Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)
1993-11-04 / 301. szám
1993. november 4., csütörtök Vállalkozások - Üzlet új Dunántúli napló 9 8 - „ ... 77ÍWV ÍWJ mwsír; imwmmímmm«». fefa:. .-.wra-my.. mm« «as&a: jivmmu Dunántúli napló f WÄ\ h@f? A Pécsi Ipartestület új ÁFA-javaslata A Pécsi Ipartestület az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnál, valamint a Pénzügyminisztériumnál kezdeményezte, hogy a külföldön nyilvántartott adóalanyok számára adható általános forgalmi adó visszatérítések dolgában a jövőben a területileg illetékes adóhatóságok járhassanak el. Az erre vonatkozó érvényes jogszabály ezt a hatáskört pillanatnyilag az adóhatóság fővárosi szervezetének hatáskörébe utalja. Ez jelentős forgalomkiesést okoz a vidéki kereskedők, iparosok, szolgáltatást nyújtó vállalkozók körében, ugyanis a külföldi vásárló szívesebben választja beszerzésének színhelyéül az adó-visszaigénylésre is alkalmas fővárost. Kérelmében az ipartestület indítványozta a jogszabály módosítását. Kárpótlási jegyért eladó baranyai vagyontárgyak Az Állami Vagyonügynökség aktuális kínálata azokról a baranyai vagyontárgyakról, amelyek pályázat útján történő megvásárlásakor kárpótlási jegyet elfogad: A Baranya Megyei Kereskedelmi Vállalat 2 üzletének, a Vendéglátó Vállalat 3 vendéglőjének és a Patyolat 6 üzletének bérleti jog árverése 2,36, továbbá 11,7, és 2,9 millió forintért, valamint a Ba- ranyasüt Rt. 284.7 millió forint értékben kibocsátott részvényeiért - minden esetben 100 százalékban elfogadják a kárpótlási jegyet. Ily módon kerül kalapács alá a Pécsi Fodrász Kisvállalat egy, és a HIRGÉP két üzlete 0,71 és 6,1 millió forintért. Az árverésekre a jelentkezési határidő november 15. Nyílt napok Pakson Pályaválasztási nyílt napot tart november 12-én és 19-én 14-től 17 óráig Pakson az Energetikai Szakképzési Intézet Műszaki Szakközépiskolája. A nyílt napokon az érdeklődő diákoknak és szüleiknek bemutatják az erőmű- gépész technikusi, elektronikai technikusi, minőségbiztosítás-számítástechnika technikusi, műszaki környezettechnikusi, számítástechnikai programozói és menedzserasszisztensi szakokat. Ezekbe az osztályokba a most végzős nyolcadik osztályos tanulókat várják majd. Az Agrober Vállalat pécsi irodaháza újból vevőre vár Az Agrober Vállalat pécsi irodaházát egyszer már meghirdették harmincegynéhány millióért tavaly ősszel, de az utolsó pillanatban egy külföldi partner kiütötte a nyeregből azt a hét kft.-t, melyeknek képviselői jórészt készpénzzel fizettek volna, addig pedig - s többnyire azóta is - bérlőként használták az épületet. A német féltől azonban csak Ígéretek érkeztek a pénz helyett. Most az ÁVÜ megbízásából az Agrober egyfordulós pályázatot hirdet a Szliven mögötti kétszintes irodaház ismételt megvételére, 40 millióért, ahol az ár kétharmadának kiegyenlítésére E-hitel és/vagy kamattal növelt névértékű kárpótlási jegyek is felhasználhatók. Dél-Dunántúl területfejlesztéseert Kádár Béla miniszter kapcsolódik a négy megye kezdeményezéséhez A kaposvári Alpok-Adria üzleti napok keretében Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye önkormányzata alapítványt hozott létre Dél-Dunántúl terület- fejlesztésének elősegítése érdé-, kében. Az alapítvány, amelynek tagjai sorába a megyeszékhelyeket és megyei jogú városokat is várják, a térség helyzetének, és fejlődési folyamatainak áttekintését, a regionális fejlesztési elképzelések menedzselését, területi marketingtevékenység kialakítását, beruházások ösztönzését tűzte ki célul. Az eddigi vizsgálódások tanúsága szerint minderre komoly szükség van, ugyanis például exportorientáció tekintetében Dél-Dunántúl utolsó, általában pedig 3-4. a hazai régiók között. A vizsgálódást követő második fázisban az alapítvány szakértők bevonásával igyekszik kimunkálni a megfelelő fejlesztési stratégiát. A program sikere nagyban múlik a régió gazdasági szereplőinek anyagi, illetve tevőleges aktivitásától is. Az minden esetre biztató, hogy a Posta Bank már korai stádiumában 1 millió forinttal támogatja az alapítvány célkitűzéseit. A térség fejlesztésének lehetőségével ígérete szerint jövőre a kormány is részletesen foglalkozik. Ennek szellemében az alapítvány kuratóriumának tagja Kádár Béla külgazdasági miniszter is. A tárca vezetője az alakuló ülésen így vélekedett a kezdeményezésről:-Nagyon lényeges és szükséges kezdeményezésnek tartom, és örülök, hogy már a kezdet kezdetén sikerült bekapcsolódnom a munkába. Az itt megfogalmazott igény egyfajta megújulást is jelent a magyar gazdaságpolitikai megközelítésekben, hiszen ez az alapítvány egy tudományos megalapozottságú, és külgazdaságorientált területfejlesztést kíván megvalósítani. A területfejlesztés számára megfogalmaz egy olyan célt, hogy nem egyszerűen szociális juttatásokkal igyekszik a nehezebb helyzetbe került megyéken segíteni, hanem egy aktív, offenzív fejlesztéspolitikát dolgoz ki. Mint külgazdasági miniszternek pedig azért jelent örömet ez számomra, mert ez a négy megye az országos átlagnál sokkal kisebb mértékben kapcsolódott be eddig a nemzetközi gazdasági vérkeringésbe. A magyar külgazdaság erősen függ az eddig kisebb szerepet vállaló megyék bekapcsolásának sikerétől. Ez működőképes cégek, új munkahelyek létrehozásán túl jelentős jövedelmet hozhat a megyéknek, régiónak, az országnak is.- Milyen esélyét látja a megfogalmazódott elképzelések megvalósulásának ?- Ez természetesen nagyban függ majd a nemzetközi, illetve hazai gazdasági környezet alakulásától. Ám az önkormányzatok, gazdasági szereplők, tudományos intézetek közös fellépése a cél érdekében mind a négy megyének a közös fejlesztéséhez hozzájárulhat a külső tényezők alakulásától függetlenül is. Nem beszélve arról, hogy az érdekérvényesítés egy új formáját is adja a kezdeményezés, amely jól kiegészíti a kormány törekvését a nehezebb helyzetbe került megyék kibontakoztatásának elősegítésére.-Milyen hatása lehet az itt megkezdődő munkának a kormányzatnak, a térség fejlesztését előirányzó tevékenységére?- Úgy vélem a kormány elég felvilágosult és rugalmas ahhoz, hogy munkájába bevonja a térség problémáit és megoldási pontjait legjobban ismerő szerveződést. Nagyon szimpatikus, hogy a négy megye már nem vár a paternalista állam támogatására, hanem saját elhatározásból igazi önsors javító tevékenységre szánta el magát. A Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Alapítvány kuratóriuma: elnök: dr. Pálfi Dénes (a Zala Megyei Közgyűlés elnöke). Baranyai tagok: dr. Horváth Gyula (MTA RKK igazgatója), Pap András (baranyai parlamenti képviselő), dr. Papp László (a JPTE rektorhelyettese), dr. Sikfői Tamás (a Dél-dunántúli Gazdasági Kamara főtitkára), dr. Szűcs József (a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke). Az alapítványi titkárság vezetését két évre a Somogy Megyei Önkormányzat vállalta. Kaszás Endre Tőzsdére viszik az extra kamatozású WVM-kötvényt Számítanak a baranyai befektetőkre is Egyedülálló, 27 százalékos évi kamattal, s egyéves lejárattal bocsát ki nyílt kötvényeket 200 millió forint (túljegyzés lehetséges további 100 millió forintig) értékben a WVM Lízing és Pénzügyi Rt. november 1-12. között, s az értékpapírt decemberben a tőzsdére is bevezetik. Az ország egyik legnagyobb lízingcégének korábbi két, zártkörű kötvénykibocsátása igen sikeresnek bizonyult a baranyai pénzintézetek körében is, a WVM-II sorozatú értékpapír most várhatóan a magánbefektetők körében lesz igen népszerű. A kamatot ugyanis negyedévente fizetik, így a hozam a 27 százalékot is meghaladja éves szinten. A Dunaholding-hálózat kijelölt irodáiban és a Magyar Hitel Bank Rt. vidéki igazgatóságain és fiókirodáiban, az országban 50 helyen jegyezhető értékpapírokra a forgalmazó City Bróker Kft. és Talentum Rt. jegyzési garanciát vállalnak, de az igazi biztosíték az a tevékenység, melyhez forrást nyújt a kötvénykibocsátás. A WVM Rt. kizárólagos lízingbe adója a Westel Kft. 450 MHz-es rádió- telefonjainak (a készülékek több mint fele ily módon talál vevőre), s az értékpapírok és kamataik lejáratakor a kifizetés biztosítéka a Westel készülékek árbevétele is. Az értékpapír biztonságát növeli majd az is, hogy kiviszik a másodlagos piacra, az elképzelések szerint decemberben bevezetik a tőzsdére - nyilvános forgalmú vállalati kötvényt illetően igen régen nem fordult elő hasonló a hazai pénzvilágban. A legfrisebb hírek szerint igencsak igyekezniük kell a befektetőknek, ugyanis a kötvénykibocsátás első 3 napján elfogyott a 200 milliós tétel, már csak a túljegyzés kerete maradt. M. B. E. Sok az állampapír Az idén kilenc külföldi pénzpiacon együttesen több mint 4 milliárd dollár összegű külföldi hitelhez jut hazánk kötvénykibocsátás révén. Emellett körülbelül másfél milliárd dollár külföldi működő tőke áramlik a magyar gazdaságba. így továbbra is biztosított a magyar gazdaság külső finanszírozása. Mindezt Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke mondta Budapesten a jegybank és a Bakers Trust Rt. közösen rendezett konferenciáján. Hárshegyi Frigyes elmondta: azzal is számolhatunk, hogy a hazai vegyes vállalatok csaknem 1 milliárd dollár értékű külföldi forráshoz jutnak. Az alelnök szerint már az év elején látszott, hogy a folyó fizetési mérleg alakulása szempontjából három sikeres év után bizonyos megtorpanás következik be. A hazai gazdaság nem kielégítő teljesítményét nagy mértékben meghatározza a világméretű recesszió. A csökkenő ipari termelést, az export teljesítményének visszaesését leértékelési spekuláció kísérte. Az árfolyampolitikát az MNB úgy alakította, hogy a működő tőke beáramlása ne csökkenjen, az exportőrök érdekeltsége valamelyest javuljon és az import növekedése ellenőrzött keretek között maradjon. A Magyar Nemzeti Bank szerepét a külföldi pénzpiacokon továbbra is fenn kell tartani. A hazai kereskedelmi bankok lehetőségei ugyanis még szerények a külföldi források bevonásában. Szederkényi György ügyvezető igazgató Fotó: Lesching László Magyar-horvát vállalkozás Eredményes a Bau Kerámia Szaniter Mi kell egy vállalkozás sikeréhez? Erről beszélgettünk tulajdonképpen a fél esztendeje kaput nyitott Bau Kerámia Szaniter ügyvezető igazgatójával, Szederkényi Györgygyel, akit környezetében sokan csodálnak merészségéért, bátorságáért. Ugyanis most, amikor állítólag a piac beszűkült, csökkent a fizetőképes kereslet, (s főképpen építőanyagra nincs nagy szükség ?) vágott bele, ki tudja hányadikként Pécsett az építőipari anyagok forgalmazásába. Éppen