Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)

1993-12-18 / 345. szám

1993. december 18., szombat Közélet uj Dunántúli napló 9 Dr. Schmitt Pál (középen) madridi nagykövetünk, munkatársunkkal beszélget Kapcsolatot építeni minden területen és szinten Beszélgetés Schmitt Pál madridi magyar nagykövettel Az Antall-örökség Sikerül-e az Európai Gazdasági Tér Január elsején lép életbe az Európai Unió és (az ezt eluta­sító Svájc kivételével) az EFTA tagországait egyetlen hatalmas közös piacba olvasztó megálla­podás - azaz az Európai Gazda­sági Tér. Az erről szóló végle­ges határozatot - a tagorszá­gonkénti ratifikációk tudomásul vételével egyidőben - az EU miniszteri tanácsa hozta meg. Az Európa tizennyolc legfejlet­tebb nemzetgazdaságát egyet­len, 370 milliós piacon tömörítő szerződés értelmében az új év beálltával immár szabadon, minden megkötés nélkül mo­zoghat Lappföldtől Gibraltárig immár nem csupán az árucikkek többsége (a kivételt részben itt is az agrártermékek jelentik), hanem tőke, a munkaerő és a szolgáltatás is. Kárpótlási jegyek A Budapesti Értéktőzsdén az elmúlt héten 163 üzletkötésben 356,3 millió forintos forgalmat bonyolítottak le a brókerek a kárpótlási jegyek piacán. Ez a forgalmi adat több mint 100 millió forinttal haladta meg a megelőző hét összesített for­galmi mutatóját. Ajegyek tőzs­dei ára végig a 720-755 forint közötti sávban helyezkedett el, azaz a tőzsdei árak valamelyest mérséklődtek az előző héten el­ért árakhoz képest. A brókerek a legnagyobb forgalmat múlt kedden érték el. Ekkor 162,9 millió forint érték­ben cseréltek gazdát a jegyek. Kedden volt a jegyek tőzsdei át­lagára is a legmagasabb, 753 fo­rint. A legtöbb üzletet, 48 üzlet­kötést múlt hétfőn bonyolították le az értékpapír-kereskedők. A legkisebb forgalmi adatokat a múlt héten csütörtökön regiszt­rálták. Ekkor 20 üzletkötésben csupán 11,5 millió forintos volt a kárpótlási jegyek adásvételé­nek értéke. A jegyek tőzsdei át­lagára is csütörtökön volt a leg­kisebb, 722 forint. Beruházások Szlovákiában Az osztrákok és a németek eszközölték csaknem a felét a külföldi beruházásoknak Szlo­vákiában. A TASR szlovák hí­rügynökség beszámolója szerint az osztrákok állnak 24 száza­lékkal az első helyen. Őket a németek követik 21 százalék­kal. Ezután 14 százalékkal az amerikaiak, illetve 11 százalék­kal a csehek következnek. Szep­temberig a közel egy év óta független államban a beruházá­sok értéke elérte a 10,1 milliárd koronát. A befektetések első­sorban a fogyasztási cikkeket gyártó iparba, a kereskedelem különböző területeire, a szállí­tásba és a pénzügyi szolgálta­tásba irányultak. A legnagyobb egyedi beruházást - 323 millió koronával - egy dél-koreai cég eszközölte. „A kisebbik rossz” Lengyelország-szerte csak­nem ötszázan vettek részt a szükségállapot 12 évvel ezelőtti bevezetésének évfordulójára emlékező tüntetéseken. A legnagyobb megmozdulá­son, a varsói egyetemisták Füg­getlen Diákszervezetének szer­vezésében mintegy háromszá­zan vonultak Wojciech Jaru­zelski tábornok, volt államfő háza elé, és követelték bíróság elé állítását. A tábornok, aki a lengyel hírügynökségnek és több lapnak is nyilatkozott, kije­lentette: változatlan meggyőző­dése, hogy az akkori helyzetben a kisebbik rosszat választotta a szükségállapot bevezetésével. Varsó központjában jobbol­daliak