Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)

1993-12-13 / 340. szám

1993. december 13., hétfő Közélet üj Dunántúli napló 7 Energia a Centrel rendszerből Ukrajna több milliárd dollár tartozást halmozott fel Oroszor­szággal szemben, aminek kö­vetkeztében Moszkva nem szál­lít több áramot Ukrajnának. Mindez külföldi hímek számí­tana, ha Magyarország nem ép­pen Ukrajnától vásárolta volna eddig a villamosenergiát. No­vember végétől azonban ez már csak múlt idő. Pillanatnyilag a közép-euró­pai Centrel-rendszerből jutunk villamosenergiához, amelyhez hazánkon kívül Lengyelország, Csehország, Szlovákia, vala­mint Németország keleti része csatlakozik. A távlati tervek szerint a Centrel országai, ha elkészülnek a lépéshez elen­gedhetetlen beruházások, csat­lakozni fognak az UCPTE-hez, az Egyesített Európai Villamos­energia Rendszerhez, Az UCPTE ugyanis a miénkhez képest sokkal megbízhatóbban, pontosabban működik. Előreláthatólag 1996-ban te­hetjük meg ezt a nagy lépést Európa felé. Az ipari tárcától kapott tájékoztatás szerint a háztartásokban, illetve az ipar­ban használt áram ára a forrás megváltozása miatt nem módo­sul. Ez persze nem zárja ki azt, hogy más okból 1996-ig az árak ne „igazodjanak” a piachoz ... Pécsi reklám­fotós siker A Magyar Reklámszövetség évenként hagyományosan meg­rendezésre kerülő reklám­fotó-pályázatán ismét pécsi si­kert született. A Magyar Rek­lámklubban a díjnyertes képek egyidejű bemutatása mellett ke­rült sor a díjak átadására. A rendkívül sokoldalú Tillai Ernő, városunk Ybl-díjas építésze és mesterfotósa most reklámfény­képészként mutatkozott be, első díjat nyerve hanglemezbontó terveivel. Az ünnepélyes eredményhir­detés során került átadásra a legeredményesebb reklámfotóst jutalmazó „Pécsi József' nívó- díj is, amelyet Patyi Árpád fo­tóművész vehetett át a zsűri el­nökétől. Az EU részt vesz az Expón Az Európai Unió brüsszeli bizottsága hivatalosan megerő­sítette: a 12 nyugat-európai or­szágot magába foglaló közösség részt vesz az 1996. évi magyar- országi világkiállításon - tájé­koztatta az MTI-t a Világkiállí­tási Programiroda. A közös be­mutatkozás nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a nyugat-eu­rópai országok külön nemzeti pavilont is berendezzenek a ’96-os világkiállításon. Kommentár nélkül Országjáró kereskedő meséli:- Sehol se olyan havas-gaz­dátlanok az utak, mint Bara­nyában. Minap is a fővárosból hazafelé Szekszárdig annyi ideig autóztam a hatoson, mint onnan Pécsig. Konkurenciaharc Vállalkozó barátom jól befű- tött ellenlábasainak, amikor fi­zetett hirdetésben adta tudtul, hogy az ő szakemberei lépést tartva a fejlődéssel újfent elvé­gezték az általa forgalmazott márkás termékek gyártóinál a készülékek üzembe helyezé­sére, garanciális és fizető javí­tására jogosító szaktanfolya­mot. Mit tett erre a konkurencia? Fizetett hirdetésben ők is eldi­csekedtek ezzel-azzal, hogy védjék a menthetőt és borsot Újra át kellene gondolni A bértarifa és az önkormányzatok A hosszan húzódó és sok vihart kavart közalkalmazotti bértáblázat elkészítése és elfogadtatása, majd gyakorlati alkalmazásának bevezetése sokáig váratott magára. A premier januárban lesz, az aktualitás viszont régi. Az érdekeltek többsége vegyes érzelmekkel terhes várako­zással tekint az új bérrendszer, a közalkalmazotti tör­vény megvalósítása elé. Mivel a sok érdekelt közül ta­lán leginkább a pedagógusok érzik saját bőrükön e tarifarend­szer hiányát, Pokomi Zoltánt, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjét kérdeztük, miként vélekedik az 1994. január 1-el alkalmazandó törvényről. Kétszintű béralku- Való igaz, hogy nagy küz­delem és sok vita előzte meg el­fogadását, főként ami az eredeti időpont megtartását illeti. Az is igazság, hogy a pedagógusok mintegy 70 százalékának ala­csonyabb a bére, mint amit a rendelkezés meghatároz.-Miben látják az új tarifa- rendszer előnyét?-Mindenek előtt áttekinthe­tőségében. Feketén-fehéren az iskolai végzettség és a munká­ban eltöltött idő dominál a bér­emelésnél. Ez feltétlenül erénye a rendszernek, hiszen csaknem mindenkinek magasabb lesz a bére ennek alapján. Tehát hosz- szú távon átláthatóbb, garantált béremelést biztosít. Ezen túl az ország különböző részében dol­gozók között kiegyenlíti a nagy aránytalanságokat.- Mit tartanak negatívum­nak?-Éppen azt, amit az előbb pozitívumként említettem. Ugyanis nem differenciál eléggé, vagyis gimnáziumi ta­nárt önkormányzati földmérőt, minisztériumi portást egy kalap alá vesz. Ebből a szempontból az egy-két diplomás pedagógu­sok és a szakoktatók kérdése je­lent különösen gondot. A mun­kavégzés minőségét nem veszi figyelembe ez a rendszer, tehát hosszú távon minőség-ellenes.- Miként gondolják a negatí­vumok kiküszöbölését?- Szeretnénk a kétszintű bé­ralkut megtartani, a bértarifa lenne az egyik szint, a másik az önkormányzattal történő meg­egyezés, arra vonatkozóan, hogy helyileg hogyan tudják kiegészíteni a bért. Ez csak a helyben megfogalmazott célok és a helyi munkaerőpiac hely­zetének figyelembe vételével történhet. A pedagógusokat nem lehet a munkaerőpiac helyzetéről kiszakítva nézni. Könnyen előfordulhat, hogy kikerülnek az oktatásból azok, akik másutt is kamatoztatni tudják tudásukat és ez a szakma leértékelődéséhez ve­zetne. A munkaerő piac mindig helyi jellegű és jelentőségű és az igények is ehhez igazodnak, ezért fontosak a helyi bértár­gyalások.-A közoktatás nálunk hova­tovább nem állami, hanem ön- kormányzati kompetencia.- Ez így van és a napi, ezzel kapcsolatos gondok is az ön- kormányzatokat terhelik. Most például az, vajon hogyan, mi­ként lesz meg a fedezete pénz­ügyileg a január 1-én beveze­tendő új közalkalmazotti bérta- rifarendszemek. Lehet, hogy néhol az önkormányzatok arra kényszerülnek, hogy szűkítsék a kört, melyet érint ez a béreme­lés, hiszen a kormány javaslata szerint 50 százaléknál nagyobb teher sújtja ezzel kapcsolatosan az önkormányzatokat. Arra is bíztatják a helyi önkormányza­tokat, hogy vegyenek fel OTP kölcsönt és a központi költség- vetés majd garantálja a visszafi­zetést. Mi ezzel nem tudunk egyetérteni, mert véleményünk szerint vállalható, reális terhe­ket kellene megfogalmazni az önkormányzatok számára. Több pénz kellene- Valójában hány munkavál­lalót érint az új rendelet?- Összesen 700 ezer munka- vállalót. Közülük 300 ezer dol­gozik a közoktatás területén. Az is komoly gondot okoz, hogy mikor a törvény tárgyalása el­kezdődött, akkor a minimálbér 8000 forint volt. Ezt a későbbi­ekben nem módosították a min­dennapi realitás szerint, pedig mindenképpen figyelembe kel­lene venni folyamatosan az inf­lációt. Újabb gond, hogy a köte­lező alapbért is nehezen tudják fizetni az önkormányzatok és akkor a különféle pótlékok még hátravannak. A vezetői pótlékra gondolok, vagy a 13. havi bérre, a kistelepüléseken dolgozók pótlékára. Számításaink szerint 20 milliárd forintra lenne szük­ség csak a kötelező pótlékok és a 13. havi bér kifizetésére. Az oktatásra szánt normatí­vákat csak az óvodáknál és a gimnáziumoknál növelik 2500 forinttal központilag. Ez nem elég! Az önkormányzatoknak ezt ki kell egészíteni, viszont a saját forrásainak nagy részét el­viszi az alapfinanszírozás és a különféle fenntartási költségek­ről még nem is szóltunk. Igaz: a kormány 900 millióról 2 milli- árdra növeli az önhibájukon kí­vül hátrányos helyzetű települé­sek számára juttatott pénzt köz­lekedésre, a közalkalmazotti törvénnyel kapcsolatos kiadá­sokra, orvosi ellátásra. Ezzel az intézkedéssel viszont megszű­nik az ottani önkormányzatok önállósága és ez a pénzösszeg is csak a legszélsőségesebb gon­dokat enyhíti, a működőképes­séget nem garantálja. Az volna ideális, ha az ön- kormányzati szövetségek, a kormány és a szakszervezetek érdemben tárgyalnának és sok témát még egyszer, újra átgon­dolnának. Ilyen például a sze­mélyi jövedelemadó kérdése, melynek megosztása csak a na­gyobb önkormányzatok gond­jait enyhítené, de van 2000 olyan település, ahol a jövede­lemadó egyáltalán nem számot­tevő. A normatívák szinten tar­tása is elfogadhatatlan, hiszen óvodai és gimnáziumi szinten ez csak 3,5 százalékos növeke­dést jelent. Igen lényeges, hogy a közalkalmazotti törvény mó­dosításánál a köz- és magánpi­aci szféra finanszírozását egyér­telműen el kell különíteni. Ha a határok elmosódnak, akkor a rendszer finanszírozhatatlanná válik. Leopold Györgyi Az iskolai végzettség és a pályán eltöltött idő határozza meg a pedagógusok béremelését Fotó: Läufer László A kormány nem tart téli vakációt Decemberi témák Ötvenegy kormányülés sze­repel a kabinet idei leltárában, vagyis az évvégi összegzés sze­rint mindössze egyetlen nyári hét telt el a miniszterek közös tanácskozása nélkül. Négy kormányzati összejövetel lesz még decemberben: a karácsonyi ünnepek előtt 23-án, szilveszter előtt pedig 30-án ülésezik a ka­binet. Melyek a legfontosabb té­mák? A decemberben megtár­gyalandó témák közül a társa­dalombiztosítás 1975. évi' II. törvényének módosítási javas­lata. Első olvasatban tekinti át a kabinet a környezet védelmé­ről szóló törvénytervezetet. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény mó­dosítása mellett a Magyaror­szág vízügyi politikájáról szóló előterjesztést, valamint a víz- gazdálkodásról rendelkező törvényjavaslat tervezetét is megvitatják a miniszterek. Szó lesz a helyi adókról szóló tör­vény módosításáról is. Rend­kívül fontos kérdésnek ígérke­zik a nem, vagy nehezen bizto­sítható kockázatok intézményi hátterének kialakításáról szóló előterjesztés, amely a mező- gazdaság működőképessége érdekében kerül a kormány asztalára. Tízezreket érint a mozgáskorlátozottak közleke­dési támogatásának rendszeré­ről szóló koncepció, s ezzel még nincs vége a decemberre szóló témáknak. Juhász Judit kormányszóvivő A NATO nem lehet „egyetlen és ideális végcél” Egy új NATO-elemzés meg­erősítette, hogy Oroszországgal továbbra is nagyhatalomként kell számolni,különösen akkor, amikor túljutott a kaotikus álla­potokon és kábultságából ma­gához tér. Szól az elemzés arról is, hogy Magyarország,Len­gyelország és Csehország is NATO-tagságért folyamo- dik.Budapest, Prága és Varsó egyrészt területi integritásának szavatolását keresi az új szövet­ségben, másrészt pedig egyfajta politikai biztosítékot remél a visszarendeződéssel szemben. A brüsszeli elemzők szerint a magyar politikai erők között olyanok is akadnak, melyek a területi revizió oldaláról közelí­tenek a NATO-csatlakozáshoz, abban a reményben, hogy Né­metország katonai befolyásának megerősödésével Nyugat-Eu- rópában új lehetőségek tárulnak fel számukra is. De az ilyen szélsőséges megnyilvánulások­tól függetlenül is a NATO-szakértők úgy látják, hogy Magyarország NATO csatlakozása, sőt annak puszta terve is gyanút ébreszt szom­szédainkban, különösen olyan körülmények között, amikor ők kirekesztve érzik magukat be­lőle. Példaként utalnak arra a moszkvai új katonai doktrínára, amely területi fenyegetettséget tételez fel a NATO és általában a nyugati szövetségesek részé­ről. Ezt Moszkvában többek kö­zött azzal támasztják alá, hogy a volt Varsói Szerződés tagálla­mainak zöme nem a Nyugattal szemben rendezkedik be véde­lemre, hanem keleti irányba vo­nultatja fel a véderejét. A friss brüsszeli elemzésből is kiolvasható, hogy a NATO jelenleg nem csak azért teljesiti Moszkva azon kívánságát hogy ne terjessze ki érdekszféráját Magyarországra és más keleti államokra, mert nem akar konf­liktust Oroszországgal és Uk­rajnával, hanem azért is, mert túlzottan kockázatosnak tartja a térséget. Nem kívánja „közös üggyé” tenni a Kelet-Kö- zép-Európában tapasztalható etnikai, vallási konfliktusokat, - jegyzik meg a térségünket fi­gyelemmel kísérő nyugati kato­napolitikai elemzők. Az is hoz­zátartozik a képhez - folytatják - hogy a nyugati szövetségi rendszerek, köztük a NATO is, keresik új helyüket a gyorsan változó világban. Többek kö­zött ezért is óvják a budapesti kormányt attól, hogy olyasmit várjon a NATO-tól, amire az nem képes. Ne tekintsék a NATO-t „egyetlen és ideális végcélnak” - Írták a tanulmány szerzői. A kutak már tiszták Nyáron nagy felzúdulást kel­tett a háztartási tüzelőolaj vásár­lásának megszigorítása. A ren­delet „ellensúlyozására” azon­nal megindult a színezett gáz­olaj szőkítése, amelynek jó né­hány hazai és külföldi személy- gépkocsi, teherautó és busz látta kárát. Az események külföldi visszhangjának is nagy szerepe volt abban, hogy a kormányzat gyors intézkedésre szánta el magát. November végére sike­rült elérni, hogy az ellenőrzött kutaknál kizárólag tiszta ben­zint mérjenek! - jelentette ki Szűcs György, az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium he­lyettes államtitkára. Ez nem azt jelenti, hogy az országban nincs több veszélyes, szőkített HTO. Szálkák törjenek az őket bosszantó vál­lalkozó orra alá. Filmszakadás Együtt várjuk a buszt régi-régi cimborámmal, akit vi­lágéletemben irigyeltem vidám alaptermészetéért. Most is mo­solyog, amint meséli, hogy vagy két hónapja beállt nála a filmszakadás. Óhatatlanul arra gondolok, annyira berúgott, hogy eszméletét vesztette. Már rá is kérdeznék, amikor kérdés nélkül elmeséli: lakásán hogyan kapott szívinfarktust, s csak arra emlékszik, hogy beállt nála a filmszakadás, azaz elvesztette az eszméletét. Rá egy hétre eszmélt az intenzív osztályon mindenféle belőle kivezetett műszer társaságában, s az orvos közölte vele, hogy a közben a második súlyos infarktuson is átesett. Mázlista, kétszer jött, ponto­sabban fogalmazva, kétszer hozták vissza a halálból.-Szerencsére gyors és sike­res volt az életmentés, így az agyam se károsodott. Már mo­zoghatok, sőt, többet is moz­gok, mint amit az orvosok javal­lottak - mondja s szemében csi­bészes mosoly bujkál. Az egyhetes filmszakadásról nincs semmiféle emlékképe, olyan hirtelen jött az egész. Fel­épült, s ugyanúgy mosolyog, mint ahogy először, s azóta is mindig, találkozásunk alkalmá­val. Csak mint ha bölcsebbé vált volna ... Buszos kaland Ismerősöm meséli busz-ka­landját:-A hering-járaton épp hogy felfértem a hátsó lépcsőre. A következő megállóban leszáll­tam, hogy utat engedjek a le­szállóknak, s örültem, hogy már nincs az az egymást préselő tö­meg. Az újabb megálló előtt fia­talember kérte, jelezzünk, s te­gyük lehetővé, hogy a festmé­nyével le tudjon szállni. Megint leléptünk néhányan, s amíg a fickó kiszabadította a képet, a busz ajtaja becsukódott, a jár­gány elindult. Ő fent, mi meg lent maradtunk. Azt hallotta volna, hogy miket mondtak a buszsofőrre a hopponmaradtak! Én nem szidtam, azzal nem mentem volna semmire. Nézze, a vezető vagy nem vette észre, hogy a leghátsó ajtónál mi zaj­lik, vagy nem érdekelte, s azért zárta be az ajtót és indított. Ha rá tudnám bizonyítani a szándé­kosságot, akkor se szólnék. Neki is lehet rossz napja a ha­vas-jeges utakon araszoló he- ring-járat vezetőjeként. Külön­ben sem irigylem őket, s pláne most, a téli utakon. Biztosítási kötvény A panaszos örült, hogy a te- leautó üres helyére még befért, így gyorsan kijuthatott lányáék- hoz Németországba, az meg egyenesen bizalommal töltötte el, hogy a vezető az ő nevére is megkötötte az utasbiztosítást. Mert, ki tudja, mi jöhet közbe a hosszú úton! Hazaérkezését kö­vető három hónap múltán meg is kapta biztosítási kötvényét a biztosító cégtől.- Szerencsére nem történt ve­lünk semmi az úton - meséli a panaszos hölgy. - Ki tudja, ha bármi előfordul, mire megyünk kint a kötvény nélkül? Külön­ben is, mit ér az a kötvény há­rom hónappal a visszaérkezé­sünk után? Alapítvány-csali-Már az embert a vonaton sem hagyják szunyókálni! - fa­kad ki a panaszos. - Legutóbb a fővárosból hazafelé tartó vona­ton felébresztett egy idegen férfi, igazolta magát, hogy en­nek és ennek a gyermek-alapít­ványnak az embere és felaján­lotta, hogy most száz helyett öt­ven forintért vehetek nála az alapítványt támogatandó öt téli témájú rajzos levelezőlapot. Vettem. Csak később bontottam ki a csomagot, melyben az ígért öt helyett csak négy lap volt, abból is két egyforma, hokizót ábrázol, ami se nem téli táj, se nem karácsonyi üdvözlésre való. Azóta vagy elzavarok mindenféle ügynököt. B. Murányi László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom