Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)
1993-12-15 / 342. szám
10 uj Dunántúli napló Politikai vitafórum 1993. december 15., szerda Mellébeszélés nélkül A vízórákról Pécs város Önkormányzatának Közgyűlése 1992. december 17-én határozatot hozott, miszerint 15 millió forintot lakossági, egyéni víz- fogyasztási mérő helyek létesítéséhez, mintegy szociális támogatásként a város polgárainak rendelkezésére bo- csájt. Ezzel lehetőséget teremt arra, hogy egyes lakásokban a vízszámla már csak a család vízfogyasztását tükrözze, alkalmanként jelentősen csökkentve az érintettek havi rezsijét. A támogatás a célban megjelöltek szerint a vízóra megvételével együtt a szakszerű beszerelésre fordítható. Ennek teljes anyagi terhét nem vállalja át, hanem vízmérőhelyenként 2000 Ft értékű fizetési eszköz (bon) vehető igénybe. Az önkormányzat három szerződött céggel tud elszámolni. A támogatás kizárólag rászorultsági alapon, a Szociális és Foglalkoztatási Bizottság és a Népjóléti Iroda elbírálása alapján történik. Az elmúlt napokban áttekintettük az év végén lezáruló akció tapasztalatait. Örvendetes, hogy megközelítően 6000 vízmérőhely felszerelését tudtuk támogatni. Az év végéig minden bonnal rendelkező számára az akció lebonyolódik, a beszereléssel megbízott cégek ezt garantálják. A leggyakoribb lakossági panasz azt kifogásolja, hogy miért nem fordíthatja a bont csakis vízóra vásárlásra, és majd saját maga gondoskodik a beszereléséről. Engedtessék meg a közpénzt kezelők számára, hogy megszabják a cél elérését garantáló feltételeket! A három céggel kötött szerződés ugyanis ezt biztosítja. Biztonságos, a szabványnak megfelelő anyagok felhasználásával, garantált vízmérőhelyek létesítésére csak ilyen feltételek mellett van mód, a közpénz felhasználására csak így vállalkozhat az ezt kezelő Környezetünkért Alapítvány. Amennyiben erre valaki nem tart igényt, úgy ezzel az alapítvány rendelkezésére e célból bocsájtott pénzmaradványt fogja növelni, melyet az elszámolás után hasonló jellegű akcióra (közmű egyéni mérés elősegítésére) fogunk fordítani. (A csak vízóra vásárlás írásos kérése mindössze 22 esetben történt, melyet sajnálattal el kellett utasítanunk.) Egy másik, gyakoribb észrevétel a beszerelési díjat tartotta magasnak. Sajnos az összehasonlítás csaknem minden esetben a jóval kedvezőbb feketepiaci árat vette figyelembe, sokkal kevesebb esetben a szakember családtagot. Nem kívánunk a közpénzzel az ÁFA-t, társadalombiztosítást, személyi jövedelemadót nem tartalmazó, garanciát sem biztosító konkurenciával versenyezni! A harmadik leggyakoribb elmarasztaló észrevétel azt sérelmezi, hogy a lebonyolításban hetekkel, esetleg pár hónappal később sorrakerü- lőket mekkora kár érte, hisz addig is a sokkal magasabb vízdíjakat fizették, míg az új egyéni vízmérőhely felszerelésre nem került. Úgy gondoljuk, hogy ez az észrevétel minősíti legjobban és egyértelműen pozitívan eddigi törekvésünket, az akció szükségességet és sikerét. Dr. Varga Levente a Környezetünkért Alapítvány elnöke A kereszténydemokraták tíz pontja Magyarország megújulása Támogatják a hazai ipart A Kereszténydemokrata Néppárt november 27-én és november 28-án tartotta programalkotó országos választmányi gyűlését Budapesten. A nyolc szekcióban végzett munkán kívül a plenáris ülésen dr. Surján László pártelnök tartott előadást Magyarország megújulása címmel. Az előadásból most egy kis részt pontokba szedve közreadunk. 