Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)
1993-12-20 / 347. szám
8 üj Dunántúli napló Közélet 1993. december 20., hétfő A kormányalakítás alkotmányos játékszabályai A kormány alkotmányos pozícióját Magyarországon az 1990-es parlamenti választások utáni konkrét politikai helyzet alakította ki. Az MDF-SZDSZ megállapodást a közjog nyelvére átültető alkotmányszöveg a kancellárdemokráciát választotta modellül. E kormányzati rendszerben a kormány lényegében a miniszterelnökkel azonos, ő viseli a kormányzati felelősséget a végrehajtó hatalom egészéért a parlament előtt. Ha meghal a miniszterelnök A némethez hasonló miniszterelnöki kormányformában a konstruktív bizalmatlanság intézménye megóv a parlament irányából előidézhető kormányválságtól. E megoldás lényege: ha a képviselők legalább egyötöde által felvetett bizalmatlansági indítvány sikeres, (az indítvány „kelléke” az új miniszterelnökjelölt megnevezése is) az új miniszterelnöknek jelölt személyt automatikusan megválasztottnak kell tekinteni. Ebben az esetben a régi kormány megszűnésének pillanatában keletkezik az új kormány megbízatása, nincs szükség ügyvezető kormányra, új kormányalakításra. A végrehajtó hatalom a legtöbb parlamenti rendszerben elvileg bármikor számbaveheti a többségét. Igaz, ezzel az eszközzel rendszerint óvatosan bánnak. A magyar miniszterelnök is bármikor kérhet bizalmi szavazást a parlamenttől, akár általában, akár egy-egy fontos előteijesztés (pl. költségvetés) felett. Ha a kormány kisebbségben marad, nem kapja meg a bizalmat, köteles lemondani. A miniszterelnök lemondása a bizalmi szavazástól függetlenül is megszünteti a kormány megbízatását. Ha a kormány kisebbségbe jut, általában ezt a lépést választja. Megszűnik a kormány megbízatása a miniszterelnök halálával, így szűnt meg a Magyar Köztársaság 1990. május 23-án hivatalba lépett kormányának megbízatása 1993. december 12-én. Az említett megszűnési módok rendkívülieknek mondhatók. (A magyar közjogtörténetAz MDF Országos Elnöksége, frakció vezetése, valamint az MDF-es miniszterek és államtitkárok jelöltje dr. Boros Péter belügyminiszter. tisztséget. (Antall Józsefet a 43/1990. IW.24.1 OGY határozattal, - 218 igen szavazattal 126 ellenében és nyolc tartózkodás mellett - Választotta meg a parlament miniszterelnökké.) A köztársasági elnöknek csupán javaslattételi joga van, más személyekről a parlament nem dönthet. Az államfő elvileg bárkit felkérhet, közjogilag - ellentétben az idézett 1946-os megoldással - semmi sem köti. A parlamenti kormányzás lényegéből azonban az következik, hogy tisztelnie kell a személyi javaslatban is kifejezésre juttatott parlamenti többségi elvet. A javaslattételre nincs határidő, a tisztségből viszont a konszenzus segítése és a helyzet gyors megoldása következik alkotmányosan. Az 1990-es kormányalakítási megbízás (59/1990. /V.8.) KE határozat ilyen szellemben született meg, az államfő az országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselő- csoportjai vezetőinek, továbbá a pártokhoz nem tartozó képviselők megbízottjának a meghallgatása után adott megbízatást a kormányalakításra. A képviselői felelősség az új helyzetben A mai parlamenti politikai tagoltság - 16 párt van a T. Házban - jóval nehezebb helyzet elé állítja az államfőt. A kormányzó pártok mögötti többség a határon mozog (MDF 136, KDNP 24, Kisgazda frakció 36) de létezik. A kormány- alakítás sikeréhez az eredeti képviselői összlétszámhoz (386) képesti többségre, 194 szavazatra van szükség. A miniszterelnökről döntő szavazás nyílt, e felelősséget minden képviselőnek láthatóan vállalnia kell. Természetes parlamenti jelenség, hogy az ellenzéki pártok nemmel szavaznak vagy tartózkodnak. A miniszterelnök alkotmányos megválasztásának létezik egy további feltétele, ez a kormányprogram. A jelöltről és a programról az országgyűlés egyszerre határoz. Kell-e új kormányprogram a ciklus közbeni kormányváltásnál, vagy megerősíthető, továbbvihető a régi? Kétségtelenül kimutatható a jogfolytonosság akkor, amikor ugyanaz a parlamenti többség állít kormányt. Nem lehet másképpen értelmezni az alkotmányt: az új kormány megbízatása új programot is feltételez arra az időre legalább, amire a kormány megbízatása szól. Mivel a ciklus közbeni megbízatásra ugyanazok a szabályok irányadók, mint a választás utáni közvetlen kormányalakításra, a kormány ekkor is a miniszterek kinevezésével (és eskütételével) alakul meg. Kukorelli István Új kormányra várva tokon túl az ügyvezető kormány gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek általában a kormányt megilletik. Az alkotmányok nem engedhetik meg a hosszantartó átmenetiséget, ezért az ügyvezető kormányok általában rövid életűek. (Pl. a parlament alakuló ülése 1990. május 2. és a kormányalakítás között május 23. három hét telt el.) A magyar alkotmány határidővel is sürgeti a helyzet megoldását. Ha az államfő által miniszterelnöknek javasolt személyt az első személyi javaslat megtételének napjától számított 40 napon belül nem választja meg a parlament, a köztársasági elnök a választások egyidejű kiírásával feloszlathatja az országgyűlést. A kormányválságok vagy a kormány nélküli állapotok kezelésében nagy szerepe van a morális hatalmi ágnak, az államfőnek. A magyar köztársasági elnök is őrködni köteles az állam demokratikus működése felett, s ennek különös jelentősége van kormányalakítások idején. A köztársasági elnök szerepe A köztársasági elnök kormányalakításban betöltött szerepe a történelmi körülmények következtében korlátozottabb a parlamenti rendszerekben megszokottnál. A parlamenti demokráciák többségében a miniszterelnököt nem a parlament választja, hanem a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel a választói akarat és parlamenti többség ismeretében. Eképpen rendelkezett a magyar alkotmány közvetlen elődjének tekintett 1946. évi I. törvény is, miszerint a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel a Nemzetgyűlés Politikai Bizottságának meghallgatása után a parlamenti többségi elv tiszteletben tartásával a miniszterelnököt és a miniszterelnök előterjesztésére pedig a minisztereket. Az alkotmány a parlament pozícióját kívánta erősíteni, amikor az országgyűlés döntéséhez kötötte a miniszterelnöki ben az 58 kormány közül egy kormány megbiztása szűnt meg természetes halállal, az 1935-ös választások után megalakult második Gömbös kormányé.) A kormány megbízatása rendes módon az újonnan megválasztott országgyűlés megalakulásával szűnik meg. A választási ciklus közbeni rendkívüli megszűnési módoknak nem automatikus következménye a parlament feloszlatása és az új választások kitűzése. Kétségtelen, hogy ez a forgatókönyv is elképzelhető, ha a parlamenti többség nem kíván miniszterelnököt állítani és a parlament feloszlatja önmagát. A végrehajtó hatalom nélküli állapotot vagy a kormányválságot egy parlamenti cikluson belül is orvosolni lehet és orvosolni szokás. Különösen így van ez a legváratlanabb megszűnési mód, a halál esetén, hiszen ez az egyetlen olyan megszűnési mód, amikor nem a parlamenti többség bomlott meg, ugyanaz a többség állíthat kormányt, erre a választási eredmény alapján joga van. A „feloszlatá- sos forgatókönyv” a bizalmi jellegű m'egszűnések reálisabb alternatívája. A sikeres konstruktív bizalmatlansági indítvány kivételével minden rendes és rendkívüli megszűnésnek első jogi következménye, hogy a régi kormány ügyvezető kormányként a helyén marad, az alkotmány erejénél fogva tovább működik, az új kormány belépéséig viszi az ügyeket. Az ügyvezető kormány ugyanabban az alkotmányos konstrukcióban „öröklődik”, amilyen korábban volt, azaz a kormány a miniszterelnökkel, a helyettesítés rendje szerint belépő ügyvezető miniszterelnökkel azonosítható. A hatályos alkotmány nem ismer miniszterelnök-helyettesi tisztséget, a helyettesítést eset- ről-esetre - a magyar közjogi tradíciók szerint - a miniszter- elnöki felelősség körébe utalja. A helyettesítésről a miniszterelnök úgy rendelkezett, hogy őt teljes jogkörében a belügyminiszter helyettesíti, ez a jogi rend állt fenn a megbízatás megszűnésének pillanatában is. Ezt a jogi rendet erősítette meg a köztársasági elnök nyilatkozata is. Az ügyvezető kormány alkotmányosjogköre két területen különösen korlátozott. Az egyik a nemzetközi szerződések kötésének tilalma, a másik a rendeletalkotás. A kormány rendeletet csak halaszthatatlan esetben, törvény kifejezett felhatalmazása alapján bocsáthat ki. Az alkotmányban nevesített korláGöncz Árpád köztársasági elnök december 13-án hivatalában találkozott Sólyomi Lászlóval, az Alkotmánybíróság elnökével. Vukovárt látva csak a bolond kívánhat háborút A város, amelynek kioltották életét Téli üdülésre Harkány felé tartva egy kávéra mindig Vuko- váron szoktam megállni. Barokk épületei, csendes utcái és meghitt kávézói vonzották az utasokat. Többé nem, Vukovár ugyanis nincs már, kioltották az életét. ■fc November 18-án volt két éve, hogy befejeződött az akkor mintegy ötvenezres város ostroma, a szerbek szerint felszabadítása, a horvátok szerint elvesztése. A szerb ütegek három hónapon keresztül lőtték a várost, sértetlen ház egy sem maradt. A tavasszal visszatértek ugyan a gólyák, zavartan keringtek a romhalmaz fölött, majd egy-egy épen maradt kéményt kiszemelve leszálltak rá. Ennek kellett volna jelentenie az élet kezdetét, de sajnos erre még semmi sem utal. Kié lesz a romhalmaz? Ropognak a cserepek a lépteink alatt. A rombadőlt házak udvarán szanaszét hevernek a bútorroncsok, tűzhelyek és mélyhűtők maradványai. Patkányok futkároznak. A csípős szél csapkodja a vakon mere- dező ablakok szárnyait. Néha autóbusz, egy-egy autó, kamion halad át az utcákon, az életnek csak este van némi nyoma, amikor imitt-amott ki- gyúlnak a lámpák, vendégek térnek be a néhány felújított kávéházba. Pedig állítólag 22 000 lakosa van a romvárosnak, többnyire horvátországi szerb menekültek, akik közül 7000 kapott állást. A nyugdíjasok ugyanennyien vannak. Kevés egykori vukovári lakos költözött vissza, legfeljebb az, aki máshol nem talált helyet. A mostani Jugoszláviába és külföldre menekültek ebből a pokolból, hogy legalább nyugodt álmuk legyen. A vukovári menekültek egyik összejövetelén, amelyet nemrégiben Újvidéken tartottak, a város elöljárói hívogatták, bíztatták őket:- Gyertek vissza, fel fogjuk éleszteni a várost!- Ugyan hova? - szólalt meg egy hirtelen megőszült, ötven éves ember. - Szép, emeletes házamat rombadöntötték, csak a csigalépcsőt találtam épen. Se erőm, se pénzem, se kedvem nincs ahhoz, hogy mindent élőiről kezdjek. Dr. Vojiszlav Sztanimirovics, Vukovár mostani polgármestere is kifakadt:- Ami érték maradt, kenyérgabona, gépek, mezőgazdasági eszközök, mind Szerbiába került. Nagyon lassan, „óvatosan” adogatják csak vissza. Az üzemek közül a Borovó Gumi- és Cipőgyár, a Vuteksz textilgyár és a Vupik Mezőgazdasági Kombinát kezdett működni lehetetlen körülmények között. Áram ritkán van, üzemanyag szintén. Csak néhány épületet javítottak meg, s a romokat takarították el a főbb utcákról. Szerbia állítólag 50 millió dollárt szánt ipari befektetésre, de magának sincs pénze. A város esetleges újjáéledésének kezdetét azonban mégis az késlelteti a legjobban, hogy Vukovár státusa teljesen bizonytalan. Kié lesz vajon végülis: Hovátor- szágé, Szerbiáé, vagy az újonnan megalakult Szerb Krajináé? Háború, vagy béketárgyalások döntik-e el sorsát? Kezdik megnevezni a tetteseket Egy ép tetőt, járdát, épületet nem látunk. Az egykori grófi borpincéből, ahonnan valaha a bécsi udvar asztalaira is gyakran került olasz rizling, éppen belgrádi rendszámú tartálykocsik indulnak el a borral. A múzeum romjai között már régen egyetlen egy festmény sem található. Nyoma veszett a helyi bank 8 millió forintjának is. A lakosság 3 %-a horvát, s ugyanennyi a magyar, szlovák és ruszin. Bizonytalan körülmények között élnek, mert Vu- kováron ma is több a fegyver, mint az evőeszköz. Könnyen rántanak pisztolyt, dobják be valahová a kézigránátot. Vukovár romjai között 12.000 egykor büszke épület nyomai találhatók. A némileg helyreállított kórházban, ahol még sok sebesültet kezelnek, 800 csecsemő született két év alatt. Az épen maradt kapukon még olvasható: „Ne lődd, szerb ház!” Vajon kié most Vukovár? Leginkább az enyészeté. A kérdésre, fel kell-e építeni, vagy így kell hagyni okulásul, Vojo Márics pincér, aki a háború előtt is vukovári lakos volt, így válaszol:- így kellene hagyni. Ez lenne a legjobb befektetés a béke ügyében. Láttára csak a bolond kívánhat háborút. Vukovár kérdése még korántsem zárult le. Hágában megalakult a háborús bűnök megállapítására szolgáló ENSZ bíróság, Jugoszláviában, Horvátországban kezdik megnevezni azokat, akik leginkább felelősök a város lerombolásáért. S van még egy tömegsír mellette, az úgynevezett Ovcsári-tanyán, ahol állítólag 1800 ártatlanul kivégzett vukovári lakos teteme hever. A mostani hatóság visszautasította a nemzetközi szakértők vizsgálatát. Vukovár, Vukovár. Bár ne következett volna utána Szarajevó, Mosztár és a többi elpusztított város! Géppisztoly os, egyenruhás katona kísér ki bennünket a városból. Két éve nem tud a szüleiről semmit. Kéri, nézzünk utána, hátha valamely magyar- országi menekülttáborban élnek. Aztán lehangoltan legyint: ha élnének már jelentkeztek volna. Polyvás József
