nevelőintézet lakóinak is új helyet kell bizto­sítania a megyei önkormány­zatnak. Az üggyel kapcsolatban korábban nagymarosi polgárok tüntetést helyeztek kilátásba, til­takozásul a gyermekintézmény Nagymarosra telepítése ellen, ám végül a közgyűlésen nem je­lentek meg a tüntetők. Ott volt viszont Gyaraki Frigyes, a nagyközség alpolgármestere, aki írásban javaslatot nyújtott be a közgyűlés vezetőinek: gyermekotthon létesítése he­lyett expo-falu vagy művészte­lep kialakítását indítványozta. Dolgozói vették meg a Hajdú Gabona Rt.-t A Hajdú Gabona Részvény- társaság jelentős szerepet ját­szik a hazai gabonakereskede­lemben, a malomiparban és a keveréktakarmány gyártásban egyaránt. A gazdálkodása kie­gyensúlyozott, pénzügyi hely­zete rendezett. Privatizáció előtti 2,275 milliárd forintos jegyzett tőkéjének 82 százaléka állami tulajdon volt. Kisebb arányban az önkormányzatok és szövetkezetek is részesedtek be­lőle, a részvények 7,9 százaléka pedig a dolgozók kezében volt. Tavaly nyáron egy sikertelen pályázatot követő tenderkiírás­sal az ÁVÜ a tulajdonában lévő részvények mintegy 65 százalé­kát ajánlotta föl megvételre. E kiírásra két pályázat érkezett, az egyik egy kft.-é, a másik az MRP szervezeté volt. Az ÁVÜ az utóbbit hirdette ki győztes­nek. Az MRP szervezet, amelyben a részvénytársaság 629 dolgo­zója vesz részt, 1,414 milliárd forintért szerezte meg a felaján­lott üzletrészt. Debrecenben a Bem téren elkészült a Megyei Vérellátó Központ. A négyszintes épületet a Hajdú Megyei Általános Építőipari Vállalkozási Rt. kivitelezte. Magyarországnak szüksége van kétcsatornás televízióra A TV2-őt nem privatizálják „Magyarországnak szüksége van kétcsatornás televízióra, egy csatornán ugyanis élvezhe­tetlenné válna az adás, ha csak közszolgálati műsorokat sugá­roznánk” - mondta Nahlik Gá­bor, az MTV teljes elnöki jog­körrel felruházott alelnöke. A TV2-es csatorna privatizá­ciójáról szóló hírekkel kapcso­latban az alelnök közölte: sem­milyen információval nem ren­delkezik erről az elképzelésről. Nahlik Gábor szerint ez való­színűleg csak „holtidénybeli híranyag”, ugyanis, amíg nincs médiatörvény, addig a TV bár­mely csatornájának privatizáci­ója csak fikció. Nahlik Gábor emlékeztetett arra, hogy a médiatörvényben kétcsatornás földi sugárzású közszolgálati tv szerepel, és eb­ben már egyszer megszületett a kétharmados egyetértés. Ennek megváltoztatása újabb kéthar­mados konszenzust igényelne a parlamenti pártoktól. Vélemé­nye szerint Magyarországnak szüksége van a kétcsatornás közszolgálati televízióra. Kü­lönben elvesztené nézettségét, sőt a hirdetőket is, ami üzleti szempontból nagyon hátrányos lenne. Ebből kiindulva - szö­gezte le az alelnök -, nem he­lyeselné, ha a második csatornát eladnák. A TV alelnöke megemlítette: nem érti, hogy a befektetők mi­ért nem az 58-as csatornát kí­vánják megvásárolni - ezen je­lenleg orosz adás megy -, hi­szen azt kevés ráfordítással or­szágos sugárzásúvá lehetne tenni. Nahlik Gábor azt hangsú­lyozta, nem az ellen van, hogy legyen még egy országos sugár­zású csatorna, de azt ne a TV je­lenlegi két csatornája terhére valósítsák meg. A nézettségi adatok ugyanis egyértelműen azt bizonyítják, hogy az MTV-t a magyar állampolgárok 1993-ban hetente félórával töb­bet nézték, mint 1992-ben. Ta­valy 80 új közszolgálati műsort indítottak, és az alelnök szerint, ezt egy csatornán nem is tudnák elhelyezni. Az MTV alelnöke mindazonáltal kifejtette, min­den új tv-adásnak, műholdas és helyi tv megjelenésének örül­nek, mert a nézettségi adatok összehasonlításából ezidáig is az MTV került ki „győztesen”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom