Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)
1993-12-30 / 355. szám
10 üj Dunántúli napló Vállalkozások - Üzlet 1993. december 30., csütörtök A Központi Statisztikai Hivatal jelenti A fogyasztói árak és a létminimum novemberben A sokgyermekes családok élnek meg a legnehezebben A fogyasztói árak 1993.novemberben októberhez képest 0.7%-kal emelkedtek, az utolsó 12 hónap alatt 21%-kal nőtt az árszínvonal. Tavaly novemberben az ideinél magasabb, 1,6%-os havi és 22,7%-os 12 hónap alatti árnövekedés mutatkozott. Novemberben mind az élelmiszerek, mind az élelmiszereken kívüli javak átlagos árnövekedése mérsékelt ütemű volt. Az élelmiszerek áremelkedésének novemberi, átlagosan 0,6%-os mértéke úgy alakult ki, hogy egyes élelmiszerek (cukor, kenyérfélék, sertészsír) esetében folytatódott a tavaly ősztől tartó áremelkedés, ugyanakkor a sertéshúsárak ebben a hónapban nem nőttek, valamelyest csökkentek. 1 9 9 2 19 9 3 auo . | Okt. 1í an 4 júl.l auo. | szeo. nkt-l nov. h a v i á t 1 a o A r. Ft 1 *9 *ertéscomb 282 332 373 272 302 354 378 374 1 sertésoldalas 166 215 235 193 215 250 270 267 1 ka sertészsi r 50 66 116 79 80 91 102 100 1 1 napraforgó étolaj 74 77 93 90 93 93 94 93 1 k9 normál kristálycukor 50 54 66 6E 75 77 79 80 1 fehér kenyér 32 35 43 47 49 49 52 53 1 ka házi jelleaú kenyér 3B 42 49 53 55 55 50 59 1 1 tej (2.0*/.) 26 26 33 34 36 36 36 37 *A KSH területi iqazcsatósáqainak szakemberei által felirt árak átlaqa. Az élelmiszereken kívüli javak esetében a novemberi átlagos áremelkedés 0.8%. E javaknál tavaly és idén egyaránt egész évben mérsékelt, havonként 0.7-1,3% közötti áremelkedés következett be, ennél azokban a hónapokban volt nagyobb, amikor központi árintézkedések történtek (mint a kétkulcsos ÁFA bevezetése, a fogyasztási adók emelése, ártámogatások csökkentése, megszüntetése.) A fogyasztói Arak 1 hónap alatti növekedése 7.- 11eImiizerek Nem élelmiszerek Összesen 1992 | 1993 1992 j 1993 1992 | 1993 J anuár 2.6 9.8 3.4 5.7 3.2 6.8 Február ' 2.4 2.5 2 . B 1.4 2.7 1.7 Március 3.7 O.l 2.2 1 . 1 1 .9 O.B Aorilis 1.9 0.3 1 , 1 1.0 1 .3 0.8 na ius 1.5-0.3 Z . 5 O. 7 I .5 O. 4 Jün ius-0.6-1.4 1 . 1 0,9 O .6 0.3 Jú1ius-1.5-O.l 1 .0 0.9 0.3 0.6 Auau$?tus O . 1 3.3 1.1 1.3 O.B l.B Szaotembsr 5.1 3.6 1.4 2.6 2.4 2.9 Október 5-0 3.1 1.5 1.2 2.5 1.7 November 2.7 0.6 1.2 O .8 1 .6 0.7 December 1 .7 0.9 1.1 A fogyasztói árak 12 hónap alatti növekedése 1991 1992 1993 Január 34.1 28.2 25.9 Február 33.2 25.0 24.7 Március 34.3 24.7 23.4 Áori1 is 35.4 23.3 22.8 Május 36.9 22.6 21.3 Június 36.6 20.6 20.9 Jú1ius 36.2 20.1 21.3 Auausztus 34.2 20.7 22.3 Szeotember 34.0 21.7 23.0 Ok tóbe r 33.9 23.4 22.0 November 32.6 22.7 21.0 A 12 hónap alatti átlagosan 21%-os árnövekedési mértéken belül az előző hónapokhoz hasonlóan az élelmiszerek és a szolgáltatások áremelkedése a legnagyobb, 24.5, illetve 26.5%. Sokkal kisebb az átlagosnál a tartós fogyasztási cikkek és háztartási energiahordozók 12 hónap alatti ámökedése, 10.5, illetve 14.0% (a háztartási energia esetében az előző években ment végbe az átlagot messze meghaladó áremelkedés). Az év eltelt 11 hónapjában a fogyasztói árszínvonal átlagosan 22.6%-kal volt magasabb a tavaly január-novemberinél. Figyelemmel a várható decemberi áralakulásra, az 1993-as év egészét tekintve is ekkora, esetleg ettől 1-2 százalékkal eltérő éves árindexre lehet számítani. A létminimum a két felnőttből és két 15 éven aluli gyermekből álló városi családban 1993 novemberében 47200 forintot tett ki, ez egy főre számolva 11800 forintnak felel meg, ami az országos átlagra is jellemző. A novemberi áremelkedésekkel összhangban a létminimumérték növekedése októberhez képest e családtípusnál 300, egy főre számítva 70 forint. A különböző családtípusok közül a létminimum egy főre jutó összege legmagasabb a városi egyedülállóknál, ez 1993 novemberben 16600 forintot tett ki, és a legalacsonyabb a két felnőttből és négy 15 éven aluli gyermekből álló községi háztartásokban, ahol novemberben 55900 forint, egy főre számítva 9320 forint volt a létminimum. A privatizáció joga Céltanfolyam az ELTE intézetében Sárközyvel Befektetési jegyek jegyzése A privatizáció joga és az 1994-es év címmel egynapos (7 órás) konzultációra is lehetőséget adó céltanfolyamot indít az ELTE Jogi Továbbképző Intézet, amelyen a privatizációval kapcsolatos tényekről és lehetőségekről adnak hatékony, a gyakorlatban közvetlenül hasznosítható ismereteket adni. A tanfolyam témavezetője dr. Sárközy Tamás egyetemi tanár, akinek a témát feldolgozó új könyvét, „A privatizáció joga Magyarországon (1989-1993)” is a résztvevők rendelkezésére bocsátják. A tanfolyamon szó lesz a privatizáció általános problémáiról (lakossági, ön- kormányzati részvétel, decentralizáció, a külföldi tőkebevonás problémái, a hiteltartozások rendezése, felszámolás stb.), valamint a privatizáció lebonyolítása (a vállalat átalakítása, kapcsolattartás az Állami Vagyonügynökséggel, vállalati önprivatizációs program előnyei és buktatói). A tanfolyam díja a kiadványnyal együtt 3200 forint, a konzultáció 1994. január 27-én kerül megrendezésre Budapesten. Jelentkezés január 10-ig az ELTE Jogi Továbbképző Intézetben, 1053 Budapest, Egyetem tér 1-3. A napjainkban kialakuló versenypiacon az új típusú és tartalmú kapcsolatok a szakmai tudás és felkészültség tekintetében új követelményeket támasztanak a kereskedelmi forgalom bonyolításában résztvevő jogász és más szakemberek számára. A versenypiacon szereplés és a tevékenység jogának (új illetve megújuló jogi intézményrendszerének) megismertetését kívánja elősegíteni az ELTE Jogi Továbbképző Intézet „Bankügyletek joga - értékpapírjog, tőzsdejog” című szakmai továbbképző sorozattal. A 60 órás tanfolyam februárban indul, kéthetente egynapos foglalkozásokból áll. A tanfolyam előadói elismert bank- szakemberek, értékpapír- és tőzsdepiaci szakértők. Lezárult az utolsó idén jegyezhető befektetési alap, a Millennium jegyzési időszaka. Az alapkezelő cégek összesítései alapján az 1993-ban indult tizenkét értékpapír-befektetési alap papírjainak vásárlásakor több mint 12,4 milliárd forintot fizettek ki a befektetők, zömében decemberben. Az értékpapíralap-kezelő cégek többsége egynél több alapot indított már, s általában egy bank áll mögöttük, amely letétbe veszi a befektetési jegyeket, s gyakran hitelfedezetként is elfogadja őket. A hitelt a jegyzés során a jegyzett összeg- és vele a befektetésijegy-vá- sárlás után járó adókedvezmény- növelésére lehet fordítani. Nem egy bank a jegyzés után is nyújt hitelt, amelynek fedezete a letétbe helyzett befektetési jegy. A befektetésijegy-vásárlás címén nyújtott banki hitelek összege, 1993-ban becsülhetően meghaladja a 3 milliárd forintot is. Az idén létrehozott értékpapír-befektetési alapok, mint a tavalyiak is, mind elérték az induláshoz szükséges minimumként megjelölt összeget. Csupán egy ingatlanalap, a "Magyaror- oszág 2000” jegyzése volt sikertelen. Az értékpapír-alapok közti legnagyobb jegyzési összeget: 2,415 milliárd forintot az OTP I. alap érte el. Ezt követi az Alpok alap 1,937 milliárd forinttal, majd a Budapest 2 alap 1,616 milliárd forinttal. Nem sokkal maradt le az 1,510 milliárd forintot gyűjtő Bonus alap. A Profit