Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)

1993-12-31 / 356. szám

1993. december 31., péntek I Közélet új Dunántúlt napló 7 Túljutott az évek óta tartó válságon a magyar vasúttársaság? A vonatoknak pedig menni kell! a •• Beszélgetés Busch Károllyal, a MÁV Rt. Pécsi Üzletigazgatóságának vezetőjével A kulturális bizottság elnöke bizakodik Lesz-e médiatörvény? Gond feszíti a Magyar Ál­lamvasutak Részvénytársasá­got. Bár ez „belügynek” is te­kinthető, de az ország legna­gyobb cégének sorsa senki számára nem lehet közömbös. A vasút helyzetéről, a válság­ból való kilábalás esélyeiről, a tervekről beszélgettem Busch Károllyal, a MÁV Rt. Pécsi Üzletigazgatóságának vezető­jével. Szegény a vasút- Milyen okok játszottak sze­repet abban, hogy a vasút idáig jutott?- Az alapproblémát abban lá­tom, hogy a nyolcvanas évek elejétől megszűnt a vasút nor­mális dotációja. Kitalálták az „önfinanszírozó vasút” elméle­tét, s ezt a gyakorlatban is meg akarták valósítani.- Ez azt jelenti, hogy az ál­lam nem támogatja a MAV-ot?- De igen, csak kevésbé, mint bármelyik nyugati ország­ban. Nekünk jelenleg a költsé­geink 15-20 százalékát vállalja át a költségvetés, azokban az országban ez az arány a 30-60 százalékot is eléri.- Tetézte a gondot a gazda­ság recessziója.- Igen, jelentősen csökkent a szállítási igény. A mi területün­kön a szén, az építőanyag-ipari, a mezőgazdasági termékek fu­varozása jelentősen visszaesett, s ez nagy bevétel kiesést oko­zott. Déli szomszédainknál há­ború zajlik, ez pedig a tranzit szállításokat visszafogja. Mind­ezek együttesen azt jelentik, hogy az üzletigazgatóságunk a 4,2 milliárd forint tervezett be­vétellel szemben 1,3 milliárd forinttal kevesebbre tesz szert. Természetesen a vasút igyek­szik alkalmazkodni a megválto­zott körülményekhez, de mivel nálunk az állóeszközök értéké­nek aránya igen magas, ezért ez nagyon gyorsan nem történhet. Ennek ellenére elkezdődött a racionalizálás - bizonyos tevé­kenységek leválasztása a vasúti szervezettől -, a karbantartási költségek visszafogása, s a lét­számot is kénytelenek vagyunk az igényekhez igazítani, azaz csökkenteni. Az öt évvel ez­előtti 120 ezerhez képest jelen­leg 75 ezer a MÁV létszáma.- Egyetért azzal a megállapí­tással, hogy a MÁV nagyon szegény, ugyanakkor nagyon gyors fejlesztésre lenne szük­sége?- Sajnos, ez igaz.- Úgy vélem, a kormánynak kellene a vasút segítésében na­gyobb szerepet vállalnia. Van­nak ennek jelei?- Aa vasúti törvény értelmé­ben 1994 közepéig az állam és a MÁV közötti szerződést meg Hitel a lengyel iparnak Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) az új évben több mint 850 millió dollárt szán a lengyel ipar és a pénzintézetek struktúra-át­alakításának és privatizáció­jának támogatására. Mint Jan Krzysztof Bielecki volt mi­niszterelnök - aki Lengyelor­szágot képviseli az EBRD el­nökségében - elmondotta, többek között annak a terv­nek a támogatásáról gondol­kodnak, amelynek értelmé­ben mintegy 180-200, rossz anyagi helyzetben lévő ál­lami vállalatot igazgató ala­pot hoznának létre. Ez irányí­taná átalakításukat és privati­zációjukat. Az elképzelések szerint ez az alap mintegy 5 év alatt talpra állítaná a gyengélkedő vállalatokat, hogy majd jelentős értéknö­velés után kerülhessenek magánkézbe. kell kötni. A vasút vezetése el­készítette úgynevezett hi­tel-konszolidációs programját, amit átadtak a kormányzatnak: e szerint a működőképesség biz­tosításához támogatást kér a MÁV. Első lépésként 15,5 mil­liárd forintért államkötvényeket bocsátanak ki, s ezt a pénzt a vasút arra kapja, hogy a behajt­hatatlan tartozásait kompen­zálja. Ezen kívül az állam hitel- garanciákat adott a MÁV-nak. Az emberi oldal-A jövő év fordulópont a MÁV életében, végre rendező­dik az állam és a vasút viszonya.- A közlekedési törvény rög­zíti, hogy pénzügyileg és gaz­dálkodásig különválik a vasút infrastruktúra része - például a pálya, az épületek, az erős­áramú berendezések -, s ennek létesítését, felújítását, üzemelte­tését, karbantartását a költség- vetésből fedezik. Ennek ellenér­tékeként pedig a kereskedő vasút, amely alapvetően a sze­mély- és átszállítással foglal­kozik, pályahasználati díjat fi­zet. Azonban azt is jelenti, hogy a MÁV-nak üzletelnie kell: olyan felfogásban, hogy az ál­lam a megrendelt szolgáltatásért fizessen.- Bár elmúlt a sztrájk-fenye­getettség, úgy tűnik a dolgozók többsége nem igazán elégedett.- Úgy látom, nem kell sztrájktól tartani, korrekt megál­lapodás született. Tapasztala­tom szerint a vasutasok elfo­gadhatónak tartják, hogy janu­ártól átlagban 21 százalékos bérfejlesztést kapnak. A kollek­Jó fél évszázada vádolnak azzal, hogy mániákusan a Nyu­gatot tekintem követendő pél­dának, holott nem is lehet azon vitatkozni, hogy volna-e más ígéretes megoldás is. Ennek el­lenére zavar, hogy a politikában túlzott szerepet játszik a közeli csatlakozáshoz fűzött remény keltése, és a csatlakozás meg­gyorsítására irányuló törekvé­sek mellett a belső problémák­kal érdemben kevésbé foglal­koznak. A hivatalos befogadás idő kérdése. A legjobb esetben sem várható ebben a században. Semmi értelme annak, hogy egy ilyen távlati remény kösse le azt az energiát és figyelmet, amit az égető napi gondok megoldása követelne. Ebben a tekintetben is érvényesül a politikusok azon igyekezete, hogy a nehéz, reális feladatok megoldása helyett a még nem aktuális távlati célokat mutassák fel az embereknek. A befogadás vagy szinte minden európai volt szocialista országot érint, vagy egyet sem. tív szerződésben is egyeszségre jutottak, de egy-két pontban még tárgyalás szükséges.-A MÁV mindig a biztos munkalehetőséget jelentette ...- A megállapodás szerint a létszámot tovább kell csökken­teni a technológiai igényeknek megfelelően, s ezt a szolgálati főnökségi szinteken állapítják meg egyetértésben az érdek- képviseletekkel. Szerintem olyan 8-10 százalékos létszám- csökkenés lesz, elsősorban az adminisztrációban.-Nem olyan régen említette, hogy a humán oldal tartja mű­ködésben a vasutat. Most is vál­lalja ezt a kijelentését?-Még akkor is, ha erre rá­fogható, hogy frázis. Pedig a va­lóságban ez tényleg így van. Azt hiszem, nem kell részletez­nem, hogy meglehetősen lerom­lott a műszaki és eszközállomá- nyunk.Ennek ellenére naponta 2500-2600 személyvonat köz­lekedik, s menetrend szerint, még ha esetleg némi késéssel is, de télen is célba ér. Ma a társa­dalom ezt úgy érzékeli, hogy a vasút száz éve működik, itt már semmit nem kell csinálni. Igenis kell, s ebben nagyon nagy szerep jut vasutas munka­társainknak a forgalmi szolgá­lattevőtől a pályamunkásokig. Nagyarányú fejlesztések- A közlekedési miniszter szerint olyan vasútfejlesztés kezdődik, amilyenhez hasonló a Ferenc József-i idők óta Ma­gyarországon nem volt. Látha­tók ennek a jelei? A Nyugat nem fogja a többséget megsérteni, elidegeníteni azzal, hogy a kicsit jobbakat kimazso­lázza. Neki vagy az egész Ke- let-Európa kell, vagy semmi. Döntő jelentősége számukra annak van, hogy ne keltsék fel az oroszok és az ukránok félté­kenységét. Minél jobban igyek­szünk velük elhitetni, hogy mi különbek vagyunk a többieknél, annál jobban fognak félni a be­fogadásunktól. Előbb fel kell nőnünk a nyu­gati szintre, aztán jöhet a befo­gadás. Éppen a mediterrán or­szágok déli részeinek tapaszta­latai tanították meg a nyu­gat-európaiakat arra, hogy csat­lakozásuk sem a befogadó fej­lettek, sem az elmaradottak számára nem jár igazi előnnyel. Olaszország, Spanyolország és Portugália déli része a csatlako­zás óta jobban lemarad az or­- Mindenképpen, hiszen pél­dául elkezdődik a hegyeshalmi vasút építése, a koncessziókban történő villamosítások, új vil­lamos motorvonatok, személy- szállító kocsik beszerzése.-Meglehetősen drága dolog manapság vonaton utazni, s fi­nomanfogalmazva, a szolgálta­tási színvonal nem felel meg az elvárásoknak. Remélhetünk ja­vulást?-A fegyelmezetlenség ellen mindenkor és mindenképpen fel kell lépni. Ennek részeként töb­bek között anyagi konzekvenci­ákkal járó átvételi rendszert ve­zettünk be több területen. Ter­vezünk olyan szolgáltatásokat, amit jó néven vesz az utazókö­zönség: a régiók közötti kapcso­latok javításáért Szombathely és Graz, Pécs és Zágráb között vo­nat jár, terveink között szerepel a Pécs-Graz, Pécs-Pozsony és Pécs-Bécs összeköttetés megte­remtése. Az új menetrendben, jövő év májusától megindul az InterCity vonatok közlekedése Budapest és Pécs között, a terv szerint naponta négy vonatpár­ral, négyóránként, 2.30-2.40 óra közötti menetidővel. A vonatvá­laszték bővítése mellett beve­zetjük az úgynevezett csomag­szolgáltatást, amelynek kereté­ben komplex utazást szerve­zünk, igény szerint szállással, étkezéssel, s ha azt igénylik színház jeggyel.-Ha kívánhatna valamit az igazgató a vasút számára, ak­kor mi lenne az?- Akkora forgalmat, hogy mozdonyokat, vasúti kocsikat kelljen keresni! Roszprim Nándor szág északi feléhez képest mint előtte. Ugyanakkor nagyon ne­héz volna kimutatni, hogy mi­lyen hátrányokkal járt Ausztria, Svédország és Finnország szá­mára a kívülmaradás. Az integráció az 'eddigi ta­pasztalatok szerint csak az egyenlők között hoz eredmé­nyeket. Azt a sportolók már ré­gen tudják, hogy súlycsopor­tokra van szükség. Az ötven ki­lós ökölvívó minden politoló­giai előtanulmány nélkül tudja, hogy nem jó, ha egy ringbe száll a száz kilósokkal. Ez igaz a tár­sadalmakra is. A különböző fej­lettségű szinten lévők integrá­lása még egy nemzeti államon belül sem garantálja a felzárkó­zást. A közös állami és gazda­sági szervezet, a közös nyelv még nem jelenti az integrálha­tóságot. Miért? A jelenkorban nem szükséges Elmúlt az esztendő és nem készült el a médiatörvény. Né­hány héttel ezelőtt olyan hírek kaptak lábra, miszerint a kor­mány benyújtja az Országgyű­lésnek az új médiatörvény ter­vezetét, amely valamelyest eltér a régitől s ezért feltételezhetően az ellenzék számára is elfogad­ható lesz. Melyek azok a sarka­latos pontok, amelyekre megol­dást szeretne kínálni a kor­mánypárt? - kérdeztük Zsig- mond Attilát, a Kulturális Bi­zottság újonnan kinevezett MDF-es elnökét.- Még nem olvastam ugyan a törvényjavaslatot, de úgy tu­dom, hogy a két legvitatottabb kérdés közül az egyik nem kerül szóba: konkrétan a kinevezési törvény körüli vitára gondolok. Az ellenzék a korábban kéthar­mados többséggel elfogadott kinevezési törvényt is támadta és meg akarta változtatni. Ez a koalíció számára elfogadhatat­lan. Ezért ezt a kényes ütközési pontot a most készülő törvény- javaslatból ki kívánjuk hagyni.-Melyik a második kritikus kérdés?- Az új előteijesztés az elő­zőhöz hasonlóan a Rádió és Te­levízió Hivatalt határozottan kormány hivatalként határozza meg. Ebből volt az előzőkben is nagy vihar, mert az ellenzék azt szorgalmazta, hogy a két szerv­nek társadalmi felügyelete és szinte korlátlan függetlensége A kereskedelem bizonyos te­rületein, a vendéglátásban és a személytaxi forgalomban 1994 január elsejétől pénztárgéppel, illetve taxaméterrel köteles mindenki számlát adni. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal osztályvezetője, Hajdú Miklósné tájékoztatása szerint a pénzügyminiszter erről szóló, 6/1993. (II.9.) számú rendelete meghatározza azoknak a körét, akiket a gépesített számlaadási kötelezettség terhel. Január elsejétől a boltok kö­zül a vas-, a műszaki-, az üve­gárú-, a jármű-, a gép- és az elektronikai üzletekre vonatko­zik a rendelet, a vendéglátóhe­lyek közül az italboltokban, borkimérésekben, a drink bá­rokban és a kocsmákban kell a jövőben gépi számlát adni. Az érintettek kizárólag az APEH által jóváhagyott pénztárgépe­ket használhatják. A 120 féle tí­pus közül ki-ki igénye és pénz­tárcája szerint válogathat. A vá­lasztékban vannak olyanok is, amelyek jól tűrik az italbolti, „nedves” körülményeket, sőt a szabadban, zivatarban is üzem­képesek. A kereskedelmi háló­zatban félévenként újra és újra az integráció a munkamegosz­tás szempontjából sem. Az el­múlt évtizedek leggyorsabban fejlődő országai egyúttal a kül­kereskedelmüket is gyorsabban növelték, pedig őket nem fo­gadta be senki. A távol-keleti gazdasági csodákat nem előzte meg semmiféle politikai és szervezeti integráció. Kína kü­lönböző területei, tartományai között nem nőtt úgy az árúfor­galom, mint az ország délnyu­gati tartományainak a kínaiak lakta önálló államokkal való ke­reskedelme, noha közöttük még ráadásul nem is zavartalan a ba­rátság és a bizalom. Ráadásul a fenti tendenciák annál erősebben jelentkeznek, minél tökéletesebb az integrá­ció. A Maastrichti Szerződés már a közös jegybankról és a közös pénzről beszél. Ennek megvalósulásakor tovább fog­legyen. Ezt nehezen tudnánk elképzelni, hiszen a közszolgá­lati rádiók, televíziók mindenütt a világon kormányfelügyelet alatt állnak. Ezért figyelembe véve ugyan a korábbi vitákat, mégis kitartunk amellett, hogy a két intézmény kormányhivatal maradjon.- A siker érdekében - hiszen fontos volna, ha minél előbb megszületne a médiatörvény -, a parlamenti vitát talán hatpárti megegyezésnek kellene meg­előznie. Ön nem így gondolja?-A miniszterelnök tragikus halála a kormány munkájára is kihatott. Egy sor olyan kérdés tárgyalását kellett elnapolni, amelyek nagyon fontosak, s ezek közé tartozik a médiaügy is. Igaz, Antall József szorgal­mazta, hogy legyen médiatör­vényünk, s ebben az értelemben ez is hozzá tartozik politikai örökségéhez . ..- Mindezeket ismerve, mi­korra készülhet el a médiatör­vény?-Legjobb esetben is a téli szünet után, február közepe tá­ján kerülhet a parlamenti bizott­ságok elé, de még ezelőtt a Háznak is állást kell foglalnia, hogy beleegyezik-e az ilyenkor elengedhetetlen kivételes eljá­rásba. A döntés nagyon gyorsan is meghozható, ha az új tör­vényt mindenki valóban akarja és nemcsak mondja, mert a kettő nem ugyanaz! (koós) szűkíteni fogják a hagyomá­nyos, kézzel írt számlákra köte­lezettek körét. A személytaxik esetében ta­xamétert kell beszerelni és min­den utasnak blokkot adni. Ezen a téren kisebb az APEH által jóváhagyott választék, de így is hét megfelelő típus kapható (35-45 ezer forintos áron). A pénztárgép, illetve a taxa­méter vásárlásához egyszeri kedvezmény is igénybe vehető. Egyszerű pénztárgép vásárlása­kor 25 ezer forint, számítógép alapúnál ötvenezer forint ked­vezmény jár a vevőnek. A ta­xaméterek vásárlásához nyúj­tott 30 ezer forintos kedvez­mény 1993 december 31-ig ve­hető igénybe. Jövő év január el­sejétől a kedvezmény mértéke 20 ezer forintra csökken. Szigorodnak a szankciók is a február óta ismert rendelet meg­szegőivel szemben. Első alka­lommal százezer forintig ter­jedhet, ismételt esetekben en­nek többszörösére rúghat a ki­szabható pénzbüntetés, súlyo­sabb esetekben az üzlet bezárá­sát, vagy a szolgáltatás leállítá­sát is elrendelheti az APEH. N. Zs. nak nőni a különbségek. A, kü­lönböző fejlettségű államok kö­zös pénze még soha sehol nem vált be. Minél szabadabb a pénz, a tőke mozgása, annál jobban vándorol a kevésbé fej­lettektől a fejlettek felé. Jó Volna tehát tompítani a csatlakozás érdekében folyó dobverést és többet foglalkozni a belső problémák megoldásá­val. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy nem vagyok a csatlakozás híve. Talán ezer éve nem volt jobb alkalom arra, hogy végre európaiak legyünk. De hiba volna, ha a szervezeti csatlakozást fontosabbnak tar­tanánk, mint a tényleges euró­paiságunkat. Az osztrák példát kövessük, ne a dél-olaszt! ők már évtizedek óta vitathatatla­nul európaiak, ezért aztán nem is gond a csatlakozásuk. Nálunk már sokszor büszkélkedett a ha­talmi elit az európaiságával, de az ország belső viszonyaira nem mindig lehet ezt elmondani. Itt vannak tennivalóink. Dr. Kopátsy Sándor A MÁV megítélésében nagy a szerepe a szolgálattevő vasutasoknak is Fotó: Szundi György Az osztrák és a mediterrán példák Mikor csatlakozzunk a Nyugathoz? Január 1-től Gépi számlát kell adni

Next

/
Oldalképek
Tartalom