Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)

1993-12-27 / 352. szám

1993. december 27., hétfő A mai nap uj Dunántúli napló 3 Január 31-ig lehet jelentkezni a MATÁV-nál Telefon önerőből olcsóbban? El kell ismerni: az elmúlt néhány évben ugrásszerű fej­lődés tapasztalható a telefónia frontján. Különösen a „hat­számjegy” óta könnyebben és főleg gyorsabban lehet telefo­nálni. Erről beszélgetve Fude- rer Károllyal, a MATÁV Ba­ranya Megyei Távközlési Üzemének vezetőjével, azért néhány dolgot tisztázni illik. Pécsett jelenleg 12 000-en várnak telefonra, s közöttük akad, aki már vagy húsz esz­tendeje címzett először - ak­kor még a posta számára - kérvényt tartalmazó borítékot. Mindez a valóban szép statisz­tika mögött húzódik meg. Ugyanis a másik oldal: 51 500 pécsi előfizetőt tartanak nyil­ván, s ez a város lélekszámát figyelve elég jól hangzik. Igaz, ebben az 51 500-ban az úgynevezett közületi előfize­tők is benne vannak. Könnyen belátható Fuderer Károly igaza: jelenleg még nincs egyensúly a kereslet és a kíná­lat között, a piacon értéke van a telefonnak. A másik meg­szívlelendő: beláthatóan üzlet a telefónia, s mint minden üz­letet, ezt sem lehet szociális alapon megközelíteni. Érthe­tőbben: árán adják e terméket is, s nem valószínű, hogy akár az új állomások bekötése, akár a telefon-előfizetés havi ösz- szegei csökkennének a közel­jövőben. Sőt! Pécsett a tágabban értelme­zett belvárosban, Meszesen és az Uránváros körzetében a le­gégetőbbek jelenleg a telefon­gondok. Új telefonközpon­tokra és új vonalak kiépítésére volna szükség ahhoz, hogy néminemű változás álljon be. Mint azt az üzemvezető elé- mondotta, mindhárom város­részben új, úgynevezett kis-központok építését-telepí- tését tervezik 1995-ig, összes­ségében 12-14 ezres kapaci­tással. A beruházás forintjait két forrásból teremtenék elő: saját pénzeszközeikből és a lakossági pénzek bevonásá­ból. Éppen ezért hirdették meg az úgynevezett önerős telefon­fejlesztést, amely a látszólago­san magas ára ellenére is a te­lefonszerzés jövőbeni legol­csóbb lehetőségének látszik. Miről is van szó tulajdonkép­pen? Egy lakás-állomás 40 000 forintba kerül, amelyet pénzszűke esetén az OTP megelőlegez. Ezért cserébe a telefon mellé kap a befizető 10 000 forint beszélgetési díj- kedvezményt - ekkora érték­ben beszélhet majd a bekötés után ingyen -, s rendelkezési jogot a távbeszélő állomás fel­ett. Azaz: ha akarja, eladhatja az állomását másnak! (Ugyan­akkor, mivel bizony része az összegnek közműfejlesztés, azt az adójából leírhatja.) A pécsi önerős telefonfej­lesztésről a napokban kapnak a telefonigénylők levelet, némi szépséghibával. A levél­ben a jelentkezésre december 30-át jelöltek végső napként, de bizonyos csúszások - év végi csúcsforgalom miatt -, máris január 31-re módosult a jelentkezés határideje. Az írás címében megkoc­káztattuk: ez a 40 000 forintos önerős telefon-ár relatíve ol­csó. A műszaki szakemberek szerint igen, mert a várhatóan addigra erősen megdrágulnak a kábelek, oszlopok, nő a munkadíj is. És e drágulástól függetlenül kénytelen lesz ezért a pénzért telefont adni a MATÁV 1995 közepére-vé­gére. Akkor is, ha másnak - nem ebben az önerős konst­rukcióban - már ma is eseten­ként többe kerül egy új állo­más létesítése vagy a régi át­helyezése. Kozma F. Rekordok Zalában Tizenöt lakos a legkisebb faluban Listavezető a „fogyó” megyék között Januártól negyven százalékkal nő a térítési díj Megint többet kell fizetni a gyógyszerekért Megszűnik afájdalom-és lázcsillapítók támogatása Jövőre még több