alapnál 1,185 milliárd forint lett a végösszeg, a Millennium alapnál 827 millió forint, a Hunnia II. alapnál 763,5 millió foint. Az AranyTallér 742 millió forintot ért el. A Horizont alapnál a jegyzett összeg 486,5 millió, forint körül alakult. A City alap 105, a Buda Állampapír alap 101 millió forintosjegyzési összeget értei. Újabb szösszenetek a jópofa reklámokról A Magyar Reklámszövetség havi tájékoztatóját és annak mellékleteit - örömünkre - rendre megkapja szerkesztőségünk. Egyik mellékletük a Reklámgazdaság című szakmai kiadvány, melyből két héttel ezelőtt Hamburger Béla rendkívül tanulságos és élvezetesen megírt szösszeneteit adtuk közre ezeken a hasábokon. Most újabb szösszenetek a neves szakembertől a reklámok fonákságairól. Feltételesen Régóta bajom van az Opel-reklámokkal. A magyar társadalmi-gazdasági környezettől teljesen idegennek éreztem azt a filmjüket, amelyben egy elkényeztetett, unatkozó hölgyecske személyesíti meg a Corsa-célcsoportot. Ugyanígy idegen nálunk az a jól szituált Vectrás házaspár, amelyik utál- kozva-undorodva ül be egy velencei gondolába. Nem tetszett egy régebbi Ka- dett-film sem, de az már más okból: a pszichológiai laborban hirtelen testet öltött autó ötlete ezerszer lerágott csont. Gondoljunk csak a varázslók, tündérek, bűvészek szerepeltetésével operáló, idétlen reklámok garmadájára. A fehérköpenyes, csodatudós személye nem sokat változtat a lényegen. A felsorolt esetekben viszont mindig úgy éreztem, hogy valamilyen külső kényszer hozta ezeket a filmeket Magyarországra: multinacionális marketing-kommunikációs stratégia, vagy mi a szösz! A legújabb Corsa-filmben viszont nem a képi-hangulati tartalmon akadtam fenn, hanem a magyar szövegen:„Ha nekem autóm lenne... ” - kezdi a filmet egy fiatalember. Majd fiatalos stílusban, pergő vágásokkal, jó képekkel illusztrálva megtudjuk, hogy milyen színű, milyen komfortos, milyen biztonságos autót szeretne. Á végén, amikor a reklámüzenetnek csattannia kellene, amikor meg kellene tudnunk, hogy amiről hallottunk, amit láttunk, az nemcsak ködös vágyálom, hanem maga az OPEL CORSA, nos akkor - számomra megdöbbentően - ez a mondat hangzik el: „Ha te ilyen autó lennél, akkor téged választanálak.” Tessék csak egy pillanatra belegondolni, hogy mit is üzen ez a feltételes mód! Szex - Orex Nagyon szép filmet készített az Óra-Ékszerből OREX-szé előlépett cég, önmaga és termékei népszerűsítésére. A gyártó stúdiótól már megszokott tiszta képi kompozíció, a remek világítás, a pergő vágás, mind-mind tökéletes formát biztosít a reklámnak. A tartalommal kapcsolatban viszont már vannak kételyeim. Mert miről is szól ez a film? Az első másodpercekben egy férfit és egy nőt látunk, külön-külön, amint randevújukra készülődnek. Eközben számos Orex-kí- nálta termékkel - nyaklánc, fülbevaló, mandzsettagomb stb. - ékesítik fel magukat. A következő snittben a férfi becsönget a nőhöz, majd a nyíló ajtóban rögvest egymásnak esnek. Fé- kezhetetlen vágyuk űzi-hajtja őket, vadul tépik egymást, amitől az oly gonddal kiválasztott Orex-holmik is csak úgy röpködnek szerte-szét. És most a kérdés: bizonyos-e, hogy az Orex-célcsoportoknak ez a megközelítés felel meg a legjobban? Ám ha már szex, az Újonnan vállalkozók figyelmébe Húsz százalék hirdetési árkedvezmény A kéthetente jelentkező „Vállalkozások - Üzlet” mellékletünk jelen oldalát elsősorban az újonnan vállalkozók figyelmébe ajánljuk. Az itteni bemutatkozással széles körű nyilvánosságot célozhatnak meg, hiszen az Új Dunántúli Napló naponta több mint 70 ezer példányban jelenik meg, lapunkat több százezren olvassák. Ha Önt érdekli ez a reklám- lehetőség, és az általunk nyújtott gazdasági információk, kérjük, fizesse elő lapunkat, ami Önnél költségként elszámolható. Amennyiben vállalkozását a kéthetente megjelenő „Vállalkozások - Üzlet” mellékletünkben kívánja bemutatni, első alkalommal 20 százalék hirdetési árkedvezmény mellett teheti. Ezzel kapcsolatban kérjük, keresse meg marketingvezetőnket, Baranyai Józsefnét (telefonja: 415-000/160-as mellék), aki segít a hirdetés megszervezésében, megírásában, szükség szerint újságíró és fotoriporter biztosításával is. vajon bizonyos-e, hogy akik rendszersen képesek jelentős összegeket hagyni az Orexnél, azok számára valóban ezt jelenti a szerelem? Tényleg arra vágynak, hogy ékszereiket, ruháikat leszaggassák róluk? Lehet, de lehet, hogy nem. Most hagyjuk a szexet, kérdezek mást: Bizonyos-e, hogy a mai magyar fogyasztó önmagának vásárol ékszert-órát-bizsut? Saját nárcisztikus ösztöneinek kielégítésére? (Merthogy a film- a szexis jelleg dominanciája mellett - ezt sugallja.) Nem ti- pikusabb-e, hogy ez a termék- csoport - főként az értékesebbje- ajándékként kerül majdani viselőjéhez? S ha netán így van, nem ilyen irányba kellett volna a filmnek is tapogatóznia? (Akár ugyanilyen intenzitású szexuális felhangokkal. Ha már mindenáron...) Kétkedő kérdéseimre nem tudom a választ. Remélem, hogy akik a filmet írták, rendezték, szakértették és átvették, azok igen. Szövegelünk Reklámszöveget írni nehéz. Nehéz, mert a jó szöveg blick- fangos és hatásos, sőt, meggyőző erejű. Ráadásul tömör. Idegen nyelvű reklámot magyarítani még nehezebb. Olyan kötöttségekkel kell szembenézni, mint például a külföldön gyártott film főszereplőjének szájmozgása, az adaptálandó reklámdalocskák által diktált szótagszám... Születnek is a furcsábbnál furcsább megoldások. Nézzünk meg néhányat a magyar - és a magyarított - reklámszövegekből! Kedvencem a mai napig az első Denim-film szövege: „Biztosan érdekli Önt egy arcvíz, Denim néven. Nem azoknak készült, akik tébolyítani akarják a nőket, bár mégis az üdeség benyomását kelti.” Talán nem ennyire durva, de sérti a jó nyelvérzéket az a sam- pon-reklámfilm, amelynek zárószlogenje így hangzik:„A szép hajért, amely nem korpá- sodik.” Ugyanebben a témában az ellenpélda: „Nincs többé korpa, csak gyönyörű haj.” Gördülékenyebb, magyarosabb! Van aztán jópár olyan szöveg, amely nyelvtanilag nem kifogásolható. Mégsem érthető! Nem értem például, hogy a házilag kisüthető, zacskós hasáb- burgonya miért mondja magáról: „Több, mint hasábburgonya.” A macho-reklámok tipikus megnyilvánulása az is, amikor valamelyik dezodort a „legerősebb nemnek” ajánlják. De van-e ilyen? Vagy csak egy hatásvadász nyelvi szülemény? Maradjunk a dezodoroknál: a francia tomászlánnyal készült film kedves, kellemes képeit csevegős szöveg kíséri, amiből megtudhatjuk, hogy az adott dezodor mindig vele van, kicsit része a sikereinek, az önbizalmának. A film közepén megszólal a narrátor, s kellemetlen testszagról tesz említést, majd ő is visszatér a film eredeti stílusához. Mintha egy elegáns étteremben, diszkrét csevely közben egyszercsak a földre köpnénk. A végére hagytam - nem mintha ez a sor nem lenne még bőven folytatható - az Aranypók közterületi remekét. „Minőség alul-fölül, Póközön!” Az emberek, különösen a lá- nyok-asszonyok, nyilvánvalóan imádják a rovarokat, kitüntetett módon a pókokat, és legesleginkább, ha özönlenek. Alul-fölül. A szerzők és a szerkesztők jókívánságai: Sikeres vállalkozást, jó üzleteket az új esztendőben is! * A kéthetente megjelenő „Vállalkozások - Üzlet” oldalainkkal legközelebb január 13-án jelentkezünk
