Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1994-01-09 / 8. szám

Újabb adalékok Greta Garbo „remeteéveiről” Greta Garbo, aki visszavo­nultan élt New Yorkban 50 éven át, megengedte egyik ba­rátjának, hogy magnóra vegye telefonbeszélgetéseiket. Ezek új megvilágításba helyezik a nagy svéd színésznő életét, aki 1941-ben, karrieije csúcspont­ján elhagyta Hollywood-ot. A Vanity Fair című magazin februárban megjelenő száma kivonatokat közöl egy könyv­ből, amelyet Barry Paris írt „Garbo elveszett évei” címmel. Garbo állítólagos megjegy­zése: „egyedül akarok maradni” évtizedeken át anyagot szolgál­tatott rádió és televízió történe­teknek. Ezek szerint a filmsztár naponta csak egyszer hagyta el lakását, hogy sétáljon Manhat­tan utcáin. Bár gyakran felis­merték, elutasított minden köze­ledést. Fekete fehér televízióján fil­meket nézett, amelyeket általá­ban „szemétnek” nevezett. Most először lehet bepillan­tani Garbo „remete életébe”. Sok telefonbeszélgetést folyta­tott ugyanis Sam Green műke­reskedővel, akit 1970-ben is­mert meg, s akivel 15 éven át jó barátságban élt. Green figyelmeztette Garbót, hogy minden telefonbeszélgeté­sét magnóra veszi, mert üzleti ügyeit otthonából intézi, és szüksége van a magnószala­gokra. így Garbóval folytatott beszélgetései is magnóra kerül­tek. A színésznő nem emelt ki­fogást és Green mostanáig nem közölte, miről szólt az a 100 órányi telefonbeszélgetés, ame­lyet a színésznővel folytatott. Barry Paris életrajzi művéből az olvasó megtudhatja, hogy Garbo igenis foglalkozott gya­korlati ügyekkel. így például gondot fordított 7 szobás laká­sának berendezésére, vagy megbízta Greent, vásároljon neki egy pár cipőt. Egyik telefonbeszélgetés so­rán Garbo panaszkodott az öre­gedésről és elmondta, hogyan változnak meg arcvonásai. El­ismerte, hogy plasztikai beavat­kozás segítene, de, mint mon­dotta, „mire elhatároznám ma­gamat, ráncaim olyan mélyek lesznek, hogy fél arcomat le kellene operálni”. 1985-ben a Globe című bul­várlap azt közölte, hogy Green feleségül akarja venni az akkor 80 éves Garbót, aki 35 évvel idősebb volt nála. A cikk meg­jelenése után Green biztosította a filmsztárt, hogy semmi köze a történethez. Garbo azonban szakított vele és élete utolsó öt évében többé nem beszélt vele. 1990 húsvét vasárnapján halt meg. Az AERO Kft. budaörsi repülőterén végzik a mezőgazdasági repülőgépek, a helikopterek, és a többcélú kisrepülőgépek téli karbantartását. Ki lesz Grace Kelly utóda? A nagyherceg másodszor nősül... Miközben a pletykalapok és a levakarhatatlan fotósok a trón várományosa, Albert herceg párkereső útjait csapázták, rob­bant a bomba: a papa nősül, a Monacói Nagyhercegség trón­ján immár 44 esztendeje ülő III. Rainier. Az amerikai Newsday rob­bantotta a pletykabombát. Hite­les forrásra hivatkozva közölte, hogy Rainier Louis Henri Ma- xence Bertrand - ez Őfelsége polgári neve - ezúttal is ameri­kai asszonyt kíván magához emelni Monte-Carlo idilli trón­jára. Voltaképpen Grace Kelly helyére. Az állítólagos menyasszony Hjordis Tersmeden, egy svéd származású fotómodell, aki a Life magazin szerint a világ tíz legszebb nője közé tartozott - a hatvanas években. Hjordis asz- szony ugyanis már a hetvenes éveit tapossa, ám az is a múltja értékei közé tartozik, hogy Da­vid Niven amerikai színész fe­lesége volt. S immár tíz éve öz­vegy. Egy, az ügy hátterére nézve figyelemre méltó kijelentést tu­lajdonítanak a nagyhercegnek: „Az életkorral bizonyos filozó­fiát is kénytelen megtanulni az ember; az élet a drámák ellenére is folytatódik”. Értse ki-ki ahogy akarja 12 esztendővel azután, hogy autóbaleset követ­keztében elveszítette hollywo­odi sztár-feleségét, Grace Kellyt. Nos, az egyik olasz lap pél­dául úgy értelmezi, hogy meg­int csak amerikai sztori elé néz­nek Őfelsége alattvalói, s nem a szerelem, hanem a pénz játssza a főszerepet. Mi másért is vá­lasztaná a kétségkívül elegáns özvegyet, ha nem azért, mert