pénzt hagyunk a patikákban Fotó: Szundi Egy pozitív előjelű és két ne­gatív rekordot jegyezhetne be az idén Zala megye statisztiká­jába. A művelődési rubrikába írhatják a kedvezőt, amely sze­rint a megye lakói egy év alatt átlagosan kétszer voltak mozi­ban, ez pedig - Csongrád me­gyével holtversenyben - orszá­gos elsőséget jelent. A kedve­zőtlen tendenciákat jelző té­nyek: Zala minden ezer lako­sára 11 élveszületés jut, amivel a „fogyó” megyék között is lis­tavezető; a másik, hogy az or­szágban itt épült a legkevesebb lakás, a kommunális jellegű be­ruházásoknak mindössze 1,3 százalékát fordították otthonte­remtésre. S még egy érdekes­ségről adtak gyorsjelentést a mérleg készítői: két éve 23 la­kossal Szentmargitfalva volt a legkisebb népességű zalai tele­pülés, mostanra viszont a hetési erdők között megbúvó Gosztola minősül ennek, miután lélek- száma tizenötre apadt. A magánpatikákban is ugyanannyit kell fizetni a gyógyszerekért, mint az álla­miakban, tehát attól, hogy privatizálják a patikákat, nem lesznek drágábbak a gyógyszerek. Többek között ez hangzott el az ünnep előtti utolsó munkanap reggelén a Nap tv-ben, s voltak, akik ezt úgy értelmezték, hogy január­tól mégsem kell többet fizet­nünk a gyógyszerekért. Saj­nos nem így van. A rémhírek hatvan százalé­kos drágulással ijesztgettek, negyven százalék lesz belőle. A húsz százalékkal kevesebb térí­tési díjemelkedésnek azonban egy cseppet sem örülnek azok, akiknek a gyógyszerek jelenlegi ára is már-már megfizethetet­len. Hogy ez mennyire így van, arról maguk a gyógyszerészek tudnának sokat mesélni, akik valamilyen formában naponta szembesülnek ezzel. Egy évvel ezelőtt - a termelői árak változása nyomán - volt egy jelentős áremelkedés, ami abból következett a lakosság számára, hogy csökkentették a tb-támogatást. Most ugyanez a helyzet. A magyar gyógyszer- ipar áremelése, a forint leértéke­lése és a támogatás csökkentése következményeként határozták el a negyven százalékos térítési díjemelést, amely a lakosságra hárul. A támogatáscsökkentés - változatlan forgalmat feltéte­lezve - jövőre 3,2 milliárd fo­rint megtakarítást jelent az egészségbiztosításnak. Mindezt az a - közelmúltban módosított - népjóléti minisz­teri rendelet szabályozza, amely a hazánkban forgalmazott teljes gyógyszerkincsről, több, mint 2000 törzskönyvezett gyógy­szerkészítményről rendelkezik. A rendelet teljes ismertetése a közeljövőben jelenik meg az Egészségügyi közlönyben, így pillanatnyilag azokat az infor­mációkat tudjuk tovább adni, amelyeket előzetes tájékozta­tásként kaptunk a minisztérium­tól. Eszerint a rendelet előírja, hogy melyek azok a gyógy­Kialudt a tűz az Orosz­lány-környéki erdők tisztásaira épített boksákban, befejeződött az idei faszéntermelési szezon. A Vértesi Erdő- és Fafeldol­gozó Részvénytársaság itteni erdészete ebben az évben 500 tonnányi, a tavalyinál 150 ton­nával több faszenet állított elő, s a teljes mennyiséget osztrák partnereinek adta el. szerek, amelyek vény ellené­ben, vagy anélkül, a gyógyszer- tárakban szerezhetők be, me­lyek azok, amelyek kizárólag kórházban használhatók fel, il­letve megjelöli azt a több, mint harminc betegséget, amelyek esetében a kezelőorvos térítés- mentesen írhatja fel betegének a szükséges készítményeket. Ilyennek számít például az epi­lepszia, a daganatos betegség. A teljes gyógyszerválaszté­kot figyelembevéve hozzávető­legesen 25 százaléknyi lesz az a részarány, (600 féle gyógyszer) amelyet a rászorulók részére té­rítésmentesen biztosítanak. Minden gyógyszercsoportban marad alacsonyabb és maga­sabb összegben támogatott gyógyszer, viszont teljesen megszűnik a fájdalom-és láz­csillapítók támogatása. Például az Algopyrin, (10 tabl.) ami most 50%-os tb tá­mogatás mellett 22 Ft, januártól 57 Ft lesz. Az 500 mg-os Rubo- fen tabletta (10 db) most 7,20 Ft, januártól 37 Ft lesz. Az öt­ven darabos Rudotel tabletta té­rítési díja 44,60 Ft-ról 106,50 Ft-ra nő. A gyermekek részére készülő Germicid végbélkúpért a mostani 10,50 Ft helyett janu­Ezzel 15,5 millió forint árbe­vételt ért el. A jövő évi szezon március végén, április elején kezdődik meg. A boksa az a kúpalakú fara­kás, amelynek alsó átmérője 12-16, magassága pedig 5-6 méter. Egy méter hosszúságú rönkökből építik, ezután először szalmával, majd földdel kevert szénporral légmentesen beta­ártól 34 Ft-ot kell fizetni. A Bayolin kenőcs (50 g) térítési díja 40,60 Ft-ról 118,50-re a Cavinton tabletta (50 db ) 8,70-ről 45-re az Eunoctin tab­letta ( 10 db) 25-ről 67-re, a 200 ml-es Mucopront szirup térítési díja pedig 230 Ft-ról 398,50 Ft-ra emelkedik. Lesznek készítmények, ame­lyekért - térítési díjként - keve­sebbet fizetnek azok, akiknek ezekre van szükségük. Ilyen például a Broncho-Vaxom fel­nőtt kapszula, amelynek a díja 907 Ft-ról 620 csökken, a Plo- gosam hab, amelyért az eddigi 225 Ft helyett januártól 156 Ft-ot kell a betegeknek téríte­niük. A teljes lista - mint már emlí­tettük - a közeljövőben lát nap­világot, de a gyógyszertárak forgalma a bejelentés óta meg­nőtt. A több vénnyel érkezők száma egyértelmű jelzés: lega­lább egy időre a mostani áron igyekeznek beszerezni az embe­rek azokat a készítményeket, amelyekre szükségük van. Mert tudják, hogy a negyven százalék támogatás csökkentés, ugyanennyi térítési díjemelést jelent és ezt sajnos a betegeknek kell megfizetniük! T. É. karják, s csak egy kicsiny nyí­lást hagynak az oldalán, azon keresztül gyújtanak tüzet a boksa beljesében, s utána eltor­laszolják. így a nyersfa a boksa nagyságától függően, a levegő­től elzárva hat-nyolc nap alatt elizzik, s faszénné válik. A leg­jobb minőségű faszenet orvosi célra használják, a többivel pe­dig sütnek, főznek. Óránként ezerért 6 hét alatt angolul? Az oktatás minőségéért küzd a Nyelviskolák Kamarája Egyesület A nyelvek iránti kereslet ha­talmas fejlődést, de egyben nagy torzulásokat is eredmé­nyezett a hazai nyelvoktatás­ban. Ma már körülbelül fele-fele az aránya az államilag ellenőr­zött és támogatott, és a vállal­kozási alapon létrehozott, szakmai felügyelet nélkül mű­ködő magán nyelviskoláknak. Az a folyamat, hogy egy-egy állás betöltésének alapvető fel­tétele valamilyen idegen nyelv ismerete, az árakban szinte kö­vethetetlen változást eredmé­nyezett. Gyors eredményt garantáló külföldi nyelvtanár esetében már 1000 forintos óradíjról is lehet hallani. A jelenségről Molnár Mik­lóst, a közelmúltban megalakult Nyelviskolák Kamaraja Egye­sület egyik vezetőjét kérdeztük.- A nyelvoktatásban a gazda­sághoz hasonlóan a szabad piac, a szabad verseny kezd kiala­kulni, ilyen értelemben az ára­kat nem lehet befolyásolni. Kö­zéptávon a piac már alakítja azokat. Mindenki annyit fizet egy óráért, amennyit megér neki. Komoly veszélyt rejt viszont az oktatás minőségének romlása, az úgynevezett „szuper” (6 hét alatt), vagy az alva tanulós módszerek térhódítása. Ezért nagyon fontos a fogyasztó, je­len esetben a nyelvtanuló vé­delme. Ezt a feladatot tűzte ki maga elé célul szervezetünk. A Nyelviskolák Kamarrája Egyesület 47 alapító taggal jött létre. Feladata elvégzése érde­kében a szervezet külföldi minta alapján egy minősítési rendszert dolgozott ki, aminek alapján szakértő bizottságok vizsgálják a nyelviskolák mű­ködését. A vizsgálatok eredmé­nye alapján kiadott minősítések lehetőséget adnak a nyelvtanu­lók (magánemberek és cégek) számára, hogy a várható ered­mény ismeretében választhas­sanak a nyelviskolák közül. A minősítést megszerzők tagjai lehetnek az egyesületnek, a be­lépésnek azonban komoly felté­telei vannak. Ilyen például a le­galább két éves működés, hogy az iskola tanárai közül legalább 80 százalék nyeloktatói diplo­mával rendelkezzen, a külföldi alkalmazottak aránya ne haladja meg a 20 százalékot. A minősí­tést állami felügyeleti szervek, külföldi tanácsadók bevonásá­val végzik. Kaszás E. Befejeződött a faszéntermelési idény Akiknek a játék varázslat Bábművészet gyereknek, felnőttnek a Márkusszínházban Ki gondolná, hogy igenis le­het nemezt készíteni egy ap­rócska panellakásban is! A Márkusszínház tagjai, Pilári Gábor és felesége, Vajda Zsu­zsa bizonyítják ezt: volt, hogy a saját maguk készítette bábjaik­hoz a „nagyszoba” közepére terített fólián taposták a nemezt heteken át. Az eredmény kápráztató, ahogy minden bábjukról ez a vélemény. Számukra a bábfigura nem­csak munkaeszköz, mindnek összetéveszthetetlen egyéni­sége, kifejező arca, beszédes öltözéke van, hogy elérhetővé váljék ezzel is, amit a Már­kusszínház szeretne: egységet a tartalom és a forma között. A tartalomról szólva Pilári Gábor elmondta:- Nem didaktikus bábjáték kell! Mi úgy próbáljuk a dara­bokat megcsinálni, hogy ne csak a gyerek, a felnőtt is jól szórakozzon. Előszeretettel vá­lasztunk klasszikus műveket, mint a Helyiség kalapácsa, a Vitéz László, és a most több he­lyen is előadott Betlehemi tör­ténet. Van, hogy évekig tart, mire egy-egy előadást igazán kidol­gozottnak éreznek, de ha elké­szül, akkor minden apróság „ki van találva”, akkor az angyal távirányíthatós, és köldökzsi­nórt is vágnak a kis Jézusnál. Az előadásaikon rögtönöznek is, és ha csak lehet, bevonják a gyerekeket a játékba. Legszi­gorúbb közönségük a családi körben a négy gyerek, közülük is talán leginkább a két éves Lili, aki visszaküldi őket a pa­raván mögé, ha otthon a szobá­ban próbálnak. A színház is az egyik gyer­mekről kapta a nevét, egy sú­lyos betegség után ... Hat évvel ezelőtt a Bóbitá­ból vált ki a két művész, és úgy két éve dolgoznak saját báb­színházukon. Ma is, mint egy­kor, a játék a számukra varázs­lat...- Olyan előadást szeretnénk mindig, amelynek mi is tapsol­nánk - emelte ki Vajda Zsuzsa. -Nagyon bízunk benne, hogy az emberek válogatni fognak, és idővel a minőséget részesítik majd előnyben ... Ez az alkotópáros nem sze­reti a harsány hírverést. Nagy sikerű betlehemi játékukat is először csak a baráti körnek mutatták be, úgyhogy volt olyan karácsony, amikor a körút végén hajnalban értek haza, gyertyát gyújtani a saját fájuknál. Elismerésnek azt tartják, ha az utcán odajön hozzájuk va­laki, és kérdezi, mikor játsza­nak legközelebb, vagy ha egy édesanya odaadja a telefon­számát, hogy hívják már föl, ha fellépnek. Pécsett kevesebbet látni őket, de a baranyai kis falvakba eljutnak. Visszavárják őket Szombat­helyre, Budapestre, Nagy­atádra, sőt a sárospataki báb- fesztiválokra is. Lételemük, a játék, ebből szeretnének megélni. Ez egye­lőre nemigen megy, de értenek szép kézműves szakmákhoz is. Csak azt szeretnék, hogy sokat játszhassanak, és mindenkinek tessék.. Hodnik I. Gy. A gyerekeket is bevonják a játékba Fotó: Szundi György

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom