Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)
1993-12-07 / 334. szám
1993. december 7., kedd Közélet üj Dunántúli napló 11 Fennállásának 425. évfordulóját ünnepelte az unitárius egyház. Ez alkalomból a televízióban műsoros összeállítást sugároztak történetéről, és más médiákban is napvilágot láttak közlemények. E nagymúltú egyházról - úgy tűnik - igen keveset tud az átlagember - vetettük fel Orbókné Szent-Iványi Ilona unitárius lelkésznek, aid az egyház közügy-igazgatója és a megbízott püspök helyettese is, valamint az Unitárius Elet című lap szerkesztője. Csillag a máglyán- Valóban keveset tudnak általában az unitárius egyházról, pedig az egyetlen magyar földön létrejött történelmi-protestáns egyházról van szó 1568-ban a Tordai ország- gyűlésen mondták ki először a világon a vallás- és lelkiismereti szabadságot Dávid Ferenc sugallatára, aki az unitárius egyház megalapítója volt. De ebben a sorban kell megemlítenünk Szervét Mihályt is, a híres Szer- vét-Dávid vitáról írta Sütő András a Csillag a máglyán című művét. Még egy mai érdekesség: Szervét Mihály nem csupán egyházi személyiség volt, hanem orvos is, a kisvárkor felfedezője. Régóta szerettünk volna szobrot állíttatni emlékének, de ez csak most valósulhatott meg, Antall József miniszterelnök támogatásával. Ma áll a szobra a Pestszentlőrinci unitárius templom előtti téren. Benne az erdélyi reformáció egyik legkiválóbb képviselőjét tiszteljük. Alapelvünk, a tiszta jézusi kereszténység is az ő érdeme. Ő később János Zsig- mond erdélyi fejedelem udvari papja lett Gyulafehérváron, és maga János Zsigmond is áttért az unitárius hitre.-1568 tehát az unitárius egyház alapításának dátuma. Mik a legfőbb jellemzői e vallásnak? A türelem tana-Legelőször a tolerancia,a türelem tanát említeném. Az unitáriusok nem csak akkor vallották a tolerancia elvét, mikor ez többségi vallásnak számított Erdélyben. Többségi pozícióból könnyű volt toleMindez jó, mindez kell, mindez nagyon kevés Gyermek a tolószékben Magyarországon napjainkban 300-350 ezer mozgássérült gyermek él, és számuk a népesedés csökkenését figyelembe- véve egyre nő. Helyzetüket többnyire össze sem lehet hasonlítani a velük- egykorú fizikailag és szellemileg ép gyerekével, hiszen a társadalom gyakran elfordul tőlük nem csak az utcán, hanem a segítségnyújtás terén is. Ezekről a cseppet sem szívmelengető tényekről értesültünk egy amúgy örömteli esemény - a Mozgásjavító Intézet 90. születésnapja alkalmából. Az ünnepi megemlékezésen minden állami és magán-intézmény képviseltette magát, melynek bármi köze van a mozgáskorlátozott gyerekekhez, az egészségügy és az oktatásügy e különleges területéhez. És egyöntetű volt a vélemény: hatalmas a restancia tennivalókból. Minthogy túlnyomórészt nem gyógyítható fogyatékosságról, született mozgáshibáról vagy éppen végtaghiányról van szó, a kisgyerekeknek a legfontosabb a speciális oktatás lenne, de ehhez közülük csak igen kevesen jutnak hozzá. Azok az iskolák, ahová beiratkozhatnának, nem elégítik ki az országos igények 10%-át sem. A híres-neves Pető Intézet, melynek eredményeit nagy igyekezettel próbálják külföldön is népszerűsíteni, itthon nem talált elegendő követőre. Hazánkban mindössze három specializált intézmény foglalkozik mozgáskorlátozott gyermekekkel. A Pető Intézet, a Mozgásjavító Intézet és a Sályi Intézet egyenként csak 100-120 gyermeket tud elhelyezni. A legkisebbekkel a mozgás- javító Intézet foglalkozik, s a problémák is náluk jelentkeznek legerősebben. A szakértők tudják, hogy miért: a