Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)
1993-12-09 / 336. szám
1993. december 9., csütörtök üj Dunántúli napló 7 Közélet Futás az egészségért Löffler Gábor felvétele Fő az egészség - a pártok számára is Hány évvel számolhatunk? A legfrissebb nemzetközi jelentések szerint a születéskor várható élettartam a fejlett országokban átlagosan 74 év, ezzel szemben nálunk a férfiaknál 64,5 év, a nőknél 73 év. Az okok ismertek: a helytelen életmód, a zsíros táplálkozás, a túlzott alkoholfogyasztás, a cigarettázás és a szennyezett környezet. Húsz kérdés - húsz felelet 4. Az új lakástörvényről? Több százezer állampolgárt érint az 1994 január elsejével hatályba lépő új lakás- és helyiség törvény. Mennyi lakbért fogunk fizetni? Kik vásárolhatják meg a lakásukat, és kik nem? Mi lesz a jó és a rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználókkal? Kik folytathatják a lakásbérleti jogviszonyt? Összeállításunkban ilyen és hasonló kérdésekre adunk választ - a paragrafusok segítségével. Kiérdemelt felelősség Európának nincs tűzoltókészüléke - írja a londoni Times. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet tagállamai 52 külügyminiszterének többsége viszont jól érzékelhetően szeretne látni végre valamilyen jól működő európai tűzoltóberendezést. A most lezajlott római tanácskozás, úgy tűnik megerősíthette azokat, akik még mindig hisznek a közös bajok és gondok „kontinentális gyógyításában, speciálisan Vancouver és Vlagyivosztok között”. Benne Európa zűrzavaros keleti részével, sőt azzal a térséggel is, ami ettől keletre fekszik... Miben ígér Róma legalább egy kis lépést előre? Határozatok és éppen a remények tekintetében. Kemény kompromisz- szumharcban - nem kis részben magyar kezdeményezésekre - olyan zárónyilatkozat született, amelyre mostantól legalább hivatkozni tudnak azok, akik érdemi szerepet vállalnak a térség háborúinak, politikai válságainak, égető emberi, nemzeti és kisebbségi feszültségeinek csillapításában. Mondjuk: annak érdekében, hogy egy idő múlva ne kelljen errefelé használni tüzoltókészü- léket? Mennyi valósulhat meg a friss reményekből? Biztos, hogy éppen a reményekhez képest kevés. De ezúttal valami rajtunk is múlik. Mert Rómában határoztak arról is, hogy a mi feladatunk az EBEÉ soronkö- vetkező legfontosabb tanácskozásainak, köztük állam-és kormányfői csúcsának a megszervezése, s azokat követően, 1975-ban Magyarország tölti majd be a szervezet elnöki tisztét. Kiérdemelt felelősség? Talán. De akik most Budapest mellett döntöttek, mindenesetre hisznek benne, hogy jól megoldjuk a ránkbízott feladatot, bárkik kormányozzák is mához egy évre az országot. Kocsis Tamás Kinek esett el Róma? Összeomlott centrum. Elsöprő baloldali győzelem. Az „emberarcú fasizmus” fenyegetésének háttérbe szorítása. Ilyen és ehhez hasonló értékelésekkel találkozhattunk az Eu- rópa-szerte nagy érdeklődést keltett, vasárnapi olaszországi helyhatósági választások után. Nem csoda: az itáliai voksolás fő jellemzője épp a „középmezőny” kiürülése, s helyén a bal-, illetve jobboldali erők előretörése volt. Csakugyan kiforgatta a sarkából Olaszhont a mostani választás, amint azt jó néhány megfigyelő állítja ? Valóban fordulatra utal, s a tavasszal esedékes parlamenti voksolási eredmények „megelőlegezésének” tekinthető, hogy Nápolytól Velencéig, Trieszttől a fővárosig mindenütt a sokak által változatlanul kommunistának bélyegzett, meggyökerezett baloldal - a magát szociáldemokratának tekintő PDS - futott be, s foglalta el a polgármesteri posztokat? Ez a megállapítás túlzásnak tűnik. A PDS sikere inkább azt bizonyítja (azt viszont meggyőzően), hogy az olasz átlagpolgároknak elegük lett az évtizedek óta rutinszerű, a választók tényleges érdekeitől elszakadt politikai váltógazdálkodásból; hogy egy fejlett demokratikus államban egyre anakronisztikusabb a buijánzó korrupció; s hogy a baloldali „mumussal” való hagyományos ijesztgetés már nem hatásos. A kérdés persze így is feltehető: kiknek esett el Róma? Nemcsak a tradicionális politikai erőknek, hanem a szélsőjobbnak is, amely számszerűen ugyan erősödött, de lényegét tekintve minden nagyvárosban kudarcot szenvedett. Sz. G. Hogyan foglalkoznak majd az egészségüggyel a pártok a választási kampányukban? Koalíciós, ellenzéki, illetve parlamenten kívüli pártok szakértőinek véleményét kértük. Dr. Kincses Gyula ország- gyűlési képviselő, az MDF-ben az egészségügyi rendszerváltás kidolgozására létrehozott bizottság vezetője:- Ebben a parlamenti ciklusban az alap-, járóbeteg és fekvőbeteg ellátás teljesítmény arányos bérezésének bevezetését, és reményeink szerint ezzel együtt a magasabb színvonalú gyógyító munka elérését tartottuk a legfontosabbnak. A választások után a népegészségügynek kell előtérbe kerülnie. Csak ismételni tudom: a jó gazdaságpolitika egyben egészség- védelem is. Ahhoz, hogy megfelelő hangsúlyt kapjon a lakosság szűrése, a betegségek megelőzése - magánvéleményem szerint - szükség volna egy önálló egészségügyi minisztériumra, amely egyúttal a környezetkárosító, az egészségnek ártó hatások megszüntetésével is foglalkozna. Dr. Ferenci Antal (KDNP):- Jó volna, ha végre a pártok fölül tudnának kerekedni önös politikai érdekeiken, és ha valamiben, akkor az egészségvédelemben egyezségre jutnának. Dr. Ajkay Zoltán (MSZP):- A betegség megelőzés nem csak társadalombiztosítási feladat. Bár mi már azt is jelentősnek tartjuk, hogy az egészség- biztosítási pénztár, a szűkös anyagiak ellenére is jövőre 2,5 milliárd forintot különített el A demokrácia nehézségeinek látványos példája a médiáknál kialakult jogi és politikai patt-helyzet. Nincs médiatörvény, a választások közeledtével pedig egyre erőteljesebben válik a politikai hatalmi harc eszközévé a tömegkommuni káció. Megőrizheti-e ilyen helyzetben közszolgálati jellegét a rádió, a televízió és a hírügynökség? Egyáltalán mit jelent ma a köz- szolgálatiság? - kérdeztük Bihari Mihály politológustól, a budapesti Jogtudományi Egyetem tanszékvezetőjétől.-A közszolgálatiság az én olvasatomban azt jelenti, hogy a rádió, a televízió, a hírügynökség az egész társadalom számára - kötelező jelleggel - hozzáférhetővé teszi a híreket, az alapinformációkat. Szakmai felelősségük, hogy ezt a feladatukat magas színvonalon lássák el.-És mi a kormányzat felelőssége? különböző egészségmegőrző programokra. Az egészségvédelem azonban nemcsak a szűrésből, az egészségi állapot felméréséből áll, hanem idetartozik az oktatás és a nevelés is. A Világbank nem véletlenül támogatja azt a törekvésünket, hogy évente ne halljanak meg csaknem harmincezren az alkoholizmusból eredő májzsugorodásban. Többször feltettük a kérdést, de úgy látszik nem elégszer: az alkoholból és a cigarettából származó állami bevétel valóban nyereség-e? Az élvezeti cikkek mértéktelen fogyasztása miatt emberek mennek tönkre, halnak meg, családok esnek szét. Mindaddig, amíg ezen a téren nem lesz érdemi változás, szorgalmazni kell, hogy az élvezeti cikkek- A kormányzaté az lenne, hogy ehhez a feltételeket biztosítsa. Csakhogy homlokegyenest megoszlanak a vélemények arról, hogy mi a kormányzat felelőssége és feladata a közszolgálati médiákat illetően. Mást gondolnak a kormánypártok, megint mást az ellenzék. A koalíciós pártok úgy gondolják, hogy a kormányzat felelőssége a megfelelő vezetőknek és személyeknek - elsősorban politikai bizalom alapján történő - kiválasztása, adott esetben leváltása. Másrészt úgy vélik, hogy a politikai tartalmú felügyelet is beletartozik a médiumok tevékenységének ellenőrzésébe. Kormányzati feladatnak tekintik a legmagasabb pozíciót betöltő vezetőkkel kapcsolatos munkajogi felügyeletet is. Ezzel szemben az ellenzék erőteljesen szűkíteni szeretné a kormányzat szerepét e téren. Elismeri, hogy a közszolgálati forgalmazásából befolyó pénznek legalább egy részét forgassa vissza a költségvetés az egészségvédelmi programokra. Dr. Szolnoki Andrea (SZDSZ):- Kérdéseink: hol, ki és miből működteti az egészségvédelmet? Először is a polgárokat kellene meggyőznünk arról, hogy helytelenül élnek. De ez sem megy pénz nélkül. Utána a törvényhozást kellene „bombázni”, hogy hozzanak létre egészségvédelmi tanácsot. Ez a minisztériumok felett álló testület közvetlenül az országgyűléshez tartozna,s a központi költségvetésből is támogatva irányítaná a betegségek megelőzését szolgáló intézkedéseket. Szerintem most ezek volnának a legfontosabb teendők. Dr. Csermely Gyula (Köztársaság Párt):- Profi szakemberek nélkül nem sokra jutunk ebben a kérdésben sem. Ahhoz, hogy valóban eredményt tudjunk felmutatni, az állami költségvetésből juttatott pénz mellett megfelelő képzettségű szakemberek is kellenek. Nem tudok róla, hogy ma volnának az irányítási apparátusban ilyenek. Dr. Simek Ágnes (MSZDP):- Mi alig vagyunk túl az egyesülésen, így még nem készült el a programunk. De azt a számok is bizonyítják, hogy minél többet költ egy ország az egészség megőrzésére, annál kevesebbet kell gyógyításra fordítania. Mindezek ismeretében olyan gazdasági és egyéb körülményeket kell teremteni, hogy a polgár a helyes életmódot válassza. Számomra egyébként képletesen is jól jelzi a helyzetet, hogy hazánk egyetlen orvostudományi egyetemén sem működik egészségvédelmi tanszék. Szabó Margit médiumok vezetőinek személyére a kormányfő tehet javaslatot, de csak olyan személyt lehetne kinevezni, akiket szakmai rátermettségük miatt az ellenzék is elfogad. Semmiféle hierarchikus, közvetlen irányítási módszer ebbe a felfogásba nem fér bele.- Ön szerint mikor lehet médiatörvényünk?- A kormány bejelentette, hogy decemberben a parlament elé viszi a médiatörvény korrigált változatát. Az MSZP aláírásokat gyűjt, hogy a parlament tűzze napirendre a törvényjavaslatot. (Ehhez, mint köztudott, 50 ezer aláírásra van szükség.) Elvileg tehát van rá mód, hogy a Ház elé kerüljön a médiatörvény, de az elfogadására nem sok esélyt látok. Úgy vélem, egy új kormány és egy új országgyűlés lesz majd olyan helyzetben, hogy ezt a kérdést megoldja. Újvári Gizella 11. Ki fogadhat albérlőt? A bérlő a jövőben csak a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat albérlőt és lakásának csak egy részét adhatja ki albérletbe. Az albérleti díjban a felek szabadon állapodhatnak meg. Ön- kormányzati lakás esetében az albérleti szerződést mindenkor írásba kell foglalni. A hozzájárulás feltételeit önkormányzati rendeletben kell szabályozni. Ha a bérlő a tulajdonos hozzájárulása nélkül adja albérletbe lakásának egy részét, vagy a törvénnyel ellentétesen egész lakását, a bérbeadó jogosult a lakásbérleti szerződés felmondására. Ilyen esetben a lakó cserelakásra nem tarthat igényt. 12. Mikor jár vissza a la- káshasználatba-vételi díj? A bérlő akkor tarthat igényt a korábban befizetett lakáshasz- nálatba-vételi díj visszafizetésére, ha a lakásszerződés felmondással történő megszüntetésekor a bérbeadónak nem kell cserelakást felajánlania. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy az összeget a felmondást követő 8 napon belül kell kifizetni. 13. Hogyan változik a lakásigények elbírálása? Megszűnik a lakásigények elbírálásának eddigi gyakorlata; teljes mértékben az önkor- mányzátok feladata és felelőssége lesz, hogy milyen szempontok és eljárási rend alapján döntenek a lakásra várakozók otthonhoz juttatásáról, a tulajdonukban levő lakások bérbe adásáról. A jogszabály hatálybalépése előtt jóváhagyott, lakáskiutalási névjegyzéken szereplő igényeket a képviselő testület felülvizsgálja és dönt kielégítésük módjáról. Kedvező döntés esetén a névjegyzéken várakozók számára az önkormányzat hatósági kiutalás nélkül adja bérbe a lakást. Arról is az önkormányzatok döntenek, hogy fenntartják-e a lakásigénylési letéteket vagy sem. (Ezt azoknak kellett fizetniük, akik lakásigénylést nyújtottak be.) Ha a visszafizetés mellett döntenek, az igénylő a letéti díjat kamataival együtt kapja vissza.) 14. Mi lesz a szükséglakások sorsa? A törvény tartalma és szelleme egyaránt azt a törekvést tükrözi, hogy a szükséglakás-típust fokozatosan meg kell szüntetni. Ennek jegyében úgy rendelkezik, hogy ha a jogszabály hatálybalépése után az ilyen lakásra fennálló szerződés megszűnik, a lakást határozatlan időre már nem lehet bérbe adni. Szükséglakásra tehát a jövőben csak határozott időre - valamely feltétel bekövetkeztéig - lehet lakásbérleti szerződést kötni. 15. Mi lesz a jogcímnélküli lakókkal? A lakás jogcím nélküli használója lakáshasználati díjat köteles fizetni, amelynek összege azonos a lakásra megállapított A Budapesti Értéktőzsdén az elmúlt héten valamelyest csökkent a kárpótlási jegyek adásvétele az előző hét forgalmához képest. Összességében a múlt héten 230 üzletkötésben 255,85 millió forintos forgalmat bonyolítottak le a brókerek. Ez mintegy 150 millió forinttal kevesebb a megelőző hét összesített adásvételéhez viszonyítva. A jegyek tőzsdei ára a múlt héten végig 735, illetve 765 forint között mozgott. Az átlagár a legmagasabb, csütörtökön volt, lakbérrel. A jogcím nélküli használat kezdetétől számított hat hónap eltelte után a használati díj emelhető. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra, akik másik lakásra tarthatnak igényt. Önkormányzati lakás esetében a használati díj emelésének mértékét és feltételeit ön- kormányzati rendelet határozza meg. Az új törvény hatálybalépése után egyébként akinek nincs érvényes lakásbérleti szerződése, jogcím nélküli lakáshasználónak minősül. A rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználóval szemben a hatóság ugyan megszünteti a bírságolási eljárást, de a már megállapított bírságot behajtja. A jóhiszemű jogcím nélküliek elhelyezésre jogosultak, míg a rosszhiszeműek maguk kötelesek gondoskodni elhelyezésükről. A jogszabály szerint a törvényben felsorolt esetekben a jóhiszemű jogcím nélküli személyek legalább komfort nélküli másik lakásra vagy külön- bejáratú albérleti szobára jogosultak. Ha a lakásban több ilyen személy volt, akkor együttesen is csak a lakásigényük mértékét meg nem haladó és a kiürítendő lakásnál nem nagyobb szobaszámú lakást kaphatnak. A törvény hatálybalépésekor ők is kötelesek használati díjat fizetni. Minthogy másik lakásra tarthatnak igényt, esetükben a használati díj a hat hónap eltelte után nem emelhető. 16. Mi lesz azokkal, akik nyugdíjas-házban, garzonházban vagy szobabérlők házában laknak? A törvény hatálybalépésével nem szűnnek meg ezek a lakások. Sőt, a nyugdíjas-házaknál a lakásba történő befogadást illetően a korábbinál kedvezőbbek az előírások. Lehetővé teszik ugyanis a bérlő számára, hogy nyugdíjas-házban levő lakásába házastársán kívül állandó jelleggel mást is befogadhasson - természetesen a bérbe adó hozzájárulásával. Változatlan a nyugdíjas-házban lakó bérlőnek az a joga, hogy ha felmondja bérleti szerződését és a lakást üresen rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visz- szadja a bérbeadónak, pénzbeli térítésre tarthat igényt. Ellenkező esetben számára legalább olyan bérlakást kelL biztosítani, amilyet a nyugdíjas-házba költözésekor leadott. A garzonházban lakó bérlő házastársán és kiskorú gyermekén kívül más személyt csak a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be. A szobabérlők házában továbbra is meghatározott időre szól a bérlőkijelölés. A bérbeadóra van bízva, hozzájárul-e ahhoz, hogy a bérlő a házastársa és a gyermeke kivételével más személyt is befogadhasson. (Folytatás a pénteki számunkban) ekkor 765 forintot ért el. A legkisebb értéket pedig hétfőn mutatta az átlagár 736 forinttal. Az adásvételek legmagasabb ösz- szegét a múlt pénteki tőzsdenap eredményezte, ekkor 56 üzletkötésben 97,205 millió forintos adásvételt bonyolítottak le a jegyekből. A pénteki kiugróan magas üzleti forgalom valószínűleg annak tudható be, hogy hétfőtől, újabb társaságok - a Globus Rt., a Balaton Füszért Rt. - részvényeit hozták nyilvános forgalomba. A közszolgálatiság a politológus szemével Kárpótlási jegyek a tőzsdén
