Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)

1993-12-27 / 352. szám

10 aj Dunántúlt napló Külföld 1993. december 27., hétfő „Szabadlábon” Churchill titkos archívuma A Pearl Harbour-i támadásról is előre tudtak Londonban Az 1300 titkos okmány nyilvánosságra hozatala, ha nem is késztet a történelem- könyvek átírására, de eldönthet néhány olyan vitát, amelyekben a szakértők máig nem tudtak döntésre jutni. Churchill archí­vumáról van szó, amelynek szi­gorúan bizalmas iratai, fél év­század után, most váltak hozzá­férhetővé és kutathatóvá. Az egyik legizgalmasabb kérdés, mikor mit tudott a hábo­rús idők brit miniszterelnöke. Ez pedig szorosan kapcsolódik a kódcsatához. A kiválóan mű­ködő brit titkosszolgálat számos esetben megfejtette a német és a japán rejtjeltávíratok kódjait. Szinte kínálták magukat a lehe­tőségek, de sok sikerrel kecseg­tető akciót nem hajtottak végre, mert akkor a másik oldalon rá­Közel-Keletre látogat a pápa A pápa késő tavasszal Liba­nonba látogat, majd később is­mét a térségbe utazik, hogy fel­keresse a Szentföldet. Ezt maga a katolikus egyházfő jelentette be. A libanoni látogatás lesz II. János Pál első útja a Közel-Ke­letre. Libanonban, ahol a lakos­ság fele a keresztény felekeze­tekhez tartozik, a pápa nemcsak a különböző keleti egyházak ka­tolikusaival találkozik, hanem üdvözli az „ortodox és muzul­mán testvéreket” is. Második közel-keleti zarándoklata al­kalmával Izraelt, Jordániát és az önállósuló Palesztinát keresi fel. A pápa szentföldi zarándok­lata előtt megnyitja az utat Va­tikán és Izrael küszöbönálló diplomáciai kapcsolatfelvétele. Kétszámjegyű növekedés A lázas építkezések némileg alábbhagytak ugyan az új német szövetségi tartományokban (a volt NDK-ban), de a növekedés üteme továbbra is kétszámjegyű marad. A müncheni Ifo Gazda­ságkutató Intézet becslései sze­rint az építési beruházások reál­értéke 1993 és 1997 között évente átlagosan mintegy 10 százalékkal növekszik majd. Jóllehet az elmúlt év ugrás szerű, egyharmados növekedése nem ismétlődik meg, Kelet- Németország az építkezések te­rületén továbbra is vezet Euró­pában. A dpa által idézett jelen­tés szerint már 1994-ben maga­sabbak lesznek az egy lakosra jutó építési beruházások az új tartományokban, mint a régiek­ben. Érzékelhetően megélénkült a lakásépítkezés, ám a régi szö­vetségi tartományokhoz viszo­nyítva még mindig nagyon ala­csony szinten áll - áll az Ifo je­lentésében. Egyenruha a Csalagút személyzetének Az Anglia és Franciaország között megépült víz alatti „Csa- lagútban” hamarosan megindul a forgalom. A kétezerötszáz fős személyzetnek már készül a formaruha, amelyet a 27 éves francia tervező, Stephane Rol­land vetett papírra. A királyi család meghívására a fiatal divatszakember nemrég a londoni Grosvenor House-ban is bemutathatta elképzelését a francia gyárban, angol anyagból készülő ruháról. Ennél többet nem árultak el, ám Rollandról hazájában közismert, hogy „nem szokott unalmas dolgokat kitalálni”. Az elmúlt két évben ő öltöztette fel a Peugeot, a Ra­dio France és a Telecom mun­katársait, de foglalkoztatta őt a Coca-Cola-cég és az egyiptomi elnök, Mubarak is. jöttek volna: titkos üzeneteik­ben nyitott könyvként olvasnak Londonban. A Wehrmacht észak-afrikai főparancsnokának, Erwin Rommel-nek küldött táviratok például lényegében egyidőben kerültek a német tábornok és Churchill asztalára. Ez mentette meg akkor a később öngyilkos­ságot elkövető Rommel életét. A szövetségesek ugyanis ponto­san tudták, hol található a siva­tagban főhadiszállása, de még­sem bombázták, mert hosszabb távon fontosabb volt számukra, hogy előre értesüljenek a fontos lépésekről. Tudta-e Churchill, hogy a ja­pánok Pearl Harbour bombázá­sára készülnek? James Rusbrid- ger és Eric Nave minap megje­lent könyve szerint, igen. Azt Kína után Vietnam is meg­próbálja a kommunizmust ösz- szeötvözni a piacgazdasággal. Az 1992-ben elfogadott új al­kotmány a kommunista párt ve­zető szerepe mellett nagy hang­súlyt fektet a gazdaság liberali­zálására. A nehézségek ellenére az ázsiai országnak a jelek szerint sikerül talpra állnia. Tavaly a belföldi nemzeti össztermék 8,3 százalékkal nőtt, ami főként a mezőgazdasági termelés bővü­lésének köszönhető. 1988-ban az infláció még évi 1000 száza­lékot tett ki, ez 1992-re 40 szá­zalékra mérséklődött. Világgazdasági megfigyelők lehetségesnek tartják, hogy az egykori francia gyarmat „Ázsia Alig múlik el úgy nap az Egyesült Államokban, hogy az újságok ne közölnének híreket borzalmas tömeggyilkosságok­ról és szörnyűséges gyermek­rablásokról. Csupán Washing­tonban 480 embert öltek meg az idén, és könnyen meglehet, hogy a gyilkosságok száma - igen szomorú rekordot beállítva - az év végéig átlépi az ötszázas határt. Az egyébként rendkívül jól felszerelt és szakszerűen működő rendőrség szinte tehe­tetlen: a merénylők alig egy- harmada köt ki börtönben, de pár év elteltével többnyire ők is kiszabadulnak. Becslések sze­rint csaknem kétszázmillióra tehető a magántulajdonban lévő lőfegyverek száma az ország­ban. A képernyőn igazi vérre menő küzdelem folyik: a ret­tenthetetlen harcos hatalmas diadalüvöltés közepette egyet­len csapással lemetszi ellenfele fejét. Élethűen fröcsköl a vér, a levágott fej odébbgurul... Fur­csa, Mars-béli szörnyekre em­lékeztető, álarcos alakok üldöz­nek egy nőt. A szerencsétlen állítják az „Árulás Pearl Harbo- urban” c. munkájukban, hogy Szingapourban lehallgatták és megfejtették a japán hadihajók­nak szóló utasításokat, de Chur­chill nem bánta, ha a drámai fej­lemények a háborúba történő amerikai belépéshez vezetnek. Korábbi tanulmányok szerint egyébként Roosevelt is értesült a japán szándékokról, de nem tett semmit, mert maga is úgy vélte, hogy az Egyesült Álla­moknak be kell kapcsolódnia a fasizmus elleni harcba. Az eddigi hivatalos változat szerint Londonban először 1944 nyarán hallottak az auschwitzi halálgyárról. A titkos archívum tanúsága szerint az első infor­mációk 1942 júliusában jutottak el Churchill-höz, így például az a jelentés, hogy a táborban négy új tigrise” lesz. A Világbank is lát fantáziát Vietnamban, hiszen közel egy milliárd dollárt folyó­sít a gazdaság korszerűsítésére. A külföldi befektetők közül egyre többen fedezik fel Ho apó hazáját. A főváros, Hanoi ille­tékesei 1990 óta öt milliárd dol­lár beáramlását regisztrálhatták; elsősorban Tajvanból, Dél-Ko- reából és Szingapúrból. Az amerikaiak alig várják az em­bargó feloldását, a Coca-Cola cég máris egyezményt írt alá Vietnammal palackozó üzem építéséről. Az európaiak eddig főként az olajkitermelésbe kapcsolódtak be. A hollandok, a franciák és az olaszok után az eddig vona­kodó németek is kedvet kaptak. egyik szobából a másikba ro­han, végül sarokba szorítják. Az egyik űrlény körbefonja csápja­ival a magatehetlenül vergődő fiatal teremtést, és torkát