kis csoportja elégetett egy bábut, amely Jerzy Urbant, a szükségállapot egykori szóvi­vőjét ábrázolta. A katowicei vajdasági bíróság épülete előtt a Független Lengyelország Kon­föderációjának tüntetésére mintegy harmincán gyűltek össze. A magyar emberek számára dr. Schmitt Pál mindig is érde­kes személyiség volt. Sportem­berként, sportdiplomataként, majd pedig diplomataként is. Az Új Dunántúli Napló munka­társa mindhárom minőségében beszélgetett hazánk új madridi nagykövetével. Az egyik legpatinásabb, 1641-ben alapított madridi ven­déglőben egy magyar delegáció vendégeként vett részt egy tipi­kusan spanyol vacsorán Schmitt Pál. Az asztalon finom bárány­sült és andalúz vörösbor, ám a vendég nem túl sok „kárt tett” a menüben. Ön a mai napig megőrizte sportos alakját, fiatalos külse­jét. Mi a titka ennek?- Ahogy már említettem, az asztalnál mindig nagyon tartóz­kodó vagyok, ha csak tehetem, keveset eszem. A legjobban azokat a fogadásokat szeretem, amiken én vagyok a házigazda, akkor ugyanis az én teendőim a kínálásban kimerülnek az asz­talnál. Ezen kívül heti egy-két alkalommal teniszezni járok. Ez a sport mellett diplomata munka is egyben, mivel a partnerek ál­talában diplomáciai körökből kerülnek ki.-Fél éve tölti be a nagykö­veti tisztet Madridban. Milyen benyomásokat szerzett ez idő alatt a spanyolokról?-A magyarhoz hasonlóan a spanyol gazdaság is krízisben van. Az infláció ugyan csak 5-6 százalék körül mozog, viszont több, mint 3 millió munkanél­küli él az országban. Ezek a té­nyek, no meg a náluk is jelen­lévő nemzetiségi kérdés foglal­koztatja a közvéleményt, a poli­tikai életet. A rendszeres társa­dalmi megmozdulások ellenére Egyszer kitalált valaki egy „remek”, ámbár eléggé el nem Ítélhető indoklást mindenféle áremelésre, amit azóta is „siker­rel” alkalmaznak úton-útfélen. Sőt, mintha az utóbbi évek szüntelen áremelési hullámve­résében meg is erősödött volna e káros szemlélet: a magyaráz- kodóknak minduntalan ez ugrik be elsőként. Pedig ebben a tár­sadalom folyamatos megsérté­séről van szó! Ez az indoklás általában úgy szokott szólni - mélységes részvétet keltve az áremelésre „kényszerülő” szerv iránt -, hogy milyen mérhetetlen káro­kat okoznak neki azok, akik el­bliccelik az igénybevett szol­gáltatás díját. Nem fizetnek lakbért, ingyen élvezik a hő­szolgáltatás örömeit, villany- és gázszámláik rendezetlenek, jegy vagy bérlet nélkül utaznak az autóbuszon, lopnak az áru­házakban, és még ki tudja, mi­lyen gazságokat követnek el. is azt mondhatom, hogy a spa­nyolok általában véve nem elé­gedetlenek. De hát milyen is lenne egy olyan nép, amelyik számára a mai napig a legfonto­sabb dolgok közé tartozik a zene, a tánc, a család és a szere­lem.-A spanyol emberek minde­nütt tisztelettel és szeretettel be­szélnek a királyról, János Ká­rolyról. Önnek milyen kapcso­lata van az uralkodóval?- Nagyköveti megbízóleve­lemet személyesen a királynak adhattam át, aki nagy örö­mömre emlékezett rám. Az olimpia lebonyolítása és a ma­gyar csapat sikeres barcelonai szereplése után ugyanis tavaly a Becsületrend Lovagja kitüntető címet kaptam a spanyol uralko­dótól. Kinevezésem után egy alkalommal húsz parces beszél­getést folytattam János Károly- lyal. Az átlagosnál hosszabb időtartam mögött bizonyára ott húzódik a spanyol uralkodó szimpátiája Magyarország iránt. Hogy a spanyol emberek szere­tik őt? Ez nem meglepő. A ki­rály napi 10-12 órát dolgozik népe és országa felemelkedése érdekében.