Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)
1993-12-21 / 348. szám
1993. december 21., kedd Riport üj Dunántúli napló 11 Az Erdélyi Körök Országos Szövetségének nyilatkozata Az egységes magyar nemzet tagjai vagyunk Az emberek nem tudnak mit kezdeni a kortárs művészetekkel „Ha valakinek, hát a műkereskedőnek igazán életbevágó szükséglete, hogy fél szemét mindig a változások barométerén tartsa, figyelemmel kísérje az áramlatokat, új tehetségeket fedezzen fel. Ha jó lóra tesz, egyrészt meggazdagodhat, másrészt ügyfeleit is hálára kötelezi.” (Gombrich) Illúziók nélkül-Az ember azt hinné, úgy elviszik háromezer forintért mint a cukrot. Hát nem? Már két éve itt porosodik - ejt vissza egy Borsos Miklós rajzot a mappába, a grafikák és akvarel- lek mellé lemondóan Lajos László. Csendes beletörődéssel idézi fel és minősíti „naiv elképzelésnek” azt a tíz évvel ezelőtti nekibuzdulását, hogy üzletét a kortárs, főként pécsi festők műveire alapozza. Hamar kiderült, nincs rá kereslet. Mire van? Vagy a nagyon drága szuperminőségre, vagy ezekre az ócskaságokra - mutat a földön sorakozó parazsas vasalókra.-Eltűnt az a fizetőképes értelmiségi középréteg, amely bízott a saját ízlésében és mert mai műveket vásárolni.-Turisták? Itt a Ferencesek utcájában sokan megfordulnak.- Régebben a németek mindent megvettek. Most már jobban megnézik, mire adják a pénzüket. Zsolnay porcelán, - az igen, az fogy. Ikonmásolat a Tretyakov képtárból, - félévente egy talál gazdára. Lassan, de ezek is kopnak - emel fel egyet a kis kerámiababák közül az „H&L” üzlet résztulajdonosa. - Ez viszont eladhatatlan - bök az ablakban szomor- kodó nagyobb méretű mellszobor felé. A kalapos lány karcsú nyaka megadóan hajlik az „ítélet” súlya alatt. Latolgatom, hol a helye a lakásban egy ilyen plasztikának? Nehéz elképzelni. Lehet, hogy más is így van vele? ízlés dolga-Az emberek nem tudnak mit kezdeni a kortárs művészetekkel, különsöen a kerámiával és az üvegszobrokkal. Erre szeretnénk irányítani a szemüket - fogalmazza meg a Parti-galéria „eszmei modnanivalóját” Fabi- nyi Gabriella. - Méltó környezetben mutatjuk be és hagyjuk „élni” a tárgyakat.- „Megélni” lehet egy ilyen galériából?-Nem. De azért nem adjuk fel, - mondja nyersen és elszántan. Foggal-körömmel védelmezi, amit felépítettek, Tátrai Annamáriával együtt a hároméves működésük során. Az a fajta szalonszerű kiállítási hangulat lebeg a szemük előtt, amely a század elején a párizsi „vemiszázsokat” jellemezte. Aki adott magára, nem mulasztott el egy Rodin-bemutatót, és a közönséget egyenesen lázba hozta például a vadak kiállítása. Havonkénti megnyitóikra háromszáz meghívót postáznak. És el is megy mindenki a „parti”-ra, mert rangjuk van. Köréj ük tömörül a villányi szoborpark és a siklósi kerámia alkotótelep valamennyi résztvevője, a Pécsi Mesteriskola igényes csapata, és kezd felsorakozni melléjük egy állandó, pénzesebb pártolótábor. Mert nélkülük nem megy. Velük sem könnyen. Kérdés, megussza-e egyáltalán a galéria a pillanatnyi fojtogató helyzetet? Furcsa fintora a sorsnak, hogy létét éppen egy „kulturális intézmény” fenyegeti, a befogadó gazda a kétszázezer forintnyi lakbérhátralék miatt. Pedig a két talpraesett üzletasszony éppen a Janus Pannonius Múzeum ingatlanvagyonát gyarapította, amikor kipofozta a Modem Magyar Képtár egyik használaton kívüli melléképületét a Káptalan utcában. Tekintélyes tőkéjüket felemésztette az építkezés. Hitelek felvételére kényszerültek, meg arra, hogy kiegészítő jövedelem után nézzenek. Művészellátó boltot rendeztek be a galéria egy félreeső zugában. Itt csábít el időzésre egy kényelmes beszélgetősarok is. Az Agfa-cég néhány embere üli körül éppen az asztalt. Arról tárgyalnak, hogyan emelhetné új boltjuk megnyitásának fényét a Parti-galéria közreműködése januárban. Egy divatosan borostás, busa szemöldökű Agfa úr ecseteli, milyen előnyökkel jár ha a jólkereső vállakozók és a csóró művészek összefognak.-Ma egy kis kiállítással fűszerezzük áz üzletnyitást, ügyfeleink látják, hogy nem vagyunk „bunkók”. Ilyenre nem az anyagbeszerzőt küldik, hanem magasabb beosztású valakit. Aztán már csak rajtunk múlik. A szituáció teremti az üzletet, nem a görcs - fejtegeti a pécsi Mischinger képviselő. De azért a támogatásuk szerény és eseti. A galériatulajdonosok pedig - úgy tűnik - nem eléggé rámenősek. Az üzleti számításokon felülkerekedik művészetpártoló lelkesedésük. Csupa ötlet ez a két nő. Kieszelik, hogyan érvényesül legjobban egy-egy kecses kerámia, milyen megvilágítás ragyogtatja fel igazán az üvegtárgyak behízelgő szivárványszíneit. Szervezkednek, kisebb méretű - de még sem bóvli - alkotásokra sarkallják a művészeket, a vékonypénzűeket meg ezen keresztül vásárlásra bátorítják. A minőségre a már elfogadott, befutott művészek személye a garancia. Érdekes módon éppen emiatt némi keserűséggel mondják:- Kár tagadni, hogy már nincsenek álmaink, pedig voltak. Reméltük, hamarosan felkarolhatunk tehetséges kezdőket is. Mert az lenne az igazi. A nagy fogás Minden műkereskedő álma az, amikor egy festő felvásárolt műveiről egyszercsak kiderül, hogy zseniálisak. A pécsi származású, méltatlanul mellőzött Gábor Jenő lappangó alkotásainak összegyűjtésével szerzett érdemeket Kosári Aurél. Üzlete a Búza téren az ANTIKART. A belépő egy keretező műhelyben találja magát.-Úgy hírlik, ön kerekperec megmondja egy képről, ha any- nyira pocsék, hogy bekeretezni sem érdemes. Igaz ez?-Hát persze - helyesel nevetve Kosári Aurél rajztanár, foglalkozását tekintve képkereskedő, aki mellesleg kerete- zsére is vállalkozik.- Miért?- Megölne az unalom, ha csak ülnék itt ölhetett kézzel a vevőkre várva. így rengeteg a dolgom. Hangja nem panaszos csengésű. Beidegzett előzékenységgel vezet a felsőbb régiókba egy szűk kis lépcsőn. Meglep a különbség. Odalent egy kézmű- vess birodalma, itt fent a műkereskedő kincsei: antik bútorok, porcelánok és mindenekelőtt sok-sok festmény a falakon, székeken, asztalokon, sőt egy réz ágyon is - nézhetően felállítva. Zömében a két világháború közötti korszak mestereinek megbízható munkái. A keretek sarkába tűzött kézírásos cédulák feltüntetik a festő nevét, korát, pályafutását. Nézelődés közben szakavatott előadást hallgatok arról, melyik kép mitől értékes és mennyire. A tájképek és csendéletek egyöntetűségéből nyugtalanítóan emelkedik ki Gábor Jenő két festménye: portré egy írásban elmélyedt lányról és három nőalak mozgalmas kompozíciója. Ez utóbbi visszaköszön az asztalon heverő kiállítási katalógus borítójáról is. Szeptemberben, Budapesten a Műgyűjtő-galéria rendezett feltűnést keltő tárlatot a festő műveiből. Ezek Csók István képeinek árával kerültek egy színvonalra a novemberi aukción. Hogy hányat adott el belőlük az Antikart - az üzleti titok, de Kosári Aurél elégedettnek látszik:- Külföldön már korábban felfedezték - tartja elém a műkereskedők „bibliáját”, az Első Magyar Aukciós Indexet. Ebből kitűnik, hogy az 1968-ban elhunyt művész kisméretű pasztellkréta rajzáért egy nyugati árverésen 1989-ben 19 000 svájci frankot fizettek.- Értékmérő, hogy menynyibe kerül?- Gábor Jenő esetében igen, egyébként nem mindig. Most például érdeklődve figyelem egy „próbaper” kimenetelét. Eladásra kínált fel három képet egy hölgy abban a hiszemben, hogy jól fektette be a tartalék hatvanezer forintját. Az egyik szerző - idős mester - az ötvenes években kapott Kossuth-dí- jat. Sorozatban gyártja a jól csengő neve miatt kapós má- zolmányait. Semmiféle névsorban nem szerepel viszont a másik két festő. Ettől persze a kép még lehetne jó, de nem az. Egy pesti ügyvéd „misszióból” vállalta a „megtévesztés” címén indított pert az eladó fővárosi kft ellen. A bíróság szakértők meghallgatását rendelte el. Kiváncsi vagyok, mi lesz a vége. Lehet-e büntetlenül bepalizni hozzá nem értő embereket? Oda lent megszólal a jelző- kolomp. Két belga műkereskedő toppan be. Cikáznak ide-oda, tárgyalnak egymás közt. Kisvártatva egy német úr is beállít böngészni. Időnként áhitatosan felsóhajt: „Wunderschön!” - aztán biztos kézzel választ.- Felkopna az állunk a külföldi viszonteladók nélkül - magyarázza a helyzetet Kosári Aurél, miközben azonnali keretezésre készíti elő a német úr legújabb szerzeményét. A belgák egy porcelán feszülettel kacérkodnak, firtatják az árakat. Lőttek a nyugodt beszélgetésnek, az üzlet beindult. Rezes Zsuzsa Az ország tizenegy megyéjéből mintegy hétezer tagot képviselő Erdélyi Körök Országos Szövetsége (EKOSZ) az Erdélyből áttelepültek számbelileg legnagyobb szervezete, mely bejegyzett tagjai mellett számos régebben itt élő erdélyi származású valamint őshonos anyaországi lakos támogatását élvezi, az alábbiakat kívánja kijelenteni: A Szövetség egybegyült küldöttei újólag is kifejezték azon véleményüket, hogy a Kárpát medence és Földünk, minden szíve és meggyőződése szerint magát magyarnak valló lakója, az egységes magyar nemzet tagja. A nemzet egységét és a valamennyiünket egybefogó közös célok kötelékeit, megbontani senkinek sem szabad. Ez, és csakis ez megmaradásunk egyetlen biztosítéka. Az EKOSZ szigorúan pártsemleges tömörülés, és ezen az alapon tartja fenn kapcsolatait is, keresvén azok kiépítésének további lehetőségeit minden hazai és külföldi szervezettel és nyitott mindazok iránt, akik az egységesülő Európa és a valamennyiünk számára kölcsönös előnyöket biztosító megoldások hívei. Szolgálni kívánja az EKOSZ, fő céljaként, az utóbbi néhány évben áttelepült több mint negyvenezer honfitársunk közös, de a hazai lakossággal semmiképpen nem ellenkező érdekeit, és ugyanakkor szomorúan állapítja meg, hogy e tekintetben az utóbbi időben sajnálatos feszültségek is tapasztalhatók. Mivel az áttelepültek itt léte tény, a felmerülő problémák megoldása pedig valamennyiünk érdeke, az EKOSZ minden erejét igyekszik latba vetni, egyrészt itt létünk elismerésének, másrészt az oldások közös keresésének érdekében. A mi számunkra a szülőföld, a bennünket ért tragikus történelmi sorscsapások folytán csupán egykori lakóhelyünkké vált, s reményeink szerint, az eddigi lélekbeni hazában kívánunk valódi hazát találni. Tehetségünket és erőnket itt felhasználva kívánunk az össz- magyarság érdekeinek megfelelően élni és dolgozni. Kénytelenek vagyunk viszont, némi keserűséggel, megállapítani, hogy ezeréves történelmünk során először, az erdélyi magyarság a hazai közéletben nincs vagy csak alig van jelen. Nem kívánjuk felsorolni az erdélyi magyarok azon képviselőit, kik hazánk sorsának alakításban, szinte a legutóbbi időkig, meghatározó szerepet játszottak, de elődeink nyomdokain haladva, az ország építésében és közös sorsunk kialakításában mi is részt kívánunk venni. Ugyanakkor azt is fontosnak tartjuk leszögözni, hogy az itt élő erdélyiek meglévő külhoni és főleg erdélyi-romániai kapcsolatait, melyek gyakorlatilag a gazdasági és szellemi élet minden területére