Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)

1993-12-17 / 344. szám

1993. december 17., péntek Városaink aj Dunántúli napló 9 Mohácsi körkép Kiállítások Képzőművész állatorvosok kiállítása nyílt szerdán délután a Kossuth Filmszínház emeleti termében. A 12 alkotó festmé­nyei, szobrai, kisplasztikái, gra­fikái, gobelinjei és fotói január 3-ig látogathatóak hétfő kivéte­lével naponta 10-től 18 óráig. A Kanizsai Dorottya Mú­zeum Városház utcai épületé­ben érdemes megnézni a szal­maképekből rendezett állandó kiállítást. Főleg azok figyel­mébe ajánljuk a bemutatót, akik különleges és ízléses ajándék­nak valót keresnek. Szombaton és hétfőn szünnap van, más na­pokon 10-16 óráig nyitva. Karácsonyi játszóház A Bartók Béla Művelődési Központ idén is várja a gyere­keket karácsonyi játszóházba. December 21-én, kedden dél­előtt 10 órától az Ifjúsági Ház­ban fenyőfa- és attaldíszek ké­szítését tanulhatják meg akiket ez érdekel, illetve mesét hall­gathatnák és társasjátékokkal játszhatnak a résztvevők. Mohácson az Dunántúli napló l_ MAYER NYOMDA Árok u. 17. Tel.: 69/311 -047 ÁLOM Bt. Széchenyi tér 9. Tel.: 69 / 322-847 SPITCZ JÁNOSNÉ Dózsa Gy. u. 40. (Temető Iroda) Összeállította: Berta Mária Nem változik a helyi adózás Panasznap lett a közmeghallgatásból Alig néhányan voltak kíváncsiak a város pénzügyeire A hétfői közgyűlésen kezdte tárgyalni a mohácsi képviselő- testület a város jövő évi költ­ségvetési koncepcióját, de nem fejezték be e napirendet. Későre járt az idő, ezért a polgármester felfüggesztette az ülést, s olyan határozatot hoztak, hogy a többi elmaradt előteijesztéssel együtt egy hét múlva folytatják a ta­nácskozásukat. Természetesen nem ez volt az elsődleges aka­dálya, hogy a kedd estére meg­hirdetett közmeghallgatáson Kuti István polgármester csu­pán az 1994-es évben várható működési, fejlesztési, beruhá­zási pénzekről csak hozzávető­leges adatokat ismertetve szá­molhatott be, hanem a még hi­ányzó államháztartási törvény. Nem túl sokan voltak kiván­csiak a város elkövetkező évben elköthető pénzének a felosztá­sára, s arra sem, hogy az 1992 januárjában bevezetett iparűzési adó, majd az idén januártól ér­vényes magánszemélyek kom­munális adója továbbra is megmarad, de csak ezek és vál­tozatlan mértékben. Lehet per­sze, hogy a kényelmesebb meg­oldást választva sokan arra számítottak, majd a kábelteleví­zión értesülnek az elhangzottak­ról, mint ahogy az sincs kizárva, hogy senki másnak nem akadt mondanivalója, csupán a megje­lent harminc embernek. A közmeghallgatás jelentős részét a Dr. Marek József Me­zőgazdasági Szakközépiskola igazgató-választása körül kiala­kult és meglehetősen elmérge­sedett helyzet elemzése vitte el. Azok a tanárok igyekeztek ezút­tal nyilvánossághoz jutni a ka­mera segítségével, akik állítá­suk szerint korábban nem kap­tak lehetőséget a véleményük kifejtésére a város helyi lapjá­ban. A felszólalók helyenként ironikus megjegyzésére pedig két képviselő is önmérsékletről szemernyi tanúbizonyságot sem téve reagált, s a polgármester sem tudta kellő következetes­séggel irányítani e vitát. Azért akadtak, akik más fajta személyes gondjukat, vélemé­nyüket jöttek elmondani. Schneider Béláné például, aki a BAUMEISTER Kft. „munkál­kodásának” kárvalottja: az ő la­kásuk fala készül kidőlni az egy éve kiásott városközponti „krá­ter” miatt, s arra volt kiváncsi, a helyreállítási munkák költségét átvállalja-e valaki. Bauhoffer József javasolta, a képviselők alaposabban készüljenek föl az önkormányzati ülésekre. A ká­beltévén látottak alapján az a véleménye, sokszor el sem ol­vassák az előterjesztéseket és fölöslege szócsépléssel húzzák el a tanácskozásokat. Kővári András a választáso­kon győztes párt ígéretét kérte számon, mégpedig abból is a cigányok felemelkedésének se­gítésére tett kitételt. A körülötte ülőkkel együtt azt sérelmezték, hogy a Budai Nagy Antal utcai bérlakásokban élőknek nem adja meg a város az elköltözési lehetőséget. Minőségi cserével többen szeretnének emberibb környezetben élni, a lepusztult otthonokból kikerülni, de min­dig azt a választ kapják, hogy nincs üres lakás a városban. Ja­vasolták továbbá, hogy a hely­ben működő két cigány szövet­ség és egy egyesület helyett összevontan egy olyan szerve­zetet működtessen a város, ame­lyik valóban a cigányok érde­Fotó: Lesching László keit képviseli, mert a mostaniak nem azt teszik. Egyben indítvá­nyozták, a következő választá­son legyen egy cigány képvise­lője is a testületnek. Megemlí­tette még, hogy a szakma tanu­lása a cigányok számára telje­sen kilátástalan lett, hiszen a gyakorlati képzést vállaló ipa­rosok által elvárt 80-100 ezer forintot nem tudják letenni. Ez utóbbi kérdésére kedvező választ kapott Kővári András, hiszen a város ipari iskolája a következő tanévtől már tanmű­helyeket kíván az oktatás szol­gálatába állítani. A cigányok képviseletét ellátó, arra elkal- mas embert pedig maguknak kell találniuk. A lakásokra vo­natkozóan Wintemitz Ferenc mondott egy jellemző törté­net-sort: Mintegy tíz éve csillo­góra lakkozot parketás szobába, példásan tiszta lakásban járt a Budai Nagy Antal utcában. Pár év múlva ugyanott már lelakott otthont talált, majd utoljára a szoba közepén bográcsban To­tyogott a halászlé, parkettának, bútornak, ajtónak nyoma sem volt. Mint hangsúlyozta, ezeket a lakásokat a tanácsrendszer ki­fogástalan minőségben bocsá­totta a bérlők rendelkezésére és nem az változtatta „romhal­mazzá”. . . A közmeghallgatáson többen szóvá tették, hogy a havazás idején napokig nem takarították le a járdákat, az úttesten sem le­hetett biztonságosan átkelni, és hárman kifogásolták a sétáló­utca létesítését. Azt a vélemé­nyüket hangoztatták, hogy a 150 méteres szakaszért fölösle­ges volt a közlekedést agyon bonyolítani, erre az egészre pénzt költeni. A Jókai-kultusz mohácsi gyökerei A fővárostól távolra rekedt Mohácsot az 1831-ben rend­szeressé vált hajóforgalom ér­zékelhetően segítette abban, hogy fokozatosan bekapcso­lódjék az ország szellemi vér­keringésébe. íme néhány szemléletes példa: 1841-ben Andersen, 1846-ban Liszt, 1852-ben Ferenc József hajó- útja hozta lázba a kisvárosi polgárságot. Maradandóbb hatást gyako­rolt 1882-ben az értelmiség vezető köreire az a társas ha­jókirándulás az Al-Dunáig, melynek során július 18-án egy napra partra szállt Mohá­cson egy írókból, művészek­ből, tudósokból álló társaság. Jókai Mór képviselte a prózai­rodaimat, Kiss József és Bar­tók Lajos a költészetet, Pesty Frigyes a történetírást. Mellet­tük - többek közt - Szinnyei József irodalomtörténész, Pulszky Ferenc régész, vala­mint Odry Lehel operaénekes is élvezte a város vendégszere­tetét. A kiválóságok, akiknek fogadtatásába a kaszinó és az iparoskor teljes vezérkara be­kapcsolódott, igen jól érez­hette nálunk magát, s ezt az akkor megjelent Mohács és Vidéke november 5-i számá­ban közzétett meleghangú kö-. szönőlevél is tanúsítja. Különösen Jókai olvasótá­borát bűvölte el a nagy mese­mondó lekötelező közvetlen­sége. A kaszinóban nyomban Jókai-asztaltársaság alakult, az író további népszrüsítését írva zászlajára. A helyi műkedvelő színjátszók 1889 és 1897 kö­zött három alkalommal is mű­sorra tűzték - nemzeti ünnepe­inken - a regényírás mellett a drámai műfajban úgyszintén pennáját élesítgető író darab­ját, „A szigetvári vértanú”-kat. 1893. december 17-én - ép­pen 100 évvel ezelőtt - a ka­szinóban tartott Jókai-esten Margitai Péter ügyvéd, lap- szerkesztő vázolta fel az író pályáját. Dr. Réder Károly ügyvéd Kemer Róbert tanító harmonium kíséretével elsza­valta Lisztnek Jókai szövegére alkotott melodrámáját „A holt költő szerelmé”-ről. Az iro­dalmi babérokra törő mohácsi ügyvéd, dr. Tamai Károly drámai költeményt írt az alka­lomra „A költő ünnepe” cím­mel. (Egyfelvonásosa a Mo­hács és Vidéke 1894. január 7-i számában olvasható). Cso­portképpel zárult a fennkölt ünnep: Jókait megkoszorúzzák a „múzsák”, Mohács legszebb hölgyei. Ma már kevéssé ismert tény, hogy az uralkodó szüle­tésnapján, névünnepén és ko­ronázásának évfordulóján il­lendő volt valaha nemzeti Himnuszunk mellett (he­lyett?) __ királyhimnuszt éne­kelni. Ám már 1882-ben szó esett helyi sajtónkban arról, hogy noha a „Gott erhalte” remek dallama - Haydn műve - „a maga nemében páratlan, még sincs olyan magyar, aki lelkesedéssel hallgatná. Szö­vege ugyanis olyan eszmét fe­jez ki, melyet a magyar gyű­löl”. Megoldásképp országos pályázatot tettek közzé egy magyar királyhimnusz meg­alkotására. Ennek eredmé­nyeképp Jókai szövegére a bátaszéki születésű Goll Já­nos (1841-1911) által kom­ponált királyhimnusz 1897 óta állandó repertoárdarab­jává vált a mohácsi férfi- és gyermekkaroknak. A kaszinóban tartott iro­dalmi est századik évfordulója indokolttá tehette a helyi Jó- kai-kultusz e jellemző mozza­natainak vázlatos felidézését. Bojtár László Borozó a pincében? A lakók félnek és tiltakoznak Mohács sétálóutcájának közepén, a Szabadság út 9-es számú épület pincéjében napok óta átalakítási munkálatok folynak. A ház lakói eleinte nem tulajdonítottak je­lentőséget a látottaknak, az alagsori helyi­ségeket ők soha sem használták, bérle­mény volt az is, mint valamennyiük ott­hona. Hanem egy nap hírét vették, hogy a pincében magánvállalkozás keretében bo­rozót készülnek nyitni. Azpta aztán már nem nézik jószemmel az építőket, sőt ma­guk is serény munkálkodásba kezdtek. Mozgósították a 11-es és 13-as ház bérlőit és azt próbálják megtudakolni, jogi úton van-e módjuk meghiúsítani a beruházó szándékát, hova, kihez forduljanak? A belváros három épületének emeletein összesen 15 család él. Mindhárom háznak a földszintjén üzlethelyiségek vannak és egy söröző, a most gondot okozó pincét pedig korábban a Földhivatal bérelte. Midhárom házba külön-külön is be lehet jutni gyalogosan, ám az udvarok nem kü­lönülnek el és gépkocsival csak a 9-es számúnak a nagykapuján tudnak beállni. Esténként ezt a nagykaput, csak úgy mint a többi bejáratot kulcsra zárják, ugyanis az udvarban éjszakázó járműveket és a rend­szeresen kint száradó ruhákat féltik. Miután egy vendéglátó hellyel már évek óta „együtt élnek”, miért ódzkodnak most még egytől? Indoknak elsőként azt hozzák föl, hogy ismereteik szerint a borozó lejá­ratát a kocsibejáró kapualjból nyílóan ala­kítják ki és megítélésük szerint a vendégek között biztos akad majd olyan, aki „beté­ved” a magánbirodalmukba. Tartanak zaj­tól, betörőktől, attól, hogy illemhelynek használják az udvarukat, s mindezek mel­lett van még egy érvük: Januártól a lakáso­kat eladja az önkormányzat és az épülete­gyüttesben élők többsége vevő kíván lenni. Esetleg a pincét is megvennék, persze az eredeti állapotában, mint a házhoz tartozó tárolóhelyiséget, amit majd maguk is hasznosíthatnának. Ha saját céljaikra nem kellene, ők adnák bérbe. A Mohácsi Önkormányzat Szolgáltató Kft-jénél, amely a város tulajdonában lévő ingatlanok kezelője, az alábbiakat tudtuk meg: A Szabadság út 9-es számú épület pincéje korábbi bérlőjének, a Földhivatal­nak iratok raktározására egy megfelelőbb helyiséget biztosítottak, s az így felszaba­dult bérleményt november 1-től a Csen- csevár Bt.-nek adták ki. Hivatalos infor­mációjuk arról nincs, hogy a bt. milyen te­vékenységet kíván ott folytatni. A szerző­dés szerint pincét vettek igénybe és ennek megfelelően a bérleti díj is 7007 forint ha­vonta. A megállapodásba viszont záradék­ként bejegyezték, hogy a fizetendő összeg az átalakítási munkák befejezéséig ér­tendő, azt követően új bérleti díjat állapí­tanak meg, amely a jelenleginél körülbelül 200 %-kal magasabb lesz. Egyébként a he­lyiség átminősítésének kérelmét még a Kisgazda Bt. kérte a MOSZ Kft-től, s eb­ben azt is leírták, hogy bérbeszámítási igény benyújtása nélkül végzik az építke­zést a pincében. A kft. igényt tart egy terv­dokumentációra, amit még nem kapott meg, továbbá a vállalkozónak a szakható­sági engedélyeket is mellékelnie kell, amire ugyancsak várnak. Az önkormányzat műszaki osztályán ismerik a pincét bérlő bt-t, a tagjait, az át­alakítási tervek készítőjét, tudják, hogy a munkálatok megkezdődtek, de hivatalos engedélykérelem hozzájuk még nem érke­zett be! Hogy mit tehetnek a lakók? Talán az ügy- és munkamenet sorrendiségébe köt­hetnek bele. A helyiség átminősítésének siettetésébe, hiszen ismert, hogy Mohá­cson csak a lakásokat kívánják eladni, az üzleteket nem. Bár, még az sincs kizárva, hogy törvénytelennek minősítik idővel a testületnek ezt a korábbi döntését, de akkor már megint nem a lakók élveznek előnyt, hanem az addig birtokon belül kerülő pince bérlője lehet a vevő. Kisváros vagyunk, kicsi az „Aranyakapunk” is. Közel tíz éve biztosít helyet Mohács a Széchenyi téren ilyenkor decemberben az árusoknak, hogy portékáikat kínálják, de a választék idén sem az igazi. Két-három sátorban árusítanak ruhaneműt, ci­pőt, szinte méretre, fazonra azonosakat és árban sincs eltérés. A többség úgynevezett bazár-áruval várja a vevőket -azonos „minőséggel”, árral. A város főterére kitelepült zöldségesek is mintha össze beszéltek volna, déligyümölcsnek, zöldségfélének egyforma áron szabad csak elkelnie! Hazám, Magyarország A Kereszténydemokrata Néppárt mohácsi szervezete di­ákok számára hirdetett pályáza­tot a fenti címmel. A kiírásra a város általános iskolásai közül 27-en, míg a középiskolások 3-an küldték be dolgozatukat. A zsűri pontozással döntötte el a sorrendet. Az általános is­kolásoknál első díjjal jutalmaz­ták Váczi Annamária, második­kal Erőss Zsolt és Rumán Zsu­zsanna leírását - mindhárman a Brodarics téri Általános Iskola tanulói -, harmadik díjat pedig Rutsch Éva - Park utcai iskolás - kapott. A helyezetteken kívül külön- díjban részesítették a Brodarics téri iskolából Merész Istvánt, Hohmann Ágnest, Bellányi Gá­bort, Pakusza Tündét és Farkas Jánost; a Park utcai iskolából Varga Pétert; a Széchenyi Ist­ván Általános Iskolából Kulu- tácz Hajnalkát, Hordósi Piros­kát, Nazimbaye Gilberte Luciet, Vidák Katalint és Bárácz Eri­kát; A Kisfaludy Károly Gim­náziumból Besztró Mónikát. A könyvjutalmakat a város­háza dísztermében szerdán dél­után vehették át a tanulók. A dolgozatokban megfogal­mazottakról Lajdi Antalné, a ki­írást tett párt vezetőségi tagja, s egyben mint a zsűrizés résztve­vője elmondta, hogy a haza fo­galma leginkább a múlt törté­nelmének érzelmekkel átszőtt megfogalmazásában létezik. A szülőföld szeretetének fogalma a szűkebb pátria, Mohács szere- tetében nyilvánul meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom