Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)

1993-12-08 / 335. szám

1993. december 8., szerda A mai nap új Dunántúli napló 3 Mit akarnak az európai régiók? Dr. Szűcs József, a megyei közgyűlés elnöke a sitgesi tanácskozásról Az elmúlt hét végén dr. Szűcs József, a Baranya Me­gyei Közgyűlés elnöke és dr. Kurucsai Csaba alelnök részt vett az Európai Régiók Gyű­lésének éves közgyűlésén, amelyet ezúttal a spanyolor­szági Sitgesben tartottak. Az eseményről az elnök úr nyi­latkozatot adott lapunknak.- Az egységesülő Európához Magyarország a társult tagság ellenére is egyelőre alig kapcso­lódik. Azzal, hogy tagjai va­gyunk az Európai Régiók Gyű­lésének, áttörhetjük ezt a falat, hiszen olyan együttműködésre nyílik lehetőségünk a nyu­gat-európai régiókkal, hogy nem létezik számunkra a maast- richti határ. Közvetlenül képvi­selhetjük azokat az érdekeket, amelyek Baranyában, az itt élők egyfajta identitását is megjele­nítik. A nemzetközi egyezmé­nyek, szerződések valójában akkor telnek meg élettel, ha tér­ségek, régiók is egymáshoz tudnak illeszkedni, élő kapcso­latban vannak egymással.-Baranya megye 1990 óta tagja ennek a szervezetnek, sőt, generálója volt annak, hogy ha­zánkból valamennyi megye ré­szese legyen. Az Európai Ré­giók Gyűlése folyamatosan bő­vül, s a kelet-európai térségek ennek igen csak részesei: most Spanyolországban 23 régiót vet­tünk fel ebbe az együttműkö­désbe. Miben rejlik a szervezet ereje? Az biztos, hogy a tizen­két európai ország hosszú időre elkülönül a többi államtól. A régiók gyűlése éppen ezért any- nyira fontos szál, hogy szinte azt mondhatnám, a magyar me­gyék már tagjai ennek az egy­séges Európának.-E szervezeten belül külön­féle programok működnek, ezekhez a kapcsolódás esélye, lehetősége van meg számunkra, az Ouverture-től kezdve - en­nek révén van kapcsolatunk például az angliai Devon me­gyével -, a Centurioig. E mel­lett egyebek közt lehetőséget kapunk arra is, hogy a magyar közigazgatás számára figye­lemmel tudjuk kísérni azokat az európai folyamatokat, amelyek államszervezésben, államszer­vezetekben, hatáskörökben, kompetencia kérdésekben napi­renden vannak.-A sitgesi közgyűlésen stra­tégia célként fogalmazódott meg, hogy bár szűkítem kell a szervezet jövő évi költségveté­sét, ennek ellenére a kelet-nyu­gati programokat, például a Centuriot - amely a kelet-euró­pai régiók szakembereinek szakmai továbbképzésével fog­lalkozik - finanszírozzák. Kü­lönösen fontos ez számunkra, mert ebben a magyar megyék döntő többsége részt vesz. Ugyancsak sikernek könyvel­hetjük el, döntés született ab­ban, hogy a jövő évi közgyűlést Krakkóban tartjuk - a lengye­lekkel közösen lobbyztunk ezért - hiszen köztudott, milyen jó a kapcsolatunk ezzel a lengyel te­rülettel. R. N. „ A Magyar Nemzeti Bank Története ” első kötetét mutatták be a bank székházában. Az Osztrák Nemzeti Banktól a Magyar Nemzeti Bankig 1816-1824-ig felölelő időszakot bemutató könyvet mintegy száz illusztráció színesíti Fotó MTI Eredménytelen egyeztetés Nem volt eredményes a rendőrségi törvénnyel kapcsola­tos pártközi egyeztetés újabb fordulója. A keddi megbeszélé­sen a hét parlamenti párt és a függetlenek képviselője a már megvitatott pontokat részletei­ben elemezte. Józsa Fábián belügyi állam­titkár elmondta: nagyon ke­mény, helyenként személyes­kedéstől sem mentes vita jelle­mezte a fordulót. Az államtitkár véleménye szerint az ellenzék olyan követelésekkel lépett fel, „mintha nem készülnének kor­mányzati szerepre.” Az ellen­zéki pártok ugyanis igen széles körű ellenőrzési joggal ruház­nák fel a parlamentet. Mind­azonáltal Józsa Fábián remény­kedik abban, hogy végül sikerül konszenzusra jutni, s így febru­árban megszülethet a rendőrségi törvény. Amennyiben ez nem történne meg, úgy