problémák vannak a büdzsé kö­rül... Ideje újból kitárni az ajtót az amerikai tőke előtt. És Hjordis asszonynak igen jók az üzleti kapcsolatai. Egyébiránt a barát­ság nem újkeletű. Előhalásztak egy képet, amely a volt félj, Ni­ven temetésén készült: Őfelsége átölelve vigasztalja az özvegyet. Az amerikai kongresszus az erőszakos videojátékok ellen Az elektromos játékokat gyártó ipar az amerikai kong­resszus nyomására kénytelen lesz osztályozni a videojátéko­kat, hogy ezzel segítse a szülők döntését arról, milyen játékok valók gyermekeknek. Az akció január 8-án kezdődött Las Ve­gasban, ahol mintegy 200 gyártó tart értekezletet ebben az ügyben. A szenátus meghallgatásra idézte be az ipar képviselőit. Utána Joseph Lieberman (Con­necticut) és Herb Kohl (Wis­consin) demokrata szenátorok törvényi szabályozással fenye­gették meg az ipart, ha az nem hajlandó önként osztályozni a video játékokat. A szenátust felháborították olyan játékok, mint a „Halálos ütközet” és az „Éjszakai csapda”, a Halálos ütközet című játékban marcona harcosok megölik egymást, majd kitépik az ellenfél szívét, levágják fejét és összetörik ge­rincét. Az Éjszakai csapdában apácákat üldöznek fekete álar­cos gyilkosok, akik utána vért szívnak a megölt nővérek nya­Békés videojátékokkal játszhatnak a fiatalok Pécsett, a vasútál­lomás mellett lévő játékteremben Fotó: Löffler kából. A videojátékok ellen ho­zott intézkedés része annak a kampánynak, amelyet az ame­rikai kongresszus indított a tár­sadalomban mindinkább elha­rapódzó erőszak ellen. Lieber­man elmondotta az AP amerikai hírügynökség munkatársának, egyes video játékok arra tanít­ják a gyermekeket, hogy élvez­zék az elképzelhető legször­nyűbb kegyetlenségeket. A sze­nátusi meghallgatás során az ipari vezetők megígérték, hogy osztályozni fogják a videojáté­kokat. Az ipar 1100 vállalata a vi­deo játékokon kívül más számí­tógép programokat is gyárt. Szövetségük egyike az Egyesült Államok legbefolyásosabb egyesületének. Szenvedélyes madárszabadító Bizonyára nem minden szen­vedélybetegség igényel gyógy­kezelést. Ezt sugallja Kung Csen-fa kínai nyugdíjas „kór­esete”. A Hszianban élő idős ember különös szenvedély rabja: felvásárolja madárkeres­kedők teljes árukészletét, hogy aztán parkokban, mezőkön sza­badon engedhesse az addig rab­ságban tartott állatokat. Szoká­sát ő maga nevezi „szenvedély­betegségnek”. Valamilyen le- bírhatatlan belső kényszer keríti hatalmába, amikor meglát egy madarat kalitkába zárva. Hobbija olyan költséges, hogy kis nyugdíjának maradé­kából alig tudja fenntartani ma­gát. „Függősége” 1984-ben kezdődött. Azóta már 8 ezer madarat szabadított ki kalitká­jából drága pénzért. Szenvedé­lyének eredete: olvasott egy ha­tásos cikket az élő környezet pusztulásáról és az ökológiai egyensúly felbomlásának ve­szélyeiről. Az meggyőzte őt, hogy cselekednie kell a maga lehetőségein belül. Csak a leg­szükségesebbekre költ, hogy több pénze maradjon madársza- badításra. Bűnözők es bűnüldözők Lengyelországban A lengyel rendőrség illetéke­sei szerint nemzetközi összeha­sonlításban Lengyelország azok közé az országok közé tartozik, ahol viszonylag jó a közbizton­ság. Az ország közvéleményé­nek nem ez az érzése. Az or­szágban az óévben minden napra 3 gyilkosság jutott, 4 és fél óránként követtek el nemi erőszakot, 11 percenként követ­tek el betörést közintézménybe és másfél percenként magánla­kásba, és 14 percenként loptak el egy személygépkocsit. A bű­nözők csaknem fele pedig sza­badlábon maradt. 