Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)
1993-12-18 / 345. szám
14 új Dunántüii napló Portré 1993. december 18., szombat Szentesi Flórián közel ötvenezer kisgraflka tulajdonosa Fotó: Szundi György „Dürer az ex libris ősapja .. A kisgraflka nagy öregje Szűkösnek tűnik a szoba a pécsi, földszinti lakásban: a tömött könyvespolcok szinte kör- beölelik. Az egyik tárló üvegajtaja mögött a F. I. S. A. E. ösz- szes, a nemzetközi kongresszusokra kiadott kötete. A rövidítés a kisgrafika-gyűjtők nemzetközi szervezetét takarja. Ebben a különös világban - az alkalmi grafikák és ex-librisek meséi, gyakorta sorsfordulókat felidéző komolysága közepette - két név gyakorta bukkan elő: Dagmar Novacek és Szentesi Flórián. Flóri bácsi a baranyai - de talán az ország - kisgrafika-gyűj- tőinek nagy öregje. Nem is 83 éves korából következik ez, hanem abból a csaknem hat évtizedből, amit nagy alapossággal és hozzáértéssel művelt hobbijával eltöltött. Az érzelmeket sem szabad kihagyni. Most, hogy a délelőttöt vele töltjük Dagmar Novacek egyik unoka- öccsével, meglágyul a hangja:- Nagy gyűjtő volt... Minden nemzetközi kongresszusunkon megkülönböztetett tisztelet övezte! Az előbb még szűkösnek tűnő szoba váratlanul kitágul. Fiókok, vaskos mappák, dosz- sziék, címkézett dobozok nyitják a kaput. A világ minden táján készült, közel 50 000 kis- grafika lapul bennünk, precízen csoportosítva.- Ez egy dúc, körtefából... Hogy ez mi? Egy ex-libris, 5 milliméteres ... Ezek meg igazán szép rézkarcok: tiszta, finom munka, valójában csak nagyítóval fedezheted fel igazi bravúrjait.. Ez a lengyel művész nagyon tudott... Es a németalföldiek! Az utóbbiakat említve a XV. századba jutunk. Flóri bácsi figyelmeztetően emeli fel ujját: Dürer volt - mondja - a kisgra- fika ősapja. Akkor még nem ex-libriseket csináltak, hanem főnemesek, főpapok megrendelésére - heraldikus lapokat, elsősorban a német területeken.- Nagynevű művészektől rendelték meg ezeket, de a mi szemünkben Dürer nem az egyik, hanem a legnagyobb közöttük. Nálunk a kisgraflka csak e század legelején vált közismertté. Flóri bácsi - bifokális szemüvege kicsit előrecsúszik orrán - rövid előadást tart.- Még a hozzáértők közül sem tudja mindenki megkülönböztetni egymástól mondjuk a rézkarcot és a rézmetszetet. Pedig a készítés módját tekintve óriási közöttük az eltérés. Mi több: a kisgraflka értékét is meghatározza, miként készült. Az élen az acélmetszet van, követi a rézmetszet, majd a rézkarc, a fa- és a linómetszet, a sor végén az ólomklisé van.- Mi a meghatározása a kis- grafikának? Mi minősül annak?- Hát, kérlek szépen, ha azt mondom, hogy ami 15 centiméternél nem nagyobb, akkor közelítek a definícióhoz. De ez nem jelenti azt, hogy valamivel nagyobb ne minősülhetne kis- grafikának. Tudod, a barcelonai kongresszusunkon meghatározták a nemzetközi jelzéseket. Ennek elvileg szerepelnie kell az alkotáson. Például a Cl azr acélmetszet, X2 a fadúc, Pl az ólomklisé. Ez mellett persze rajta van a lapon a művész neve, az évszám és az ország, ahol készült. Sokakat, akik csak érdeklődnek a kisgrafikák után, de nem élnek közöttük, elsősorban az értékük izgatja. Flóri bácsi rövidre záija a dilemmát.- Hát természetesen számít az is, hogy ki csinálta. Az is, mennyi lenyomat készült róla és hogy milyen papírra nyomták. De elsősorban attól függ, hogy mennyire szereti az ember a €x libris Dr.RtulnÜeress KOLOZSVÁR kisgrafikát! Én például 17x23 centiméteres, könyvalakú dobozokban gyűjtöm a lapokat, országok és művészek szerint csoportosítva. így arra is van lehetőség, hogy az alkotó fejlődését is figyelemmel kísérhessem. Roppant izgalmas, sokat lehet belőle tanulni. Most akkor próbáld nekem megmondani: mekkora egy ilyen kisgra- fika-sorozat értéke? Megemlít még egy „értékmérő tényezőt”: az ex libriseknek például sajátos többletet ad, hogy tükrözniük kell a megrendelő egyéniségét, munkáját, érdeklődési körét. Ennyiben egyediek. A művész által készült karc, metszet egyébként a megrendelő tulajdona. Annyi nyomatot készíttethet belőle, amennyi neki tetszik. Van azonban egy, a gyűjtő tisztessége és a szakma által megkívánt, alapvető szabály: be kell számozni a lapot, hány nyomat készült, s abból a kézben tartott a hányadik.-Sokan elfelejtkeznek erről! - legyint szkeptikusan Flóri bácsi. 1962-ben klubot alapított Pécsett a gyűjtőknek. Akkor több mint félszázan voltak egy-egy összejövetelükön. Ma jóval kevesebben. 1976-ban országos kiállítást szervezett, kitűnő anyagot hoztak akkor a kisgra- fika-barátok a városba. Eddig 10 nemzetközi kongresszuson vettem részt, elképesztően kiterjedt „világhálózatot” építve ki kapcsolataival. Az, hogy ma Japánba küldi a csereanyagot, vagy éppen Chiléből kapja - annyi, mintha a 30-as buszra szállna fel. 1971-től nyugdíjas. Marasztalták akkor: maradj még!-Azt mondtam: van nekem egy hobbim, ami egész embert kíván, ha kedvem szerint akarom művelni. Végre csinálhatom is ... Mészáros Attila Magyarul magyarán Saras vagy sáros? Szolzsenyicin 75 éves Borisz Jelcin orosz elnök üdvözletét küldte Alekszandr Szolzsenyicinnek az író 75. születésnapja alkalmából, és reményét fejezte ki, hogy orosz földön hamarosan találkoznak. Jelcin méltatta a Szovjetunióból 1974-ben száműzött Szolzsenyicint, amiért volt bátorsága elmondani „a keserű és szörnyű igazságot országáról és annak népéről”, hozzátéve, hogy az író sokat szenvedett a háborúban, a szovjet munkatáborokban és a száműzetésben. Az 1970-ben irodalmi No- bel-díjjal kitüntetett Szolzsenyicin jelenleg az Egyesült Államban, Vermont államban él. Korábban közölte, hogy 1994-ben kíván visszatérni Oroszországba. Dél-Afrikába látogat a pápa A diplomáciai viszony rendezését javasolta és dél-afrikai látogatásra szóló hivatalos meghívást adott át II. János Pál pápának Frederic de Klerk elnök, akit hétfőn első ízben fogadott a római katolikus egyház feje. II. János Pál és a dél-afrikai államfő 20 perces négyszemközti beszélgetést folytatott, mielőtt a megbeszélésekbe bevonták volna a dél-afrikai küldöttség többi tagját. A pápa 1994 folyamán látogat el a fajüldöző rezsimmel szakító Dél-Afrikába. A két állam között nincsenek formális diplomáciai kapcsolatok, a Szentszéket csupán egy apostoli küldött képviseli Pretoriában. Rövid hírben lapunk is beszámolt egy ritka természeti jelenségről ezzel a címmel: „Saras eső Budapesten” - Záró mondata szerint: „Az eső nagymennyiségű homokszemcsét tartalmaz, ez okozta a saras esőt.” - A nyelvi igényességét már korábban bizonyító Soly- mosi József olvasónk kivágta az újságból ezt a néhány soros tudósítást, elküldte nekem, a lapszélre piros tintával csak ennyit írt: „Miért nem sáros??” Két kérdőjeles kérdésére a következőket válaszolhatom: A magyar szavaknak, főként a névszóknak (szavak-szók!) és az igéknek rendszerint több tőalakjuk van, amelyek akkor jelentkeznek, ha toldalékoljuk, azaz képzővel, jellel, raggal látjuk el őket. A sár-nál maradva: sarat, sarak, saras, de: sárban, sárral, sárnak. A -t, -k, -s ún. ősi (primer) toldalékok, amelyek előtt az a-s tőváltozat használatos: a -ban, -ben, -nak stb. újabb (szekunder) toldalékok, amelyek a tővéghangzója vesztett tőváltozathoz járulnak. így viselkedik a nyár (nyarat, nyarak, nyaras), a tél (telet, telek, teles) mint magas hangrendű szó. A nyelv azonban nem mindig az analógia szerint működik, mivel minden természetes, azaz történelmi (nem mesterséges) nyelvben bőven vannak kivételek, amelyek erősítik a szabályt, s amelyeknek az alapja a nyelv működésében érvényesülő másik erő: a hagyomány. Amikor az anyanyelvét tanuló kisgyerek a szép középfokát így mondja szépebb, az analógiának engedelmeskedik (kék-kékebb), s csak később tanulja meg a hagyományos alakot, a kivételt, azt, hogy szebb. A sáros is ilyen kivétel, s nagyon sok magyar ember megkérdezése igazolná, hogy ez a gyakoribb, a megszokottabb, amelyhez a fülünk-szemünk hozzászokott, s amelyet éppen ezért a nyelvérzékünk is igazol. A magyar nyelvjárásokban a sarat helyett is a sárt az általános. Szerintem mégsem elsősorban a hagyomány és az analógia harca magyarázza ezt a jelenséget, hanem a természetvédők által az utóbbi években egyre gyakrabban emlegetett savas eső. Mindkét szószerkezetnek az eső a jelzett szava; a saras és a savas pedig ún. hasonló alakú, ill. hasonló hangzású szó (párommá), mint az egyelőre és az egyenlőre. A változó szótövek használatában mutatkozó bizonytalanság az oka az ilyen alakoknak: „A rozst tíz hektáron ... vetették el” - A rozsot általános használatú alakkal szemben. Másutt ezt olvasom: „A propo- liszos mezt fogyasztják.” - Ennek ellenkezője, ha valaki így szólal meg: „Tedd csak vissza a késet!” Még egy példa a napisajtóból: „ .. .voltak ott fiatal anyák gyermekükkel a karukon.” - Minden olvasó rögtön kijavítja így: ... karjukon. Kara ugyanis az egyetemeknek van (az egyetem négy kara, ... bölcsészettudományi kara). Az egyetem vegyeskórusa nem az intézmény énekkarja, hanem énekkara. S végül az árva gólya sem a telek lábában áll, hanem Arany János szerint: „egy teleknek a lábjában. ” Rónai Béla Kérész trej tvény Beküldendő a helyes megfejtés december 27-én (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134. Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. A december 4-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „Rossz vége lesz, hogy ennyire elkényezteted a gyereket!” A helyes megfejtők közül utalványt nyertek: Bokor Rita, Pécs, 7632, Maiéter P. u. 62., Gotthard Imre, Pécs, 7632, Toldy Z. u. 39., Plevnyák József, 7305, Mecsekpölöske, Rózsa u. 13., Szá- szi Éva, Komló, 7300, Majális tér 16/A., Vizer István, 7623, Pécs, József A. u. 45/c. Az utalványokat postán küldjük el.