-Egy diplomatának nagyon sok információra, segítőre van szüksége munkája eredményes elvégzéséhez. Ön hogyan építi ki kapcsolatait?-Sportdiplomataként ezen a téren már komoly gyakorlatra tettem szert, tehát különösebb gondot nem okoz számomra, hogy akár ismeretlenül kezde­ményezzek kapcsolatfelvételt egy-egy kollégával, kormány­zati vagy nemzetközi funkciót betöltő politikussal. Ezen kívül önkéntes segítőim is akadnak, köztük a Nemezetközi Olimpiai Amelyek - így a magyarázko­dás - mind, mind végső anyagi romlásba döntenék az illető, egyébként kitünően gazdálkodó szervet, hacsak kényszerűség­ből nem emelné a szolgáltatás díját, hogy így rendezze sorait. Két okból is sértő ez a szem­léletmód - hangsúlyozom! - az egész társadalomra. Elsősorban a felhangja miatt. Szögezzük le: a nem-fizetők mindenkor a szolgáltatást igénybevevők törpe kisebbségét teszik ki, ám a hivatkozás min­dig úgy hangzik el, mintha a szolgáltatást igénybevevők ösz- szessége csaló gazember lenne, akik ellen csak egyféleképpen lehet védekezni: rájuk terhelni az egész ráfizetést. De ne higy- jük, hogy a fogyasztók összes­ségére hárított ráfizetés mind a valódi hitványak miatt van. Mert sajnálatos módon egyre többen vannak, akik nem gaz­emberségből mulasztják el köte­lezettségük teljesítését, hanem Bizottság elnöke, Juan Antonio Samaranch, aki valamikor szin­tén tevékenykedett nagykövet­ként is. A sikeres tevékenység­hez elengedhetetlenül szüksé­ges a nyelvismeret. Én öt nyel­ven beszélek, és ez nagyban se­gíti munkámat, hiszen egy ilyen „ajánló” a politikában is jó pontnak számít. Egyszer egy iz­raeli diplomata fölsorolt néhány nyelvet, és udvariasan fölaján­lotta, hogy válasszak közülük. Mondhatom nagyszerű érzés volt viszonozni gesztusát azzal, hogy bármelyiken folytathatjuk társalgásunkat.- Kérem ,hogyan tölti nap­jait egy nagykövet Spanyolor­szágban?- Sokat foglalkozom az itt élő 500 fős magyar kolónia ügyeivel, emellett konzuli fel­adatokat is ellátok. A fő mun­kám azonban mégis hazám képviselete, Magyarország és Spanyolország kapcsolatépíté­sének előmozdítása minden te­rületen és szinten.- Végezetül engedjen meg egy személyes kérdést. Az ön családját milliók ismerték a TV-tornából, lányainak sokan szurkoltak a teniszpályák körül. Mi van most feleségével és a lá­nyokkal?- Kati, a feleségem itt él ve­lem Madridban, rengeteget se­gít nekem a munkámmal kap­csolatos feladatok ellátásában, a protokoll szerepléseken. Ami a lányokat illeti, ők Petra kivéte­lével abbahagyták a teniszt. A legidősebb, Alexa Washington­ban él, az egyetem elvégzése után férjhez ment. Petra Los Angeles-ben jár egyetemre, Gréta, a legfiatalabb pedig Bu­dapesten vállalkozó. Kaszás Endre azért, mert teljesítőképességük­nek a végére érve ehhez az ön­maguk számára is megalázó eszközhöz kénytelenek nyúlni. És azt se higyjük, hogy a ráfize­tés csak a fizetésmulasztók kár­tételéből áll. Az infláció hatá­sain túl benne van a nagyvo­nalú, netán gondatlan gazdál­kodás következménye is, bár ez utóbbiról nem elegáns dolog beszélni. Sokkal egyszerűbb a vétleneket büntetni. Mert ez a másik sértő a do­logban: szemrebbenés és szé­gyenkezés nélkül rávágni a vét- lenre a büntetést. A közelmúltban nagy vihart kavart a PÉTÁV fenyegetése: egy-két notórius nem-fizető mi­att megvonja a melegvíz-, majd a hőszolgáltatást a rendesen fi­zető többségtől, amely ráadásul nem is védekezhet ez ellen. Nem verheti meg a nem-fizetőt, mert az önbíráskodás nem meg­oldás. De a megszüntetett fűtést sem helyettesítheti mással, mert olyan a rendszer. Vagy a minap hallott eset arról a fogyasztóról, akitől sok-sokhavi tartozása „fe­jében” elvitték a villanyórát, A vezetők megmérettetésé­nek egyik sajátos módja, hogy akkor vizsgálják a cég, az in­tézmény teljesítményét, ami­kor első számú embere huza­mosabb ideig távol van. Ha a teljesítménygörbe ez alatt stagnál vagy emelkedik - a vezető minősítése jeles vagy éppen kitűnő; ha lefelé tendál - elégtelen. Mert a jó vezető olyan gárdát sorakoztat föl maga mellé, amely nélküle is képes szándéka és szelleme szerint végezni a feladatát. Antall József - emberi tra­gédiája okán - most egyfajta posztumusz megmérettetésé­nek periódusa előtt áll. Leg­közvetlenebb eszme- és mun­katársainak, híveinek kell bi­zonyítaniuk, hogy tudnak sá­fárkodni politikusi hagyatéká­nak értékeivel, s irányításuk­kal legalább olyanok marad­nak a közállapotok, amilyenek eddig voltak. Nehéz utóvizsga ez, mert a sorból nemzetközi tekintélyű meghatározó személyiség, hi­vatalban levő miniszterelnök Az iparos szakma felhigúlt - hallhatjuk évek óta az érdek- képviseletek vezetőitől. A vál­lalkozások liberalizálása és a kötelező mestervizsga eltörlése óta nincs becsülete a munkának. Rengeteg a kényszerből lett vál­lalkozó, aki a szükséges szak­ismeretek hiányában több kárt okoz a megrendelőknek, mint amennyi hasznot hajt. De vajon ma, amikor lépten-nyomon ön­magukat ajánló iparosokba üt­közünk, honnan tudhatjuk, hogy melyikhez fordulhatunk biza­lommal, melyiket jobb elke­rülni? Eddig semmi támpontunk nem volt a helyes döntéshez ...- Számtalan panasszal for­dulnak hozzánk a megkárosí­tott, becsapott megrendelők, de mi nem tudjuk orvosolni ezeket a problémákat - mondja Kassai Róbert, az Ipartestületek Orszá­gos Szövetségének alelnöke. - S mivel a jelenlegi törvények szerint nem vagyunk hivatottak a vitás ügyek rendezésére sem, úgy döntöttünk, hogy a viták kialakulását próbáljuk megaka­dályozni. A megrendelők olda­láról közelítjük meg a kérdést, s jó előre felhívjuk a figyelmüket arra, melyik iparosnál számít­hatnak kifogástalan munkára, melyiknél nem. Ennek érdeké­ben létrehoztuk az Ipartestületi Védjegyet, amelyet a megbíz­ható, jól dolgozó iparos feltün­tethet a cégtábláján, az üzlete kirakatában, a levélpapírján, sőt - a Magyar Hirdetővel kötött ezzel vélvén kiiktatni a fogyasz­tásból. Ám az illető - lakótársai kárára - a közösből lopja az áramot, az áramszolgáltató vi­szont nyugodt: ő megtette a magáért, károsodás nem éri, a fogyasztott áramot kifizetik. A vétlenek. Aztán emlékszik-e va­laki olyan autóbusz-viteldíj­emelésre, amikor nem a blicce­lőket hibáztatták volna e lépés megtételéért? Ezzel magyaráz­ható az autóbuszpark lerobbant- sága, a járatok kimaradása, stb. Múltkor véradónap volt, a rá­dióriporter az illetékest fag­gatta: miért nem fizetnek az adott vérért? A meglepő válasz valami olyasmi volt, hogy ... akkor olyanok is eljönnének, akik .. . stb. Nem ám az, hogy a „nem tetszőt” szépen eltaná­csolni, hanem a megbízható, rendes véradónak sem fizetni. Valóban így lenne? ... Valaki panaszkodott a pécsi ví­zóra-kedvezmény miatt: a kije­löltek olyan sokért csinálják, hogy rászorultsága ellenére sem tudja igénybevenni a támoga­tást. Több oldalról is megerősí­tették: azért így történt a válasz­„utóvizsga”? dőlt ki. Az MDF, a koalíció vezérkarának olyan vizsga- kérdésekre kell válaszolniuk, hogy az alkotmányos keretek sérelme nélkül át tudják-e hi­dalni a hatalmi vákumot; meg tudják-e oldani az utódlás sok kényes feladatát a személyes­kedő marakodás mellékzöngéi nélkül, s ellen tudnak-e állni a radikalizálódás, a „cél szente­síti az eszközt” kisértő szelle­mének? Boros Péter miniszterel­nöki jelölése azt a politikust ál­lítja előtérbe, akit sokan az MDF erős emberének tarta­nak. A gyors személyi döntés ténye a folyamatosságra tö­rekvés jele, s hogy ezt a par­lament értékeli-e, azt majd a szavazás mutatja meg. Ha az Antall-i örökség talán legérté­kesebb eleme,a belső stabilitás fennmaradja a higgadt reál­politika hónapjai következnek, akkor Antall József posztu­musz „utóvizsgája” mindenkit •főhajtásra indító eredménnyel zárul... Bajnok Zsolt szerződés alapján - még az új­sághirdetéseiben is. Aki tehát az IV-emblémával rendelkezik, ahhoz nyugodtan fordulhatnak a megrendelők.- Milyen szempontok alapján ítélik oda a védjegyet?- Kizárólag az ipartestületek által ismert, minőségileg kifo­gástalan munkát végző meste­rek kaphatják meg, akik eleget tesznek a tisztességes üzleti magatartás szabályainak. Szám­lát adnak és jótállnak a saját munkájukért.- A legjobb szakember is kö­vethet el hibát. Mi történik, ha a, védjegy tulajdonosai ellen emelnek panaszt a megrende­lők?- Természetesen kivizsgáljuk az esetleges panaszokat. Az ipa­rosok szerződésben vállalják, hogy alávetik magukat a szak­mai, etikai bizottság ítéletének. Ennek megfelelően adott eset­ben kártérítést fizetnek a meg­rendelőknek, vagy kijavítják az általuk okozott hibát. Sőt, mivel a védjegyet nem örökidőre kap­ják a vállalkozók, időről-időre felülvizsgáljuk, hogy működé­sük megfelel-e a követelmé­nyeknek. Ha romlottak a munkakörül­ményeik - elavultak a gépeik vagy korszerűtlen technológiát alkalmaznak -, illetve ha kifo­gások merülnek fel a munká­jukkal kapcsolatban, természe­tesen visszavonjuk a védjegyet! Domi Zsuzsa tás, nehogy olyanok is ... stb. És ki-ki hozzátehet még számos példát az általa tapasztaltakból. Ebben az egészben az a meg­döbbentő, hogy mindig a vétle­nek büntetése kínálkozik az el­sőszámú megoldásnak, mert ez a legkönnyebb, mert számot­tevő tiltakozás soha nem kíséri, mert sokan talán még hisznek is a sírásnak, mert... végül is mindez - ezt sem átalljuk végre kimondani - nem igaz. Nem igaz, hogy az egész társadalom - mert valahol fogyasztó a tár­sadalom minden egyede - csaló gazember lenne, akit büntetni kell. Nem igaz, és ezt kitünően tudja az is, aki különben szem­rebbenés nélkül bünteti a vét- lent a hitványak miatt. És mennyivel egyszerűbb így tenni, mint, mondjuk, azon iz­zadni, hogyan is lehetne a gaz­dálkodás korszerűsítésével, ol­csóbbá tételével kivédeni lega­lább egy részét az áremelés felé taszigáló tényezőknek, s min­denképpen elkerülni az arcpirító módon a vétlen többség zsebé­ben kotorászást. Hársfai István Bűnhődni vétlenül Ipartestületi Védjegy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom