Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)

1993-12-27 / 352. szám

1993. december 27., hétfő Gazdaság üj Dunántúlt napló 7 A pontyok az árral szemben úsznak Zsákbamacska a gátak között Fogyasztási cikk import 750 millió dollárért • • Ötvenegyezer autóra adnak engedélyt Nem lesz díjemelés a vasútnál A Magyar Államvasutak nem tervezi a menetdíjak emelését - erről közleményben tájékoztatta az MTI-t a MÁV. A közlemény kiadására az­után került sor, hogy az utóbbi napokban különböző forrá­sokra hivatkozó olyan infor­mációk jelentek meg, misze­rint: januártól emelkednek a vasúti menetdíjak. A MÁV úgy kívánja növelni szolgáltatásai színvonalát, hogy a jegyárak változatlanok ma­radnak. Ezt új beszerzésű, il­letve felújított vasúti kocsik forgalomba állításával és újabb Inter-City járatok indításával szeretné elérni a vállalat. Kórház épül Nagykőrösön Megkezdődött a nagykőrösi kórház építése. A másfél milli­árd forintos beruházás előrelát­hatóan két évet vesznek igénybe. Ennek során részben újjáépítik a régi kórházépület tönkrement falait, részben ki­bővítik az intézményt. Az új lé­tesítményben százhatvan ágy kap majd helyet, egy- és négy­ágyas szobákban ápolják majd a betegeket. A beruházáshoz szükséges pénz egy részét az ál­lam, más részét a helyi önkor­mányzat, illetve az e célra életre hívott alapítvány adja, 600 mil­lió forintot pedig hitelként vesz fel a város. Az átadás időpontja 1995 novembere. A VW-Skodához hasonlítható A MATÁV-privatizáció va­lószínűleg diktálni fogja majd a tempót a többi kelet-európai te­lefon-privatizálási ügylethez is - írja a Párizsban megjelenő, angol nyelvű napilap, az Inter­national Herald Tribune. Az új­ság szerint az üzlet - értéke alapján - az egyik legnagyobb kelet-európai privatizáció: a Deutsche Telekom és az ameri­kai Ameritech közös befekte­tése nagyjából akkora, mint a Volkswagen érdekeltsége a cseh Skoda autógyárban. Új típusú rakéta Egy új típusú, Atlas 2As ra­kéta segítségével, ugyancsak új távközlési műhold-család első példányát juttatták Föld körüli pályára szerdán este az Egyesült Államokban. A Cape Canaveral amerikai űrközpontból indított Atlas a General Dynamics Corp. által kifejlesztett legújabb és eddig legnagyobb hordozó- rakéta. A 47 méter hosszúságú rakéta különlegessége, hogy szilárd hajtóanyaggal működő segédrakétákkal indították út­nak. A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén - két megye tartozik ide, Bara­nya és Somogy - 427 tó van, zömmel halastavakként haszno­sítják ezeket. Összességében hatalmas vízfelület, amelynek tulajdonviszonyai korábban is nehezen átláthatóak voltak, újabban pedig, a privatizálásuk idején, még kuszább a kép. Elég, ha annyit említünk: csak a vízkészlet van állami tulajdon­ban, ha most valaki megvásárol egy tavat, a magáénak mond­hatja a gátakat, a műtárgyakat is, s természetesen magát a tó­medret. Kedvelt célpontok A vízügyi szakemberek sze­rint - olvasható egy tanulmány­ban - „a mezőgazdaságban zajló privatizáció a birtokszer­kezet átalakításával a mezőgaz­dasági célú vízgazdálkodás te­rületén is új helyzetet teremt, s számtalan problémát vet fel.” A privatizáció kedvelt cél­pontjai a halastavak, ezek kö­zött is elsősorban a kisebbek, jó részüket gyakorlatilag már meg is vették. Hogy mennyit, ezt azonban pontosan nem lehet tudni. Márk László, a Vízügyi Igazgatóság vízgazdálkodási osztályvezető-helyettese is csak megbecsülni tudja: 30-40 száza­lékot említ. Hogy csak „saccolni” lehet, ez önmagában is különös, hi­szen elvileg minden tulajdonos- váltásnak a Vízügy, mint ható­ság szeme láttára, tudomásával kéne történnie. A minden tóra kiadott érvényes üzemeltetési engedélyben pedig benne van: a tulajdonosváltást nyolc napon belül jelezni kell a Vízig-nek. A jelzések azonban egyre elma­radnak.