Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)

1993-12-20 / 347. szám

8 üj Dunántúli napló Közélet 1993. december 20., hétfő A kormányalakítás alkotmányos játékszabályai A kormány alkotmányos po­zícióját Magyarországon az 1990-es parlamenti választások utáni konkrét politikai helyzet alakította ki. Az MDF-SZDSZ megállapodást a közjog nyel­vére átültető alkotmányszöveg a kancellárdemokráciát válasz­totta modellül. E kormányzati rendszerben a kormány lénye­gében a miniszterelnökkel azo­nos, ő viseli a kormányzati fe­lelősséget a végrehajtó hata­lom egészéért a parlament előtt. Ha meghal a miniszterelnök A némethez hasonló minisz­terelnöki kormányformában a konstruktív bizalmatlanság in­tézménye megóv a parlament irányából előidézhető kor­mányválságtól. E megoldás lé­nyege: ha a képviselők legalább egyötöde által felvetett bizal­matlansági indítvány sikeres, (az indítvány „kelléke” az új miniszterelnökjelölt megneve­zése is) az új miniszterelnöknek jelölt személyt automatikusan megválasztottnak kell tekinteni. Ebben az esetben a régi kor­mány megszűnésének pillana­tában keletkezik az új kormány megbízatása, nincs szükség ügyvezető kormányra, új kor­mányalakításra. A végrehajtó hatalom a leg­több parlamenti rendszerben el­vileg bármikor számbaveheti a többségét. Igaz, ezzel az esz­közzel rendszerint óvatosan bánnak. A magyar miniszterel­nök is bármikor kérhet bizalmi szavazást a parlamenttől, akár általában, akár egy-egy fontos előteijesztés (pl. költségvetés) felett. Ha a kormány kisebbség­ben marad, nem kapja meg a bi­zalmat, köteles lemondani. A miniszterelnök lemondása a bizalmi szavazástól függetlenül is megszünteti a kormány meg­bízatását. Ha a kormány kisebb­ségbe jut, általában ezt a lépést választja. Megszűnik a kormány meg­bízatása a miniszterelnök halá­lával, így szűnt meg a Magyar Köztársaság 1990. május 23-án hivatalba lépett kormányának megbízatása 1993. december 12-én. Az említett megszűnési mó­dok rendkívülieknek mondha­tók. (A magyar közjogtörténet­Az MDF Országos Elnöksége, frakció vezetése, valamint az MDF-es miniszterek és államtitkárok jelöltje dr. Boros Péter belügyminiszter. tisztséget. (Antall Józsefet a 43/1990. IW.24.1 OGY határo­zattal, - 218 igen szavazattal 126 ellenében és nyolc tartóz­kodás mellett - Választotta meg a parlament miniszterelnökké.) A köztársasági elnöknek csupán javaslattételi joga van, más személyekről a parlament nem dönthet. Az államfő elvileg bárkit felkérhet, közjogilag - el­lentétben az idézett 1946-os megoldással - semmi sem köti. A parlamenti kormányzás lé­nyegéből azonban az követke­zik, hogy tisztelnie kell a sze­mélyi javaslatban is kifejezésre juttatott parlamenti többségi el­vet. A javaslattételre nincs ha­táridő, a tisztségből viszont a konszenzus segítése és a helyzet gyors megoldása következik al­kotmányosan. Az 1990-es kormányalakítási megbízás (59/1990. /V.8.) KE határozat ilyen szellemben szü­letett meg, az államfő az or­szággyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselő- csoportjai vezetőinek, továbbá a pártokhoz nem tartozó képvise­lők megbízottjának a meghall­gatása után adott megbízatást a kormányalakításra. A képviselői felelősség az új helyzetben A mai parlamenti politikai tagoltság - 16 párt van a T. Házban - jóval nehezebb hely­zet elé állítja az államfőt. A kormányzó pártok mögötti többség a