1. A kereszténydemokraták 1995-től új adórendszert vezetnek be, amelynek lényege, hogy a központi elvonásoknak csökkenniük kell. A csökkenés a személyi jövedelemadó esetében elsősorban adó- illetve adóalap-kedvezmények formájában valósul meg, a vállalatok, vállalkozások számára a befektetések adómentesítése csökkenti az elvonásokat. 2. A várható forgalomnövekedés csak részben fedezi az így kialakult hiányt, ezért az általános forgalmi adóból származó bevételeknek növekedniük kell. Az ÁFA igazságosabb adónem a személyi jövedelemadónál, mert mindenki fizeti, mégpedig a tényleges fogyasztás függvényében. Az ÁFÁ továbbra is két kulcsos legyen, hogy a legalapvetőbb cikkeket ne sújtsa túl nagy adóteher. Az egyes adókulcsának változtatásával meg kell kísérelni a jelenlegi beruházás gátló hatású, magas 25%-os kulcs mérséklését. Az igazságosabb teherviselés érdekében vagyonadót vezetünk be. 3. Népesedéspolitikai céljainkkal összhangban az SZJA vegye figyelembe a család nagyságát, azaz az eltartottak számát. A gyermekek vállalása az állam számára is a legfontosabb beruházás, tehát támogatandó. Lehetővé kell tenni, hogy a többletkeresős családokban önkéntesen együtt adózhassanak a kereső családtagok. 4. Támogatjuk a hazai ipar ésszerű védelmét, a közlekedés, a közmű és a lakásépítés területén részben állami, részben államilag támogatott beruházásokkal, új munkahelyeket teremtünk. Az infrastrukturális és állami részvétellel történő beruházások esetén törvényben védjük a magyar beszállítók érdekeit. 5. A garantált árak rendszerével, az export támogatás növelésével, racionális hitel- és kamatpolitikával járulunk hozzá a mezőgazdaság jövedelemtermelő képességének helyreállításához. 6. Privatizációs politikánk a kis és közép tulajdonosi réteg kialakulását segíti, de figyelembe veszi a technológiai felzárkózás, a tőkebevonás és a piacszerzési igényeket is. Átláthatóvá tesszük a privatizációt és drákói szigorral lépünk fel a korrupció ellen. 7. Mindez az egyéb állami bevételek jelentős csökkenését okozza. Ezért racionalizálási lépésekkel csökkentjük a központi államigazgatás kiadásait is. Ám számítani kell az állam- háztartás reformjainak időleges negatív hatásaira. Ezeket csak akkor viseli el a társadalom, ha meggyőződhet arról, hogy a tervezett lépések szükségszernek, ha módja van véleményt nyilvánítani a várható terhek igazságos elosztásának kérdéseiben, és ha megegyezés jön létre a gazdaság megújulását követően megnövekvő állami bevételek szétosztásának elveiről is. A kereszténydemokraták tehát megegyezésre törekszenek a társadalom egészével, az egyesületekkel, a szakszervezetekkel és az önkormányzatokkal. 8. A közbiztonságot növeljük és a jog érvényesülését az állam hatalmának erejével következetesen érvényesítjük. Fellépünk a hatalommal való visszaélés és a pazarlás minden formája ellen. 9. Folytatjuk az egyházak által igényelt épületek visszaadását, és biztosítjuk intézményeik szabad működését. Átfogó törvényt készítünk a vallási közösségek működéséről, az egyház és állam szétválasztásának, valamint a lelkiismereti szabadság elvei alapján, de vállalva az államra eső kötelezettségeket. lO.Szabad és független Magyarországért dolgozunk, amely békében él és együttműködik a szomszédaival, védi nemzetiségeit és támogatja a határon túli magyar kisebbségeket. Biztosítjuk az ország területi épségét. Hívei vagyunk az európai integrációnak, előkészítjük belépésünket az Európai Ünióba. Biztonságpolitikai szempontból dolgozunk azon, hogy Magyar- ország is NATO tagállam lehessen. a Kereszténydemokrata Néppárt 13 országos választmányi tagja nevében Ursprung János Egy alkalmi tudósítóhoz A szerződéseket be kell tartani. A politikában az is jó (lenne), ha az egymásnak való betartás ,jó” szokását az egymással való nyílt, tisztességes verseny és együttműködés váltaná fel. Ehhez a nyíltsághoz és erkölcsiséghez azonban nevén kell neveznünk a dolgokat, magunkat és egymást is. így Sütő doktor is nyíltan vállalhatta volna kisgazdaságát, amikor írói munkásságát gyakorolta önkéntes tudósítóként a lap múlt szerdai számában Horn Gyula fórumáról. Azt gondosan igyekezett kiszámolni, hogy mekkora terhet jelent az adósságteher egy család számára, azt azonban elfelejti számba venni, hogy a felvett külföldi hitelekből mire juthatott korábban, illetve, hogy a 90 óta működő kormány által csinált (megduplázott) belső államadósság mekkora terhet ró a gazdaságra és a lakosságra. Arról sem szól, hogy 89-ben az ország és a parlament egy jóval korábbi nemzetközi szerződés adta kereteken belül kellett, hogy szembenézzen a nagymarosi vízlépcsővel. Horn Gyula akkor azt mondta, hogy egyoldalúan nem rázhatjuk le magunkról a szerződés következményeit. Ezt az új kormány sem tette, s nem is tehette. Mert a szerződések egy jogállamban is betartandók. Fájó, de a történelemben soha sem kezdhetünk tiszta lappal. Amikor a mai kormány aláírta a Hágai Alávetési Nyilatkozatot, nem tett mást, mint e szerződést elismerte és a nemzetközijog keretei között próbál az ügyben megoldást találni. Az persze egy másik kérdés, hogyan vált politikai üggyé a két ország között az erőmű, s ez mennyiben segítette vagy rontotta nemcsak a konkrét probléma megoldását, hanem a magyar-szlovák viszony alakulását, s ezzel a szlovákiai magyarság helyzetét. Ha Horn Gyula állítása valótlanság volt - mint ahogy Sütő doktor írja -, akkor a mai magyar kormány ténykedése is egy hazugságra épül. Ezt nyilván ő sem gondolja. Ha az ország öröklött, vagy újonnan csinált gondjaival szembesülök, nem tudok tapsolni. Akárkik is hagyták ránk, vagy zúdítják ma a nyakunkba, á akármily csekély is a személyes felelősségem benne. Tőlem tehát se a korábbi, se az új károkozók ne váljanak akár gúnyos tapsot se. Ha a kisgazdákat hallgatom, akkor is inkább az érdekel: vannak-e értelmes, az emberek életét jobbító elképzeléseik. Az egymást féligazságokkal támadó, lejárató gyűlölet vagy irónia helyett az ország mai helyzetében inkább ezekre volna szükségünk. Kocsi László az MSZP Országos Elnökségének tagja Hóesés és a politika A korán beköszöntő tél sok kellemetlenséget okozott többek között a pécsi lakosságnak is. Az első hó leesése nyomán, mivel az élet nem állhat meg ,a taxis blokádhoz hasonló távgyalogló mozgalom kezdődött azok részéről, akiknek mindenképpen el kellett jutniuk valahova. A helyzet nem sokat változott a második hullámban leeső hó után sem. Arról már nem is beszélve, hogy a hóeltakarítás a gyalogos közlekedési útvonalakon, gyalogátkelő helyeken, buszmegállókban egyenesen katasztrofális. Az illetékeseknek meg kellene - kellett volna nézni a külvárosok buszmegállóit, gyalogátkelő helyeit, pl. a budai várni útkereszteződés, gyalotátkelő helyét, a 40-es busz útvonalán a megállókat, azt hiszem még sokáig kéne sorolni, ha a teljes képet be kívánnám mutatni. Lehetséges, mire e sorok megjelennek a sajtóban, már nem lesz tetten érhető a probléma, de bennünk Pécs város lakóiban megmaradt negatív hatásként a már felhalmozódott többi mellett. Amiért leírom ezeket, nem más, mint a társadalom tagjainak egyre nagyobb mérvű magába fordulása. A magyar politika vezetői nem tudják megérteni, miért van ez. Nem értik meg, hogy az átlagemberek, sok aprónak tűnő, de számukra mégis lényeges dolgokon keresztül ítélkeznek, sokkal nehezebben viselik el a növekvő terheket, ha még a mindennapos élet során szinte mindenütt bosszúságba ütköznek. Azt tapasztaljuk, hogy a múltban jobban működött szinte minden közintézmény. A múltban volt olyan hely, ahol lehetett panaszkodni, és ha sokan tettek szóvá valamit, annak hatása is volt. Akkor a vezetőknek volt kitől tartani, mert ha meghallották a telefonban az x vagy y nevet, azonnal elindult a megvalósítás (pl. a hóekék). Ma mitől - kitől kell tartani? Az egyre nagyobb elszegényedés mellett az állampolgárnak még az a lehetősége sincs meg, hogy valahol jól kipanaszkodja magát, nem hogy még orvoslást is nyeljen a panasza. így nem csoda, hogy egyre növekszik a szegény emberek körében a nosztalgia a múlt rendszer iránt. Még mielőtt rámfognák a múlt rendszer visszasírásának módját, el kívánom mondani, hogy messze nem az a szándékom, hogy mégegyszer az, ami volt, visszatérjen. Mert volt annak egy sor vissza nem kívánandó problémája. Azt szeretném, ha az épülő demokráciánkban odafigyelnének legalább azok az emberek, akiket választottunk, hogy az egyre nehezülő megélhetési köTöbb évtizede a cégnél van, mégsincs számára hely Politikai okból menesztették? A szolgáltatási osztályvezető 1968 óta dolgozik a harkányi fürdővállalatnál, munkásként kezdte, osztályvezetővé nőtte ki magát. Elvégzett többek közt egy felsőfokú külkereskedelmi és áruforgalmi iskolát. A harkányi fürdőnél több igazgatóval, sok munkatárssal dolgozott együtt, az ott eltöltött évek azt bizonyíthatják: kijött az emberekkel. Merthogy mindez már múlt időben értendő. Fórizs Sándornak 1993. november 19-én, fél évvel azután, hogy a harkányi fürdőt a helyi önkormányzatnak ítélte a bíróság, a megbízott igazgató felmondott. Fórizs Sándor a harkányi önkormányzati testület, azon belül is a kis- létszámú ellenzék tagja, a kisgazda többségű testülettel szembeszállva gyakran nyilvánított eltérő véleményt. Á fölmondás napja egybeesett a többek közt Fórizs Sándor által szervezett Alternatív Klub első fórumának napjával. Elteijedt az is: lista készült azokról, akiket a fürdővállalattól ki akarnak rúgni. De lássuk, mit nyilatkoznak az érintettek az ügyről! * Fórizs Sándor:- Önkormányzati testületi tag vagyok, aki egyes viták során gyakran mondott ellenvéleményt. A munkahelyemen azonban nem politizáltam. 19-én reggel a vállalatigazgató behívatott és elmondta, az ön- kormányzati nyomásnak nem tud ellenállni, a fürdő zavartalan működése érdekében fel kell mondania nekem. A tulajdonos önkormányzat engem a régi fürdővezetéssel azonosít. A munkám ellen nem emelt kifogást. 22-én került sor az üzemi tanács ülésére, ahol Ónodi Gábor szintén bejelentette a fölmondást. A munkatörvénykönyv illetve a kollektív szerződés rendelkezik arról, hogy a szervezeti felépítés változását véleményeztetni kell az üzemi tanáccsal. Ahhoz a vezetői gárdához tartoztam, amely egy nyereséges fürdőt üzemeltetett. Ennek ellenére az átszervezést követően létrejövő öt új munkakör közül egyiknek betöltésére sem lennék alkalmas? Munkaügyi bírósághoz fordulok, nem fogadom el a felmondás érveit. Bédy István, harkányi polgármester:- A végső szót mindig a magasabb székben ülő embernek kell kimondania. Hogy egy hasonlattal éljek: mi lenne akkor, ha valahol a gyerek döntene a család dolgaiban? Az tény, hogy a fürdő körüli viták jelentős ellenérzést váltottak ki a testületi tagokból. A fürdőn munkaidő alatti politizálás biztos volt, mikor a településszétválasztás kérdése (Harkány és Te- rehegy) került porondra, rengeteget gyűléseztek ott. Hogy a 19-i Alternatív Klub összejövetelét ki szervezi, én nem tudtam, pontosabban más személyről tudtam. A vállalatvezetővel a fölmondást természetesen egyeztettem, de a döntést az igazgató hozta meg. A listával kapcsolatban azt mondhatom: vannak ilyen listakészítő bátor emberek, akik mindenhatónak képzelik magukat. Nekem is behozta valaki a névsort, azt mondtam rá, hogy agyrém. * Ónodi Gábor, a vállalat megbízott igazgatója:- A fürdőn olyan állapotok uralkodtak, hogy mikor nemrég egy szakértői csoporttól véleményezést kértem, megállapították, sürgősen 120 milliót kellene a felújítási munkákba fektetni. Itt a régi vezetés egy hibás menedzsmenttel működött, s a régi vezetői gárda tagja volt Fórizs Sándor is. Hogy politikai okból, az önkormányzat nyomására mondtam föl neki? Én őt politikusnak nem tartom, csupán békéden, kellemetlen tárgyalómodorú embernek, aki a tudásszintjét nem szakmai téren bővítette, és nem azzal foglalkozott, amivel kellett volna. Az átszervezés során megszűnt a munkaköre, és nem adtunk neki új munkakört. De nemcsak az általa szervezett osztályt szervezzük át, hanem a másikat, a műszakit is. A fürdő egyik dolgozója dr. Pollák György, reumatológiai szakorvos a következőket mondta az ügyről:- Egyszerű: nem én mondtam, hanem az igazgató úr az üzemi tanács ülésén, hogy ez egyértelműen politikai döntés, de ha a magánvéleményemre kíváncsi, szerintem is az. A vállalat üzemi tanácsának tagjai a felmondás után három nappal tartott ülésük jegyzőkönyvéből idéztek a Fórizs Sándornak írt levélben: „Az ÜT ülésén az igazgató úr az Ön felmondására a következőket mondta:(...) Nem a munkája elleni kifogás volt a felmondás oka, én beszélgettem vele, kértem, hogy ne politizáljon.” Az egymásnak ellentmondó tények önmagukért beszélnek. Szabó A. rülményeinket ne tetőzzék a hóeséssel és sokminden mással kapcsolatos bosszantó események. Azt szeretném, ha nem minden probléma miatt a mult- rendszert okolnák, mint pl. a hajléktalanok ügyében. Az igaz, hogy a hajléktalanok a múltban sem rendelkeztek lakással, de abban a rendszerben megoldották a problémát a munkásszállókkal. Mivel a munkásszállókat szinte mind bezárták így ezek az emberek fedél nélkül maradtak. A nép a jelent mindig összeméri a múlttal. Azt tudjuk, hogy a múlt az idő múlásával megszépül. S mennyivel szebbé válik, ha jelenben nincs olyan sok megoldatlan probléma. Azok, akik városunk az országunk élén állnak, ezeket a tényeket egyetlen döntésüknél vagy elmaradt döntésüknél sem hagyhatják figyelmen kívül. Kovács Mózes Magyarországi Szociáldemokrata Párt Új televízióadó Csengődi telepén keddtől új, 10 kilowatt teljesítményű televízióadót működtet az Antenna Hungária Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Részvénytársaság. Minderről kedden tájékoztatta a részvénytársaság az MTI-t. A berendezés a magyar televízió 1-es csatornájának műsorát sugározza az ÖIRT 25-ös csatornáján. Kiskőrösön a TV1 és TV2 műsorát átjátszó adók továbbra is a 30-as és 33-as csatornán üzemelnek. A teljesítmény növekedésnek köszönhetően bővül a vétel körzete és a gyengén ellátott területek vételi minősége is javul. Az új adó üzembehelyezését követően a kábelhálózatok újraszabályozása válhat szükségessé, amiért a részvénytársaság a televízió- nézők elnézését kéri.