- Mi több - csodálkozik Schubert József vízgazdálkodási osztályvezető - az üzletek nyélbe ütése előtt eddig mind­össze két ízben keresték meg az igazgatóságot a vásárolni szán­dékozók, hogy tájékozódjanak a tó „előéletéről”, megnézzék az itt rendelkezésre álló dokumen­tumok alapján, minden rendben van-e ... Pedig ezekben az üzletekben sok a rizikó. Például az, hogy valaki megvesz egy olyan vizet, amelynek üzemeltetési engedé­lyét szüneteltetik. Ez koránt sem távoli veszély: a tavak zöme - a műtárgyakkal együtt - a század elején készült, s mint a szakemberek mondják, mára ál­lapotuk, a műszaki berendezé­sek megbízhatósága erősen le­romlott. Már csak emiatt is rendszeres a vízügyi hatósági felügyelet, amelynek célja a ta­vak műszaki állapotának, a víz­jogi engedélyben foglaltak be­tartásának ellenőrzése. Előfor­dulhat tehát, hogy az új tulajdo­nos az első ellenőrzéskor szem­besül majd azzal, hogy zsákba­macskát vett a gátak között. Miért kapósak? Van természetesen arra lehe­tőség, hogy előbb-utóbb kide­rüljön: adott tó kinek a tulajdo­nában van. A vízkészlet-haszná­latért ugyanis fizetni kell, az összeg a vízügyi alapba kerül. A halastavak esetében évente egyszer esedékes ez az összeg, év végén. Ha a tulajdonos nem tesz eleget fizetési kötelezettsé­gének, felszólítják, majd köte­lezik a mulasztás pótlására. Csakhogy a gyakorlat szerint nem ritka, hogy ezek a hatósági kötelezések a szemétkosárba kerülnek, így fölöttébb hossza­dalmas lesz kideríteni: ki az, aki nem fizet? Felmerül a kérdés: miért ka­pósak a halastavak?- Mert nem kell rájuk költeni - válaszolja Schubert József. - Amíg teljesen tönkre nem megy, addig lehet belőlük halat kiszedni... A Vízügyi Igazgatóság ugyanis csak akkor szankcionál keményebben, ha a tó elhanya­goltsága már közveszélyt idéz­het elő. Ebben az esetben is azonban „Mi az a 10 000 fo­rint, amire büntethetünk? A mellényzsebükből kifizetik.” A szakemberek szerint a ta­vak új tulajdonosai zömében, hozzá nem értő emberek. Nem tudják például, hogy a tó víz­szintje miért nem magasabb, holott a gátak ezt megengednék. Nem tudják, hogy ha emelik a szintet, akkor a víz „visszaját­szik”, s például a közeli telepü­lés házai alá nyomja a talajvi­zet. Újat persze senki sem akar építeni, mert az horribilis ösz- szegbe kerül. A „használt halas­tavak” ára viszont erős szóró­dást mutat. Akadt olyan 8 hek­táros víz, amelyért 400 000 fo­rintot fizettek, ugyanakkor egy 3 hektáros mocsárért - amiből csak majd lesz tó - 300 000-et. A tájékozatlanságra jellemző: a földnyilvántartás alapján vásá­roltak meg egy mocsarasnak jelzett területet, szépen felpar­cellázták, majd a kissé késői helyszíni szemle során kiderült: ott bizony már tó hullámzik, amit bajos lesz parcellánként hasznosítani... Ki is a tó tulajdonosa? A kellően át nem gondolt privatizáció, a tulajdonosok tá­jékozatlansága, szakmai felké­születlensége számos veszély forrása. Az eddig egy kézben lévő tófüzérek most tavanként kerülnek új gazdához. A felső tulajdonosa - aszály idején - bolond lenne elengedni a vizet az alsók felé. Megteheti azt is, hogy erősen megnyitja a zsili­pet, s mert a halak az áramlással szemben úsznak, az alatta lévő tóból az állomány láthatatlanul „átsétál” az ő vizébe. Valószínűleg ezek azok a - csak példaként említett - ese­tek, amelyek bekövetkeztekor gyorsan és minden bizonnyal elég hangosan kiderül majd: voltaképpen ki is a tó tulajdo­nosa ... Mészáros Attila Az ideivel azonos mértékű, 750 millió dollár lesz jövőre is a fogyasztásicikk-importkvóta. Ez valószínűleg elég lesz, annál is inkább, mert a kérelmek ugyan az idén is meghaladták a keretösszeget, ám a kvóta ki­használtsága átlagosan mind­össze 60%. Reálisnak tűnik a 750 millió dollár keretösszeg azért is, mert a Kopint-Datorg vizsgálata során nem talált olyan területet, ahol az import tönkretette volna a hazai terme­lőket. Jövőre az engedélyezési rendszer annyiban változik, hogy az év elején kiadják a be­hozatali engedélyeket az össz- mennyiség 75%-ára, s ezek az engedélyek december 31-éig