egy tucatnyi kereskedőt számolunk össze, akik kerámiával, burkolólapokkal, fürdőszoba-felszerelésekkel és kiegészítőkkel foglalkoznak. Tudni illik: Szederkényi György nem mai gyerek. Közel harminc esztendőt töltött a tüzelő- és építőanyag-kereskedés frontján, s éppen a vállalkozások indulásának idején, úgy 1988-89-ben váltott. Több cégnél is fölvállalt vezetői posztokat - igaz nem tulajdonosként - , mire megérlelődött benne az elhatározás, a saját lábára fog állni, a maga gazdája lesz. Nyilván nem kevés töprengés előzte meg a döntést. Régi kapcsolatai és valahol a múltban gyökeredző barátság adta a döntő lökést: a szétesőben lévő Jugoszlávia egyik üzemében, az orahovicai KIO kerámiagyárban hasonlóképpen gondolkoztak, mint ő. Termelni és eladni kell, márpedig az egykori Jugoszláviára tervezett kapacitású orahovicai gyár a Horvátország- nyira zsugorodott piacon tönkremegy, ha nem találnak ki valamit a vezetői. Az érdekek itt találkoztak, s mint azt Szederkényi György említette, szóbeli megállapodás nyomán kezdte a pécsi kereskedőház alapjait learakni, s csak később, a Bau Kerámia Szaniter avatása előtt fektették papírra a tisztesség kedvéért az együttműködés elveit. Az adott szónak óriási értéke van, s Szederkényi György szerint az első sikerélménye is ez volt. A gyártól tőkét kapott, s megteremtette azt az elegáns körülményt az AGROKER egyik épületét kibérelve a pécsi Megyeri úti felüljáró lehajtóágánál, ahol fél esztendeje megtarthatták az avatóünnepséget. Azóta - természetesen más termékkörrel is kibővítve - jól prosperál a Bau Kerámia Szaniter. Az orahovicai kerámia - elegáns burkolólapok - eljutnak az ország minden pontjára. Hasonlóképpen magyar építőanyagipari termékek utaznak Horvátország felé. A vállalkozás önálló export-import joggal bír, s ez adja a siker legfőbb kulcsát. Az ár és a minőség a lényeg. A vállalkozás célja: a terméket minden közvetítőt megkerülve, közvetlenül a termelőtől átadni a vevőnek. Kézenfekvő volt megkérdezni Szederkényi Györgyöt, hogy az előbbi alapelv mellett mit kell tudnia egy vállalkozónak ahhoz, hogy siker reményében élhessen? A válasz egyértelmű volt: Aki vállalkozni akar, annak előbb el kell határoznia, hogy mihez nyúl, miben lát fantáziát? S ha döntött, nem árt, ha van némi jártassága benne, ért hozzá. Ma a kereskedelem - mert hát jelen esetben arról van szó - jelentősen felhígult, éppen a hozzá nem értés miatt. S a Válallkozás kockázata evvel arányos. K. F. A hazai származékos piacokról az alelnök elmondta: a tavaly nyár elején létrehozott bankközi devizapiac fontos lépés volt a forint konvertibilitásához. A kereskedelmi bankok éltek a devizapiaci lehetőségekkel; a külföldi pénzpiacok mozgásait figyelve nagyrészt kielégítették saját és partnercégeik devizális igényeit. Hárshegyi Frigyes szerint a származékos pénz- és tőkepiaci műveletek egyre nagyobb szerepet kapnak hazánkban. Ehhez hozzájárul az is, hogy ez év márciusa óta az árutőzsdén kialakult a határidős devizapiac. A jegybank a származékos műveletek terén is szerepet kap a piac alakításában, főleg a nyílt piaci műveletek révén. Hárshegyi Frigyes elismerte, hogy a hazai állampapír-kibocsátás nem úgy alakult, mint azt a tőkepiac szereplői várták. Nagy mennyiségű állampapír került a piacra. Az MNB így kénytelen volt a jegybanki kamatokat megváltoztatni ez év szeptemberében. Most 20 százalék körül alakul hazánkban az infláció, a cél az, hogy a betéti és a hitelkamatokat is ehhez igazodjanak. (MTI)