fel­metszve kiszívja a vérét. Nem valóság, de nem is felnőtteknek vetített éjszakai horror filmek­ből vett jelenetek - hanem gyermekjátékok. Az első a Sega cég Kombat című videojátéka, a másik pedig egy CD-ROM-ról bejátszható multimédiás prog­ram. Vajon van-e összefüggés - akár pszichológiai - a valós életben eluralkodó erőszak és a televízió képernyőjén megjele­nített brutalitás között? Minden öt amerikai közül négy úgy vé­lekedik, hogy igen, van. A fel­mérés eredménye is jelzi, hogy a közvéleményt egyre inkább nyugtalanítják a társadalom szi­lárdnak vélt szociális védőháló­ját szaggató erőszakos cselek­hét alatt legalább 8000 embert gyilkoltak meg. Ez is kódfejté­sen alapult. A kulisszák mögött történ­tekre világítanak rá azok a je­lentések is, amelyek szerint 1942-ben Hitler különbékét és egyfajta paktumot akart kötni az Egyesült Államokkal.Berlin el­képzelése szerint ha, a magára maradó Angliát elszigetelik, minden erőt a keleti frontra öszpontosíthattak volna. Az Egyesült Államoknak, a britek aktív segítésének beszüntetése fejében, állítólag felajánlották, hogy Németország feladja a Berlin-Tokió tengelyt s elis­meri amerikai befolyási övezet­ként a dél-csendes-óceáni térsé­get. Churchill ezt is megtudta. Van tehát mit olvasnia most az utókornak. Réti Ervin A Siemens például Saigonban és Hanoiban telefonhálózatot épít. Munkaerő-egyezmény alapján csaknem százezer viet­nami tanult meg németül az egykori NDK-ban, közöttük so­kan szakmunkások és diákok. Rájuk is kíván támaszkodni a Thyssen-konszem és a Volks­wagen Művek. Az utóbbi a tervek szerint hamarosan Skoda összeszerelő üzemet épít Vietnamban, sőt a későbbiekben beindítja az alkat­részgyártást is. A magyarázat egyszerű: Vietnam jól használ­ható, szorgalmas munkaerőt kí­nál, ráadásul más ázsiai orszá­goknál is olcsóbban. Toronyi Attila mények. Talán nem is annyira a bűnözési hullám felerősödésé­ről van szó - hiszen a rendőr­ségi statisztikák szerint tulaj­donképpen a gyilkosságok száma stagnál hanem arról, hogy az erőszak mint társadalmi jelenség egyre látványosabbá, kegyetlenebbé és céltalanabbá válik. A kiszolgáltatottság fé­lelmet szül. A közvélemény-kutatások szerint a lakosság többsége tá­mogatná, ha a kormány szigorú szabályokat vezetne be a képer­nyőkön életre keltett erőszak korlátozására. A felvetés egyál­talán nem elméleti: Janet Reno igazságügy-miniszter nyíltan megfenyegette a hollywoodi te­levíziós ipart, hogy a kormány igenis rendeleti úton fogja kiir­tani a gonoszságot és kegyet­lenséget a képernyőről, ha a stúdiók önként nem fogják visz- sza magukat. Andrej Kozirev orosz kül­ügyminiszter ismét, s nyilván hevesen ellenezte Lengyelor­szág, Magyarország, Csehor­szág és Szlovákia belépését a NATO-ba. Nyomatékosan kérte Németországot és a Nyugatot, ne tegyen semmi olyat, ami „Oroszországot eltaszítaná”. Amennyiben a NATO kiter­jedne Lengyelországra, más or­szágokra, nem lenne elképzel­hetetlen, hogy válaszul a NATO-határ kitolására a volt Szovjetunió országai - a baltiak kivételével - a Varsói Szerző­dés példájára katonai tömbbé tömörülnének. Kozirev azon­ban, úgy tűnik, azt is világossá tette: nem kíván ilyen tömbkép­ződést. Az orosz külügyminisz­ter azt az elképzelést sem támo­gatta, hogy a Közép-Európaiak közelebb jussanak a Nyugat-eu­rópai Unióhoz (NyeU) - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung munkatársa, Claus Gennrich, aki a frankfurti