érvényesek lesznek. A második ütemben, augusztus 31-én lehet A mezőgazdaság pénzügyi helyzete az elmúlt hónapokban lényegesen nem változott. A sze­rényebb termés következtében megemelkedett gabonaárak csu­pán néhány üzemet juttattak lé­legzetvételhez, tartalékot azonban ezek sem tudtak képezni, adta hí­rül a Földművelésügyi Miniszté­rium. A szakemberek vizsgálódásá­ból kiderül, hogy a mezőgazda- sági vállalkozók igyekeznek mi­nél kevesebb hitellel gazdálkodni, hiszen a bankok nem szívesen hi­teleznek ennek a vállalkozói ré­tegnek. Pedig a földművesek tisz­tességes szándékaihoz nem férhet kétség, a tulajdonviszonyok ren­deződése után az új gazdák azon­nal bevonták a termelésbe új föld­jeiket. Élénk érdeklődést váltott ki a mezőgazdasági vállalkozók kö­rében az az 500 000 Ft-os támo­gatási lehetőség, amelyet a kez­dők saját forrásaik kiegészítésére vehettek igénybe. A Mezőgazda- sági Fejlesztési Alapból igényel­hető hitelek odaítélésével kapcso­Hálaadó istentisztelet kereté­ben avatta fel Nyíracsádon a felújított református templomot Kocsis Elemér, a Tiszántúli Re­formátus Egyházkerület püs­pöke. A XIII. században épült, templom külső felújítása 16 millió forintba került: az összeg egyik felét az Országos Műem­lékvédelmi Hivatal biztosította, importengedélyért folyamodni, s ekkor a maradék 25%-ra vo­natkoznak a pályázatok. Az en­gedélyköteles termékek köre az ideihez képest a tejtermékekkel és a száraz tésztákkal bővül, a cukor és a bor viszont már nem szerepel a jövő évi listán Az ipari termékekre várha­tóan január végén, a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari cik­kekre február elején nyílnak meg a kvóták. Az engedélyek jövőre - néhány kivétellel nem­csak egy, hanem több országra lesznek érvényesek. Új személygépkocsikból a tervek szerint 51 ezerre, hasz­náltakból 45 ezerre, lakóautók­ból pedig 1500-ra adnak ki be­hozatali engedélyt. Hat évnél idősebb járműveket nem lehet importálni. latban azonban nagyon sokan elégedetlenek, hiszen sok kister­melő és mezőgazdasági vállal­kozó a háromszoros banki fedezet hiánya miatt nem tud ehhez a pénzhez hozzájutni. A minisztériumi felmérésből az is kiderül, hogy a vártnál keve­sebb kistermelő vált az idén me­zőgazdasági vállalkozóvá. Első­sorban azok próbáltak önálló­sulni, akik kárpótlással szereztek földtulajdont. Ebben a többi kö­zött az is közrejátszott, hogy sok gazda tart a könyvelés és az adó­zás nehézségeitől, nem rendelke­zik kellő szaktudással, iskolai végzettséggel az ilyen jellegű fel­adatok megoldásához. Nagy érdeklődés kísérte azt az októberben megjelent kormány­rendeletet, amely a munkanélküli földtulajdonosoknak 200 000 Ft-os támogatást ad, ha az önál­lósodás útját választják. Sajnos ennek a kedvezménynek a széle­sebb körű igénybevételét is gá­tolja a hozzá kapcsolódó szigorú feltételrendszer. másik felét a helyi és a Hajdu-Bihar megyei Önkor­mányzat, illetve a Református Egyház adta össze. Á nyíracsádi református templom a vizsolyihoz hasonló, ugyanis belső falfelületeit fest­mények díszítik. A külső felújí­tási munkák befejeztével meg­kezdődött a freskók helyreállí­tása is. A baranyai tavak legnagyobb részét halastóként hasznosítják Milyen a mezőgazdaság pénzügyi helyzete? ✓ Árpád-kori templom új köntösben Számítanak a „határtalan” kapcsolatok Kárpótlási jegyek 130 milliárd forintért Február 15-től március 15-ig lehet újból igényelni Az országhatárokon túlnyúló szolgáltatásokkal foglalkozó üzletemberek szigorú követel­ményeket támasztanak a bank­jukkal szemben. Ez érthető is, hiszen a külföldi kifizetéseiket és az onnan eredő bevételeiket csak akkor teljesíthetik megbíz­hatóan és gyorsan a bankok, ha nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkeznek, vagy legalábbis üzleti viszonyban állnak vala­melyik nagy banki hálózattal. Ezt a szakma „levelezési kap­csolatnak” nevezi, s kölcsönös számlavezetést jelent, aminek terhére végrehajtják