kiterjednek, fel nem használni több mint hiba lenne. Feladatainkat összegezve, az EKOSZ a magyarországi erdélyiek érdekvédelmi szervezeteként, de az otthon maradottakkal szoros kapcsolatban, a hazai és az összmagyarság közös céljainak érdekében kíván továbbra is tevékenykedni. Debrecen, 1993. december 4. Az Erdélyi Körök Országos Szövetségének Közgyűlése Januártól Discovery a kábelen...! (csak a pécsi Kábelkom rendszerén) Mint ahogy arról már tájékoztattuk olvasóinkat, a Kábelkom Kábeltelevíziós Kft. a közeljövőben bővíti programkínálatát. Erről kérdeztük Szigeti Rudolfot, a Pécsi Kábeltelevízió Kft. ügyvezetőjét, aki kérdésünkre az alábbi információkat adta:- Hosszas tárgyalássorozatok után mostanra eldőlt, hogy az 1994. januárjára tervezett programbővítésünkben milyen új csatornák szerepelnek. Igyekeztünk olyan programokat kiválasztani, amelyek előfizetőink között a legnagyobb érdeklődésre tarthatnak számot. Előzetes felméréseink alapján előfizetőink körében a legnépszerűbbek a gyermekeknek és fiataloknak szóló szórakoztató, illetve zenés műsorok. Ezekre az igényekre reagálva választottuk ki a CNN, TNT, VTVA, Discovery, ZDF, szórakoztató csatorna 11. programokat. Fentiek közül a TNT a gyermekek, illetve rajz- és mesefilm kedvelők kedvenc csatornája lesz. Este 8 óra után pedig a régi filmek kedvelői válogathatnak ízlésük szerint. Ami még fontos, hogy ez a csatorna angol nyelvű, amiből eddig kevés volt a kínálatban és előfizetőink többször is jelezték ilyen irányú igényüket. Legnagyobb sikernek tekintem azonban - folytatta Szigeti Rudolf - azt a megállapodást, amelynek értelmében Magyarországon először a Kábelkom előfizetői láthatják a világhírű Discovery-chanel programját. Mint azt bizonyára az olvasók is tudják, a Discovery egyike azon kevés műholdas programoknak, amelyek minden generációhoz egyaránt szólnak. Nem csak szórakoztatnak, hanem magas színvonalon tájékoztatnak és oktatnak is. Anélkül, hogy előfizetőinknek fel kéne állnia kedvenc foteljából, a lakásba hozza a világot. Megismertet a természet, tudomány és technika rejtett titkaival, és olyan távoli helyek ismeretlen világába vezet el, amiket egyébként soha nem ismerhetnénk meg. Ugyanakkor iskolák felhasználhatják oktatási programjukban és biztos állíthatom, hogy nincs az a korosztály, aki ne találna érdeklődésének, vagy ízlésének megfelelő filmet benne. Ami a program értékét tovább növeli, az az a tény, hogy - az egyébként kódolt - műholdas adást Magyarországon jelen pillanatban csak a Kábelkom előfizetői élvezhetik.- Az 1993. évben elképzelésüknek megfelelően alakult-e az előfizetőik száma?- Hálózatátépítsünk és előfizetőink száma a tervezettnek megfelelően alakult, ami persze nem jelenti azt, hogy nem szeretnénk előbbre lépni. Szeretnénk előfizetőinket maximálisan kiszolgálni, ami nem csak a szolgáltatás minőségének kifogástalanságában nyilvánul meg. Első ilyen próbálkozásunk - ami nem kapcsolódik szervesen a TV programokhoz -, hogy 1994. január folyamán, mintegy ajándékképpen, kuponfüzetet juttatunk el előfizetőink széles rétegéhez. A kuponfüzet sokak számára talán kicsit még ismeretlen fogalom. Mi azonban tudjuk és állítjuk, hogy a különböző vásárlásokkor, ügyes szervezéssel és céltudatos felhasználással komoly összeg takarítható meg általa. Szeretnénk a jövőben ezt a gesztust szokássá termi, ami elsősorban ennek az első kiadásnak a fogadtatásától függ. A kalapos lány szobra a Ferencesek utcai galériában. Valószínűleg még sokáig az üzletben marad Fotók: Szundi György Az ANTIKART üzlet a Búza téren Scrammel Imre szobra a Parti-galériában Műkereskedelem Pécsett