Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)
1993-12-02 / 329. szám
1993. december 2., csütörtök A mai nap uj Dunántúli napló 3 Küldje a Kiadónak Tegnapi számunkban jeleztük, hogy azok az előfizetőink, akiket december 5-ig nem keres fel az Új Dunántúli Napló januártól történő előfizetése miatt a kézbesítőnk, lapunkat megrendelhetik az újságban közzétett megrendelőlapon is. Kérjük, hogy a megrendelőlapot kitöltés után vágják ki és zárt borítékban bélyeg felragasztása nélkül küldjék meg címünkre: Új Dunántúli Napló Kiadóhivatala ^ 7623 Pécs, Rákóczi út 34. IÍIEG3EÍ1DELŐLAP Megrendelem az Új Dunántúli Naplót és kérem, hogy 1994. január 1-jétöl az alábbi címre kézbesítsék: Név:................................................................ Lakcím (irányítószámmal):.................................................................. Vállalom, hogy az előfizetési díjat 1. A kiadó kézbesítőjének készpénzben adom át számla ellenében □ 2. Az OTP Rt-nél vagy egyéb, és pedig..................................................... pénzintézetnél vezetett folyószámlámról átutalással egyenlítem ki [Hl a./ a pénzintézet felé az új megbízást átadom a kiadó kézbesítőjének CZ] Az alábbi időszakra kívánok rendszeresen előfizetni: 1 hónapra I I (375 Ft) | ___| fé lévre I I (2250 Ft) I___I 2 hónapra I I (750 Ft) |___I eg y évre I I (4140 Ft) I I negyedévre I I (1125 Ft) |____| Tu domásul veszem, hogy a díjfizetés elmaradása az előfizetés automatikus megszüntetését vonja maga után. Az előfizetési díj kiegyenlítése érdekében (a pénzintézeti megbízás kitöltése végett) a kiadó kézbesítője az alábbi időpontokban keressen fel: december hó 6-10 között □ de. □ du. □ december hó 10-15 között □ de. □ du. □ december hó 15-20 között □ de. □ du. □ december hó ............ 1993. ... 20-30 között ...........hó □ de . . nap □ du. n aláírás Előfizetőink kérdezték Folytatjuk a saját tévesztésünkre történő átállással kapcsolatos tájékoztatónkat az előfizetők kérdéseire. Milyen a vidéki - kistelepülések — előfizetők reagálása az új terjesztési koncepcióra? Lapunkban több napon keresztül foglalkoztunk a január 1-jétől bevezetésre kerülő új terjesztési rendszer előfizetőit érintő vonatkozásairól: ennek ellenére néhány területen fenntartással fogadták a leírtakat. Mindezt tetézte a kistelepüléseken az előfizetők bizalmát élvező postások reagálása. Arról van szó, hogy figyelmeztették az előfizetők egy részét, hogy ne rendeljék meg az Új Dunántúli Naplót, inkább fizessenek elő az országos lapokra, mert azokat a jövőben is ők kézbesítik. Ezen települések között van pl.: Magyarmecske, Beremend, Drávapalkonya, Lánycsók, Kővágószőlős, Szentlőrinc... Lapunk következő számaiban is felsoroljuk azokat a településeket, amelyek az ottlakók érdekeit legjobban szolgáló hírforrás terjesztését nehezítik. Azt azonban ismerni kell az előfizetőknek, hogy az országos lapokban nem olvashatnak naponta cikket, írást a megye életéről, a megyén belüli kistelepülések gondjairól, problémáiról és sikereiről, arról nem is beszélve, hogy az országos lapok előfizetési díja magasabb, mint a megyei lapé, ami havi szinten is több száz forint többletköltséget jelent számukra. Azt is tudniok kell ezeknek az előfizetőknek, hogy az országos lapok délelőtt 10 óráig nem jutnak el minden előfizetőhöz, sőt bizonyos időszakokban csak a délutáni órákban kézbesítik az országos lapokat. Még egyszer megismételjük, lap-áremelkedés nem lesz az Új Dunántúli Naplónál jövő év január 1-jétől! Az előfizetők kedvezményt kapnak attól függően, hogy milyen időszakra fizetnek elő. Új Dunántúli Napló Szerkesztősége és Kiadóhivatala Egy izgalmas pillanat Bubuk Róbert felvétele Zenei műveltségi vetélkedő A pécsi ANK Művészeti Iskolája volt a házigazdája a megye zeneiskolái számára rendezett Kodály Zoltán Zeneműveltségi Vetélkedőnek, mely hétfőn zajlott. A versenyt két korcsoportnak hirdették: általános- és középiskolás diákoknak. A vetélkedőre érkeztek a rossz útviszonyok ellenére Pécsváradról, Szigetvárról, Sásdról, Mohácsról, Siklósról, Komlóról, Szentlőrincről a 3-3 tagú csapatok, alamint a pécsi Liszt Ferenc Zeneiskolából és az ANK Művészeti Iskolájából. A 12 általános iskolás csapat versenye életrajzi adatokkal kezdődött, majd Kodály művek felismerésével folytatódott. A 3 tagú zsűri egyik tagja, dr. Várnai Ferenc, a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet vezető szaktanácsadója állította össze a kérdéseket és vezette a vetélkedőt. A zsűri elnöke Gönczy László, a Janus Pannonius Tudomány Egyetem BTK zenei tanszékének tanára volt, a harmadik zsűritag Nagy Sándomé nyugdíjas zeneiskolai igazgató. Ezután következtek az élőzenei produkciók. Kodály gyűjtötte népdalok éneklése majd Kodály művek hangszeren való megszólaltatása. 1. helyezett lett a pécsi Liszt F. Zeneiskola 2. csapata holtversenyben. Felkészítő tanár: Denke Mária. 2. helyezett a pécsváradi Zeneiskola csapata, felkészítő tanár: Szabó Hedvig, 3. helyezett: az ANK Művészeti Iskolájának csapata, felkészítő tanár: Gergely Enikő. Ezután kezdődött a gimnazista korosztály vetélkedése. Csak két csapat indult, amely alátámasztja a zsűri elnökének véleményét, miszerint, akik elhagyják az általános iskolát, szakítanak a zeneiskolai tanulmányaikkal is. Ezt a versenyt a mohácsi zeneiskola csapata nyerte. Felkészítő tanár: Ribli Péterné. Papné Czina Györgyi igazgatóhelyettes Felvételünkön balról: Német Balázs, az Angol-amerikai kultúráért alapítvány kuratóriumi titkára, dr. Bognár József, a JPTE angol tanszékének docense és George Cushing londoni egyetemi tanár Fotó: Löffler Gábor A magyar irodalom a politikának elkötelezett Beszélgetés George Cushing londoni egyetemi tanárral A pécsi Ifjúsági Házban kedden megalakult az English-Speaking Union of Hungary, azaz Angolul Beszélők Világszövetsége magyar tagozatának pécsi szervezete. A londoni központtal működő nemzetközi szervezet, melynek védnöke az angol királynő, idén ünnepelte fennállásának 75. évfordulóját. A társadalmi szervezetként társasági formában működő magyar szervezet három évvel ezelőtt alakult meg Budapesten. Barabás Miklós, a magyar tagozat képviselője külön is hangsúlyozta; ez nem nyelviskola, hanem különféle angol nyelvű programok, versenyek, pályázatok rendezése, angliai látogatások, kapcsolatok szervezése, kiadványok cseréje a fő céljuk. Ennek is köszönhető, hogy sorra létesülnek helyi tagcsoportjai más városokban, így Pécsen is. Német Balázs, az Angol-amerikai kultúráért alapítvány kuratóriumi titkára szerint, már a Mária utca 9-ben létesítendő nemzetközi angol centrum létrejötte előtt szükségessé vált az Angolul beszélők világ- szövetsége pécsi tagozatának megalakítása. Azért is fontos ez, hogy az angolul beszélők tudjanak egymásról, barátságok, kapcsolatok szövődhessenek. Intézményi keretet jelent arra, hogy iskolák, egyetemek, felnőttek és diákok olyan programokat alakíthassanak ki, amilyenre igényük van. A belépés egyetlen feltétele; az angol nyelv szeretete. Egyelőre az Ifjúsági Házban szervezik rendezvényeiket, majd a Nemzetközi Angol-Amerikai Központ megnyitása után ez átkerül oda, és folyamatosan tovább él. Az első, megalakuló rendezvény exkluziív vendége George Cushing, a London Egyetem Szláv és Kelet-európai Tanulmányok Intézete nyugalmazott igazgatója volt, aki hétfőn vette át Göncz Árpád köztársasági elnöktől a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést a magyar irodalom és kultúra angliai megismertetése és népszerűsítése érdekében végzett több évtizedes munkássága elismeréseként. Cushing úr interjút adott az Új Dunántúli Napló számára.- Profeszor Úr, Ön kiválóan beszél magyarul, hiszen 1947-49-ig Eötvös kollégista volt Budapesten. Hogy került oda ?- Én klasszika filológus voltam Cambridge-ben,aztán jött a háború. Katonaként Angliában magyarul tanultam a hadseregben.1947-ben végeztem Cambridge-ben, és a londoni egyetem írt nekem: magyar ösztöndíjat kaptam, mert a terv az volt, hogy olyan angolok tanítsák a kelet-európai nyelveket, akik az illető országban sajátították el. Budapesten egyetemi előadásokat hallgattam, és angol lektorként (működtem a kollégiumban. j-Hogyan ért véget az ösztöndíj?- 1949 szeptemberében behívtak, a Külföldieket Ellenőrző Országos Központba, és egy papírt adtak, hogy 72 órán belül el kell hagynom az országot, így visszamentem a londoni egyetemre, és ott tanítottam, majdnem negyven évig magyar nyelvet és irodalmat, sőt kezdetben történelmet is.-Akkor tehát megvalósult a cél: magyar nyelvet és irodalmat tanított hazájában.- Nagyon nehéz volt, mert az egészet kellett tanítanom a Halotti Beszédtől máig. Közben persze fordítottam: Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Kaffka Margit, Illyés Gyula műveit. Volt egy enciklopédia, amiben én csináltam a régi magyar irodalmat a Halotti Beszédtől Kazinczyig. Tanulmányt írtam Vitkovics Mihályról, Kaffka Margitról, mert úgy vélem, nem szabad csak egy korszaknál maradni, mindennel kell foglalkozni, és engem minden érdekel. Járt-e már Pécsett?-Hát persze. Diákként csak egyszer. Akkor még villamosok voltak. Legutóbb hat éve, az akkori pedagógiai főiskolán, ami most egyetem. Jól emlékszem a városra, a régi Nádor Szállodára. A kollégiumi időszak után először csak 1962-ben jöhettem Magyarországra, mert 1956 után mintegy 45o magyar diákot helyeztem el az angol egyetemeken - melyek között először éppen e cél megvalósítása érdekében tapasztaltam összefogást -, s így Magyarországon sokáig persona non grata voltam.-Most az Ifjúsági Házban tartott előadásában ritkaság- számbamenő könyvekre támaszkodva azt mutatta be, hogyan, mikortól fedezték fel és milyennek látták az angolok a Dunántúlt.- Amikor előadást kértek tőlem, azt gondoltam, legyen valami olyan a témám, ami újdonság a pécsieknek. Csak a XIX.századtól kezdődött az angolok érdeklődése a Dunántúl iránt. Az első könyvet, amelyre támaszkodtam, egy híres orvos, Richard Bright írta, 1818-ban ő a bécsi kongresz- szuson találkozott Festesics György fiával, így került Keszthelyre. A második John Paget műve: Hungary and Transylvania (1839). Ő hatalmas könyvet írt Magyarországról és Erdélyről, letelepedett Erdélyben, magyar állampolgár lett, ott is halt meg. A harmadik mű szerzője csak valószínűsíthető - Mrs. Byme(?) 1869-től egy utazás kalandjait írja le a szerző.- Professzor Úr néhány nappal ezelőtt előadást tartott Budapesten a „Feltáratlan értékek a magyar irodalomban” című konferenciáján. Ön szerint milyennek kéne lennie a jó irodalomkritikának?- Arról könyvet lehetne írni. A nagy probléma mindig az Magyarországon, és nemcsak Magyarországon,hogy a magyar irodalom elkötelezett, nemzeti irodalom. Angliában nem létezik nemzeti irodalom, a fogalom sem létezik. A magyar irodalom Kazinczy óta a politikának elkötelezett. Mindig van egy nemzeti ügy, s ez nagyon nehezíti az irodalom helyzetét. Nálunk nem így van, s ez nagy különbség, a kritika csak esztétikai dolgokkal foglalkozik. Hogy mit mond T.S. Eliot a nemzetnek, ezt nálunk senki sem kérdezi. Sallai Éva Sok szerencsét, magyar ipar Kikaparta az Astrát Vonattal érkezett, de vadonatúj, Szentgotthárdon készült Opel Astrával tért haza kedden Budapestről a pécsi Csonka János. Előzmény: nemrégiben vásárolt egy Géniusz elnevezésű kaparós sorsjegyet, ám akkor nem pártolt mellé Fortuna asszony. Később azonban - a Szerencsejáték Rt. már hagyományos kiegészítő játékaként - egy újabb sorsoláson övé lett az 1 300 000 Ft-ot érő gépkocsi. A Szerencsejáték Rt. Csalogány utcai székházának parkolójában Kemény Nándor vezérigazgató adta át Csonka Jánosnak az Astra indítókulcsát. A cég első számú vezetője itt elmondta: 1993-ban már összesen 50 Opel Astrát sorsoltak ki a Géniusz és a Korona kaparós sorsjegy vigaszdíjaiként, mégpedig egy fontos döntés alapján. A magyar autóipar támogatásaként a SzRt. úgy döntött, hogy 1993-tól csakis itthon gyártott gépkocsit juttat nyereményként a magyar játékosoknak. Az év utolsó hónapjában még 20 Opel Astrát sorsolnak ki és a lóversenyen - a megmaradt nyereményösszeg terhére - ugyancsak Magyarországon készült Suzuki gépkocsik kerülhetnek új tulajdonosaikhoz. S még egy fontos misszió: minden átadott gépkocsi katalizátoros kivitelű és természetesen extra kellékekkel felszerelt. i