határon mozog (MDF 136, KDNP 24, Kisgazda frak­ció 36) de létezik. A kormány- alakítás sikeréhez az eredeti képviselői összlétszámhoz (386) képesti többségre, 194 szavazatra van szükség. A mi­niszterelnökről döntő szavazás nyílt, e felelősséget minden képviselőnek láthatóan vállal­nia kell. Természetes parla­menti jelenség, hogy az ellen­zéki pártok nemmel szavaznak vagy tartózkodnak. A miniszterelnök alkotmá­nyos megválasztásának létezik egy további feltétele, ez a kor­mányprogram. A jelöltről és a programról az országgyűlés egyszerre határoz. Kell-e új kormányprogram a ciklus köz­beni kormányváltásnál, vagy megerősíthető, továbbvihető a régi? Kétségtelenül kimutatható a jogfolytonosság akkor, ami­kor ugyanaz a parlamenti több­ség állít kormányt. Nem lehet másképpen értelmezni az al­kotmányt: az új kormány meg­bízatása új programot is feltéte­lez arra az időre legalább, amire a kormány megbízatása szól. Mivel a ciklus közbeni meg­bízatásra ugyanazok a szabá­lyok irányadók, mint a választás utáni közvetlen kormányalakí­tásra, a kormány ekkor is a mi­niszterek kinevezésével (és eskü­tételével) alakul meg. Kukorelli István Új kormányra várva tokon túl az ügyvezető kormány gyakorolja mindazokat a jogo­kat, amelyek általában a kor­mányt megilletik. Az alkotmányok nem enged­hetik meg a hosszantartó átme­netiséget, ezért az ügyvezető kormányok általában rövid éle­tűek. (Pl. a parlament alakuló ülése 1990. május 2. és a kor­mányalakítás között május 23. három hét telt el.) A magyar al­kotmány határidővel is sürgeti a helyzet megoldását. Ha az ál­lamfő által miniszterelnöknek javasolt személyt az első szemé­lyi javaslat megtételének napjá­tól számított 40 napon belül nem választja meg a parlament, a köztársasági elnök a választá­sok egyidejű kiírásával felosz­lathatja az országgyűlést. A kormányválságok vagy a kormány nélküli állapotok keze­lésében nagy szerepe van a mo­rális hatalmi ágnak, az állam­főnek. A magyar köztársasági elnök is őrködni köteles az ál­lam demokratikus működése felett, s ennek különös jelentő­sége van kormányalakítások idején. A köztársasági elnök szerepe A köztársasági elnök kor­mányalakításban betöltött sze­repe a történelmi körülmények következtében korlátozottabb a parlamenti rendszerekben meg­szokottnál. A parlamenti de­mokráciák többségében a mi­niszterelnököt nem a parlament választja, hanem a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel a választói akarat és parlamenti többség ismeretében. Eképpen rendelkezett a magyar alkot­mány közvetlen elődjének te­kintett 1946. évi I. törvény is, miszerint a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel a Nem­zetgyűlés Politikai Bizottságá­nak meghallgatása után a par­lamenti többségi elv tiszteletben tartásával a miniszterelnököt és a miniszterelnök előterjeszté­sére pedig a minisztereket. Az alkotmány a parlament pozícióját kívánta erősíteni, amikor az országgyűlés dönté­séhez kötötte a miniszterelnöki ben az 58 kormány közül egy kormány megbiztása szűnt meg természetes halállal, az 1935-ös választások után megalakult második Gömbös kormányé.) A kormány megbízatása rendes módon az újonnan megválasz­tott országgyűlés megalakulá­sával szűnik meg. A választási ciklus közbeni rendkívüli megszűnési módok­nak nem automatikus követ­kezménye a parlament feloszla­tása és az új választások kitű­zése. Kétségtelen, hogy ez a forgatókönyv is elképzelhető, ha a parlamenti többség nem kíván miniszterelnököt állítani és a parlament feloszlatja ön­magát. A végrehajtó hatalom nélküli állapotot vagy a kormányválsá­got egy parlamenti cikluson be­lül is orvosolni lehet és orvo­solni szokás. Különösen így van ez a legváratlanabb megszűnési mód, a halál esetén, hiszen ez az egyetlen olyan megszűnési mód, amikor nem a parlamenti többség bomlott meg, ugyanaz a többség állíthat kormányt, erre a választási eredmény alapján joga van. A „feloszlatá- sos forgatókönyv” a bizalmi jel­legű m'egszűnések reálisabb al­ternatívája. A sikeres konstruktív bizal­matlansági indítvány kivételé­vel minden rendes és rendkívüli megszűnésnek első jogi követ­kezménye, hogy a régi kormány ügyvezető kormányként a he­lyén marad, az alkotmány ere­jénél fogva tovább működik, az új kormány belépéséig viszi az ügyeket. Az ügyvezető kor­mány ugyanabban az alkotmá­nyos konstrukcióban „öröklő­dik”, amilyen korábban volt, azaz a kormány a miniszterel­nökkel, a helyettesítés rendje szerint belépő ügyvezető mi­niszterelnökkel azonosítható. A hatályos alkotmány nem ismer miniszterelnök-helyettesi tiszt­séget, a helyettesítést eset- ről-esetre - a magyar közjogi tradíciók szerint - a miniszter- elnöki felelősség körébe utalja. A helyettesítésről a miniszterel­nök úgy rendelkezett, hogy őt teljes jogkörében a belügymi­niszter helyettesíti, ez a jogi rend állt fenn a megbízatás megszűnésének pillanatában is. Ezt a jogi rendet erősítette meg a köztársasági elnök nyilatko­zata is. Az ügyvezető kormány al­kotmányosjogköre két területen különösen korlátozott. Az egyik a nemzetközi szerződések köté­sének tilalma, a másik a rende­letalkotás. A kormány rendele­tet csak halaszthatatlan esetben, törvény kifejezett felhatalma­zása alapján bocsáthat ki. Az alkotmányban nevesített korlá­Göncz Árpád köztársasági elnök december 13-án hivatalában találkozott Sólyomi Lászlóval, az Alkotmánybíróság elnökével. Vukovárt látva csak a bolond kívánhat háborút A város, amelynek kioltották életét Téli üdülésre Harkány felé tartva egy kávéra mindig Vuko- váron szoktam megállni. Ba­rokk épületei, csendes utcái és meghitt kávézói vonzották az utasokat. Többé nem, Vukovár ugyanis nincs már, kioltották az életét. ■fc November 18-án volt két éve, hogy befejeződött az akkor mintegy ötvenezres város ost­roma, a szerbek szerint felsza­badítása, a horvátok szerint el­vesztése. A szerb ütegek három hónapon keresztül lőtték a vá­rost, sértetlen ház egy sem ma­radt. A tavasszal visszatértek ugyan a gólyák, zavartan ke­ringtek a romhalmaz fölött, majd egy-egy épen maradt ké­ményt kiszemelve leszálltak rá. Ennek kellett volna jelentenie az élet kezdetét, de sajnos erre még semmi sem utal. Kié lesz a romhalmaz? Ropognak a cserepek a lépte­ink alatt. A rombadőlt házak udvarán szanaszét hevernek a bútorroncsok, tűzhelyek és mélyhűtők maradványai. Pat­kányok futkároznak. A csípős szél csapkodja a vakon mere- dező ablakok szárnyait. Néha autóbusz, egy-egy autó, kamion halad át az utcákon, az életnek csak este van némi nyoma, amikor imitt-amott ki- gyúlnak a lámpák, vendégek térnek be a néhány felújított ká­véházba. Pedig állítólag 22 000 lakosa van a romvárosnak, többnyire horvátországi szerb menekültek, akik közül 7000 kapott állást. A nyugdíjasok ugyanennyien vannak. Kevés egykori vukovári lakos költö­zött vissza, legfeljebb az, aki máshol nem talált helyet. A mostani Jugoszláviába és kül­földre menekültek ebből a po­kolból, hogy legalább nyugodt álmuk legyen. A vukovári menekültek egyik összejövetelén, amelyet nemré­giben Újvidéken tartottak, a vá­ros elöljárói hívogatták, bíztat­ták őket:- Gyertek vissza, fel fogjuk éleszteni a várost!- Ugyan hova? - szólalt meg egy hirtelen megőszült, ötven éves ember. - Szép, emeletes házamat rombadöntötték, csak a csigalépcsőt találtam épen. Se erőm, se pénzem, se kedvem nincs ahhoz, hogy mindent élői­ről kezdjek. Dr. Vojiszlav Sztanimirovics, Vukovár mostani polgármestere is kifakadt:- Ami érték maradt, kenyér­gabona, gépek, mezőgazdasági eszközök, mind Szerbiába ke­rült. Nagyon lassan, „óvatosan” adogatják csak vissza. Az üze­mek közül a Borovó Gumi- és Cipőgyár, a Vuteksz textilgyár és a Vupik Mezőgazdasági Kombinát kezdett működni le­hetetlen körülmények között. Áram ritkán van, üzemanyag szintén. Csak néhány épületet javítottak meg, s a romokat ta­karították el a főbb utcákról. Szerbia állítólag 50 millió dol­lárt szánt ipari befektetésre, de magának sincs pénze. A város esetleges újjáéledésének kezde­tét azonban mégis az késlelteti a legjobban, hogy Vukovár stá­tusa teljesen bizonytalan. Kié lesz vajon végülis: Hovátor- szágé, Szerbiáé, vagy az újon­nan megalakult Szerb Krajináé? Háború, vagy béketárgyalások döntik-e el sorsát? Kezdik megnevezni a tetteseket Egy ép tetőt, járdát, épületet nem látunk. Az egykori grófi borpincéből, ahonnan valaha a bécsi udvar asztalaira is gyak­ran került olasz rizling, éppen belgrádi rendszámú tartályko­csik indulnak el a borral. A mú­zeum romjai között már régen egyetlen egy festmény sem ta­lálható. Nyoma veszett a helyi bank 8 millió forintjának is. A lakosság 3 %-a horvát, s ugyanennyi a magyar, szlovák és ruszin. Bizonytalan körül­mények között élnek, mert Vu- kováron ma is több a fegyver, mint az evőeszköz. Könnyen rántanak pisztolyt, dobják be valahová a kézigránátot. Vukovár romjai között 12.000 egykor büszke épület nyomai találhatók. A némileg helyreállított kórházban, ahol még sok sebesültet kezelnek, 800 csecsemő született két év alatt. Az épen maradt kapukon még olvasható: „Ne lődd, szerb ház!” Vajon kié most Vukovár? Leginkább az enyészeté. A kér­désre, fel kell-e építeni, vagy így kell hagyni okulásul, Vojo Márics pincér, aki a háború előtt is vukovári lakos volt, így válaszol:- így kellene hagyni. Ez lenne a legjobb befektetés a béke ügyében. Láttára csak a bolond kívánhat háborút. Vukovár kérdése még ko­rántsem zárult le. Hágában megalakult a háborús bűnök megállapítására szolgáló ENSZ bíróság, Jugoszláviában, Hor­vátországban kezdik megne­vezni azokat, akik leginkább felelősök a város lerombolásá­ért. S van még egy tömegsír mellette, az úgynevezett Ov­csári-tanyán, ahol állítólag 1800 ártatlanul kivégzett vukovári lakos teteme hever. A mostani hatóság visszautasította a nem­zetközi szakértők vizsgálatát. Vukovár, Vukovár. Bár ne következett volna utána Szara­jevó, Mosztár és a többi elpusz­tított város! Géppisztoly os, egyenruhás katona kísér ki bennünket a vá­rosból. Két éve nem tud a szüle­iről semmit. Kéri, nézzünk utána, hátha valamely magyar- országi menekülttáborban él­nek. Aztán lehangoltan legyint: ha élnének már jelentkeztek volna. Polyvás József

Next

/
Oldalképek
Tartalom