Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1994-01-08 / 7. szám

1994. január 8., szombat Gazdaság uj Dunántúli napló 9 Várólistán a kőművesek, adminisztrátorok Sellyén ismét 20 százalék fölé emelkedett a munkanélküliségi ráta Az elmúlt év utolsó hónapjá­ban mozdulatlan maradt (12,3 százalék) Baranya megye mun­kanélküliségi rátája, az állásta­lanok száma mindössze 11 fő­vel csökkent. A stagnáló me­gyei adaton belül azonban tér­ségenként jelentős változásokat hozott a december. A térség munkáltatóinak mi­nimális munkaerőigénye, vala­mint az ipari és mezőgazdasági üzemek létszámleépítései kö­vetkeztében Sellye körzetében 8 százalékkal nőtt a munkanélkü­liek száma. Ezzel a térség mun­kanélküliségi rátája ismét meg­haladja a 20 százalékot. A Sellyén tapasztaltakkal el­lentétben Komló körzetében csökkent a legnagyobb mérték­ben, közel 100 fővel (1,8 száza­lék) a regisztrált munkanélkü­liek száma. Lehangoló megállapítás, hogy továbbra is növekszik az egy évnél régebb óta nyilvántar­tott munkanélküliek száma, arányuk meghaladja a regiszt­ráltak 60 százalékát. Ebben közrejátszik a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesültek magas, és egyre nö­vekvő aránya. Decemberben több mint 6000 ember részesült ebben a juttatási formában Ba­ranyában. Annál örömtelibb ugyanak­kor, hogy mintegy 130 fővel csökkent a pályakezdő munka­nélküliek tábora az elmúlt hó­napban. Szentlőrinc térségében például egytizedük kapott mun­kalehetőséget. A Baranya Megyei Munkaü­gyi Központ adatbázisa szerint ezekben a napokban 100 re­gisztrált munkanélkülire 5,1 be­töltetlen álláshely jut. Továbbra is túlkínálat mutatkozik teher­gépkocsivezetőből, adminiszt­rátorból, kőművesből, géplaka­tosból, gépjármű- és villanysze­relőből, élelmiszerbolti eladó­ból. Hiány tapasztalható ugyan­akkor szabóból, varrónőből, vá­járból, segédvájárból, ügynö­kökből és ápolóból. A két hónapja betöltetlen ál­lások listája Pécs körzetében a legsokszínűbb. Közel harminc­féle munkalehetőséget kínál­nak, ám mindössze épületbádo­gosból, vasbetonszerlőből, kő­művesből, általános asztalosból és utcai könyvárusból keresnek öt főnél többet. A komlói keres­letet (20 vásár, segédvájár) csu­pán egy történelem-magyar szakos tanár iránti igény színe­síti. Mohácson kesztyűvarróból és varrónőből keresnek többet (9, illetve 10 fő), Szigetváron pedig 12 üzletkötő ügynök je­lentkezését várják. Siklóson és Sellyén nincs bejelentett betöl­tetlen álláshely ezekben a na­pokban, Szentlőrincen is csak egy mélyépítő üzemmérnököt keresnek. Kaszás E. Már 150 varrónőt és szabászt, valamint 20 bedolgozót foglalkoztatnak a pécsi OK Magyar Kesz­tyű Közös Vállalatnál. A német tulajdonú cég továbbra is felvesz munkára jelentkezőket, hogy kielégítse a svéd, angol, francia és német megrendelői igényeket. Fotó: Löffler Gábor Kamarai díjakra szavaznak Cégfelszámolás Szigetváron Az Állami Vagyonügynök­ség Igazgatótanácsának döntése értelmében január 1-jei hatály- lyal jogutód nélküli végelszá­molással megszüntetik a Szi­getvári Híradástechnikai és Háztatrtási Gépjavító Kisválla­latot. Az értékesítés lebonyolí­tása és tartozások rendezése a végelszámoló feladata lesz. Az 1983-ban alapított vállalat keze­lésében lévő három szerviz- üzemet még az előprivatizáció során értékesítették. Talpon maradt a Tiszai Vegyi Kombinát Sikerült átvészelnie az általá­nos gazdasági recesszió miatti krízist a Tiszaújvárosi Vegyi Kombinátnak. A nagyüzem az 1993-as évet ugyan még 547 millió forintos veszteséggel, és 4.9 milliárdos tartozással kezdte, de ebben az esztendő­ben végre megtalálta a talpon- maradás módját. Ennek kö­szönhetően 1994-nek már 200-500 millió forint közötti nyereséggel vághat neki - mondta az elmúlt évet értékelő beszámolójában pénteken Va- nyó Pál vezérigazgató, a Tisza- újvárosban megtartott kibővített vezérigazgatói értekezleten. A kombinát 5200 dolgozójából egyet sem kellett elbocsátani. Bírságot rótt ki a Versenyhivatal A fogyasztók megtévesztése és tisztességtelen piaci magatar­tás miatt négyszázezer forint bírság megfizetésére kötelezte a” Gazdasági Versenyhivatal Ver­senytanácsa a Geoproduct Kft-t. A versenyhivatali eljárást a Sárvári Termálkristály Kft. kezdeményezte, mert sérel­mezte, hogy a Geoproduct Kft. importból beszerzett, illetve sa­ját maga által gyártott fürdősó­kat gyógyhatásúként reklámo­zott és hozott forgalomba. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1994. január 7. Pénznem vételi közép eladási Angol font 149,71 151,21 152,71 Ausztrál dollár 69,17 69,84 70,51 Belga frank (100) .279,22 281,97 284,72 Dán korona 14,90 15,05 15,20 Finn márka 17,51 17,68 17,85 Francia frank 17,04 17,21 17,38 Gör. drachma (100) 40,31 40,71 41,11 Holland forint 51,78 52,30 52,85 ír font 143,82 145,22 146,62 Japán yen (100) 89,74 90,67 91,60 Kanadai dollár 76,54 77,30 78,06 Kuvaiti dinár 337,90 341,23 344,56 Német márka 57,90 58,50 59,10 Norvég korona 13,42 13,56 13,70 Olasz líra (1000) 59,31 59,92 60,53 Osztrák sch. (100) 824,28 832,63 840,98 Portugál esc. (100) 57,03 57,60 58,17 Spanyol pes. (100) 69,32 70,05 70,78 Svájci frank 68,12 68,78 69,44 Svéd korona 12,27 12,39 12,51 USA dollár 100,96 101,96 102,96 ECU (Közös Piac) 112,41 113,53 114,65 A Dél-dunántúli Gazdasági Kamara elnöksége a kiemel­kedő üzleti teljesítményt jutal­mazva 1993-ra vonatkozóan is megválasztja az év üzletembe­rét, aki a hagyományoknak megfelelően idén veheti át a címért járó aranygyűrűt. A cím odaítélésére megfelelő szakmai indoklással a régióban működő szakmai, gazdasági szervezetek és érdekképviseleti szövetségek tehetnek javaslatot február 15-ig a kamara főtitkára felé. A megváltozott munkaképes­ségűek a tömeges munkanélkü­liséggel végképp hátrányos helyzetbe kerültek. December óta törvény mondja ki: állami feladat a velük való törődés. Mindez miként érinti a volt pécsi Agora Vállalatot, mely a kényszerű önprivatizációs lis­tára kerülve tavaly március vé­gétől immár cél-kft-ként tevé­kenykedik? A 360 ember, köz­tük a létszám 71%-át kitevő re­habilitált bányász, értelmi fo­gyatékos, mozgáskorlátozott és belső szervi betegséggel küsz­ködő csakis a cégtől remélheti a munkalehetőséget.- Szerencsénkre az ÁVÜ a decemberi törvénnyel visszalé­pett attól, hogy akár el is adhat­ják fejünk fölül a „házat” - mondja dr. Kisvári András ügy­vezető igazgató. Hogy az országban lévő ki­lenc hasonló profilú cégből mi­ért épp a pécsi Agora volt az egyetlen eladósorba szánt? Az nyílt titok, hogy bárki is lett volna a vevő, nem a megvál­tozott munkaképességűek meg­tartása vezérelte volna vételi A Pécs-Baranyai Kereske­delmi és Iparkamara elnöksége az 1993. évi kiemelkedő üzleti teljesítményeket jutalmazva ítéli oda a „kiemelkedő expor­tért” és a „kiváló vállalkozás” elnevezésű díjakat. A döntés megalapozása érdekében e díjak odaítélésére ugyancsak megfe­lelő szakmai indoklással a Ba­ranya megyében működő szak­mai érdekképviseleti szerveze­tek tehetnek javaslatot február 15-ig a kamara igazgatója felé. szándékát, hanem az ingatlan megszerzése, s idővel szélnek eresztett volna mindenkit. Mert az ilyen humán-cégek ha bele- gebednek se tudnak nem tudom mekkora haszonnal dolgozni, sőt eleve állami támogatásra szorulnak, csakhogy létezhes­senek, hogy munkát, némi több­letjövedelmet és értelmet ad­hassanak az egyébként se irigy­lésre méltó sorsú életeknek. Amíg 1992 végéig a kifizetett bérre kapott dotációt a cég, egy év óta már csak a minden év ja­nuár elején esedékes minimál­bérre kaphatnak támogatást. Ebben is ellentmondás rejlik, hiszen a régi norma szerint kapja a cég a dotációt, de az új norma szerint kell fizetniük. Számukra előnyösebb, na­gyobb támogatással járó saját anyagos termelést csak az össz­bevételük mintegy ötödét hozó nyomdai és textilipari tevé­kenységüknél tudják úgy-ahogy megelőlegezni. Jó hír: a pénz­ügyminisztérium már keresi a megoldást, hogy a hasonló pro­filú tőkeszegény cégek is élet­képesek maradhassanak a na­Csökkenő haszon az idegenforgalomban Az elmúlt évben 10 hónap alatt 415 millió dollár aktívum keletkezett az idegenforgalom­ból, 160 millióval kevesebb, mint 1992 hasonló időszakában. A Magyar Nemzeti Banknál elmondták azt is, hogy 1993. október végéig 1 milliárd 3 mil­lió dollár volt a bevétel, ami 4 százalékos csökkenést jelez, míg a kiadás 588 millió dollárt tett ki. Ez utóbbi 24 százalékos növekedést mutat az előző év 10 havi adatához viszonyítva. gyobb lehetőséget jelentő saját anyagos termékekkel. Az Agora hat ágazata közül legjelentősebb a divat- és sport- kesztyű varrás bérmunkában, német, s idén talán már francia megrendelésre is, saját külke­reskedelmi tevékenyégként. Nyomdájukban rengeteg élő­munkával különféle kereske­delmi nyomtatványokat, boríté­kokat, névjegykártyákat állíta­nak elő. Textil varrodájuk por­törlőket, ágyneműket, szabad­időruhákat, kárpitosrészlegük egyedi autóüléshuzatokat és bú­torkárpitokat gyárt. Vegyes részlegük jelenti a bármely ága­zatuknál bevethető hórukk gár­dát. Saját, Zólyom utcai boltjuk immár olcsó papírárut, tisztító- szereket, ruházati termékeket is kínál.-Nekünk rnás cégeknél is nehezebb bérmunkához jutni il­letve piacot találni termékeink­nek, hogy folyamatos munkával láthassuk el, hogy megtarthas­suk az embereinket - mondja az Agora Ipari Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója. B. Murányi László ✓ Állami feladat: törődni a megváltozott munkaképességűekkel Az Agora nem kerül kalapács alá A magángazdaság fejlődése érdekében Sürget a privatizációs miniszter Az állami tulajdon rend­szerének folyamatos változá­saira, valamint az állami va­gyontömeg működtetése so­rán szerzett tapasztalatokra való tekintettel Szabó Tamás privatizációs miniszter kez­deményezte az állam tulajdo­nába lévő vagyon működteté­sének és hasznosításának kérdésével foglalkozó szak­mai munkacsoport felállítá­sát. A munka célja az állami tulajdon és a magánosítás új törvényi és intézményi kere­teinek kialakítása. Az 1992, augusztusában életbe lépett privatizációs tör­vények a határozott és átgon­dolt cselekvésre ösztönző rendszer viszonyait teremtet­ték meg a magyar magánosítás folyamatában. Ennek eredmé­nyeként korábban nem tapasz­talt mértékben felgyorsult a tu­lajdoni szerkezet átalakulása. Többszörösére nőtt a külföldi befektetések mértéke, kibő­vültek és ma már széles kör­ben elterjedtek a különböző kedvezményes konstrukciók, több ezer új működő magántu­lajdonban álló gazdálkodási egység létesült. 1993. vége nem csupán az eddigi legsikeresebb privati­zációs és számvetésére szólít fel, hanem a megelőző évek tapasztalatait figyelembe véve át kell gondolni az állami tu­lajdon értékesítésének, hasz­nosításának és kezelésének egész rendszerét. A Kormány 1993. december 22-én elfoga­dott programja konkrét fel­adatként rögzíti ezt. Mindeze­ket a szempontokat figye­lembe véve került sort az új koncepciót kidolgozó munka- csoport felállítására. Á munkacsoport feladata a jelenlegi jogi szabályozás érté­kelése, valamint az állam va­gyonára vonatkozó jogi szabá­lyozás megújítása és szervezeti változtatások előkészítése. Az állami vagyon jelentős része olyan kincstári vagyon, amelyre vonatkozóan új tör­vény előkészítése indokolt. A munkálatokba az érintett mi­nisztériumok szakértői is be­kapcsolódnak. A munka végső célja olyan új jogszabálykere­tek megalkotása, amelyek a jö­vőben is biztosítják a privatizá­ció lendületének fenntartását és megteremtik a feltételeit az ál­lami vagyon hatékonyabb ke­zelésének. Mindez feltételezi az ÁV Rt. és az ÁVÜ szerepé­nek, feladatainak újra gondolá­sát, de nem feltétlenül jár az Állami Vagyonügynökség és az Állami Vagyonkezelő Rt. összevonásával. „Nem lehet kétszer ugyan­abba a patakba lépni. 1992-ben más volt a privati­zálható állami vagyon tétele, a magángazdaság teijedelme és ereje, a gazdaságpolitikai kör­nyezet, s ugyancsak mások voltak a tulajdonszerzés felté­telei is mint napjainkban. Ezért szükséges a szakmai munkálatok megindítása, melynek végső célja az, hogy a jövőben is biztosítsa a ma­gyar magángazdaság lendüle­tes fejlődését. Ehhez alapos szakmai előkészítésre és hatá­rozott kormányzati cselek­vésre van szükség”. Az ipari tárca 1994-ről Az ipari termelés 1993. évi­hez hasonló mértékű, 1-3 szá­zalékos növekedésére lehet számítani 1994-ben is - álla­pítja meg az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium előrejel­zése. A prognózis szerint az idén megáll a lakossági fo­gyasztás és az export csökke­nése. A növekedést a privatizá­ció előrehaladása, a vállalatok átalakulásának befejeződése serkenti majd. A szakértők sze­rint a feldolgozóipari kivitelnél 0-5 százalékos növekedés vár­ható. Előreláthatóan élénkítő hatása lesz a beruházások 0-8 százalékos növekedésének is a hazai gazdaságra. Azért csak ekkora termelés- növekedésre lehet számítani, mert a vállalkozást élénkítő in­tézkedésekhez nem lesznek megfelelő pénzügyi források. A szerény növekedésnek is lénye­ges feltételei vannak. A vállal­kozások számára alapvető, hogy a költségvetési hiány ne szippantsa fel a növekedésük­höz szükséges forrásokat. Az exportőrök számára létkérdés, hogy javuljanak a külpiacra ju­tás feltételei, annak ellenére, hogy a nyugat-európai felvevő­piacok stagnálnak, a keletiekkel való kapcsolatokat pedig politi­Munkaigényes termékek készülnek a vállalat nyomdájában

Next

/
Oldalképek
Tartalom