1991 óta 30 bandát számoltak fel a Maraton fedőnevű külön­leges rendőri alakulat segítsé­gével, amely már rendelkezik a „következő” 26 bűnszövetkezet tagjainak névsorával. Ezek fel­számolására a közeljövőben ke­rül sor. Folyamatosan nő a különle­gesen brutális és veszélyes bűn- cselekmények száma. Ä leghí­resebb ezek közül annak a bű­nözőnek az esete, aki 18 nőt tá­madott meg fényes nappal Varsó belvárosában, akik közül 4 belehalt sérüléseibe. Bár a gyanúsított a belügyminiszter közlése szerint letartóztatásban van, még mindig nem sikerült vádat emelni ellene, bizonyíté­kok hiányában. Bár lassan, de növekszik a felderítettségi mutató. Míg 1991-ben a bűncselekmények elkövetőinek 48,3 százalékát, a múlt évben közel 55 százalékát sikerült elfogni. Ennek ellenére még nem találták meg 88 gyil­kosság, közel 7 ezer rablótáma­dás, és 148 ezer betörés múlt évi elkövetőit. A „legnépszerűbb” bűncse­lekmény a betöréses lopás, minden harmadik bűnöző be­törő. Csupán a múlt évben ma­gánszemélyektől 3000 milliárd zloty értéket vittek el. A változatlanul a legfőbb ve­szélynek tartott szervezett bű­nözés ellen ez év január elsejé­től új, titkos szervezetet hoztak létre a rendőrségen belül. Háló­zatában országszerte mintegy 300 rendőr vesz részt, akiknek egyik feladatuk lesz ä már emlí­tett Maraton példáját követve a beépülés a bandákba. Éppen ezért úgynevezett mély fedés­ben dolgoznak majd, rendőrkol­légáik sem tudhatják róluk, hogy nyomozók. Ebben a mun­kában a legjobb nyomozók ve­sznek részt, akiket többek kö­zött az FBI különleges tanfo­lyamain készítettek fel. Könyvespolc Kártyalexikon Életemben eddig sikerült né­hány kártyajátékot megtanul­nom, mely elegendő ahhoz, hogy rossz lapjárás esetén tekin­télyes pénzt elveszíthessek. Gyerekkoromban a a zsírozás­sal, a lórummal, a snapszlival kezdtem, ezt követte ifjúko­romban a huszonegyezés, majd később az ultira tértem át, an­nak minden változatát kipró­bálva; kis és nagy alapon, piros dupla, színlicit, önrabló, félkéz­ből mondás, stb. Igaz ugyan, hogy játékostársaim sohasem fukarkodtak egy-egy hiba elkö­vetése kapcsán megjegyezni, hogy soha se fogom ezt a játé­kot megtanulni, talán csak ak­kor ha egy könyvet írnak ré­szemre (addig mondogatták ezt, míg egyszer valaki tényleg írt és megjelentett egy ultikönyvet). Társaságba járva sajátítottam el a pókert, a romit (a tizennégy- és tízlapost, a kanasztát), de igazán nem tudtam ezeket meg­kedvelni. Nem sikerült megta­nulnom bridzsezni és nagyon szerettem volta ha értek a ta­rokkhoz. Ha együtt szórakoz­tam egy kedves bányász isme­rősömmel irigykedtem rá ami­kor nyugdíjas barátaival elő­vette a tarokk-kártyát és időn­ként büszkén, hangosan beje­lentette: "Hercegeim! Van egy pagát ultimóm!” Nem tudtam mit jelent a mondás, de a hang­súlyból arra következtettem, hogy ez egy igen jó lap lehet. Hát eddig nekem ezt soha nem sikerült bemondanom! Hogy mily keveset tudok a kártyákról és a kártyajátékok­ról, arra akkor jöttem rá amikor hozzájutottam az Akadémiai Könyvkiadó által, a téli könyv­vásárra megjelentetett Kártya­lexikon című könyvéhez (s ez nem is volt könnyű, mert janu­árban néhány könyvesboltban már nem volt kapható a nem is olcsó, 1980 forintos könyv, melyre végül is a pécsi, Rákóczi úti Seneca boltban akadtam rá.) A lexikon A-tól Z-ig rende­zett betűsorrenben, 2015 cím­szóban, szinte mindent áttekint, amit a kártyáról és a kártyázás­ról érdemes tudni. Tájékoztatást ad kártyajátékokról- és elméle­tekről, kártyatörténetről, kártya- festőkről- és gyártókról, kár­A lexikon A-tól Z-ig mindent áttekint, amit a kártyázásról ér­demes tudni Fotó: Müller Andrea tyamúzeumokról, nagy kártya­játékosokról. 238 kártyajáték teljes és 100 változat kevésbé részletes ismertetése található meg benne. Különös szépségét adja a lexikonnak, hogy 24 szí­nes tábla, 500-nál több fe­kete-fehér kép, karikatúra, ábra, táblázat gazdagítja. Aki szereti a kártyát, s érdeklődik annak számtalan változata, múltja iránt, annak bizonyára kelle­mes, örömteli olvasmányt, tájé­koztatást nyújt a lexikon. Jómagam abban reményke- dek, hogy talán megtanulok be­lőle néhány olyan játékot is, melyeket szabadidőmben, ket­tesben feleségemmel is játszha­tok, annak reményében, hogy talán elnyerek tőle, zsebpénz­ként, néhány nagyfröcsre ele­gendő forintot...-mer­8 Új VDN 1994. JANUAR 9., VASARNAP i «

Next

/
Oldalképek
Tartalom