ügyfelük megbízásait. Nagyon fontos az is, hogy a kiválasztott bank tagja legyen valamelyik nem­zetközi pénzmozgatási szerve­zetnek (SWIFT), amelynek közreműködésével - számító­gépek és távközlési eszközök kombinálásával - villámgyor­san bonyolíthatók le a nemzet­közi pénzmozgások. Levelezni, a SWIFT technikát alkalmazni csak nyelvet tudó, a nemzetközi banki eljárásokban gyakorlott személyi állománnyal lehet, ezért az sem közömbös, hogy mekkora gyakorlata van az adott pénzintézetnek e téren. De távolról sem mechanikus, technikai lebonyolításról van szó, amikor a bank belföldi ügyfelének külföldi pénzügyeit, illetve külföldi ügyfelének bel­földi pénzügyeit intézi. Ezek a megbízások mindig bonyolul­tak, pontos információkat és mérlegelést igénylő döntéseket kívánnak a bankoktól. A meg­bízások teljesítése során alapos jogi ismeretekkel is kell rendel­kezniük a bank szakértőinek, hogy el tudják bírálni, vajon az ügyfelük, mint szállító a meny- nyiség, minőség és határidőte­kintetében betartja-e a szerző­désben foglaltakat. A hitelleve­lek, a bankári biztosítékok megadása vagy megtagadása ugyancsak alapos szakmai tu­dást, ítélőképességet és felelős­ségérzetet követel meg a pénz­intézet alkalmazottaitól. S mindezen felül az ügyfél joggal elvárhatja azt is, hogy bankja a külföldi ügyfeléről információt nyújtson, sőt külföldi partnere révén akár vevőket vagy eladó­kat szerezzen neki. Kiváltsa számára a szükséges devizaha­tósági engedélyeket, ha kell, ga­ranciákat biztosítson számára üzletfelei kérésére. Nagyobb vállalatok maguk is vezethetnek nyilvántartást az üzleti partnerként szóba jöhető pénzintézetekről. A kisebb vál­lalkozások a Magyar Pénzügyi és Tőzsdei Almanachból tájé­kozódhatnak a bankokról, azok üzletágairól és mérlegállapotá­ról. Bácskai Tamás Jövő év márciusára befejező­dik a kárpótlási törvények alap­ján eddig beadott összes igény elbírálása. A három kárpótlási törvény előírásainak valóraváltása so­rán addig előreláthatólag mint­egy 130 milliárd forintnyi kár­pótlási jegyet adnak ki, és 9,4 milliárd forintot kapnak kész­pénzben a politikai üldözöttek -jelenette be Sepsey Tamás, az Országos Kárrendezési és Kár­pótlási Hivatal vezetője. Sepsey Tamás beszámolt ar­ról is, hogy a kárpótlás szabá­lyainak legújabb változása a külföldi kárpótoltakat érinti, ők a jövőben életjáradékot is kér­hetnek majd. Az erről szóló kormányrendelet azért született meg, mert félő, hogy a mintegy 65-70 ezer volt politikai üldö­zött, aki kárpótlásban részesül a környező országokban, inkább értékesíteni kívánja jegyét, mint a privatizációban felhasz­nálni. Az életjáradékra váltás folyamán - lévén, hogy annak összege 1992 januártól esedé­kes - már az első részletben kaphatnak annyi készpénzt a külföldön élő kárpótoltak, amennyihez akkor jutnának, ha eladnák a jegyüket. A kárpótlási földárverések menetét sikeresnek minősítette Sepsey Tamás, lévén, hogy a kárpótlásra kijelölt mintegy 29 millió aranykorona értékű föld­ből már majdnem 26 millió aranykorona fogyott el, és így az árveréseken már több mint 318 ezren jutottak földhöz. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az eredetileg elkülönített földalap előrelátha­tólag március végéig elfogy, így azök, akik a kárpótlási ha­táridő újramegnyitása esetén kapnak kárpótlási jegyeket, már legfeljebb az állami földala­pokra rendezett árveréseken szerezhetnek majd földet. A határidő újramegnyitásáról szerdán döntött az országgyű­lés. Jövő év február 15-e és március 15-e között nyújthatják majd be kérelmeiket azok, akik az eredeti határidőig ezt nem tették meg. ■Sk A kárpótlási hivatal elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a törvény életbe lépése esetén azoknak nem kell új adatlapot kitölteniük, akiknek a határidő be nem tartása miatt utasították el kárpótlási kérelmüket. Szerinte 50-70 ezer kére­lemre lehet számítani.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom