Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)
1993-12-14 / 341. szám
1993. december 14., kedd Kistermelők uj Dunántúli napló 11 Gyümölcstermesztés - korszerűen A talaj unt ságról A gyümölcstermelők már régen is felfigyeltek arra, hogy ha gyümölcsösüket újratelepítéssel újították fel, akkor az új ültetvény rosszul eredt, a növekedés nem volt kielégítő, és az új ültetvényben a fák kipusztulása igen jelentős volt, újabban pedig a jelenség szinte általánosnak mondható. A leghatározottabban ez a tünet az őszibarack esetében jelentkezett és jelentkezik ma is, amikor őszibarack helyére újból őszibarackot ültetünk. A jelenséget - mivel más látható, érzékelhető, meghatározható ok nem volt észlelhető - talajuntságnak tartották, amiben nem is tévedtek. De mi a talajuntság? A tünetek alapján kétféle talajuntságot különböztethetünk meg, a specifikust és az általánost. Specifikus talajuntságról akkor beszélünk, amikor azonos, vagy rokon gyümölcsfajokat telepítünk, ültetünk egymás után, és emiatt jelentkezik a már ismertetett tünet. Magyarázat több is született: ilyen volt, hogy a fajra jellemző tápanyagigény miatt a talajban speciális tápanyag-hiány lépett fel, vagy hogy a gyökérzeten élő mikroorganizmusok által termelt toxikus anyagok értek el kritikus szintet a talajban. Mivel az almatermésű fajok után a csonthéjasok nem károsodnak, és viszont, a csonthéjasok után ültetett almatermé- sűek is egészségesek maradnak, elég valószínű, hogy a specifikus talajuntságot a gyökérrendszert károsító mikroorganizmusok okozzák. Igazán megnyugtató védekezés nincs is ellene más, minthogy csonthéjasok után almatermésűt ültetünk, illetve fordítva, almatermésű után csonthéjast. Általános talajuntság akkor határozható meg, ha a kiváltó ok a fonálférgek, baktériumok vagy fitopatogén gombák, ezek ugyanis nem faj specifikusok, hanem az összes gyümölcsfajt károsíthatják. Ilyenek a fehérpelyhes gyökérpenész, a gyökérrothadás, a fonálférgek, utóbbiak a vírusokat is terjesztik. Védekezni talajfertőtlenítéssel lehet ellenük, de nagyon tanácsolható, hogy ennek elvégzése után még két évig ne telepítsünk újra gyümölcsöt, hanem más módon hasznosítsuk a földünket. Amennyiben talaj fertőtlenítésre szánjuk el magunkat, úgy azt előzze meg a Talajvédelmi Szolgálat vizsgálata, vegyék figyelembe szaktanácsukat, főleg azért, mert az ajánlott szerek lebomlási ideje a körülményektől függően változó! Buzássy Lajos Januárban indul a Kertészeti Népfőiskola Már hagyomány, hogy a Kertészek és Kertbarátok Megyei Szövetsége minden évben megrendezi a kertészeti továbbképző tanfolyamokat. Az ágazatban végzett kísérletek eredményeinek ismertetése és a gyakorlati tapasztalatok átadása, továbbá az előzőekben hallottak, tanultak megismétlése indokolttá teszi a továbbképzéseket. Az 1994-es népfőiskolái oktatás különös jelentőségű. Lassan vége felé jár a termőföldek magánosítása, amelynek eredményeként több mint 300 ezer kárpótlási jegytulajdonos jutott földhöz. A 1,2 millió hektárnyi földterület magánosítása - új gazdára találása - jelzi a magyar ember földszeretetét, a röghöz való kötődését és szorgalmát. Ismét a saját földjén, a maga akaratából és felelősségével fog gazdálkodni, szántani, vetni. A magyar földművesben soha nem merült fel az a hamis megfogalmazású kérdés, hogy „vessünk-e” A szorgalmas gazdaember még akkor is elvette ősszel a búzát, amikor aratás után lesöpörték a padlását és a vetőmagot a szájától, családjától megvont élelemért - zsír, szalonna, sonka - kellett beszereznie. Most viszont ilyesmiről szó sincs. A földművelő gazda jó minőségű, fémzárolt vetőmagvakhoz juthat és ha nehezen is - mert nagyon sok akadállyal kell megküzdeni -, de megindulhat egy igazi, felszabadult, önkéntes, magángazdálkodáson alapuló termelés. A termeléshez szükséges anyagokat (műtrágya, növényvédőszer stb.) azonban ajánlatos szövetkezeti rendszerben, a megfelelő szakember irányításával beszerezni. A felhasználást pedig annak szaktanácsa alapján végezni. Igen nagy feladat az értékesítés megszervezése, a piaci lehetőségek felkutatása. Ez ugyancsak szövetségben, szövetkezeti alapon lehetséges biztonságosan. Nem lehet a termelést a véletlenre bízni. Tudni kell, hogy a megtermelt termény, termék milyen biztonsággal és jövedelmezőséggel értékesíthető. Ezért az önként szerveződő beszerzési és értékesítési szövetkezeteknek, a terméktanácsoknak nagy szerepük lesz az elkövetkezendő időben. Ezeknek a feladatoknak az ismertetését tűzte ki célul a szövetség által a megyében több helyen szervezett gazdaképző népfőiskola, és ugyan ilyen nemes feladatnak kíván megfelelni a jövő év január 3-ikán Pécsett induló Kertészeti Népfőiskola is. Már hagyomány, hogy az első előadást dr. Diófási Lajos professzor tartja, témája: az új szemléletű, környezetkímélő szőlőtermesztés jellemzői. A megváltozott körülmények követelményeit kielégítendő, szeretnének tovább lépni a kertészeti termesztéssel összefüggő problémák megvitatásában. Ilyenek például a gyümölcsök aszalása, a csepegtető öntözés, a borászati kémiában a legújabb eljárások ismertetése stb. Évről évre tapasztaljuk a rendkívüli aszályos időjárást, öntözővizünk egyre kevesebb. Az éltető vizet tehát meg kell becsülnünk és oda juttatnunk, ahol az a legjobban hasznosul. A legkevesebb vízzel a legnagyobb hatást elérni, ez a csepegtető öntözés célkitűzése, és ennek a célnak meg is felel. Másik, hasonló témakör, a gyümölcsök aszalása. Húsz dekagramm kimagozott aszalt szilva 82 forintba kerül. Érdemes elgondolkodni, nem volna-e jó és kifizetődő a régi, jól bevált házi aszalókat ismét üzembe helyezni? Hány embernek adna munkaalkalmat és kereseti lehetőséget, ha a saját gyümölcsösében előállított aszalt gyümölcsöt - például szilvát - karácsony táján a saját családtagjai árusítanák a piacokon. Meg vagyok róla győződve, hogy a 20 deka kimagozott aszalt szilva nem kerülne a már említett összegbe, mégha zsugorfóliába is csomagolták. Mindannyian jól járnánk, a termelő és a fogyasztó egyaránt. Ezeket és még hasonló tudni- és tennivalókat szeretnék a továbbképzéseken megtárgyalni, az ismeretbővítés, a tájékoztatás céljából. A tájékozatlan ember ugyanis kiszolgáltatott. Nem tudja, hogy mit, miért és hogyan cselekedjen, szemben azokkal, akik e tekintetben naprakészek. A Kertészeti Népfőiskola tehát január 3-án délután fél 5-kor indul, és ezt követően nyolc héten át minden hétfőn ebben az időben a Pécs, Irgalmasok utcája 5.sz. alatt, az első emeleten lesznek az előadások. Az elméleti oktatás befejezésével gyakorlati bemutató is lesz, ahol a hallgatók a szőlő- és gyümölcsfa metszéssel,a koronaalakítás fortélyaival ismerkedhetnek meg. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. Dr. Tamcsu József Hagyományos és vegyszeres rágcsáló irtó szerek a pécsi Agroker Áruházban Fotó: Szundi Növényvédelmi tanácsadó Védekezzünk a rágcsálók ellen A tél folyamán gyakori, hogy a betárolt zöldség és gyümölcs- féléket „hivatlan látogatók” - házi és mezei egér, pocok - megdézsmálja. A fenti kártevők a táplálékhiány miatt „beköltöznek” a tárolóhelyiségekbe, fáskamrákba, ahol kedvezőbb életfeltételek mellett megfelelő táplálékot találnak. Jelenlétüket a megrágott termés, rágcsálék és ürülék jelzi. Elsődleges védekezési lehetőség az egérfogók kihelyezése. Az egerek és a mezei pocok kedveli a vítamindús sárgarépát és a diót, ezért a csapdákra ezt a két növényt javaslom elhelyezni. A csapdák hatékonysága nagymértékben függ az elhe- lyezéstől.Csak akkor hatékony, ha a vándorlási útvonalakra helyezzük. A csapdák kirakása előtt mindig győződjünk meg a működőképességülről, arról, hogy a legkisebb érintésre csapódjanak. Betárolt, folyamatos fogyasztásra szánt termékek közelébe, vagy közé pocokirtószert ne rakjunk, mivel ezeknek az anyagoknak egy része belső vérzést okoz az állatoknál és szennyezi a terményt. Ha lakott járatokat találunk a helyiség padozatában, vagy falában, akkor Redentin 75 és Arvalin pocokirtószer járatba - lyukba - helyezésével, majd a járatok betömésével irthatjuk a rágcsálókat. Zárt helyiségben CRI- TOX-használata tilos! Ha a rágcsálók ellen olyan helyiségben akarunk védekezni, ahol fogyasztásra szánt terményt nem tárolunk, akkor javasolható a pocokirtószerek (Redentin 75, Arvalin) tálcára történő kihelyezése. Az Arvalin és Redentin 75 egyaránt kukorica törmelék pocokirtószerrel Metélőhagyma és petrezselyem cserépben Kistermelők rovatunkkal legközelebb december 28-án jelentkezünk Télen, amikor kiéhezünk a friss zöldségre, szívesen fogyasztjuk a metélőhagymát és a petrezselymet, amelyeknek nagy értéke, hogy igen gazdagok C-vitaminban. Gyenge fényviszonyok mellett, alacsony hőmérsékleten is eredményesen hajtathatok. A metélőhagymát októbertől cserepezhetjük be, amikor visz- szahúzódott és a levelei elszáradtak. A petrezselyem hajtatására minden olyan egészséges, sérült vagy deformált gyökér alkalmas, amelyek legalább egy cm szélesek és 10-15 cm hosz- szúak. Lehetőleg minél nagyobb cserepet töltsünk félig jó minőségű földdel, majd a petrezselyemgyökereket egymáshoz közel szúrkáljuk be a talajba, cserepenként legalább 5-8 darabot. Ezután takaijuk földdel úgy, hogy a tenyészőcsúcsot 1-2 cm vastagon fedje a talaj. Hasonlóképpen ültessük a metélőhagyma-töveket is, de ügyeljünk arra, hogy a talaj szintje 1-2 cm-rel a cserép széle alatt maradjon. Ültetést követően alaposan öntözzük meg a növényeket, majd ablak közelébe helyezzük el. A töbi szobanövényhez hasonlóan gondozzuk, hetente egy-két alkalommal öntözzük és kéthetenként 0,3 %-os Foli- sol oldattal tápoldatozzuk. A tápoldat hatására a levágott levelek helyett egy hét után újabbak fejlődnek. A petrezselymet elsősorban fűszernövényként ismerjük. Köztudott, hogy friss zöldjétől tavaszi íze lesz az ételnek. Gyökere és levelei nagy mennyiségű gyógyhatású illóolajat tartalmaznak. A gyökérből és a levélből együtt főzött tea a veseműködést serkenti és vizelethajtó hatású. (Óvatosan fogyasszuk, mert vesevérzést okozhat!) Jellegzetes illata és fanyar íze miatt likőrök ízesítésére is használják. Egy régi recept szerint belőle szíverősítő gyógybor is készíthető: 10 szál petrezselyemzöldet tegyünk bele egy liter jó borba, és adjunk hozzá egy-két evőkanál borecetet. Lassú tűzön 10 percig főzzük, majd keverjünk el benne 30 dkg mézet, és forraljuk fel újra. A bort szűrjük le és töltsük forrónk palackokba. Az üvegeket jól zárjuk le, és fogyasszuk egészséggel! Kertészet és Szőlészet van csávázva, ezért ügyeljünk arra, hogy ezt a megoldást csak akkor alkalmazzuk, ha gyermekek, háziállatok nem férhetnek hozzá! Az elpusztult rágcsálókat gyűjtsük össze, ássuk el úgy, hogy se a kutya, se a macska, se egyéb vad ne férhessen hozzá, mert ezeket elfogyasztva a kedvencek is elpusztulnak. Ügyeljünk továbbá arra is, hogy csak olyan helyen helyezzünk ki csalétket, ahol a madarak sem férhetnek hozzá. A megmaradt csalétket ássuk a talajba. A csalétek kihelyezésekor, ösz- szegyűjtésekor és az elpusztult állatok összeszedéséhez elengedhetetlen a gumikesztyű használata. A kertekben kintmaradt terményeket, fás szárú növényeket is veszélyeztetik a rágcsálók. A hóolvadás után talajon jól láthatók a mezei pocok hó alatti járatai. A lakott járatokba Redentin 75 vagy Arvalin csalétket kell kihelyezni, majd betaposni. Betaposás után 3-4 nappal meggyőződhetünk a védekezés hatékonyságáról. A kibontott járatokba helyezzünk ismételten rágcsálóirtó csalétket. Végezetül a növényvédős szakembernek és magángazdáknak egyaránt hasznos információ: megjelent a „Gyomirtó és termésszabályozó szerek használata” című könyv, melyben közérthető módon megtalálható a szántóföldi, szőlő, gyümölcsös, kertészeti, erdészeti, gyógynövény és nem mezőgazdasági területek gyomirtásához szükséges tudnivaló. A könyv üzletekbe nem kerül, csak a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomásokon szerezhető be. Érdeklődni lehet a 325-299-es telefonon Gara Sándornál. Czigány Csaba A kivi gazdag C-vitaminforrás A téli időszak gyümölskíná- latában lassan már nem számít ritkaságnak a kínai egres, vagy kivi (Actinidia sp.). Savany- kás-édes, zamatos termése gazdag vitaminforrás. C-vita- min-tartalma tízszerese)!) a narancsénak. Az értékes gyümölcs, a fügéhez hasonló, védett fekvésben nálunk is termeszthető. Ke- let-Ázsia mediterrán égövéről származik. Honosításával hazánkban a század eleje óta próbálkoznak. Kezdetben a nagy gyümölcsű, de fagyérzékeny, hosszú tenyészidejű Actinidia chinensist telepítették, amely kemény teleken időnként tövig visszafagyott. A mínusz 40 C-fokot is jól viselő, de apró gyümölcsű A. arguta és A. ko- limikta fajokkal alkotott hibridjei azonban a mi éghajlatunk alatt is teljesen télállóak. A gyümölcsök mérete a diónagyságútól a pulykatojás nagyságúig, fajtánként eltérő, érésük ideje is különböző. Az A. chinensis típusúak hosszú tenyészidejűek, termésük a fagyok előtt közvetlenül gyűjthető (több hetes utóérlelés után fogyasztható). Párás, hűvös helyen februárig eltartható. A gyümölcsök érését meleg helyen, almával együtt csomagolva gyorsíthatjuk (az alma érésekor felszabaduló etiléngáz hatására ugyanis a vele egy légtérben (egy zacskóban) lévő más gyümölcsök érése is felgyorsul). A kivi legfinomabb nyersen, de kiváló kompót, gyümölcssaláta vagy zselé is készíthető belőle. Fajtái általában kétlakiak (külön növényen fejlődnek a porzós és külön a termős virágok), ezért a hím- és nőivarú egyedeket vegyesen telepítsük, 1:1-1:5 arányban. Ismertek már önbeporzós típusok is, ezeknél már egyetlen növényről is szüretelhetünk termést. A kivi szélvédett, meleg fekvésben (de nem tűző napon) érzi jól magát. Laza, semleges vagy gyengén savanyú, tápanyagban gazdag, jó vízellátott- ságú és jó vízelvezetésű talajokon fejlődik szépen. A pangó vizet és a meszes talajt nem kedveli. Foszfor- és káliumigényes növény. A termésképzéshez felhasznált tápanyagokat rendszeres szervestrágyázással pótoljuk. ■Növekedése - fajtától függően - változó. A szőlőhöz hasonlóan, rendszeres metszéssel, növekedését szabályozhatjuk, a terméshozamát növelhetjük. Lombhullás után vagy korán tavasszal bújtatással, tavasszal, kihajtás előtt szedett hajtások dugványozásával, és a magon- cok oltásával szaporítható. Végleges helyükre tavasszal a két-, éves, edzett tövek telepíthetők. A fiatal növényeket még néhány évig fi téli fagyoktól takarással védjük. Termésre a harmadik évtől számíthatunk. A kivit dísznövényként is ültethetjük. Lombja nagy felületet befut. Illatos, szép virágait a levelek hónaljában kis csokrokban hozza. Virágzáskor illata a méheket tömegesen vonzza. Kertészet és Szőlészet