mozgássérült gyermekek túlnyomó része magzatkorban szerzi meg ezt a fogyatékosságot. Esetükben a központi idegrendszer bénul meg - alkohol hatására, ami persze a magzat'végkeringésébe is eljut. A fogyatékosságot genetikai problémák is 'okozhatják, a mozgásszervi hibák okát így nem lehet általánosan megállapítani. A Mozgásjavító Intézet legfrissebb adatai a gyermek mozgásszervi megbetegedések megoszlásáról: A mozgássérült gyermekek 68%-a úgynevezett spasztikus hiper- és hipokinetikus kórformában, 18% petyhüdt bénulással járó kórformában, 5% végtaghiányban és fejlődési rendellenességben, 8% egyéb mozgásszervi megbetegedésben szenved. 1992-93-ban pedig növekedett az agyi bénulás okozta mozgásszervi megbetegedések száma. Nádas Pál, a 90. születésnapját ünneplő Mozgásjavító Intézet igazgatója az évforduló alkalmából is kénytelen volt arról beszélni, hogy a gyerekek és az iskolák helyzete a nyugati tapasztalatokhoz viszonyítva nagyon rossz. A Mexikói úti intézet kapcsolatokat alakított ki a Belgiumban székelő EURO- CANS szövetséggel, akiknek elsődleges feladatuk az európai rokkantak segítése. A szövetségtől az 1994-95-ös tanévben is kapnak anyagi és egyéb segítséget, de ez megintcsak azokra a gyerekekre vonatkozik, akik bejutottak az intézetbe. Mi lesz azokkal a tízezrekkel, akik nem kerülnek be a speciális iskolákba? Érdekvédelmi szervezetük, a Mozgáskorlátozottak Országos Egyesülete nem tud ellátni minden feladatot. A szervezet egyik vezetője szerint „azt, hogy az otthon élő gyerekek zacskót ragasztanak és pamutszálakat válogatnak, semmiképpen nem nevezhetjük gondoskodásnak”. A bajok mögött, mint mindig, az anyagi eszközök elégtelensége fedezhető fel. Rimóczi Rudolf, a Mozgássérültek Állami Intézetének igazgatója arról panaszkodik, hogy „költségvetésből kapott pénz a tanárok fizetését, és az étkeztetést is alig fedezi. Helyhiány miatt nem egy esetben a hálószobákban tartják az órákat”. Nemzetközi összehasonlításban továbbra is óriási a lemaradás a különleges üzletek és más Dr. Pető András születésének 100. évfordulója alkalmából centenáriumi emlékünnepséget rendeztek a Pető Intézet dísztermében december 3-án. Képünkön: dr. Biszterszky Elemér művelődési államtitkár beszél. létesítmények létrehozásában. És itt már nemcsak a gyerekekről van szó, hanem a mozgássérültek egész többszázezres rétegéről. Nem lehet azt mondani, hogy semmi sem történt. Néhány parkolóhelyen már látható tolókocsis jelzés. De a mozgás- sérültek számára a használható utakat, lejárókat, illemhelyeket, parkolókat még ott sem alakították ki minden esetben, ahol megszülettek már a megfelelő határozatok. A gyerekekre visszatérve: nem megoldott a tehetségesek továbbtanulása. Az egyetemekre bárki jelentkezhet ugyan ,de persze csak akkor tud jelentkezni, ha képes feljutni a lépcsőkön és befér a mosdóba. Ám egy tolókocsival ez nehéz feladat, többnyire megoldhatatlan. Néhány szervezet, a már említetteken kívül ide tartozik a Zsótér Pál alapítvány is, a mozgássérült gyerekek életkörülményeinek javítását tűzte ki célul. Á névadó gyógypedagógus volt, aki közel két évtizeden át (1954-72) igyekezett otthont teremteni a mozgáskorlátozott gyerekek számára, és segített mgszervezni a mozgáskorlátozottak sportéletét is. Idén hozták létre a Zsótér Pál emlékérmet, a mozgássérült gyerekeket és fiatalokat segítő magánszemélyek és szervezetek munkájának elismerésére. Dicséretes kezdeményezés, de miként a szakterület egy kínáló ismerője a Mozgásjavító Intézet évfordulóján megjegyezte: „Mindez jó, mindez kell, mindez nagyon kevés”. Kaotikus állapotok a terjesztési piacon Három pécsi kiadó a könyvpiac helyzetéről A nagyobb könyvterjesztő cégek megszűnésével és az „osztódásuk” után kialakult szinte kaotikus helyzettel kell szembenéznie annak, aki manapság könyvkiadásra adja fejét. Három pécsi kis, illetve közepes kiadó vezetőjének véleményét a jelenlegi állapotokról kérdeztük. A Pannónia Könyvek Kiadó, pontosabban a Baranya megyei Könyvtár Kiadói Osztálya - melynek sorozatszerkesztője dr. Szirtes Gábor - évi átlagban tíz könyv megjelenéséhez nyújt segítséget és hátteret. Bizonyos esetekben szó szerint erről beszélhetünk, hiszen az immár nyolc esztendeje létező Pannónia Kiadó értékorientáltságával és szerény áraival egyfajta kul- túrmissziós feladatot is ellát - amellett, hogy a piaci igényeknek is meg kell felelnie. A Pannónia Könyvek kiadásában segédkező szakembereknek persze, a magánkönyvkiadóknál valamivel kellemesebb a helyzetük, hiszen míg utóbbiak szinte kizárólag saját pénzüket kockáztatják - ami időnként óhatatlanul a minőség rovására megy -, addig a Pannónia egyrészt költségvetési támogatásokból, másrészt a Pro Pannónia Alapítvány évente felhasználható több százezer forintra rúgó kamataiból adja ki könyveit. E mellé természetesen hozzászámolandók az eseti szponzori díjak (dr. Szirtes külön kiemelendőnek tartja az Axel Springer Kft. megyei kiadójának és a Konzumbank Rt.-nek rendszeres támogatását), s a mindenkori árbevétel, valamint az alapítványoktól elnyert pénzek is. Más helyzetben van ezzel szemben a Régió Kiadó, mely elsősorban jogi szakkönyvek, s megint más helyzetben az Értelmiségi Egyesület néhány tagjából szerveződött Prezident Kiadó, mely főként középiskolai és egyetemi oktatási anyagok és hangkazetták kiadására szakosodott. Dr. Toller László (Régió) és dr. Horváth Csaba (Prezident) szerint a nagy terjesztő cégek megszűnésével a kiskiadók egyre lehetetlenebb helyzetbe kerülnek.- Míg két éve a három nagyterjesztő egy-egy kiadványból akár 10-15 ezer példányt is megrendelt, addig manapság a 3-5 ezres kiadások már csúcsnak nevezhetők - véli dr. Horváth. - A kisebb terjesztők nagy része pedig teljesen megbízhatatlan, úgyhogy egyetlen megoldásnak az látszik, ha a kiadók saját maguk szervezik meg könyveik terjesztését.- Elég, ha csak azt mondom, jelenleg már 50 százalékot is elkérnek egyes terjesztők, ami, hogy egyértelmű legyen: a megjelent könyv bruttó eladási árának ötven százalékát jelenti - teszi hozzá dr. Toller. - Ha ehhez hozzászámoljuk a szerzői honoráriumot, s az előállítás, majd a nyomda költségeit, nem nehéz arra a következtetésre jutni, hogy minden egyes munka kiadását háromszor is meg kell gondolniuk a magánkiadóknak. Kivéve, ha közismert bestsellerekről van szó. Azoknak viszont a jogdíjuk túl nagy ahhoz, hogy a kisebb cégek a kiadásukra vállalkozhassanak. A magyar könyvszakma - dr. Szirtes szavait idézve - átmeneti állapotában tehát hathatós tőkeinjekcióra lenne szükség ahhoz, hogy új alapokra legyen helyezhető a szellemi teljesítményeket közkinccsé válni segítő iparág. Annak ellenére is, hogy jóval több könyv jelenik meg még ma is, mint amennyit a piac felvenni képes. Szirtes Gábor adatai szerint például az Egyesült Államokkal szemben fényévnyi előnyre tettünk szert: a két ország lélekszámát és a megjelenő könyveket tekintve Magyarország az USA-hoz képest huszonötszörös (!) előnyben váija a '94-es esztendőt. Az viszont nem valószínű, hogy mindez sokáig így marad, hiszen a farkastörvények a könyvpiacon is egyre inkább éreztetik hatásukat. P. Zs. Szabadelvű, liberális egyház - dogmák nélkül A jubiláló unitáriusok nem volt születésétől unitárius, fiát, ifjú Bartók Bélát e hitre ke- reszteltette, egyébként ma ő egyházunk világi elnöke. De sorolhatnánk sok kiválóságot Orbán Balázstól Kriza Jánoson keresztül a nemrégen elhunyt Török Tamásig, akik e hitben nőttek fel, ezt vallották. Ma nálunk a szétszórtság jellemzi az e valláshoz tartozókat. Budapesten körülbelül 7000 unitárius él, 3 templomunk van, az országban 11 unitárius templomot tartanak számon, van 27 szórvány egyházközösség, őket a református és evangélikus közösség „látja vendégül” gyülekezeteiben.- Egyéb intézményeik vannak-e?- Itt a nagybudapesti központunkban van egy önkormányzati óvoda, ezt rövidesen átveszi az egyház, volt Sárbogárdon egy szeretet otthonunk, Magyark- úton egy gyermeknyaralónk, most itt épül fel az új szeretetotthon időseknek. Kiteijedt karitatív tevékenységet folytatunk, több bizottságunk van, közte szociális bizottság, az 1500 budapesti családot magam látogatom, segítünk az időseken, betegeken, rászorultakon. Templomok épülnek-Anyagi hátterük? Honnan kapják a működéshez szükséges pénzt?- Híveink sokat áldoznak, mert anyagi lehetőségeink szűkösek, gyülekezeteinket a hívek tartják fenn, van egy amerikai testvér-gyülekezetünk, tőlük is kapunk segítséget. Van rendszeres hitoktatásunk világi hitoktatókkal, teológiai intézetünk, és Kolozsvárott működik magyar nyelvű unitárius teológia. Van saját könyvkiadásunk és újságunk, mely most lesz havilap. Több helyen templom épül, így Győrött és Pécsett. Modem vallásnak tartjuk az unitáriust, annak ellenére, hogy 425 esztendős, mert mindig az emberhez szól, képes megújulni, fejlődni, ahogyan az ember is állandóan változik e változó világban. L. Gy. ránsnak lenni. A történelem folyamán később azonban sok hányattatást kellett elszenvedniük. Másik jellemzőjeként azt említem, hogy e szabadelvű, liberális egyház, mely az érték-kereszténységet tartja fontosnak, és elveti a dogmákat. Antitrini- táriusoknak is szoktak nevezni az unitáriusokat, azzal vádolva, hogy tagadják a Szentháromsá-Az ellenreformáció nálunk erős volt, a Pécs környéki, több mint száz gyülekezet például a XVII. században eltűnt, megszűnt. Újra bevett vallás 1848 után lett, az úgynevezett 20. törvény megalkotása révén, a katolikus, református és evangélikus mellett. Ekkor újra némi élénkülés kezdődött, 1876-ban jött létre a budapesti gyülekezet A magyarsárosi unitárius templom XVII. századbeli fazsindelyes haranglába Fotó: Bandi András got. Ez igaztalan vád, ugyanis az unitáriusok hisznek Istenben, de nem azt hiszik el, amit mások írnak, mondanak róla, hanem azt, amit ő maga mond önmagáról, és hisznek a Fiúban, Jézusban, a Szentiélekben is, mint olyan erőben, amely segít. Igaz, az unitárius név azt jelenti,hogy egy Isten hívők, úgy mondjuk: Egy az Isten. Szép jelmondattá vált ez az idők folyamán, bizonyára sokan ismerik Jókai azonos című regényét, mely a torockói unitáriusokról szól. Székelyföldön igen sok az unitárius most is.- Hogyan alakult az egyház helyzete Magyarországon? is. Trianon és a II. világháború után majd a 80-as évek áttelepülési hulláma révén 30 000-re nőtt az unitáriusok száma Magyarországon, és újabb érdeklődés kezdődött e vallás iránt, mely a hit, a tudás és az érzelmek összhangjára törekedett és törekszik. A Értelmiségi egyház?-Sokan úgynevezett értelmiségi-egyháznak tartják.- Igaz, hogy a magyar kultúra jeles képviselői találhatók az unitáriusok között. Egy jellemző példa: Bartók Béla, aki