valószínűleg ebben a ciklusban már nem lesz lehetőség a jogszabály elfoga­dására - mondta az államtitkár. Wekler Ferenc, az SZDSZ képviselője elmondta: az ellen­zék nem pillanatnyi politikai érdekei alapján alakítja ki állás­pontját. Olyan törvényt sze­retne, amely hosszú távon haté­kony szervezetté tenné a rend­őrséget. Wekler emlékeztetett arra, hogy a törvény csak hat hónappal annak elfogadása után lép életbe, így lehetőségeivel mindenképpen a következő kormány fog élni. A család megújulásáért A másság ajándék is lehet- Ne gondoljon valami nagy konfliktusra, csak szorosabbá, szebbé szerettük volna tenni a kapcsolatunkat - mondta Ta­más, aki feleségével együtt részt vett a Megújulás Családte­rápiás Intézet tanfolyamán. A szolgálat első ízben szervezett házaspárok számára szeminári­umot, az Amerikából két éve hazatért pszichológus dr. Szé­kely Ilona vezetésével. A kur­zus résztvevőit arról faggattam, milyen indítékkal jelentkeztek, és mennyivel lettek gazdagab­bak az elvégzése után?- Talán sután hangzik, de én most fogtam fel, hogy a felesé­gem független lény, egy külön világ - folytatta a beszélgetést Tamás. - Ezután talán többször elhallgatok, amikor a saját ké­pemre szeretném formálni őt. Eljutottam odáig, hogy a másik mássága ne zavarjon, hanem ajándékként fogjam fel. A háromgyerekes Elvira több mint egy évtizede él együtt a férjével. A házaspár elmondta, a szeminárium alatt együtt fedez­ték fel kapcsolatuk különböző szakaszait, tudatosult az együtt töltött évek törvényszerűsége. Többen szóba hozták a csalá­dot, amelyben felnőttek. Éva és férje sok mindent másképpen lát, ezért sokszor összevesztek apró-cseprő dolgok miatt. -Tu­datosult, milyen értékeket, szemléletet hoztam otthonról, és azt is megtudtam, hogyan kezeljem az érzéseimet - me­sélte a második gyermekét váró fiatalasszony. - Nagyon fontos, hogy úgy tudjak kérni, hogy a másik mondhasson rá nemet. A kérést ugyanis még következ­mények nélkül vissza lehet uta­sítani, a követelést már nem. A csoport tagjainak túlnyomó többsége keresztény, de nem hívők is részt vettek benne, mert senki nem erőlteti rájuk a hitet. Székely Ilona felhívta a figyelmemet, eltérőek vagyunk, és egymás szeretetének nyelvét nagyon nehéz megtanulni. Cselekedeteinket sok tudatta­lan indíték mozgatja, a ma­Dr. Székely Ilona gunkkal hozott viselkedésmin­tákat általában ösztönösen al­kalmazzunk. A szeminárium résztvevői ezért először milyen­ségük gyökereit igyekeztek megérteni. Ha tudatosulnak az indítékaink, alakíthatjuk a cse­lekedeteinket és nem a beideg­ződéseink sodornak tovább. Ehhez a megfelelő konfliktus- kezelő technikákat is megismer­ték a hallgatók. A változás valószínűleg nem megy egyik napról a másikra, de talán, ha az ember egy-egy kisebb dologban mindig változ­tat, az az évek során meghozza gyümölcsét. Mindegyik házas­pár megemlítette, milyen nehe­zen teljesítették az úgynevezett házi feladatot. A napi hajsza után, fáradtan bizony nem könnyű egy kapcsolatról be­szélgetni, de mint kiderült, megérte. Jobban megértették a másikat, tisztázódtak a félreér­tések. Voltak, akik ugyanolyan felszabadultan beszélgettek egymással, mint régen, jegyes korukban. Forth E. Ma a Parlamentben - vitanap az agrárágazatról Az Országgyűlés december 8-án politikai vitanap keretében az agrárágazat helyzetéről, a válság kezelésének lehetőségé­ről tanácskozik. A Mezőgazda- sági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége vitaanya­gát minden képviselőhöz eljut­tatta. A magyar mezőgazdaság tör­ténetének legsúlyosabb válság- időszakát éli. Az ágazat jövede­lemtermelő képessége tovább romlott. Az export alapanyag hiányában kedvezőtlenül ala­kult, a'termelők jelentős része a közvetlen termelési költségeket sem képesek finanszírozni. A kölcsönök felvételére kialakí­tott egységes feltételek nem al­kalmasak az alacsony tőkével rendelkező élelmiszergazdaság hiteleinek fedezésére. Hiányoz­nak az olcsó, 10-20 éves lejá­ratú fejlesztési, a 3-10 éves fu­tamidejű termelési, valamint a közép és hosszú távú hitelkonst­rukciók. Behozhatatlan hátrányt jelent a mezőgazdaságnak a tá­mogatások drasztikus megvo­nása, a külső és belső piacvesz­tés, az érvényben lévő adórend­szer. A jelenlegi gyakorlat a rö­vid távú cselekvésre, az értéken aluli eladásba kényszeríti a ter­melőket. A termelés fenntartá­sára nem marad más mód. En­nek a gazdasági kényszernek lett az áldozata az állattenyész­tés, mivel az állatállományt a legkönnyebb eladni. A mező- gazdaságban 100 milliárd forint hitel- és adósságállomány hal­mozódott fel, amennyiben eb­ben az évben sem valósul meg az adóskonszolidáció, az érdek- képviseletek átmeneti megol­dásként kérik az Országgyűlést a hitelek átütemezésére. Ez csak az összeomlás megakadályozá­sára elegendő, többre nem. Szükség van az agrárfinan­szírozás átfogó reformjára, a hi­telszövetkezetek, valamint a szövetkezeti törvényben már el­ismert tagi kölcsön intézmé­nyének kiépítésére. A hitelga­rancia intézmények diszkrimi­natív jellegűek, egyaránt kizár­ják az általuk nyújtott kedvez­mények köréből a szövetkeze­teket és a gazdasági társaságo­kat. A garanciális hitel leszűkült a kiemelt gabonafélékre, e miatt veszélybe kerülhet a még meg­lévő állatállomány takarmá­nyellátása. A rozs sem került be ebbe a körbe, ami tovább csök­kenti a kedvezőtlen adottságú területeken dolgozó termelők lehetőségeit. Ahol pedig szük­ség lenne az alanyi jogú támo­gatás bevezetésére, hogy ter­melni tudjanak az alacsony aranykorona értékű földeken. A csődtörvény eredetileg arra szolgált volna, hogy a gazdál­kodásra nem alkalmas termelő­ket kiszűrje. Azonban ma ha­zánkban a termelési körülmé­nyek miatt - aszály, alkalmatlan finaszírozási rendszer, felvá­sárló vállalatok tartozásai - ke­rülnek csődbe a gazdálkodók. A szövetkezeti csődeljárások 40 százaléka felszámolással, 50 százaléka csődegyezséggel végződik, ezek nagy része sem teljesül, megkezdődik a felszá­molás. A kedvezőtlen adottságú térségekben még súlyosabb a helyzet. Az agrárpiac működtetésé­nek hiányosságai is sok gondot okoznak. Az államilag garantált árakat a mai napig nem hirdet­ték meg, és késésben van a jövő éviek kihirdetése is. Az 1994-es őszi munkákra ezért az indo­koltnál nagyobb termelői koc­kázat mellett került sor. Az álla­tállomány is tovább csökken. Pusztul a tenyészállomány, ami a hazai ellátáshoz elegendő bio­lógiai alapok megmaradását is veszélyezteti. A privatizáció során sem te­remtődött meg a termelés, fel­dolgozás és forgalmazás vi­szonylagos egysége, ezáltal a hazai termelők komoly hát­rányba kerültek. A bankok biztonságáért A közeljövőben várhatóan számos intézkedés születik, amelyek a bankok biztonságát szolgálják, s megnehezítik a pénzintézetek ellen elkövetendő bűncselekményeket. Ennek ér­dekében az állam, amely a bankrendszerben jelentős tulaj­doni hányaddal rendelkezik, tervezi, hogy megszünteti a je­lenlegi jogi háttérben tapasztal­ható ellentmondásokat, egysé­gesíti a biztonsági szolgálatok alkalmazásának szabályozását. Készül egy rendőrségi bizton­sági rendelkezéscsomag is. Ezt várhatóan a Bankfelügyelet te­szi közzé a pénzintézetek szá­mára. Minderről Szabó Tamás tárca nélküli miniszter tájékoz­tatta az MTI-t. A közelmúltban az Állami Vagyonkezelő Részvénytársa­ság, a Bankfelügyelet, valamint a rendőrség illetékesei közös tanácskozást tartottak, amely­nek témája a bankbiztonság nö­velése volt. Rendőrségi prognó­zisok szerint ugyanis a jövőben tovább növekszik a pénzintéze­tek ellen végrehajtott bűncse­lekmények száma. Lényeges, hogy a rendőrség­gel a bankok újtípusú együtt­működést építsenek ki. Ma­gyarországon még elvétve for­dul elő, hogy a bankfiókok köz­vetlen kapcsolatokban állnak a közeli rendőrségi kirendeltség­gel. A közvetlen összeköttetés meggyorsítja a riasztást és lehe­tővé teszi az esetleges bankrab­lók gyors elfogását. A rendőr­ségnél ügyeleti rendszer kiépí­tésére van szükség. Az ügyelet­ben lévők bűncselekmény ese­tén azonnal akcióba léphetnek. Az új bankfelügyeleti szabá­lyozás várhatóan kötelezővé te­szi a pénzintézeteknél a bizton­sági ügyekkel főállásban fog­lalkozó szakember alkalmazá­sát. (MTI) Vajon meddig tartják őket? Képernyő előtt Ami már sokszor bebizonyo­sodott, az most bebizonyosodik ismét. Nevezetesen az, hogy népünk mindenekelőtt bölcs. Bölcs az előrelátásban, bölcs az önmérsékletben, bölcs a mun­kához való viszonyában. Még akkor is bölcs, ha kisgazdapárt is akarna lenni Magyarorszá­gon. Aligha volt e Földön még olyan hatalom, amely ne hitt volna e parttalan bölcsességben, s ne ezt állapította volna meg a saját népéről. Csak holmi köl­tők ragadtatták magukat olyan verses túlzásokra, verses ráfo- gásokra, hogy még kér a nép, most adjatok neki, és illették némi kritikával a saját nációju­kat is. Ezekből az ingüket szaggató, szájukat beragasztó honfiakból, nemzetvesztő aláírókból-nem aláírókból - nagy általánosság­ban: írófélékből - mostanra azonban elegünk lett. De nem­Népünk bölcsessége csak belőlük lett elege hivatalos szószékeinknek, hanem a köröt­tük támadt hisztériából is. Hogy ez a „hisztéria” értük, műveik érdekében, irodalmunk védel­mében volna, s hogy az írástu­dói érzékenység - éppen e hon­ban - nem először volt az egye- dülien megbízható mérőműszer, - erről bölcsen hallgat a szó­szék. Mindenekelőtt, ahogy az lenni szokott, Lezsák Sándor Pi- linszky-díjas költőt kérdezte A Hét a Lakitelki Népfőiskoláról, majd hogy ismét megnyugod­junk és a nyilvánosság utánoz­hatatlan varázsához hozzábé- küljünk, a beszélgetést követő inteijúcsokorban ismét felbuk­kantak azok a gumibotok és egyéb ütőalkalmasságok (föl­emelt szék, fölemelt hang), me­lyek a kisgazdapárt(ok) látható szétveretéséhez vezettek. A so­kadszor megismételt visszate­kintés, a pártházi képek lassan történelmivé mélyülnek ben­nünk, és a szerkesztők nyilván­való szándéka szerint nemcsak a pártpolitikai munka bonyo­lultságát példázzák - ez esetben azt, hogy a manipulativ eszkö­zöket felválthatják durvábbak is - hanem kisgazda népünk tem­peramentumát is. Noha a szer­kesztés dramaturgiailag kíván­nivalókat hagy maga után (va­lószínűleg egy szerkesztetlen felvétel kópiája, amelyen nem vehetők ki pontosan, hogy ki kinek a fejét veri éppen), mégis sokat tanulhattunk a Tor- gyán-Prepeliczay féle párbaj­ból, amint egymást pocskondi­ázzák; és a példán azt is tanul­juk, hogyan kell egy velünk is szembehelyezkedő pártot lejá­ratni. A szándékot tisztázza a kis­gazdapárti törekvések haszonta- lanságára ráfelelő patvarci ri­port is a földosztásról. Minden ellenkező híreszteléssel szem­ben már 24 millió aranykorona értékű föld talált gazdára, az ál­lamtitkár be is állt egy hómező közepére, hogy elmondja, már 300 ezer földtulajdonos van or­szágunkban és ennél semmi sem szól ékesebben népünk bölcsességéről, tenniakarásáról. Vasárnap este azután mégis­csak hiba történt - megjelent egy író a képernyőn. S most félre mindennemű iróniával -, Gyurkovics Tibor szeretethitű irodalma, mély embersége va­lóban a vasárnapi műsorfolyam egyik kakukktojása volt. Ézen még az egyébként oly veretes tudású, valamennyiünk által nagyrabecsült Nemeskiirthy ta­nár úr didaktikusán megkom­ponált kérdései sem rontottak sokat. Aki volt oly bölcs ezt nézni - megállapíthatta népünk nevében is. Bóka Róbert

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom