Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)
1993-12-09 / 336. szám
1993. december 9:, csütörtök Városaink uj Dunántúli napló 9 Pécsi körkép Waterlooink „Azon különös viszolgáson kívül, a' mit magamban az iránt érzettem, hogy szerencsétlenségemet az új világ-részben hurc- zoljamföl 's alá...” - írta Napoleon Szent Ilona-i életrajzában a Waterlooi csata után ötletként felmerült szökéséről Amerikába. E mondatnak köszönhetjük nyelvünk egy új szavát. A nyelvtudós Fábián Gábor ültette át magyarra a napóleoni életrajzot még 1829-ben, s ebben a fordításban szerepel először a „viszolygás” szó. Még szerencse, mert most törhetném a fejem megfelelő kifejezést keresve arra az érzésre, ami a Pécsi Közgyűlés mai ülésének napirendjét olvasva kerített hatalmába. Viszolyoghatnék persze attól is, hogy immár harmadik fordulóban lesz „alkalmam” követni azt a körkörös vitát, ami a Városháza földszintjén lévő üzlet- helyiségek hasznosítására kiírt pályázatok elbírálásáról folyik, de már szinte kíváncsi vagyok: lehet-e és mivel ezt a tragikomikus színezetű döntésképtelenséget tovább tupírozni. Megalapozott lehetne a viszolygást közömbösítő fásult beletörődést érezni és emlegetni három másik visszaköszönő témával kapcsolatban, ám ezek nem a közgyűlés által indukáltak és felbukkanásuk szinte szabályosan periodikus. Elérkezik az év vége és máris különböző szolgáltató vállalatok díjemelési kérelmei szállják meg a közgyűlési napirendet. Tán mondani sem kell, hogy a tarifameghatározás terhes hatáskörétől a képviselők is viszo- lyognak. Aztán túltéve magukat a viszolygáson, futnak néhány tiszteletkört a kérelmek körül, esetleg lefaragnak belőlük valamicskét, majd végül - mi mást tehetnek - beadják a derekukat. Méltányolják a kérelmek gazdasági indokoltságát, a szolgáltató cégek költségeinek növekedését, amit másféle áremelkedések idéztek elő. Most éppen a kéményseprőipari szolgáltatás díjának mintegy 40 százalékos, a PÉTÁV szolgáltatásai díjának átlagosan 11,2 százalékos és a helyi tömegközlekedés díjának globálisan 20 százalékos emeléséről lesz szó. Csak az utóbbira egy példát: a buszmenetjegy 27-ről 35 forintra növekedne, illetve feltehetőleg növekszik is. Mivel évről évre ismétlődik, mondhatnánk erre azt is, amit a szellemeskedő Talleyrand Napóleon halálhíréről: „Ez már nem esemény, csak egy napihír”. De hát neki sem volt igaza ebben. A családok mind nagyobb többsége számára a díjemelések egyre komorabb események, újabb és újabb Vatter- look. S nincs hova benyújtaniuk a bevételnövelési kérelmüket azzal az indoklással, hogy az áremelések működőképességüket aláásták, s már sem „nyereségre”, sem fejlesztésekre nem futja. Ha már majd a kifizetésekre se telik, akkor folyamodhatnak szociális segélyért. De ez már nem lesz napihír sem, ahogy az egy menetrendszerű tarifaemelés, hanem csak egy viszolyog- tató statisztikai adat azokról, akik szerencsétlenségüket föl 's alá hurcolják. Dunai Imre Napirenden a város oktatáspolitikai koncepciója A mai folytatólagos ülésén tárgyalja Pécs Közgyűlése az önkormányzat oktatáspolitikai koncepcióját. A negyven oldalas tervezet a következő alapelvből bontakozik ki: minden gyermeknek, fiatalnak joga , hogy hozzájusson a neki megfelelő intézményes neveléshez-okta- táshoz. Az önkormányzat által fenntartott intézményeknek a lehető legszélesebb választékot kell nyújtaniuk e jog érvényesítéséhez. Az önkormányzati intézményekben szigorúan érvényesíteni kell a világnézeti és pártpolitikai semlegesség, illetőleg az esélyegyenlőség és a szolidaritás elvét. A koncepció-tervezet mindezen túl az oktatásügy prioritását hangsúlyozza. Ennek indokai közt szerepel, hogy az oktatási rendszer lehető legjobb színvonalú működése jelentős politikai stabilizációs tényező. A felnövekvő korosztályok minél hosszabb ideig - lehetőleg 18-19 éves korig - tartó hatékony iskoláztatása lényegesen enyhítheti a pályakezdők munkanélküliségéből származó feszültségeket. Az iskolázottsági és képzettségi szint emelése szinte az egyetlen olyan erőforrás, ami a várospolitika szintjén viszonylag biztonsággal tervezhető és fejleszthető. A tervezet szerint ezért minimális követelés, hogy az elkövetkezendő években - a tanulói létszám csökkenésének időszakában - az oktatásügyi ráfordítások reálértéke ne csökkenjen. Az önkormányzati oktatáspolitikának a valós esélyegyenlőségen alapuló, az intézményfenntartó jellegétől független, szektorsemlegesen finanszírozott oktatási rendszer kialakulását kell erősítenie a valós és felmért társadalmi igények szerint. Az elkövetkező 4-5 évben azonban fennmarad és fenntartandó az ön- kormányzati intézmények túlsúlya az óvodai ellátás, a 16 éves korig terjedő iskolázás, illetve a gimnázium esetében. Az elemzések szerint Pécsett a 8+4, illetve a szakképzés területén a 8+3 ( 8+4 vagy 8+5) évfolyamos iskolaszerkezet működőképesnek bizonyult. Radikális átalakítását továbbra sem indokolják az igények. Más iskolaszerkezet csak az előbbi kiegészítéseként, az oktatás sokszínűsége érdekében jöhet létre. A 16 éves korig tartó tankötelezettség általánossá tétele új követelményként jelentkezik. A város iskolarendszere ebben az évtizedben még jelentősebb bővítés nélkül is képes megfelelni az új helyzetnek. A tíz évfolyamos általános képzésből fakadó problémák nem érintik azokat, akik középiskolában tanulnak tovább. A szakmunkás iskolai és szakiskolai képzésbe belépők számára mindkét lehetséges utat egyenértékű megoldásként nyitva hagyja a koncepció-tervezet: vagy a szakmunkásképző, illetve szakiskolák vállalják az általános képzés 9. és 10 évfolyamait és az alapvizsgára való felkészítést, vagy az általános iskolák alakítják ki ugyanezt. A döntések az adott iskolák feltételeitől függnek. A tervezet elemzését summázva sem az óvodai ellátás, sem az általános és gimnázium oktatás terén nincs szükség mennyiségi fejlesztésekre. A jelenlegi szintet, az alapvető mutatókat kell stabilizálni és a hangsúlyt a szakmai-pedagógiai fejlesztésekre kell helyezni. A szakképzés területén az átépítés és átrendezés metódusát kell kidolgozni a munkaerő- piac igényeire tekintettel. A szakképzésnek egyre inkább széles alapú általános képzésre kell épülnie. Előtérbe kerül a komplex szakképző iskolák fokozatos kifejlesztése. D. I. Hajdan kisboltok sora volt a városháza földszintjén A / Az Állami Áruháztól a nagy kérdőjelig Mi lesz a földszinti üzlethelyiségekkel? Attól a pillanattól kezdve - és ez elég régen volt már! -, amikor először felvetődött, hogy végre Pécsett is, az országban sokadikként, megépül az új Centrum Áruház, megoldandó kérdésként merült fel: .. .és mi legyen a régivel, ott a városháza földszintjén? A század első évtizedében épült harmadik pécsi városháza földszintjére annak idején apró üzletek sora került, amelyek remekül színesítették a város főterét, s a Király utcát, amíg azután a 40-es évek végén vége- szakadt ennek, és - hipp-hopp - egybeolvadtak az apró üzletek, megszületett valami új, amit úgy hívtak, hogy Állami Áruház. Gondolom, nagyon sokan ellenérzéssel fogadták az újítást, de legalább annyian - ha nem többen - a nagyvárosi fejlődés zálogát látták benne. (Persze volt a hamis nagyváros-képnek egy másik eleme is: a túloldalon, a mai IBUSZ-sar- kon volt Népbüfé.) Nos, amikor kiderült, hogy a valódi nagyvárossá izmosodott Pécs harmadik nagyáruháza lesz az új Centrum (ki gondolt volna akkor még a Mecsek Aruház mai nagy válságára?) valahol másutt - igen erősen élt még akkor a Búza (akkor még Irányi Dániel) térre telepítés gondolata, hát akkor erősödött meg a bevezetőben már megfogalmazódott kérdés: az időtájt (és még sokáig) úgy tűnt: itt marad a Centrum egy kifejezetten exkluzív jellegű áruházként, amely célra sokkal jobban meg is felelt volna az általános áruháznak nem igazán jó helyiség. Egyébként ezért is érthetetlen volt, miért húzódott oly sokáig az új Centrum építésének az ügye. Lehet, hogy nem volt elég erőszakos a városi vezetés? No de mindegy! Az új Centrum elkészült, a régiről - függelékeiről - le is mondtak. Azóta a városháza földszintjén lévő terjedelmes üzlethelyiség ilyen-olyan átmeneti célra hasznosul, most pl. kiskereskedők karácsonyi vásárának ad helyt. Ez persze nem jelentheti a végleges hasznosítás megoldását. Most jött el ennek az ideje. (Itt azért emlékeztetnénk arra, hogy még a tanácsi időkben felmerült: vissza kellene állítani a régi kis üzletek rendjét. Aminek viszont kétségkívül ellent mondott az árúháznak a városháza nagy felújítása után végrehajtott költséges portálfelújítása.) Most tehát itt van újra a kérdés, amivel pályázat formájában már foglalkozott az önkormányzati képviselőtestület is. Legutóbb a témát a testület elé teijesztő Gazdasági és Vállalkozási Bizottság tárgyilagosan megállapította: „A pályázatok közül igazán egyik sem tekinthető olyannak - funkcióját mérlegelve -, ami egy, a Városháza alatt lévő üres üzlethelyiség hasznosítását a hosszú távon a város érdekét szolgálná”, s ajánlja, hogy a helyiség egy részét városi kiállító teremként kellene hasznosítani. (Aminek a hiányát egyébként már nagyon régóta érzi is a város, ám a megoldása iránti igény ismételten anélkül merült fel, hogy a megvalósításra komoly lépések történtek volna.) A végső döntés ugyan már érFotó: Löffler Gábor lelődik - lehet, hogy a PMSC Fordán Kft lesz a boldog bérlő? - egy meghatározó jelentőségű dologról azonban nem illenék megfeledkezni: a hatalmas kirakatrendszerről. A város kellős közepén egyszerűen elképzelhetetlen, hogy ez ne éledjen újjá, mégpedig úgy, hogy szerves kapcsolatban él a hátterével. Más szóval: semmiesetre sem lehetne itt fantom-kirakatokat elképzelni. A legcélravezetőbb természetesen a közel évszázados hagyomány folytatása, vagyis a kereskedelmi célú hasznosítás lenne, amire pedig manapság talán nincs megfelelő ajánlat. Megfontolandó tehát: be szabad-e csapni véglegesen az ajtót egy ilyen - esetleg 5-10 év múlva jelentkező lehetőség előtt? Hársfai István Városvédő őrjárat Struccpolitikával, vagyis azzal, hogy egy „szégyenfoltra” annak megszüntetése helyett inkább nem tekintenek az illetékesek, még nem oldódik meg a probléma, hiszen az közterületen van, továbbra is szembeötlő, nap mint nap sokan látják. Csak a felelősöknek nem bántja a szemét. így van ez a Kereskedők Háza udvarával is. Számtalan cikk szóvá tette már az itt uralkodó áldatlan állapotot, de minden maradt a régiben. Fotóink is ezen a területen készültek. Igen ám, de a felelősöknek most hirtelen „szövetségesévé” szegődött az elmúlt hetek hava, amely több hullámban beterítette a buckákat és eltüntette a mulasztás nyomait. De egyszer minden hó elolvad ... Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, Dr. Vargha Dezső Aki másnak... Ha eddig nem tudtuk volna, mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy a Város- gondnokságnak nincs anyagi ereje ahhoz, hogy minden utcát „hómentesítsen”. Még a történelmi belváros területén sem, ahol pedig számos olyan hivatal, intézmény van, ahova sokan járnak, s leginkább gyalog. S köztük sok idős ember és kisgyerek. Számukra a hóbuckás utcák és járdák különösen veszélyesek: a feltakarítatlan helyeken a napközben esetleg megolvadt a hó éjjel ráfagy az aszfaltra, s reggelre jég- barázdás korcsolyapályává válik az egész. Az a most igazán szó szerint értendő elv, hogy mindenki söpörjön a maga portája előtt, sajnos nem igazán érvényesül a gyakorlatban. Pedig könnyen meglehet, hogy ki miben vétkezett, abban bűnhődik: vagyis, aki a saját járdarészét nem takarította, egy másik letakarítat- lan járda „áldozata" lesz. Vagy a sajátjáé. Dr. Vargha Dezső Közmeghallgatás ’ Pécs Közgyűlése ma 15 órától 18 óráig közmeghallgatást tart a Városháza nagytermében. A közmeghallgatás témája: Pécs közműellátottságának helyzete. A közmeghallgatáson a város állandó lakosai, a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdéseket tehetnek fel vagy közérdekű javaslatokkal élhetnek. A önkormányzati testület tagjai várják a város érdeklődő állampolgárait. Mindenki karácsonyfája A karácsony előtti hangulat jelképeként már fenyőgirlandok díszítik a Király utcát és az Ir- galmasok utcáját. A mindenki karácsonyfája december 16-tól 30-ig áll majd a Széchenyi téren. A 16 méter magas fát a Városgondnokság az Árpád-tetői erdészettől szerzi be. Közvilágítás A lakosság kérésére a Város- gondnokság a Sziklás dűlőbe, az Úttörő és a Márton utcába egy-egy közvilágítási lámpa felszerelését rendelte meg a DÉDÁSZ Rt-től. Vizes munkák A Pécsi Vízmű csatorna- üzeme megkezdte a Bihari János utcai csapadékcsatorna főgyűjtőjének tisztítását. A munka két hétig tart. Az Építők és az Ifjúság útján kijavították a víznyelőket. A Pécsi Vízmű építési üzeme helyreállította a Mandulás-Camping vízvezetékét, amely két közkutat lát el a Székely Bertalan, illetve a Hunyadi út felső szakaszán.
