Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)

1993-12-28 / 353. szám

1993. december 28., kedd Kistermelők aj Dunántúli napio 11 A fóliasátrakban rendszeresen szükség van a levegő és a talaj hőmérsékeltének ellenőrzésére Időszerű munkák fólia alatt az év végén A melegigényes zöldség­félék magvetéséről A hosszú tenyészidejű, me­legigényes zöldségfélék - para­dicsom, paprika, uborka, stb.- fólia alá történő magvetésének az ideje december vége, január eleje. Sajnos, ilyenkor van álta­lában a legkedvezőtlenebb idő­járás. Rövidek a nappalok, bo­rús, napfényszegény az időjá­rás, ami a palántanevelésre na­gyon kedvezőtlen. Ezen túlmenően az a hő­mennyiség, ami a palántaneve­léshez szükséges, csak igen magas kölséggel biztosítható. A növények magvainak csí­rázásához a szíkleveles korig szükséges hőmennyiség - 25-28 C fok - biztosítása kétszer-há- romszor annyiba kerül naponta, mint később, a palántanevelés, vagy a hajtatás időszakában. A paprika, az uborka és a spárgatök csírázási hőmérsélek- letigénye 28 C fok. A paradi­csomé 20-22 C fok. Később, lombleveles korban általában elegendő a 18-20 C fok is. Ter­mészetesen ezen belül még megkülönböztetünk éjjeli és nappali, valamint napos és bo­rús időszaki hőmérsékleti igé­nyeket, de bizony ezeket egy át­lagos fóliás haj tatásban nem tudjuk kielégíteni. Minden­esetre törekedjünk arra, hogy a fejlődéshez szükséges hőmér­sékleti igényeket minél jobban megközelítsük. Egyszerű, régi, jól bevált el­járásokkal viszont a palántane­velés költségeit csökkenthetjük. Ilyenkor például a fóliasátorban az istállótrágyából készült pa­lántanevelő melegágy. Egy 100 cm széles, 60-80 cm magas, tet­szés szerinti hosszúságú trágya­talpat készítünk ló- és szarvas­marhatrágya keverékéből (30-70% arányban). A meleg­talp készítéshez nem kell érett istállótrágya. A trágyatalp 24-48 óra múlva „begyullad”, felmelegszik 50-60 C fokra. Ekkor 15-20 cm vastag palánta­nevelő komposztföldet terítünk rá. A földnek deszkából készí­tünk keretet. A föld átmeleg­szik, a gyommagvak kicsíráz­nak - 24-48 óra alatt -, majd a földet átgereblyézzük. Az át­forgatás célja, hogy a kicsírá­zott gyommagvakat elpusztít­suk és a káros trágyagőzt eltá- volítsuk. Ezt a műveletet szük­ség esetén kétszer is megismé­teljük, majd a földet simára ge­reblyézzük. A tetejére finomra rostált, fertőtlenített komposzt­földet terítünk, 1,5-2 cm vastag­ságban. Ez lesz az ún. magágy. A talaj hőmérsékletét ellen­őrizzük, és amikor elérte a 25-30 C fokot, sorba vagy szórva belevetjük a már említett zöldségfélék magvait. A mag­vetést ugyanolyan finoman ros­tált, magtakaró földdel véko­nyan betakarjuk. A magvetést 30 C fok körüli hőmérsékletű vízzel, nagyon finomlyukú ön­tőkanna rózsával megöntözzük. Az öntözővíz hőmérsékletére ügyeljünk, mert, ha hideg vízzel öntözünk, az ágyát lehűtjük, és a kelés elhúzódik, egyenetlen lesz a palánták fejlődése. A fűtőenergia további meg­takarítási lehetősége, ha az el­vetendő magokat a vetés előtt 24-36 órára langyos vízbe be­áztatjuk. A 24-28 C fok körüli hőmérsékleten tartott magvak a kelési időt akár 2-3 nappal is megrövidítik és egyenletesebb, erőteljesebb csíranövény-ál- lományt kapunk. A módszert sokan vitatják, de én hosszú éveken át gyakoroltam a mag­vetésnek ezt a technológiai fo­gását és csak a legjobbat állít­hatom róla. Ezen túlmenően, szüleim a dohánymag vetését véletlenül sem végezték el, amíg az a csíráztatás hatására „mákos” nem lett. (A rendkí­vül apró dohánymag héja a langyos vízben történő áztatás folytán megreped, „mákos lesz”, ekkor kell elvetni. Az eljárás során vigyázzunk, hogy az áztató víz hőmérséklete ne emelkedjen 28 C fok fölé. A 30-32 C fok körüli hőmérsék­letű víz már árthat a magvak­nak. Előfordul, hogy ki sem kelnek. Hasonlóan káros, ha túl hosszú ideig tartjuk víz alatt a magvakat. Ilyenkor a befulladás veszélye áll fenn. A hideg ta­lajba törénő magvetés veszélye nem áll fenn, mivel előzőleg a trágyatalp a földet jól átmelegí­tette. A magvetést fekete fóliával letakarjuk, hogy a csírázást, il­letve a kelést elősegítsük és meggyorsítsuk. A takarással azonban óvatosan bánjunk. Ha csíranövény kibújt, azonnal ve­gyük le a takarót, mert a sötét, párás melegben a kisnövénykék gyorsan megnyúlnak, megdől­nek. Az ilyen csíranövényből már nem lesz egészséges, edzett palánta. A palántanevelés veszedel­mes betegsége a palántadőlés (Pythium debaryanum) ellen minden öntözés alkalmával vé­dekeznünk kell. Orthocid 50 WP Buvicic K, Dithán M-45, Cineb 80 stb. gombaölő szerek használhatók a gombabetegség ellen. A leghatásosabb, amit hosszú éveken át a gyakorlatban folytattunk, hogy az öntöző­vízbe oldottuk valamelyik nö­vényvédő szert, és úgy öntöztük a palántákat. Ez a módszer be­vált és mindig egészséges, edzett palántákat tudtunk előál­lítani. A palántanevelés a zöldség- termesztés legnagyobb szakmai tudást, odafigyelést és növény- szeretetet igénylő munkája. Aki palántákat tud nevelni, az bizto­san jó kertész is. Fentiekkel eh­hez szerettem volna hozzájá­rulni. Dr. Tamcsu József A vetőmagvakról télen Egy-egy termesztési ciklus végén mindig marad ki vető­mag, melyet a termesztők a kö­vetkező évre elraknak. így né­hány év után tekintélyes meny- nyiségű kisebb-nagyobb zacskó gyűlik össze, amelyekben bi­zonytalan értékű magvak van­nak. A magvak élettartama függ a zöldségfajtától (genetikai tulaj­donság) és függ a tárolás kö­rülményeitől. Egyes magvak csírázóképességüket - még ide­álisnak mondható körülmények között is - csak rövid ideig tart­ják meg. Ilyenek a hagymafé­lék, különösen a metélőhagyma, a feketegyökér, a rebarbara és a petrezselyem. Más zöldségfajok 6-8 évig is tárolhatók, csírázó­képességüket megőrzik. Ide tar­toznak a dinnyefélék, (görög­dinnye, sárgadinnye), a spárgá­tok, a sütőtök, a cukkini, az uborka és a patisszon. A leg­több zöldségfaj magja, ha ned­vesség nem éri, a tárolás alatt kórokozó, vagy kártevő nem támadja meg 3-5 évig csíraké­pes marad. Ellenkező esetben a vetőmag néhány hét alatt el­veszti a csírázóképességét. A tárolt vetőmagok legnya- gobb ellensége a nedvesség. Vi­zes, de már párás környezetben is megszívják magukat, meg­duzzadnak, csírázásnak indul­nak vagy elpenészesednek. Bár a korszerű csomagolás ez ellen védelmet nyújt, mégis tanácsos a magvakat egész évben száraz, hűvös helyen tartani. Nagyobb magtételek eseté­ben néhány év után nem árt csí­rázási próbát végezni. A nedves itatóspapírba göngyölt magva­kat tartsuk 20 C-fok körüli hő­mérsékleten és 2-3 hét után vizsgáljuk meg, hogy hány mag kelt ki 100 szemből. Természe­tesen a hivatalos csíráztatási próba ennél szigorúbb előírások szerint történik, de házi haszná­latra az így kapott csírázási eredmény is bőven elegendő. A természetben sok nagyér­tékű, külföldi eredetű hibrid magot is felhasználnak. Csábí­tónak tűnik ezek terméséből magot fogni, továbbszaporítás céljából. Ez semmi esetre sem javasolható, mivel a hibrid faj­ták utódai tulajdonságaikban el­térnek a szülőktől. A nem hibri­dek magfogása egészségügyi és minőségi szempontokból sem helyes. Termesztők körében elhang­zanak olyan vélemények, ame­lyek szerint a 4-5 éves magból kelt növénynek jobb a virág­zása, többet terem, jobb a minő­sége. Ezek a megállapítások alaptalannak tűnnek. A kísérle­tek során vizsgált dinnye- és uborkamagvak sem korábban, sem többet nem teremtek, mint a fiatalabbak. (Kertészet és Szőlészet) Gyümölcstermesztés - korszerűen A vadkár elleni védelem Nincs gyümölcstermelő, aki­nek ne okoztak volna már ke­vésbé vagy nagyon súlyos kárt a vadak, elsősorban a nyúl, az őz és a szarvas, főleg a fital fákon a kéreg lerágásával, vagy a vesz- szők, illetve a hajtások elpusztí­tásával. A védekezés ellenük meglehetősen költséges - de szükségszerű -, és valljuk be, soha sem ad teljes biztonságot. Milyen eszközökkel, módsze­rekkel védekezhetünk ellenük? Kerítés Kétségtelen, hogy a legna­gyobb biztonságot adja a drót­szövetből épített kerítés, de hogy a nagyvadak ellen védje gyümölcskertünket, ahhoz lega­lább 2,5 m magasnak kellene lennie és ez aligha kivitelez­hető. Megnyugtató módon csak akkor védene, ha eléje keskeny erdősávot telepítenénk, hgoy ne legyen a nagyvadnak nekifutási lehetősége az átugráshoz, de ez a kiskertulajdonos számára aligha lehetséges. Törzsbekötözés A fiatal fákon elterjedt véde­kezési módszer, olyannyira hogy az üzemi gyümölcsösök­ben is általánosan használják, még épített kerítés esetén is. Főként a nyúl és az őzrágás el­len véd, de csak a törzs bekötö­zött része van biztonságban, a hajtásokat így is lerághatják. A törzsbekötésre használhatunk drótfonatot (ez költséges, de praktikus, mert nem kell lebon­tani minden tavasszal, csak amikor a törzs már megerősö­dött) papírt, vagy erre a célra gyártott PVC-hüvelyt. Régeb­ben elteijedten használták a ná­dat is erre a célra. Mindegyik alkalmas anyag és megbízható védelmet nyújt, de feltétlenül tavasszal le kell bontani és a PVC hüvely kivételével a fel­használt anyagot célszerű elé­getni a bennük megbúvó rovár- kártevők miatt. Riasztás Számtalan módja ismert és nagyon ajánlom én is bár távol­ról sem elég hatékony és folya­matosan kell végezni, de ez kí­méli meg leginkább a vadat - és bármilyen furcsának is tűnik, úgy gondolom, hogy a termé­szettel foglalkozó gyümölcs- termelő számára ez fontos szempont kell hogy legyen, hi­szen a vad nagyon is a pusztuló természetünk fontos része! El­sősorban a vegyszeres riasztás ad megfelelő védelmet, de csak akkor ha pontosan betartjuk a riasztó-szerre vonatkozó hasz­nálati utasítást! Sokan használják a drótkerí­tésre aggatott különböző házi­lag készített hangot keltő esz­közöket, pl. üres konzervdo­bozba tett kavics, de ezt a vad hamar megszokja. Ugyancsak hamar hozzászokik a szellő által mozgatott fólia-csíkokhoz is. Saját tapasztalatom, hogy a leg­biztonságosabb kertemben ed­dig az vált be, ha az ember szaga riasztja el a vadat - főként a szarvast és az őzet -, én ezt úgy értem el, hogy a fodrászat­nál összegyűjtött levágott hajat elkértem és a telek határán el­szórtam folyamatos csíkban, és ezen kívül még elhasznált ha­risnyanadrágba bekötött emberi hajat felakasztottam a megvé­deni kívánt kis fáimra. Az eredmény jó volt, de a bizton­ság kedvéért a szórást és a fákra való aggatást én havonta meg­ismételtem. A kiszórt haj ta­vasszal a talajmunkákkal egy­szerűen bedolgozsára került. Felhívom a gyümölcsterme­lők figyelmét, hogy a birtokmé­retek változásával (apró tábla­méretekkel) és a növekvő számú parlag-föld miatt vár­ható, hogy szaporodni fog az apró vad (pl. mezei nyúl) és vissza fog szorulni az őz, a szarvas, általában a nagyvad. Ezt a védekezés kialakításánál célszerű figyelembe venni. Buzássy Lajos Növényvédelmi tanácsadó A fólia alatti növényeink védelméről A növénybetegségek elleni eredményes védekezéshez fel­tétlenül ismerni kell a megbe­tegedés eredetét, okát. A be­tegségek felismerése, azonosí­tása nehéz feladat még a gya­korlott termesztők részére is, mivel a kórokozók többsége olyan mikroorganizmus, mely az emberi szem számára látha­tatlan. Ezt a nehézséget fo­kozza, hogy a kórokozót lehe­tőleg megjelenése legelején kell felismernünk, hogy a szükséges intézkedéseket (nö- vényvédőszer-beszerzés) ide­jében megtehessük. A növényeken a legtöbb esetben - kivéve egyes víruso­kat - olyan elváltozások kelet­keznek, amelyek segítségével a beteg növény az egészségestől jól megkülönböztethető. E tü­netek többnyire jellemzőek egy-egy betegségre, ezért ért­hető, hogy a tünetek felismeré­sének nagy jelentősége van. A tünetcsoportokat az alábbiak szerint csoportosítjuk: Hervadási jelenségek: elsőd­leges gyökérkárosodás (talaj- lakó gombák kártétele), vagy a talaj nedvességtartalmának, il­letve sótartalmának következ­Az idei évben a szaktanács- adási támogatás kiadása nem járt sikerrel, mert annak megol­dási módja nem nyerte meg a termelők tetszését. Az a megoldás, hogy a ter­melő igényelje a támogatást, nehezen oldható meg, mert az igényléshez sok adatokat kér­nek. Ha a termelés 750 ezer Ft-ig adómentes, ami várhatóan 1994-ben egymillió Ft-ra emel­kedik, a lakcím és a születési éven kívül erőltetett minden adatkérés. Ha valóban segíteni akarunk a termelőknek, akkor meg kell engedni, hogy az okta­tási, kutatási intézmények is végezhessenek szaktanácsadást, a nem létező magyar szakta­ménye. A téli termesztésnél okozhat hervadási tünetet a ta­laj hőmérsékletének ingado­zása (lehűlése) is, ami legtöbb esetben gyökérelhalásokat okoz. Színelváltozások: élettani (tápanyagellátási, felvételi za­varok), vírusok (mozaikvíru­sok), gombabetegségek jelen­létét jelzi. Színelváltozást okozhat a fóliasátrakban a fényhiány is (sápadtság). Elhalások: legtöbbször már a kórokozók, kártevők által okozott növénykárosodás vég­kifejlete. Egyes gombabeteg­ségek (pl. sclerotinia) egyes növényi részek pusztulását okozzák. Alakváltozások: a vírusbetegségek következmé­nye, de előfordulhat tápanya­gellátási zavaroktól is (például nitrogén-hiány vagy bő­ség).Sebek-sebzések: állati kártevők, mechanikai sérülé­sek, időjárási tényezők (szél­kár, jégkár stb.) okozhatja. Ezek a sérülések a sebparazi­táknak (vírusok, baktériumok, gombák, szürke-, fehérpené­szes rothadás stb.) elsődleges behatolási lehetősége. Váladék a növény felületén: nácsadási vállalkozások mellett. Ma nálunk csak a külföldi cégek végeznek szaktanács- adást, abban a reményben, hogy a termelők tőlük vásárol­nak majd vetőmagot, gépet, ál­latot. Ez azt jelenti a mai felfo­gásban, hogy a magyar kuta­tásra, fajtaelőállításra nincs szükség, mert a külföldire bíz­zuk magunkat. Ezért érdemes lenne az 1994-es évre a szaktanácsadás rendszerén változtatni. Ha jövőre nem módosítják a szaktanácsadási rendeletet, ak­kor valószínűleg lemaradásunk tovább növekedik Nyugat-Eu- rópához képest. Horváth Gyula párás, nedves körülmények kö­zött a növényen megjelenő cseppek baktériumok jelenlé­tére utalnak. A tünetek meghatá­rozásánál törekednünk kell a növény teljes körű vizsgálatára, mivel egy-egy kórokozó több növényi részen (gyökér, szár, termés, levél) is egyidőben je­lentkezhet, illetve egyszerre több károsító okoz hasonló tü­neteket. A tünetek alapján tör­ténő meghatározásban figye­lembe kell azt is venni, hogy ugyanazon kórokozó különböző feltételek mellett eltérő tünteket válthat ki (pl. a paradicsomvész párás körülmények között rot­hadások, száraz, meleg viszo­nyoknál száradások formájában jelentkezik). A szakemberek számára a kórokozó meghatározását könnyíti a tenyésző vagy szapo­rító képletek megjelenése, me­lyek alapján a kórokozó ponto­sítható. Növényvédelmi szem­pontból a szaporító képletek megjelenése a terjedését is je­lenti. Ezt az állapotot eredmé­nyesen növényvédő szer fel- használásával, többszöri keze­léssel érhetünk el eredményt. Czigány Csaba Rovatunk szerzői és szerkesztői BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT ÉS BŐ TERMÉST kívánnak minden kedves Olvasónknak * Kistermelők oldalunkkal legközelebb január 11-ikén jelentkezünk Változtatni kell a szak- tanácsadási támogatáson .(L t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom