Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)
1993-12-23 / 350. szám
1993. december 23., csütörtök A mai nap új Dunántúli napló 3 Küldje a Kiadónak Azok az előfizetőink, akiket december 5-ig nem keresett fel az Új Dunántúli Napló januártól történő előfizetése miatt a kézbesítőnk, lapunkat megrendelhetik az újságban közzétett megrendelőlapon is. Kérjük, hogy a megrendelőlapot kitöltés után vágják ki és zárt borítékban bélyeg felragasztása nélkül küldjék meg címünkre: Új Dunántúli Napló Kiadóhivatala 7623 Pécs, Rákóczi út 34. IÍ1EG3EI1DELŐLAP Megrendelem az Új Dunántúli Naplót és kérem, hogy 1994. január 1-jétől az alábbi címre kézbesítsék: Név:................................................................................... Lakcím (irányítószámmal):..................................................................................... Vállalom, hogy az előfizetési díjat 1. A kiadó kézbesítőjének készpénzben adom át számla ellenében □ 2. Az OTP Rt-nél vagy egyéb, és pedig.................................. pénzintézetnél vezetett folyószámlámról átutalással egyenlítem ki CD a./ a pénzintézet felé az új megbízást átadom a kiadó kézbesítőjének dl Az alábbi időszakra kívánok rendszeresen előfizetni: 1 hónapra I 1 2 hónapra | I negyedévre |----1 (3 75 Ft) | I (750 Ft) | | (1125 Ft) |____| fé lévre I I egy évre I I (2250 Ft) I I (4140 Ft) I I Tudomásul veszem, hogy a díjfizetés elmaradása az előfizetés automatikus megszüntetését vonja maga után. Az előfizetési díj kiegyenlítése érdekében (a pénzintézeti megbízás kitöltése végett) a kiadó kézbesítője az alábbi időpontokban keressen fel: december hó 6-10 között □ de. □ du. □ december hó 10-15 között □ de. □ du. I I december hó 15-20 között □ de. □ du. □ december hó 20-30 között □ de. □ du. □ ................ 1993......................hó......nap al áírás A Pécsi Rádió karácsonyi műsoraiból A Pécsi Rádió karácsonyi hosszú hétvégéje ezúttal 24-én, péntek délelőtt veszi kezdetét, a 9-től 11 óráig tartó Ünnepi Magazinnal, melyet Zsoldos László szerkeszt és a következőkkel ajánl a hallgatók figyelmébe. Terveink szerint egy, az ünnepek lélektanáról szóló beszélgetéssel kezdjük a műsort, melyben egy pszichológussal járjuk körbe e témát. Milyen lehet a mozgássérült és értelmi fogyatékos gyermekek karácsonya? A választ egyik riportunk igyekszik megadni. Az ünnephez kapcsolódó népi szokásokról is szólunk, és egy zenés összeállításban felidézzük majd a 175 éyes „örök karácsonyi dallam”, a Stille Nacht történetét is, miként az osztrák dallam mellett a szomszédos ország karácsonyi előkészületeiről is beszámol Ausztriában tartózkodó kollégánk. Végezetül két hosszabb művészeti témájú beszélgetést ajánlunk még figyelmükbe: az egyikben Sztankov Iván, a Pécsről indult és elszármazott kiváló fiatal nagybőgős beszél az 1988-as „bőgős világtalálkozó” óta eltelt időszakról, melynek egyik dokumentumát, legújabb, „A virtuóz nagybőgő” című CD-jét is bemutatjuk. Ennek érdekessége, hogy bár ritkán hallható virtuóz darabok hallhatók rajta, a hangszert egyenrangú- sítani akaró előadó átdolgozásában, saját hazájában, Pécsett mégsem kapható, mivel nem rendeltek még belőle. Dehát senki sem próféta... Miként lehet vállalkozó egy művész? Erről szól a másik beszélgetés, melyben Juhos László szekszárdi szobrásztól tudhatunk meg további részleteket, például arról is, hogy miért vállalkozott egy magán művésztelep létehozására? Lévén, hogy az ünnep első napja szombatra esik december 25-én délelőtt 9-től 11-ig szól a Pécsi Rádió magyar nyelvű magazinműsora, melyet Kovács Imre szerkeszt. E napon a varázsos este, a csendes éj hangulata már tovaszökken és a nappali fényben másképp mutatkozik a karácsonyfa, alatta a játékokkal. Ez a nap már a családi asztalé, a meghitt együttlété, vagy éppen a vendégjárásé. Hallunk régi pécsi karácsonyokról, amikor még nem volt ilyen méretű a város, és egyik sarkától a másikig érződött a vaniliás kifli illata. A polgárok közül dr. Szalai István és dr. Szász János szólal meg a műsorban, valamint az „első karácsonyos” kaposvári püspök is interjút ad a műsornak. Hogyan készültek a karácsonyra az óvodások és hogyan élik meg a gyermek- otthon különböző korú lakói, lányok és fiúk az ünnepet. A televízió idei karácsonyi „kellemese” az Ábel történetekből rengetegbeliek sorát mutatja be. Ábel apját az Erdélyből jött pécsi színész, Héjjá Sándor alakította. Hogyan emlékezik a forgatásra és erdélyi karácsonyaira, erről is szó lesz a magazinban. Karácsony és a család ösz- szetartoznak. Ennek az összefüggésnek néhány jelét szeretnénk felmutatni a december 26-án, karácsony másnapján délelőtt fél 9-kor kezdődő magazinműsorunkban - mondja a szerkesztő László Lajos. A Szent család és a mai család azonos gondjairól, örömeiről szól Mayer Mihály megyéspüspök. A gyermek méltóságáról és rangjáról beszél Szörényi András szülész-orvos. Napközis és otthon játszó gyerekek mondják el, mit jelent nekik a szülői ház, a testvér, a család. Nagycsaládos lelkész, Bóka András, Baranya megye református esperese az erős családok társadalomformáló szerepét méltatja. Theodor Zens pécsi német konzul gyermekkori karácsonyi élményeire, valamint külföldi karácsonyokra emlékezik. Varsányi Ferenc pécsi evangélikus lelkész - négy gyermek édesapja - vallomása is elhangzik saját családjáról, annak életviteléről, a ^ Családok Nemzetközi Évének, 1994-nek küszöbén. E fél 10-ig tartó program zenei szerkesztője Kovács Attila, majd 10 óráig dr. Nádor Tamás színes műsorát hallhatják a Pécsi Rádióban. Privatizációs bevételek Az idén november végéig 56,99 milliárd forint privatizációs bevétel keletkezett az ÁVÜ-nél - tájékoztatták az MTI munkatársát a vagyonügynökségnél. A csaknem 60 milliárdnyi bevétel több mint felét készpénzben fizették ki a befektetők. Devizáért 14,48 milliárd forintnyi vagyont értékesítettek az idén. Tavaly az összes bevétel 74,56 milliárd forint volt. A kiadások az idén 54,91 milliárd forintot tesznek ki az ÁVÜ-nél. Ebből a nemzetgazdaság felé fennálló kötelezettségek összege összesen 33,84 milliárd forint. Ezen belül az államadósság törlesztésére 15,82 milliárd forintot fizetett be az ÁVÜ a költségvetésbe. A gazdálkodó egységek privatizálha- tóságának fenntartására 12,98 milliárd forintot fordítottak az idén, a privatizációs folyamat fenntartásával kapcsolatos kiadások pedig 8,09 milliárd forintot emésztettek fel november végéig. Az ÁVÜ-höz tartozó vagyon értéke összesen 495,56 milliárd forint. Ez a vagyon az ÁVÜ-höz került több mint 1700 vállalatban testesült meg, amelyek nagy része, több mint 1100 már társasággá alakult. Jövőre emelkednek a vízdíjak A tartozóknak a vízmű megszüntetheti a szolgáltatást A megváltozott vízgazdálkodási körülmények miatt új Vízügyi Törvény vált szükségessé, mely a közeljövőben kerül a Parlament elé. December elején már döntöttek arról, hogy a regionális vízmű vállalatok díjait továbbra is a minisztérium állapítja meg, míg az önkormányzati tulajdonba került vízművek szolgáltatási díjait az önkormányzatok. Sokfelé reménykednek abban, hogy ha az önkormányzatok veszik át a vízműveket, akkor olcsóbban vagy legalábbis kisebb mértékű díjemelés mellett biztosítják a vízellátást. A közelmúltban közzétett, majd a televízión keresztül megcáfolt vízdíjemelésről és a szolgáltatással kapcsolatban kértük a Pécsi Vízmű vezetőinek, Solti Dezső igazgatónak, Kummer László gazdasági és Hainess Jenő műszaki igazgatóhelyettesek véleményét.- A várható éves költségalakulást kidolgoztuk, benne a költségnövelő tényezőket is. A Pécsi Vízmű a Dunántúli Regionális Vízművek által kitermelt 7,5 millió köbméter dunai vízzel — ami a teljes mennyiségnek több mint a fele —, és a saját kutakból nyert vízzel látja el a fogyasztókat. Az évi 11 millió köbméterből 6,5-7 millió köbméter vizet kap a lakosság. A pécsi vízdíjat nagymértékben befolyásolja a dunai víz részaránya, de az is, hogy a mecseki hegyoldalakon sok víztározót kell üzemeltetni. Például a Misinára ötszöri emeléssel jut fel a víz. A vízdíjemelés várhatóan nem éri el a bejelentett 20%-ot. Érdemes összehasonlítani a Magyarországon jelenleg érvényes vízdíjakat, mert a fogyasztók meglehetősen magasnak tartják a pécsi díjat.-Pécsett jelenleg 71 Ft az ÁFA-nélküli vízdíj. Az üszögi víztározóhoz érve 44 Ft-ért kapjuk a DRV-től a dunai vizet. Ma Budapesten 19,80 Ft, Győrben 34,50 Ft, Miskolcon 40,20 Ft, Borsod megyében 78 Ft és Nóg- rád megyében 79,20 Ft. Területenként eltérő víznyerési adottságok vannak. Pécsett, ahol a teljes szennyvízmennyiség megtisztításra kerül, 27 Ft a csatornadíj. Ugyanez Budapesten, ahol csak 20-30%-át tisztítják, a többi a Dunába kerül, 18,70 Ét. Győrben 18,20, Miskolcon 20,10 Ft, de mindkét városban most épül az új szennyvíztelep, és Borsod megyében 35,40 Ft a csatornadíj. Az eltérő csatornadíjak arra engednek következtetni, hogy ahol a környezetvédelmi igényeket jobban kielégítik, ott a fogyasztót büntetik a magasabb díjjal, mint Pécsett.- A pécsi agglomerációban több község vízellátását is a Pécsi Vízmű biztosítja, így ebbe a körzetbe tartozik Pellérd, Bi- csérd, Boda, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Cserkút, Bakonya, Zók, Szalánta, Túrony. A víz biztosítása érdekében tájékoztattuk ezen települések ön- kormányzatait az egy vízellátási rendszerben maradás előnyeiről, amit megértettek és szándéknyilatkozatban elfogadtak. Ennek értelmében a Pécsi Vízmű vagyonkimutatásában szereplő közmű, működtető és háttérvagyon résztulajdonosaivá válnak, vagyonrészüket együtt működtetik. A díjmegállapítás így ezekre a községekre is vonatkozik. A díjemelés valós közelségbe került, és a pécsi önkormányzattól függ annak mértéke és bevezetésének időpontja.- A Pécsi Vízmű felkészült az 1994. évi díjváltozásra, amelynek mértéke terveink szerint nem éri el a 18%-os inflációs rátát. Az 1994. évi árváltozások miatt kérjük a lakossági és ipari fogyasztókat, hogy december 31-iki fordulóponttal a vízmérők óraállásait — ameny- nyiben a munkatársaink nem jutnak el hozzájuk —, úgy 1994. január 5-ig juttassák el a Pécsi Vízműhöz. Ahol ez nem történik meg, ott átlagfogyasztást fogunk számlázni. A tartozásokkal kapcsolatban megtudtuk, hogy augusztus 25-én megjelent kormányrendelet alapján a vízmű a tartósan nem fizető, vagy nagy összeggel tartozó fogyasztóknál a felszólítást követő 30. naptól a szolgáltatást szüneteltetheti vagy korlátozhatja. Legutóbb 152 felszólítást küldtek ki, és 42 esetben kezdeményezték a vízmérő kiszerelését, amire az adósok sietve rendezték hátralékukat. Rozvány Gy. Üzletközpont épül Újpetrén Rövidesen négy új üzlet készül el Újpetre központjában. A bevásárlóközpontban élelmiszer és divatáru üzletek várják a vásárlókat Fotó: Szundi György Csontvelő-átültetésre várva Magyarországon minden évben 100 kisgyerek és felnőtt betegszik meg, rövid időn belül halálos kimenetelű csontvelőbetegségben, elsősorban a leukémiában. Jelentős részük csak csontvelő-átültetéssel lenne megmenthető. Ám a csontvelő donorpk száma aggasztóan kevés, a minimálisan kívánatos 2000-rel szemben jelenleg csak 540. Baranya és Tolna megye, összesen 87 donorként nyilvántartott polgárát és a baranyai háziorvosokat is meghívták arra a napokban tartott szakmai rendezvényre, amelyen az Immunológiai és Transzplantációs Laboratórium Őssejt Alapítványának támogatásával, a Baranya Megyei Vértranszfúziós Állomás, a Baranya Megyei Ön- kormányzat Kórháza, a Pécsi Orvostudományi Egyetem és az Országos Hematológiai, Vértranszfúziós és Immunológiai Intézet szervezésében a csontvelő átültetésről hallhattak előadássorozatot a résztvevők. Hazánkban 1990-re sikerült megteremteni a donorok bevonásához szükséges anyagi feltételeket a Batthyány Társaság kezdeményezésének eredményeként, amelynek tevékenységébe később az egészségügyi kormányzat is bekapcsolódott. A jelen legfontosabb feladata: minél több donor nyilvántartása. Sokak előtt talán nem ismert, hogy a csontvelő vételekor tulajdonképpen csak az altatás okozta kellemetlenséggel kell számolnia a donornak, ami a csontvelő átültetés életmentő szerepével szembeállítva bizony csekélyke jelentőségű. A jelentkezőktől vért vesznek és a vérből szeparált fehérvérsejtek vizsgálatával nyer megállapítást, hogy ki alkalmas a donáci- óra. A kivizsgált donorok nyilvántartásba kerülnek, a világregiszterben már 15 magyar donort tartanak nyilván. A legfontosabb természetesen a betegek hozzátartozóinak megnyerése, de legalább ekkora jelentőséggel bír az „idegen” donorok szerepe. A hazai donorok nagy része egyébként már évek óta rendszeres véradó is egyben. Mindenkit más motivál arra, hogy segítsen: jelentős mértékben az alaptermészetből adódik a szándék, mások a véradások során jutottak a csontvelő-donáció gondolatára, sokaknál pedig közvetlen családi tragédia előzte meg, hogy donorként jelentkeztek. Nem véletlen az sem, hogy a dél-dunántúli régió nyilvántartott donorainak több mint 25 százaléka egészségügyi dolgozó - akik munkakörükből adódóan nap mint nap közvetlenül szembesülnek a leukémiás betegek meglehetősen reménytelen hétköznapjaival. Kővágó Istvánná, Pécsett élő családanya rokonai között nincs leukémiás beteg, mégis jelentkezett donornak.-Sajnos, az ismeretségi körömben sok leukémiás beteg van, ami bármelyik családban előfordulhat. Mérhetetlen, hogy min mennek keresztül ezek az emberek. Nyilvántartásba kerültem, így lehet, hogy már holnapután hívnak, de az is, hogy csak két év múlva. A csontvelő-vétel kellemetlenségeitől nem tartok, a fontos az, hogy lehet, hogy segítek. Én ennyivel tudok segíteni.-Meggyőződésem, az ember arra születik, hogy az embert szolgálja - mondja egy jóvágású, szemüveges fiatalember, aki a kérkedés vádjától tartva inkább nem árulta el nevét, csak annyit, hogy egy pécsi pénzintézet tisztviselője.- Hogy donornak jelentkeztem, arra elsősorban katolikus felfogásom motivált. Igaz, a nagyapám egyszer súlyos beteg volt, és ma is emlékszem, hányán segítettek neki akkor, hogy a nagy mennyiségű vér időben megérkezzen. Tröszt É.