laptárs, a Rundschau tudósítójával, Mar­tin Winterrel együtt Kinkel kül­ügyminiszter kíséretében Szuz- dalban járt. Kozirev - írta a Frankfurter Allgemeine - célzott arra, hogy Oroszország egy szép napon NATO-taggá válhat, ám Moszkva most az Észak-atlanti Együttműködési Tanácsot Byron Dorgan észak-dakotai szenátor megbízásából kimuta­tás készült a televízió által su­gárzott erőszakos jelenetek sű­rűségéről. Szeptember 28 és ok­tóber 4 között a nagy hálózatok, tehát az ABC, CBS, a Fox, az NBC és néhány kábelcsatorna műsorát vették górcső alá; fő­képpen az esti programokat és a szombat-vasárnap délelőtti rajz­filmeket figyelték. A vizsgálat megállapítása alapján egy hét alatt több mint ezer erőszakos jelenet játszódott le a tévénézők szeme előtt: em­berölés, nemi erőszak, vereke­dés, garázdaság, mérgezés, rab­lás, üldözés, kínzás, lövöldözés és öngyilkosság. A fő műsor­időben sugárzott 127 program közül csupán 29-ben nem ta­pasztaltak brutalitást. A legke­gyetlenebbnek a Fox „Ifjabb Brisco County kalandjai” című egyórás westemfilmje bizo­(ÉaET) vette célba. Moszkva azt szeretné, ha a NATO meg­maradna tizenhat tagúnak, ám körülötte olyan „összefonódást” kell kialakítani, amely egész Kelet- és Közép- Európát egyesítené a szövetség tagjai­val. Moszkva az ÉaET-ban az eddigi laza forma helyett be szeretné vezettetni a konzultá­ciós kötelezettséget, amely csaknem „a segítségnyújtási kö­telezettség közeiéig juthatna el” - írta a német lap munkatársa, megjegyezvén, hogy az elkép­zelések kiforratlanok. Kozirev óvott attól, hogy Oroszországot és Ukrajnát el­szigeteljék. A Nyugatnak saját érdekében soha sem szabad csak a visegrádi országok felé fordulnia, különben nyugtalan­ság támad a Független Államok Közösségében. Moszkva azt sem lenne hajlandó eltűrni, ha Ukrajna valamiféle biztonsági garanciát kapna a Nyugattól Oroszországgal szemben. Mindkét frankfurti lap arra mutatott rá, hogy a német dip­lomácia kényesen egyensúlyoz az érdekekek között. Meg kell felelnie a közép-európai érde­kekeknek, tekintettel kell lennie az orosz kívánságokra, s mind­ezt úgy, nehogy Németország nyugati partnerei feltételezzék: Bonn különutakon jár. nyúlt 117 erőszakos jelenettel. Ám ami igazán szomorú és fel­háborító felfedezés volt a vizs­gálócsoport számára, az az a tény, hogy a gyermekeknek ké­szült rajzfilmek még az esti mű­sorokon is túltettek. A Tini Nindzsa Teknőcökben például átlagosan egy óra alatt 127 erő­szakos cselekményt számoltak össze. A közelmúltban egy állam- polgári érdekképviseleti csoport azt javasolta, hogy reggel hat és este tíz között tiltsák le a képer­nyőről azokat a műsorokat, amelyekben visszatetszést keltő, brutális jelenetek vannak. Mások azt szorgalmazzák, hogy a tévéműsorok osztály­ozására alkalmazzák ugyan­azokat a kategóriákat, mint a mozifilmeknél. Hogy a tiltako­zásoknak van valami foganat­juk, jelzi az a tény, hogy a leg­nagyobb videójátékgyártó cé­gek bejelentették: lépéseket tesznek arra, hogy a borítóla­pokon feltüntessék a filmeknél használt besorolásokat. Rácz Péter Óriási felhőszakadások árvizet okoztak Németországban és Hollandiában. A Rajna elöntötte Koblenz utcáit. Vietnam: „Ázsia új tigrise” Ünnepi hangulatot kölcsönöz a híres londoni Big-bennek a Westminsteri Apátság mellett felállított karácsonyfa. Kategorikus orosz „nyet” Látványos, kegyetlen, céltalan Az erőszak kultusza l A

Next

/
Oldalképek
Tartalom