Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)

1993-12-30 / 355. szám

6 üj Dunántúli napló Társadalom 1993. december 30., csütörtök Nyáron igazi horgászparadicsom a bissei tó Fotó: Läufer László Vízparton Jövő évi változások a horgászatban! Ki hogyan köszönti az újévet? Miért pattogtatják szil­veszterkor az ostort? Miért rendeznek Európában sok­felé tűzijátékot? Mindkettő régi hagyomány. Régen os­torral kergették el a hiedelem szerint a gonosz szellemet, a boszorkányt, a démonokat, amelyek újév fordulókor ólálkodtak a házak körül, várva, hogy hatalmukba ke­rítsék a lelkeket. Ma - mivel a városokban már ritka a háziállat, ame­lyeket ostorral bíztatnának -, tűzijátékkal helyettesítik a durrogást. Az ólomöntés eredetileg római kori szokás és babona, de akkor még viasszal csinál­ták. Minden kiönthető for­mának megvolt a maga je­lentése. Aki sárkányhoz ha­sonlót öntött ki magának, di­csőségre és megbecsülésre számíthatott az új évben; akinek a mintája kulcsforma lett, szép szakmai sikerek elé nézett; aki pedig sűrű mohát alakított ki magának a forró anyagból, az anyagilag jó időszakra várhatott. A szerencsemalac és a disznóvágás hagyománya szintén ókori szokás. Előde­ink azért vágtak állatot, hogy az isteneknek áldozzanak és jóindulatukat ezúton bizto­sítsák maguknak. Aki ma szerencsemalacot ajándékoz ismerősének, ezzel minden jót kíván neki. Az óév utolsó napján ré­gen nem rendeztek nagymo­sást, mert az köztudottan feldühítette a boszorkányo­kat, akik mérgükben akár a kaszást is elküldték az új év­ben. A víznél maradva: kút- vizet ivott újév napján a germán mitológia szerint az, aki azt kívánta, hogy egész évben kerülje el a pestis, re­uma és más betegség: a víz azonban csak akkor volt va­rázserejű, ha pontosan éjfél­kor merítettek belőle. Halat már az ókorban szí­vesen fogyasztottak szilvesz­terkor a keresztények, s ét­kezés után egy pikkelyt a pénztárcájukba tettek, abban a reményben, hogy legalább egy évig nem kerülnek anyagi szükségbe. A szilveszteri cipődobá- lásból megpróbálják kita­lálni a lányok: mit tartogat számukra a jövő? A még hajadon lányok ezért leülnek egy székre, hát­tal a nyitott ajtónak és hátra hajítják lábbelijüket. Ha si­kerül kihajítani a cipőt a fo­lyosóra, vőlegényük - a hie­delem szerint - akár távoli vidékről is jöhet. A cipő re­pülési iránya sem volt mind­egy: megmutatta, honnan várható a kérő. Tóth Zsuzsa Lassan befejeződik a horgász-szervezet átalakulási folyamata. Új vezetői vannak az országos szövetségnek, akik már az érdekképviseleti és gaz­dálkodási munka kialakításán dolgoznak. Önálló jogi személy lett a megyei Intézőbizottság, Horgász Egyesületek Baranya megyei Szövetsége néven. Ez­zel természetesen több lett a tennivaló, mert sok kérdésben a jövőben a megyék egymástól és az országos szövetségtől függet­lenül döntenek. Állami vizsga A horgászat feltételeit rész­ben megváltoztatta az időköz­ben megjelent halászati törvény módosítás. Két fontosabb rész érinti a horgászatot. Egyik az új horgászok állami vizsgája. Egy új vizsgaanyagból kell bizottság előtt beszámolni - csak az újonnan belépőknek - az eredményes vizsgázó bizo­nyítványt kap. A vizsgadíj 300 Ft. A másik változás, hogy jövő évtől állampolgári jogon lehet horgászjegyet váltani, tehát aki levizsgázik az a megyei Föl­dművelésügyi Hivatalban is megválthatja az állami horgász­jegyet, nem kell egyesületi tag­nak lenni. Ez első hallásra igen kedvezőnek tűnik, mert nincs ebben az esetben az egyesülettel szemben sem anyagi, sem er­kölcsi kötelezettség. Viszont ott a mérleg másik oldala, hogy az egyesület - és a megyei szövet­ség is - a kezelésében lévő vi­zein olcsóbban csak a tagjainak biztosít horgászati lehetőséget. Aki nem egyesületi tag, az vagy egyáltalán nem kap az egyesü­leti vagy megyei kezelésű vi­zekre területi engedélyt, vagy mint kívülálló esetleg csak na­pos jegyet, de azt is magasabb áron, mint a tagok, hiszen az egyesületi tagdíj tartalmazza azokat a gazdálkodáshoz szük­séges költségeket (halbeszerzés, utazás, őrzés, stb.) amit a nem tagnak a területi jegyárakban kell megtérítenie. Aki nem tagja az egyesületnek annak a területi jegyek árai után még további huszonöt százalékos általános forgalmi adót kell fizetnie. A megyei szövetségek meg­állapodtak abban, hogy az egyesületi tagokat szervezett horgásznak tekintik és a nem tagokkal szemben kedvezmé­nyekben részesítik. Az egyesü­leti tagság igazolására, majd az egyesületnek a megyei szövet­séghez való csatlakozásáról minden horgász egy betétlapot kap az egyesülettől. Jövő évtől új horgászigazol­vány lesz, amelyet az új belé­pők, vagy azok kapnak, akiknek a régi igazolványuk betelt, cse­rére szorul. Az egyesületi tagok az állami horgászjegyet to­vábbra is az egyesületükben kapják meg, a fogási naplóval együtt, melyet a jövőben is ve­zetni kell. Magasabb árak A horgászatot sem kímélték meg az elmúlt időszak áremel­kedései. A hal, amelyet koráb­ban ÁFA nélkül vásároltunk, ősszel már a múlt évinél jóval drágábban és még további 10 %-os ÁFA-val tudtuk besze­rezni. De hasonlóan nőttek az év folyamán az egyéb költségek (közlekedés, posta, telefon, stb.) Az idei területi jegyárakkal jö­vőre sokkal kevesebb halat tud­nánk telepíteni, a számítások szerint ez év őszi telepítésének csak a felét. A halgazdálkodási bizottság több variációt dolgo­zott ki a jövő évi halasitás mér­tékére és a várható halárak függvényében a területi jegy árakra. Olyan középértéket kel­lett találni, ahol a halasitás nagysága megközelíti a korábbi évekét, a területi jegy ár pedig tudja fedezni a halasitás és a felmerülő egyéb költségeket. Ezek szerint például a Pécsi tón a jövő évi éves felnőtt terü­leti jegy ára 3200 Ft, a drávai éves területi jegyé 600 Ft, a ko- vácsszénájai tó napos felnőtt je­gye pedig 400 Ft lesz. Biztos, hogy az áremelés főleg a nyug­díjas horgászoknak okoz gon­dot, de ha a régi árak maradtak volna meg, olyan mértékű fo­gásvisszaesés történne, hogy már nem lenne érdemes hor­gászni. A 70 éven felüli horgá­szok megkapják azt a lehetősé­get, hogy az olcsóbb ifjúsági te­rületi engedélyt válthassák meg az abban felsorolt fogási lehető­ségekkel. Az állami horgászjegy ára 300 Ft, az szövetségi tagdíj 400 Ft, a horgászatfejlesztési alap 50 Ft. Összesen: a múlt évivel azonos, 750 Ft. Elég hal lesz A tavak halasítása zömmel befejeződött, a korán bekö­szöntő tél miatt egy-két kisebb víz telepítését tavaszra kell el­halasztani. Ezek halszükséglete biztosítva van. Az őszi telepíté­sekkel sikerült a korábbi évek halasítási színvonalát meg­őrizni, mert év elején kedvező fix árú halvásárlási szerződést kötöttünk, amiben több egyesü­let is partner volt. A nyári aszály ellenére a halastavaink haltermelése nem volt rossz, ez is segített a költségek megtaka­rításában, a nagyobb arányú halkihelyezésben. Egyesületi klubnapokon a horgászok részletes információt kapnak és a megyei szövetség is szívesen válaszol a személye­sen, írásban, vagy telefonon fel­tett kérdésekre. Felhívjuk a horgászok figyelmét, hogy a halfogások időbeni összesítése érdekében fogási naplójukat legkésőbb január 5-ig le kell adni. Aki már nem kíván az idén horgászni, a naplóját az egyesületénél előbb is lead­hatja. Kovács Zoltán A Páneurópa nagygyűlése Strassburgban Egységes kontinens Strassburgban, az Európa Parlament épületében tartotta meg évi nagygyűlését a Páneu­rópa Unió, melyen 20 nemzet 150 delegátusa vett részt. Wal­burga Habsburg - Douglas fő­titkári beszámolója után két fő­téma előadásához szóltak hozzá a résztvevők. Mindkét téma Eu­rópa jelenleg legaktuálisabb kérdéseivel foglalkozott, neve­zetesen a közép- és kelet-euró­pai helyzettel, valamint a Ma- astrichtot követő Egyesült Eu­rópával. Súlyos kérdések, fájdalmas problémák, egyes országok szemszögéből tekintve elfogad­ható aggályok, más részről ki­csinyes akadékoskodások sze­gélyezik Európa egyesülésének útját. Az elfogadhatató nehéz­ségek gazdasági természetűek, az elfogadhatatlanok között első helyen a primitív nacionalizmus áll. Tekintélyes nyugat-európai politikusok közép-keleti és ke­let-európai látogatásuk alkal­mával udvarias nyilatkozatok­ban ezen országok csatlakozását a közbeiktatott fokozatok betar­tásával a közeli évekre ígérik, míg ugyanezen személyek visz- szatérve nyugatra, a csatlakozá­sok nehézségeit emelik ki és azt távoli évekre prognosztizálják. Az ő nyilatkozataik természete­sen nagymértékben függnek az igen képlékeny európai politikai helyzettől és saját országuk né­pének szándékától, hangulatá­tól. Mindezeken felül Európa egyesülése, a közép-kelet-euró- pai országok csatlakozása fok­ról fokra halad előre, mert sze­rencsére világos fejjel gondol­kodó politikusok szerint a jövő Európája szempontjából nincs más alternatíva. Ismételten megállapították, szélsőséges nacionalista nézetekkel a népek nem értenek egyet. Ezeket túl­nyomó részt politikai vezetők szítják, s amíg a nép halottak, sebesültjeit siratja, fázik, éhe­zik, - addig ők európai nagyvá­rosok luxushotelében tárgyal- gatnak, nyilatkozgatnak, maxi­mális jólétben és biztonságban. A kongresszus fontos és számunkra igen hasznos eleme volt, hogy találkozhattunk és hosszasan tárgyaltunk a hazán­kat övező, és egyes nyugati or­szágok küldötteivel. Ezek a be­szélgetések valóban barátságo­sak voltak, „európai” szellemi­séget tükröztek. Lényege abban rejlett, hogy a Páneurópa Unió tisztségviselői minden ország­ban kapcsolatban állnak dönté­seket hozó politikusokkal, akiknek szemléletét befolyásol­hatják, nézeteiket kölcsönösen közelíthetik a szomszéd ország azonos színtű kormánykörei­hez. Ezeknek eredményét abban reméljük, hogy a hangvétel ba­rátibb lesz, és egyes intézkedé­sek kifogásolható tartalma mér­séklődik. Az összefoglaló beszédet Habsburg Ottó tartotta. Felhívta a figyelmet azokra a veszé­lyekre, melyet a szélsőségek rejtenek magukban. Ismételten hangsúlyozta, hogy a Páneu­rópa Unió nevének megfelelően egész Európa viszonylatában gondolkodik, s a fennálló prob­lémákat kizárólag egy politikai­lag, gazdaságilag, katonailag egységes kontinens oldhatja meg. Dr. Szalai István Kétszáz éves az Egri F őegy házmegy ei Könyvtár Eszterházy Károly egri püs­pök 1793. december 28-án, két­száz esztendővel ezelőtt nyitotta meg az általa alapított és építte­tett Egri Püspöki Könyvtárat, az ország legszebb barokk biblio­tékáját, 21 ezer kötetes, európai mércével mérve már akkor is rendkívül értékes és gazdag könyvállománnyal. A bicente- nárium alkalmából kedden Egerben, az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola díszter­mében neves egyházi és világi személyiségek sokaságának részvételével rendeztek tudo­mányos emlékülést, amelyen Antalóczy Lajos érseki fő- könyvtáros emlékezett azokra, akik létrehozták, ápolták, gon­dozták, megőrizték és gyarapí­tották két évszázad alatt az Egri Főegyházmegyei Könyvtárat. A XVffl. század elején a ko­rábbi török hódoltság végvárá­ban, Egerben is lendületes fej­lődésnek indulhatott a kulturális élet. A század püspökei (vala­mennyien Rómában végzett, magasan képzett főpásztorok) következetes és céltudatos erő­feszítéssel az oktatás valóságos fellegvárává emelték a püspöki székvárost. Eme törekvés egyik eredményeként nyitotta meg kapuit 200 évvel ezelőtt az Egri Főegyházmegyi Könyvtár. Gazdagsága méltó az európai hírnévre; mára százharmincez­res összállományával, gazdag kézirattárával rangos helyet fog­lal el Magyarország katolikus könyvtárai között. Pusztán kötetállományát tekintve a pannonhalmi és esztergomi könyvtár után következik. Tar­talmi értéke alapján pedig szinte rangsorolhatatlan, hiszen felbe­csülhetetlen értékű kódex, hely- történeti anyaga van. Kamatmentesen hitelez a pécsi önkormányzat Szociális kölcsön a rászorulóknak A legtöbben fűtésre, lakbérre kérik Akik arra gondoltak, hogy az ünnepek előtti vásárlás egy ré­szét is ebből a pénzből tudják fedezni, azok nagyot csalódtak. A szociális kölcsönből csak jö­vőre lesz pénz, de akkor sem ajánlott napi kiadásokra költeni, hiszen a kapott összeget vissza kell fizetni. Deceniber 15-én tárgyalta a Pécsi Önkormányzat Szociális és Foglalkoztatási Bizottsága azokat az igényeket, amelyeket a kamatmentes kölcsönre adtak be a város különböző részein élők. Ezzel az újfajta támoga­tási módra a Szociális törvény és a közgyűlés által alkotott rendelet ad lehetőséget. Lénye­gében az átmeneti segély egyik változatát jelenti, amelyre a vá­ros a pótköltségvetésben különí­tett el keretet. A kamatmentes kölcsön azoknak jelenthet segítséget, akiknek van rendszeres jöve­delmük, vagy három hónapon belül, igazoltan rendszeres havi jövedelem folyósítása várható de különböző okok miatt - át­menetileg - súlyos anyagi gon­dokkal küszködnek. A kamatmentes kölcsönt kü­lönböző - főként szociális jel­legű - célokra adja az önkor­mányzat. Ilyen például, ha va­laki a saját, vagy közeli hozzá­tartozójának gyógykezelésére, gyógyászati segédeszköz be­szerzésére, vagy a nyugdíj-és nyugdíjszerű ellátás megállapí­tása és folyósítása közötti idő­szak alatti megélhetésére kéri. De kérhető közüzemi díjhátra­lékok kiegyenlítésére (adott számlaszámra történő kiegyen­lítéssel), lakbérhátralék kifize­tésére, kivételes esetben magas kamatú, lakáscélú bankkölcsön kiváltására, illetve minden máá, egyedileg méltányolható élet- körülmény megoldására. A kölcsön összegének felső határa a mindenkori öregségi nyugdíjminimum ötszöröse, ami jelenleg 33 000 forint. A visszafizetés ideje legfeljebb két év. Pécsett a Népjóléti Iroda terü­leti szociális központjai fogad­ták az igényeket. A tapasztala­tok szerint sokkal több volt az érdeklődő, mint ahányan a bea­dási határidőig - október 30-ig - igényelték. Ennek egyik legfőbb oka nyilván az, amiről a központok tájékoztatták az érdeklődőket: a kamatmentességet kivéve ugyanolyan feltételekkel kapják a pénzt, mintha pénzintézettől vennék fel, vagyis az igénybe­vételének, a visszafizetésének feltételeiről megállapodást kell kötni. E megállapodásban mindkét házastársat, élettársat és vala­mennyi közös háztartásban élő nagykorú hozzátartozót adós­társként kell feltüntetni. A szer­ződésben biztosítékot kell ki­kötni, valamint azt, hogy amennyiben az adós, vagy az adóstárs bármely havi törlesztő­részlet befizetését elmulasztja, vagy késeik, akkor a hátralévő teljes kölcsön egyösszegben - a PTK. 232.§ (2.) bekezdésében meghatározott kamattal együtt behajthatóvá válik. Szóval meglehetősen behatá­rolt és nem rövid ideig tartó ál­lamigazgatási eljárás előzi meg a pillanatot, amikor a kérelme­zők megkaphatják a pénzt. A korlátokat azért szabta az ön- kormányzat, hogy véletlenül sem segélynek, hanem valóban olyan kölcsönnek tekintsék az igénybevevők, amelyek célja, az átmeneti nehéz helyzetükön való lendítés. Pécsett 72-en igényelték ezt a támogatást. A szociális és fog­lalkoztatási bizottság döntése értelmében négy igénylőt - az egy főre eső magas jövedelem miatt - elutasítottak, 68-an vi­szont megkapják. Á többség 30-33 000 forintot. A legtöbb igénylő kertvárosi. A kamat­mentes kölcsönért folyamodók többsége fűtésre és lakbérre kérte a pénzt. A hitelszerződéseket a jövő év elején kötik. Az időpontról szóló értesítéseket a napokban küldik az érintetteknek. T. É. Devizaszámlák 200 milliárd forint értékben Novemberben 2,4 milliárd forint értékben növekedett a la­kossági devizaszámlák forintér­téke, amely így először megha­ladta a kétszáz milliárd forin­tot. Az MTI érdeklődésére a Ma­gyar Nemzeti Banknál elmond­ták, hogy a lakossági deviza- számlák forintértéke november 30-án 200 milliárd 700 millió forint, mintegy 2 milliárd dollár volt. A befizetés 31,7 milliárd fo­rint, a kifizetés pedig 29,4 mil­liárd volt a konverziókkal együtt. Az idén a növekedés csak­nem 50 milliárd forint értéket tett ki, de ennek csaknem fele az összességében mintegy 15 szá­zalékos forintleértékelésből származik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom