Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)

1993-12-19 / 346. szám

Pukkanó petárdák - minden tilalom ellenére Olcsón kapható: feltehetó'en sok van belőle A tűz- és balesetveszélyre hi­vatkozva az elmúlt héten Pe- kingben betiltották a pirotech­nikai eszközök használatát. Magyarországon már hosszú ideje tilos a petárda, a lakosság­nál lévő készletek azonban mindig újratöltődnek, különö­sen az év végére. Kérdés: mi­ként viszonyul ehhez szilvesz­terkor az illetékes hatóság?- A tisztességes szándékú óévbúcsúztató ünneplését nem szabad, hogy megzavarják durva dolgok. Ilyenek ellen szi­gorúan fellépünk. A csekély sú­lyú cselekmények esetén ezen a napon elnézőbbek leszünk - nyilatkozta erről dr. Emyes Mi­hály ezredes, Baranya megye rendőrfőkapitánya, aki utalt arra is, hogy a petárdákkal kapcsola­tos rendelkezések érvényesítése természetesen a rendőrségi el­lenőrzések egyik területe. Diplomatikusan fogalmazott Czukor János, Pécs rendőrkapi­tánya is: „Szilveszterkor is fel fogunk lépni minden olyan jog­szabályba ütköző cselekmény elkövetőjével szemben, amely az ilyenkor szokásos állapotok­kal ellentétes”. Ez akár kulcs­mondatnak is tekinthető, hiszen éppen Czukor János utalt a Közbiztonságra veszélyes tár­gyak birtoklásáról nemrégiben hatályba lépett kormányrende­letre, amely a petárdákra ki­mondja, hogy azok behozatala, kereskedelmi forgalomba való megjelenítése, használata, sőt birtoklása is tiltott. A termék kötelező elkobzásán túl 30 000 forint felső határértékű szabály­sértési bírság a szankció. A kormányrendelet azonban nem adott lehetőséget a rendőrség­nek kutató-szűrő tevékenység kifejtésére ezzel kapcsolatban. A jogsértés észlelését követően történik intézkedés. A kereske­delmi tevékenységet a lehetősé­gekhez képest ellenőrzik. Eddig nagyobb tételre nem bukkantak, de a szabálysértésnél a mennyi­ségnek nincs jelentősége. A petárdák behozatalát a vámjogszabályok is tiltják. Aki ez ellen vét, az a csempészet, vagy - belterületi megszerzés esetén - a vámorgazdaság sza­bálysértését követi el - ahogy erről Barks Ferenc százados, a Vám és Pénzügyőrség Bárá­ny a-Somogy-Tolna megyei pa­rancsnok-helyettese tájékozta­tott. A Vám és Pénzügyőrség a rendőrséggel karöltve fokozott ellenőrzéseket foganatosít a ke­reskedők körében. A vámhiva­taloknál ez idáig nem került sor ilyen csempészáru felderítésére. A velünk határos Horvátor­szágban ugyanis újabban szin­tén tilos a petárdák forgalomba hozatala. Ami bejön, az a nyu­gatról érkezik. S feltehetően nem lehet kevés, hiszen a nyo­mozati információk szerint már igen olcsón, 8-10 forintért kap­ható a petárda. Ezek a gyertyákkal és csil­lagszórókkal együtt évente 6-10 tűzesetet okoznak csak Bara­nyában. Dunai Imre A petárdákat nyugatról hozzák az országba Fotó: Hári Az olcsót, de jó minőségűt keresik Aranyvasárnapi böngészde A karácsony előtti utolsó va­sárnap - az Aranyvasárnap vásárlói rohamaira még jól em­lékszünk évekkel ezelőttről. Mindenki tülekedett, hogy az e napra tartogatott és kedvez­ménnyel kínált árucikkekhez hozzájusson. Bronz és ezüstva­sárnap vevőcsalogatóként való­ban megjelentek az óriási en­gedményeket hirdető reklámok. Úgy tűnik, mára, Aranyvasár­napra a legtöbb üzlet csak egy-két dolgot tud olcsóbban adni. A vásárlók nagy részének pénztárcája lapos: apróbb aján­dékokra, a szükséges ruhane­műkre futja legtöbbjüknek. Az olcsó, de jó minőségű holmit keresik legtöbben. A drágább cikkeket csak kevesen engedhe­tik meg maguknak. Pécsett, a Konzum áruház kedvezménnyel adja a női se­lyem és hurkolt hosszú ujjú blú­zokat. Ugyancsak spórolhat az, aki most vesz kabátszövetet vagy műszőrmét. A gyermekjá­tékok egy részén is takarékos­kodhatnak a szülők, nagyszü­lők: ma a készségfejlesztő kira- kókat, babákat, és autó model­leket vehetik meg olcsóbban. A FEMA ruházati részén az összes női téliesített kabátot, női- és férfi sálat, gyerek dzse­kiket, sapka-sál-kesztyű garni­túrákat és az extra méretű női szoknyákat, férfi nadrágokat engedménnyel ajánlják. A köz­kedvelt Lego-k 10 százalékkal kevesebbért kerülhetnek a fe­nyőfa alá. A szekszárdi Skála áruház meglepetése az engedményes áron adott felnőtt szabadidő- ruha, a rövidujjú férfi ing és az ünnepi leányka ruha. A kaposvári Somogy áruház­nak elfogyott az engedménye. A legtöbb kereskedő el­mondta, hogy a drágább cik­keknél hiába éri el a kedvez­mény a többezer forintot, ha még úgy is drágának találják a vásárlók. A múlt évi karácsonyi forgalomnál az idei kisebb lesz. Csak azoknak ajánlhatók a háztartási és elektronikai cik­kek, akik vastagabb pénztárcá­val készülnek az ünnepekre. Bár a szekszárdi Skálában, a kaposvári Somogybán, Pécsett pedig a Konzumban és a FEMA áruházban is számíthatnak ki- sebb-nagyobb (maximum 3-7 ezer forintos) árengedményre, a kereskedők többsége úgy gon­dolkodik, hogy aki komolyabb ajándékot szeretne vásárolni, annak a pénze már összegyűlt a kívánt árucikkre. A pécsi Konzumban például egyes videomagnókat adnak a szokásosnál néhány ezer forint­tal olcsóbban, a FEMA-ban pe­dig a mikrohullámú sütőkhöz lehet az eredeti ár alatt (pl. 36 he­lyett 28 ezerért) hozzájutni. Hosszú évek óta kedvelt kará­csonyi ajándék a divatóra, melyre - például egy Swatch esetében - már 3700 forintért is szert lehet tenni. Drágább és időt állóbb a Casio, a Seiko és a Junghans - ezek ára szinte vala­mennyi üzletben (típustól füg­gően) 9 és 19 ezer forint között változik. A szórakoztató elektronikai termékek közül manapság - mint a kereskedők mondják - a hifi-tornyok a legnépszerűbbek. A „legmenőbbek” ezek közül a Sony különböző típusai - minő­ségtől és mérettől függően 60-110 ezer forint között „már” kaphatók. Olcsóbbak a villany­borotvák - egy Braun a pécsi Kereskedők Házában például már 5 ezerért is megvásárolható -, s szintén jó tippnek tűnik az autóba szerelhető rádiósmagnó, mondjuk a Goldstar gyáré, majdnem 16 ezer forintért. Ne feledjék: Aranyvasárnap van, tehát aki még nem szerezte be a szeretteinek szánt kará­csonyfa alá valót, az/na is meg­teheti ezt. Á. E.-P. Zs. Főzzünk változatosan! Ünnepi pulyka. (Egyedül­állóknak ajánljuk). Hozzávalók: személyenként 1 kisebb pulyka alsócomb, a töltelékhez szikkadt zsemlye vagy kenyér, tej, zsira­dék, vöröshagyma, tojás, petre­zselyemzöldje, só bors, vegeta. A pulykacombokat egészben be­lefőzzük jól bezöldségelt csont-, vagy húslevesbe. Ha már majd­nem puha, kivesszük és hűlni hagyjuk. Közben a zsemlyéket tejben áztatjuk, hozzá adjuk az apróra vágott, zsiradékon meg- dinsztelt vöröshagymát, szemé­lyenként 1 kockára vágott főtt tojást, nyers tojást, a felaprított petrezselyemzöldet, majd sóz­zuk, borsozzuk. Gazdagíthatjuk a tölteléket kevés dinsztelt gom­bával is. Kevés olajat összekeve­rünk ételízesítővel, sa pulyka­húst bekenjük vele a bőre alatt. (A pulykát a szokottnál erőseb­ben kell sózni, különben édeskés az íze.) Az elkészített tölteléket a bőr alá nyomkodjuk, eligazítjuk, és a töltött pulykacombokat le­öntjük forró zsírral vagy olajjal. A maradék tölteléket a hús köré halmozzuk. Kevés vizet öntünk alá, majd fóliával lefödve 20-25 percig sütjük. A fóliát eltávolít­juk és 10 percig teljes lángon pi­rítjuk. Nagyon finom a fűszeres pulykamell, amelyből 20 deka elég egy személyre. Személyen­ként 2 deka vajat, 1 zúzott fok­hagymát, ételízesítőt, borsot, petrezselyemzöldet habosra ke­verünk, és a kivert pulykamell szeletekre kenjük. Mélyhűtőben kifagyasztjuk, majd a fagyott mellszeleteket forró teflonsütő­ben mindkét oldalon 1-1 percig pirítjuk. A húsra rásült fűszeres vaj különösen finom zamatúvá teszi a pecsenyét. W.M. 1993. DECEMBER 19., VASÁRNAP Hogyan fényképezzünk karácsonykor? A vaku előnyei és hátrányai Az erős vakufény túlvilágítja a témát, a mennyezetről visszaverődő fény plasztikussá teszi azt Karácsonykor a profik több­nyire tűzszünetet fényképeznek valahol a világban, azt az idillt kapják lencsevégre, amikor a harcokban megfáradt, borostás katonák éppen rágyújtanak, s békésen hevernek a lövészár­kokban. Mi amatőrök azonban, akik ilyenkor otthon kényszerü­lünk tölteni az ünnepeket, több­nyire csak azt fényképezhetjük, amint gyermekünk rágyújt a ka­rácsonyfára. Ennek is megvan­nak azonban a maga nehézsé­gei, hiszen ünnepi estéken ott­honainkban általában visszafo­gott a világítás, amely nem kedvez a fényképezésnek. Ilyen esetekben, jobb híján vakut kell használnunk. A vaku által megvilágított képnek azonban vannak nem kívánatos tünetei: középtónusokban sze­gény megvilágítás és természe­tellenes árnyékok. Ezeknek több oka is van. A természetes világítás ugyanis többnyire fel­ülről érkezik, csak hajnalban és alkonyaikor vízszintes, mint a vakufény esetében. A természe­tes fény, még hajnalban is, az elő-, közép és hátteret egyenle­tesen világítja meg, a vakufény ellenben az előteret túlvilágítja, a hátteret pedig alul, így a képen többnyire vakítóan fehér arcok világítanak koromfekete háttér előtt. Zavaró ugyanakkor a vi­lágos háttérre vetett kemény ár­nyékok sziluettje, amely éppen a szokatlan, vízszintes fény eredménye. Ugyancsak zavaró lehet, szintén a vízszintes vilá­gításból adódó, tükröző felüle­tekről (üveg, bútor stb.) vissza­vert reflexek. Mindezeket a hátrányokat némiképp csökkenthetjük. Mindenképpen szerencsés, ha nagy érzékenységű (400-800 ASA) filmet használunk, amely nem annyira kontrasztos, és a meglévő gyenge szobai fények is nyomot hagynak rajta. Jó, ha nem a gépbe épített vakuval rendelkezünk, hanem olyannal, amely a géptől, kissé maga­sabbra és oldalt eltartható. Kü­lön megvilágíthatjuk valami­lyen fénnyel a hátteret, eltávo­líthatjuk a tükröző felületeket. Ha felfelé forgatható fejű vaku­val rendelkezünk, és a mennye­zet nem fekete, a mennyezetre is villanthatunk. Az onnan visz- szaverődött fény egyenletes, lágy, ámyékmentes világítást ad.^ Érdekességként megemlít­hető: lehetőség van arra is, hogy észrevétlenül villantsunk, ha nem akarjuk, hogy a villanás megzavarja a témát, s ez még teljes sötétségben is lehetséges. Ehhez infrasugarakra érzékeny filmet kell használni, amely ke­reskedelmi forgalomba is kerül (Magyarországon ritkán). Használatuk nem különbözik a hagyományos anyagokétól, azonban a vaku elé (csak úgy­nevezett egyesvaku használ­ható) infraszűrőt kell helyezni, amely kiszűri a látható sugara­kat. Ilyenkor persze a vaku fé­nyereje mintegy hatodrészére csökken. Cs. L. Gyurmarci és csoki-tőzsde Az idei hazai szaloncu­kor-tesztet a marcipán-nagyha­talom pilisvörösvári Szamos Marcipán nyerte, az a Szamos Mátyás alapította cég, amely majd egy éve a „Játékkal az Emberért” programiroda (1061. Budapest, Andrássy út 6.) szer­vezte és az azóta egyre népsze­rűbb Gyurmarci tehetségkutató program gyurma egységcso­magjait is készíti, s a nagyob­bak csoki-tőzsdéjét is támo­gatja. A gyerekjátékok tervezésével foglalkozó Dunai Attila Gyur­marci ötlete telitalálat. A Gyurma Marci (Gyurmarci) csomag, az átlátszó műanyag hengerben lévő fehér, sárga, zöld, kék, barna és piros man­dula-marcipán golyócskák ra­bul ejtik az édesszájú és a krea­tív gyerekeket. A marci­pán-gyurmával szobrászkodó kicsik és nagyok, ha már elun­ták, netán nem találták mara­dandónak alkotásukat, azt jóí­zűen elfogyaszthatják. A fővá­rosban már zajlanak a marci­pán-szobrász vetélkedők, az egységcsomagban lévő neve­zési szelvény beküldőinek terü­leti, sőt országos versenyeket is rendeznek. A Gyurmarci mellett a felnőtt menedzserképzést is vezető Dunai Attila másik nagy ötlete, a csoki-tőzsde is kezd hódítani. (A menedzserképzőn végzők vizsgadolgozatának is ez a té­mája.) A „Játékkal az Embe­rért” programiroda és a buda­pesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium január végén ren­dezi az első országos csoki-tőzsdét a felsőtagozato­soknak és a középiskolásoknak. A csoki-tőzsdén a versenyzők különösebb pénzügyi, értékpa­pír és tőzsdei ismeretek nélkül kezdik a „tőzsdézést,,, s a ver­seny közben úgy belejönnek, hogy a végére már kész bróke­rekké válnak. B. M. L. Perelhetünk-e, ha bokánk törött a síkos járdán Ha netán idén már nem is, de januárban, februárban még bő­ven lehet részünk a hideg, fehér és különösképpen csúszós égi áldásból. Azok, akik huzamo­sabban fájdalmas balesetet szenvedtek a hótól feltakarítat- lan járdákon vagy utakon, per­sze nem igen sóhajtozzák vissza a havat. Közülük nem kevesektől hallhattuk, hogy eltört, megre­pedt, megrándult vagy zúzódást szenvedett bokájuk, karjuk mi­att legszívesebben beperelnék azokat, akiket a járdák feltakarí- tatlanságában mulasztás terhel. De az utak és járdák nem jelzett, körbe nem kerített, alattomos felvágásai, gödrei is okoznak hasonló sérüléseket. Ezek balesetek javarészt megtorlatlanúl maradtak, s nem csak azért nem könnyen kide­ríthető a felelős személye, a ká­rosult nem kíván egy hosszas el­járási hercehurcába bonyolódni, hanem ezért is, mert még alig-alig ragadt meg a köztudat­ban a nem vagyoni kártérítés­ben rejlő új jogi lehetőség. Ta­valy az Alkotmánybíróság 1993. június 1-jei hatállyal megsemmisítette a nem vagyoni kártérítésre vonatkozó, külön­böző jogszabályokban lévő megszorításokat. A jelenlegi törvényi szabá­lyozás „csak” annyit mond ki, hogy a károkozó köteles megté­ríteni a károsult nem vagyoni kárát is. Ez pedig azt jelenti, hogy a nem vagyoni kártérítés alapja például akkor is megnyí­lik, ha a beleset csupán két-há- rom napos táppénzzel járt. Jogilag egyszerű a helyzet. A jogellenesség objektív kategó­ria. A kár okozója az, aki mu­lasztott, akinek például köteles­sége lett volna a járda feltakarí­tása. A nem vagyoni kár megté­rítésére ez a természetes vagy jogi személy kötelezhető. Ez azonban egyelőre inkább csak elvi lehetőség, hiszen a törvény módosulása óta eltelt másfél év alatt például ilyen jel­legű perre nem igen volt még precedens a Baranya megyei bí­róságok gyakorlatában. Ahogy dr. Gátos Györgytől, a Baranya Megyei Bíróság Polgári Kollé­giuma elnökétől megtudhattuk, a bíróságokat is némiképp elbi­zonytalanította a nem vagyoni kártérítés intézményének kitel­jesedése. Az újszerű ítélkezési gyakorlat még nem alakult ki. Az ilyen ügyek is egyelőre túl­nyomóan a személyiségi jogok sérelméből származnak. A sérülések esetén a kár megállapításánál döntő a tényál­lás elemzése: a károsolt élet­kora, foglalkozása, s korábbi tevékenységei, amelyek gyakor­lásától egy időre elesett. Termé­szetesen a bekövetkezett kár sú­lyossága is vizsgálandó. Érdekes eset, hogy első fo­kon 30 000 forint nem vagyoni kártértérítést ítéltek meg egy hölgyek, mert orvosi beavatko­zás nyomán alig látható hegese- dés maradt vissza a lábszárán. Másodfokon ezt az ítéletet fe­lülbírálták: mivel a heg alig látható, a felperesnek olyan csekély hátránya származott, hogy az 50 000 forintot nem éri el. Éz pedig nem vagyoni kárté­rítéssel nem kompenzálható. Lehet, hogy ez az ítélet vita­tott lesz majd a jogászok köré­ben, az azonban bizonyos: ha a sérülés nyoma az arcon marad meg - mégha alig láthatóan is - akkor aligha születik elutasító ítélet. Különösen, ha a károsult foglalkozása miatt olyan tevé­kenységet folytat, hogy elkerül­hetetlenül az arcát figyelik az emberek. Dunai I. Új VDN 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom