Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)
1993-12-15 / 342. szám
1993. december 15., szerda A mai nap új Dunántúli napló 3 Küldje a Kiadónak Azok az előfizetőink, akiket december 5-ig nem keresett fel az Új Dunántúli Napló januártól történő előfizetése miatt a kézbesítőnk, lapunkat megrendelhetik az újságban közzétett megrendelőlapon is. Kérjük, hogy a megrendelőlapot kitöltés után vágják ki és zárt borítékban bélyeg felragasztása nélkül küldjék meg címünkre: Új Dunántúli Napló Kiadóhivatala 7623 Pécs, Rákóczi út 34. IÍ1EG3EÍ1DELŐLAP Megrendelem az Új Dunántúli Naplót és kérem, hogy 1994. január 1-jétől az alábbi címre kézbesítsék: Név:................................................................................... Lakcím (irányítószámmal):..................................................................................... Vállalom, hogy az előfizetési díjat 1. A kiadó kézbesítőjének készpénzben adom át számla ellenében 2. Az OTP Rt-nél vagy egyéb, és pedig.......................................... pénzintézetnél vezetett folyószámlámról átutalással egyenlítem ki a./ a pénzintézet felé az új megbízást átadom a kiadó kézbesítőjének Az alábbi időszakra kívánok rendszeresen előfizetni: □ □ □ 1 hónapra (375 Ft) □ 2 hónapra (750 FI) félévre □ □ egy évre I I (4140 Ft) I 1 negyedévre (1125 Ft) □ (2250 Ft) Tudomásul veszem, hogy a díjfizetés elmaradása az előfizetés automatikus megszüntetését vonja maga után. Az előfizetési díj kiegyenlítése érdekében (a pénzintézeti megbízás kitöltése végett) a kiadó kézbesítője az alábbi időpontokban keressen fel: december hó 6-10 között □ de. □ du. □ december hó 10-15 között □ de. □ du. □ december hó 15-20 között □ de. □ du. □ december hó .......... 1993.... 20-30 között .........hó □ de . .. nap □ du. □ aláírás Ki nem kapott különszámot? Merre tart a felsőoktatás? Ami a számok mögött van A kiadóhoz: és az ügynökségekhez érkezett észrevételek alapján - a vasárnapi külön- szám kézbesítéséről - az alábbi tájékoztatást adjuk. Azok az előfizetők akik a kézbesítőjüknek december 6-ig megrendelőlapon nyilatkoztak előfizetői szándékukról és nem közterületre kihelyezett levél- szekrény közvetítésével kapják a lapot, járt az ingyenes példány. Jóval tízezer fölött van Baranyában a sporthorgászok száma. Már csak ennek alapján is mondható: azok a változások, amelyek a mozgalom szervezetében, a horgászati feltételekben az utóbbi időben bekövetkezték, nagyon sokakat érintenek. És természetesen a legérzékenyebb ponton is, jelesül a pénztárcákon keresztül. Ez utóbbit azért említjük, mert elterjedt: lehet az eddiginél majd olcsóbban is horgászni - kiskapu kérdése az egész. Nos, tegnap, a pécsi Vasutas Művelődési Házban Képernyő előtt Mondhatom, tanácstalan vagyok. A gyász sokunkat tapintatossá tesz, meditációra késztet - számvetésfélére önmagunkkal is. így van, volt és lesz mióta világ a világ. Tanácstalan vagyok, mert nem tudom, hogy ebben a miniszterelnökünk halálát követő meditációban mi a helye a médiavitának vasárnap este fél nyolc körül. Különösen egy olyan épületes, önalázó álvitának, ahol mindenki megszólal, csak a „pártütő huszadrangúak” képviselői nem. Tanácstalan vagyok, mert nem tudom, szabad-e vitát koholni - s éppen úgy, ahogyan a televízió A Hét című műsorában láttuk - arról, hogy van-e nacionalista diktatúra (sic!) Magyarországon. Először csak a kétegyházi esetre emlékeztet a műsor, ahol egy, a környéket Nem tudtuk kézbesíteni azoknak az előfizetőknek az újságot, akik a postánál fizettek elő januárra és az azt követő időszakra. (Erről december második felében kapunk listát a postától.) Nem kaptak a különszámból azok az előfizetők, akiknek megrendelőlapja december 6. és 10. között érkezett, és a gépi feldolgozásukra nem került sor. Kaptak mintegy 10.000 pélrendezett nyílt horgászfórumon többek között az is kiderült, hogy aligha kerül kevesebbe 1994-ben a horgászat, mint idén. A tévhit alapja az volt, hogy aki nem lép be egyesületbe, azok legfeljebb itt-ott vesznek napijegyet, megfogják a halat, távoznak, anélkül, hogy például a tagdíj is terhelné a zsebüket. Ez elvileg igaz, ám a napijegyekért az úgynevezett betétlap nélküli horgászok magasan többet fognak fizetni, mint eddig. Sőt, az is előfordulhat, több vizen nem is fogadják őket. rettegésben tartó cigánycsalád házát gyújtották fel a helybéliek közül valakik. A hangsúly nem a bosszúállás mindenekfölötti jogtalanságára esett, hanem arra a magyarázatra, hogy az elbor- zasztó önbíráskodásban nem volt szerepe a fajgyűlöletnek. A következő blokkban az új jobboldal tüntet - mondjuk csak divatosan és onnnan nézve úgy, hogy - a „liberálbolsevik” televízió ellen. Jó indok, hogy Soros György is megszólaljon, s érthető érzékenységgel jobboldali veszélyről beszéljen. A nacionalista diktatúra veszélyéről. S még jobb indok, hogy ezután Katona Tamás államtitkár verdiktként mondjon cáfolatot egy puszta félelemre; mondván, hogy nálunk se nacionalizmus, se diktatúra nincs. (E „párbeszédben” nem az államtitkár tehet arról, hogy Soros ilyet nem is állított.) Mindenesetre könydányt viszont olyan területeken lakók, akik már nem vagy ezi- deig még nem előfizetői lapunknak. Az észrevételek alapján ügynökségeinken keresztül minden bejelentést megvizsgáltunk, és a jogos esetekben a rendelkezésre álló tartalékból a pótlást elvégeztük. Új Dunántúli Napló Szerkesztősége és Kiadóhivatala A jogi szabályozás területén bekövetkezett változásokról avatott szakember, a megyei halászati felügyelő tájékoztatta a fórumon résztvevőket. Szó esett a vizsgáról is, ami alapvető feltétele a horgászélet megkezdésének, s amelynek díja 300 forint lesz. Arról is, hogy az állami horgászjegyeket a megyei Földművelésügyi Hivatalok forgalmazzák, döntően az egyesületeken keresztül. (Ára 300 forint.) A fogási napló vezetése továbbra is kötelező lesz, az ideit január 5-ig kell leadni. M.A. nyen eshetnek hasonló cáfolatok egy olyan televízióban, ahonnan a demokratikusan jelölt és választott elnöknek elegendő ok hiányában is kitehet- ték a szűrét. Éles a kontraszt: egy ilyen párbeszéd nem tartozik a gyászhoz, a remény csapdáit kerülgető meditációhoz, az országféltő közös bánathoz. És nem tudom ide tartozik-e a visszapillantás az „agrámapra”, immáron 2,2 millió (!) kárpótolt gazdává tétele, ahol félelmetesen üres széksorok jelezték, hogy a számvetésnek már különösebb jelentősége nincs. Még ha tudvalévő is; az effajta, az egész hetet szemléző összeállításokat utolsó pillanatban átszerkeszteni rendkívülien nehéz. De a helyzet rendkívülisége tán megérdemelte volna. Mert így még mindig úgy tűnik, mintha nem is lenne egyéb Az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda az 1992. évi felsőoktatási intézményekbe történt jelentkezésekről és felvételi vizsgákról összefoglaló statisztikai kiadványt jelentetett meg. Mivel az adatok egy része olyan táblázatokba van rendezve, melyeknek kezdő éve 1966, és napjainkig terjedő időszak mindegyik évének számadatai magtalálhatók bennük, így a számok mögött megfogható folyamatok és jelenségek érzékelhetők. A jelentkezők Országosan csaknem 70 ezer érettségizett jelentkezett 1992-ben egyetemek és főiskolák nappali, esti és levelező tagozatára. Ez a szám az 1968-as évi minimumnak csaknem kétszerese, többé-kevésbé egyenletesen növekedett erre az értékre. Legnagyobb részük nappali tagozatra (86%) kérte felvételét. Az esti és levelező tagozatra jelentkezők száma a korábbi évek csökkenése után az elmúlt évben ismét ugrásszerűen megnőtt. Ebben nagy valószínűséggel közrejátszott a demográfiai csúcs elhúzódása ebben a korosztályban illetve a pályakezdők jelentősen megnehezült munkavállalása, elhelyezkedése, amely a továbbtanulási szándék természetes fokozódását eredményezte. Ezt az is megerősíti, hogy a jelentkezőknek még a fele sem volt frissen érettségizett (49,75%), a másik része 1-9 éve fejezte be a középiskoláját. Meglepő, hogy 1700-an több mint 10 éve érettségiztek, és csaknem 3 ezer a 6-9 éve végzettek száma. A huszonévesek jelenléte a felsőfokú intézményekben meghatározó a kezdő évfolyamokon is. A felvételizők legnagyobb része a középiskola nappali tagozatán szerzett bizonyítványt, de csaknem 1000 fiatal a középiskola esti vagy levelező tagozatán. Megyénkben 1992-ben 2665 fiatal érettségizett, ebből a gimnáziumban végzettek száma 1151, szakközépiskolában 1514, közülük 1200 fiatal jelentkezett felsőfokú intézmények valamelyikébe. (Megközelítően ugyanennyien tették azok, akik korábban végeztek) Ez a 10. hely a megyék sorrendjében. Ennek csaknem 60%-a lány. A jelentkezők közül 872 gimnáziumban érettségizett, 328 pedig szakközépiskolában. A gimnáziumban érettségizettek kb. 70%-a próbálkozik évente az érettségi évében továbbtanulni, a szakközépiskolákban végzetteké pedig 22-25%-a A továbbtanulási szándék a baranyai iskolákból elsősorban az egyetemek bölcsészettudományi karaira, máfontos eseményünk, mint az egymásra fenekedő pártoskodások sora - a kárpótlás pedig onnan, a Parlament által biztosított fedezékek felől nézve mintha zökkenőmentesen, diadalmasan zajlana, és nem volnának rendszeres munkalassító sztrájkok a privatizáció sodrában. Igaz, Makk Károly 1956 ok- tóberét-novemberét felidéző s^ép filmje, a Filemon és Baucis - két nagy színészegyéniséggel, Bulla Élmával és Páger Antallal - hirtelenjében előszedve az archívum mélyéből és jobb híján ideillett - jó, hogy vasárnap ismét láthattuk. De a líraian szép, ám kissé poros Nyíró József-mű , a „Jézusfaragó ember” hétfői bemutatása már nagyobb kétségeket hagyott bennem. Gondolatát azért megjegyeztem: ha meg is hal bennünk Krisztus, meg is születik újra. Bóka Róbert sodik helyen a műszaki főiskolákra, majd a tanár és a tanítóképzőkbe, katonai főiskolákra, azt követően a gazdasági egyetemekre és főiskolákra, állam- és jogtudományi karokra, orvosi és művészeti felsőoktatási intézményekbe. Alacsonynak ítélhető az agrár, az óvóképző, az egészségügyi főiskolai, a műszaki egyetemi, és a természettudományos egyetemi továbbtanulási szándék. A felvettek Az országosan jelentkezett csaknem 70 ezer fiatalból 26100-at vettek fel. A felvettek 47%-a férfi, 53%-a nő. A nők aránya a felvételizők között 1976 óta mindig 50% feletti, vagyis magasabb, mint az érintett korosztályú népesség közötti 49%-os arányuk. (1991.évi adat) A nők aránya a felvettek között lassabban nő és kisebb, mint a felvételizők közötti arányuk,azaz a jelentkező férfiak mintegy 46%-a kerül be felsőfokú intézménybe, míg a nők körében ez az érték 42% körüli. A két nemhez tartozó felvételizők pontszáma, sem a közülük felvettek pontszámai között lényeges különbség nincs. Baranya frissen érettségizettéi közül 614 jutott be első nekifutásra felsőfokú intézménybe, ez a jelentkezők minden máso- dika. (Közülük 71% gimnáziumban végzett.) Hasonló mértékkel, de kisebb bejutási aránnyal lehet számolni a korábban érettségizettek, a másodszor, harmadszor próbálkozók körében. A hozott pontszám az évek során egyenletesen növekvő az 1976-os 38-ról az elmúlt évre megközelítette az 50-et. A felvételi vizsgán szerzett pontokat ugyanez jellemzi, 34-ről 44-re nőtt 12 év alatt. Kisebb ugrásokkal a felvételi ponthatárok ennek megfelelően egyenletesen emelkednek, a hozott és a szerzett pontszámok egymáshoz viszonyított értéke azonban figyelmeztető jelzéseket ad. Évek óta csökken a hozott pontokhoz viszonyítva a szerzettek száma. A maximális 60 pontot vivők 89%-a jut be felsőfokú intézménybe, és 5 pontos csökkenésekkel megközelítően 10%-ok- kal csökken a bejutók aránya, és 44 hozott pont alatt az esély jelentősen visszaesik. A felvételizők írásbelin tantárgyanként szerzett pontszáma az évek során egyenletesen növekvő értékű, és bár tantárgyanként eltérően, de a 15 pontos maximum mellett átlagosan a 10 pont körüli értékű. Általában az idegen nyelvekből a magasabb illetve közgazdaságtanból, közepes a humán tárgyakból és legalacsonyabb az átlag matematikából és fizikából. A felvételizők szóbeli eredménye mindenütt jobb, mint az írásbelié, és a 11-12 pont körüli átlagú. A felvettek pontátlagai azonban már nem olyan egyértelműen növekvőek az évek során, mint a jelentkezőké, bár lényegében 1-1,5 pontértékkel magasabb, mint a felvételizők pontátlaga. Ezek azt jelzik, hogy a jelentkezők átlagos fel- készültsége javuló, a felvetteké azonban nem mutat jelentősebb elmozdulást. Ezek természetesen egyetemenként, főiskolánként eltérők lehetnek, s mint minden átlag, ennyiben ez is az általánosra igaz, az egyedire már kevésbé. A felvettek száma 1976-tól vizsgálva egyenletesen nő a jogi, bölcsészettudományi, természettudományi, gazdasági, valamint a műszaki egyetemekre, mezőgazdasági, egészségügyi, tanárképző, tanítóképző főiskolákra, és csökkent az orvosi és az agrártudományi egyetemekre, óvóképző főiskolákra. A túljelentkezés mértéke az elmúlt évben - a korábbiakhoz hasonlóan - a művészeti főiskolákon a legnagyobb, 3,81-sze- res, a bölcsészettudományi egyetemi karokon 3,54-szeres, a jogon 3,51, a gazdasági főiskolákon 2,94-szeres, az orvosi egyetemeken 2,5-szeres volt. A legalacsonyabbak a műszaki egyetemeken 1,35-szeres, agráregyetemeken 1,76-szoros. Ezzel a túljelentkezési aránnyal azonban nincs összhangban a felvételizők összes pontszáma, mert a legmagasabb pontszámokat a gazdasági egyetemek felvételizői érték el, majd a jogi, további sorrendben a bölcsészettudományi, természettudományi, orvosi, gazdasági főiskolák, agrártudományi, tanárképzők, műszaki egyetem. Legalacsonyabb pontszámokkal a műszaki főiskolákba lehetett bejutni, ahova az átlagpontszám 86,92 volt. A jövő További elnőiesedéssel lehet számolni egy sor értelmiségi pályán, mivel a felvett nők létszáma jelentősen meghaladja a férfiakét, így a jogi, a bölcsészettudományi, az orvostudományi, a tanárképző, a tanítóképző szakokon. A nyelvi kultúra egyértelmű fejlődését jelzi, hogy a csaknem 70 ezer felvételiző több, mint 59 ezer alap-, közép-, vagy felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezett angol, német, francia, orosz és ezeken túl meg nem nevezett, egyéb nyelvekből. (Természetesen viszonylag nagy azoknak a száma, akik két, esetleg több nyelvből rendelkeznek már nyelvvizsgával.) Legnagyobb arányban középfokú nyelvvizsgával rendelkeznek, legtöbben pedig angolból tettek nyelvvizsgát, majd németből. Ami meglepő - bár a létszámokkal egy határig összefügg, hogy a felvettek körében a tanárképző főiskolák után a műszaki főiskolákra és a műszaki egyetemekre járók rendelkeznek legnagyobb számban nyelvvizsgával. Az egyetemi-főiskolai előkészítőn több, mint 26 ezer fiatal vett részt és közülük 15 ezer jutott be. Czuczor József Nem lesz olcsóbb jövőre sem Baranyai horgászfórum Vasárnap, hétfő Vizsgára készülők a pécsi JPTE aulájában. Baranyában a frissen érettségizettek közül 614-en jutottak be elsőre valamelyik felsőoktatási intézménybe. Fotó: Szundi György
