Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)

1993-11-03 / 300. szám

1993. október 3., vasárnap Gazdaság uj Dunántúli napló 9 T7XZX, Idén már új kotrógépek is dolgoznak a külfejtésben Fotó: Löffler Gábor A pécsi külfejtés állja a sarat Új gépek, reményteli jövő, s készül a környezetvédelmi terv is Mikro-hitel kisvállalkozóknak Átvilágítják a Pécsi Bőrgyárat Az Állami Vagyonügynök­ség igazgatótanácsának döntése értelmében tizenöt további ha­zai céghez hasonlóan rövidesen átvilágítják a Pécsi Bőrgyárat. A vizsgálati műveletre annak keretében kerül majd sor, mivel a pécsi gyár az SRP holdin­gokba javcitolt társaságok kö­zött szerepel. Kárpótlási jegyek a tőzsdén A Budapesti Értéktőzsdén október utolsó hetében valame­lyest visszaesett az előző héthez képest a kárpótlási jegyek adás­vétele. Összesen 118 üzletkö­tésben, árfolyamértéken szá­molva 74,174 millió forint ér­tékben cseréltek gazdát a je­gyek. Az átlagár végig 600 és 610 forint között alakult. Októ­berben a kárpótlási jegyek for­galma összesen több mint 382 millió forintot ért el. A legna­gyobb összegű adásvételt októ­ber harmadik hetében jegyezték fel, amikor több mint 137 millió forint összegben adták-vették a jegyeket a tőzsdén egy hét alatt. Agrár közös piac alakul a FÁK-ban Az Agrárrendtartási Hivatal vezetője szerint amennyiben lét­rejön a FÁK-országokban az „agrár közös piac” úgy az ha­zánk számára is hasznos lehet. Az új szervezet révén a korábbi piaci bizonytalanság vélhetően csökkenthető. A minisztériumi vezető elmondta: az elmúlt hé­ten 10 FÁK-tagország az orosz fővárosban, Moszkvában szán­déknyilatkozatot írt alá arról, hogy területükön létre kívánják hozni „az agrár közös piacot”. Az egységes agrárpiac elképze­léseit valamennyi FÁK-tagor­szág jóváhagyta Ukrajna és a Balti-államok kivételével. A megbeszéléseken megfigyelő­ként résztvettek Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Bulgária képviselői. Reuters üzleti hírszolgálat Új szolgáltatását - belföldi üzleti információk számítógé­pes forgalmazását - mutatta be a Reuters hírügynökség buda­pesti irodája. Az új hírszolgálta­tás előfizetői a budapesti tőzs­dék forgalmáról, az ottani ke­reskedelemről, az MNB-nél a bankközi piacon kialakult valu­taárak mozgásáról és egyéb pénzpiaci történésekről kapnak folyamatos képet a Reuters há­lózatához kapcsolt számítógé­peik képernyőjén. Az érdeklő­dők egyúttal az ármozgások le­hetséges okairól és a kereske­dők várakozásairól is tájéko­zódhatnak. A belföldi üzleti hír- szolgálat egyelőre angol nyelvű, mintegy 60 előfizetője van. A Mecseki Szénbányák pécsi mélyművelésű bányái közül Vasassal az utolsó is befejezte a termelést, ugyanakkor a külfej­tés - Vasas és Pécsbányatelep együtt - épp az elmúlt egy-két évben ért a csúcsra, 1991-ben 600 ezer, tavaly pedig félmillió tonna feletti széntermeléssel. A Pécsi Erőmű Részvénytár­saság által megtermelt hőmeny- nyiség kétötöde a külszíni mű­velésű kőszénből származik, s az arány csak növekedhet, mi­vel idén még a vasasi föld alatti kitermeléssel is számolni kel­lett. A PERT Kőszénbánya Kül­fejtés felelős műszaki vezetője, Vass István úgy fogalmaz, a Magyar Vilamosipari Művek Rt. nem szól bele honnan mennyi szén érkezik, csak az érdekli milyen áron termelik a villamos energiát. Egyes rész­legek termelő kapacitása azon­ban - az állandó költségek miatt - nem változtatható szabadon, s a helyes arányok eldöntése a PERT vezetőségének a feladata. A Gazdaságkutató Intézet Rt. előrejelzése szerint az idén a la­kosság reáljövedelme két-há- rom százalékkal csökken. Nö­vekszik a saját előállítású ter­mékek fogyasztása, miközben a természetbeni társadalmi jutta­tások az átlagosnál is jobban csökkennek. A bruttó átlagkere­set 25, a nettó 21-22 százalék­kal növekszik, a reálbérek vi­szont kismértékben, 1-2 száza­lékkal csökkennek. A vállalko­zói szféra jövedelmének alaku­lásáról év közben nehéz meg­bízható képet alkotni, de to­vábbi bővülést feltételezve a GKI 30 százalék feletti jövede­lemnövekedést prognosztizál erre az évre. A pénzbeni társadalmi jutta­Mindenesetre a külfejtési egy­ség az elmúlt évet nyereséggel zárta, s hasonló eredményben reménykednek az 1993-as év végén is. Az itt foglalkoztatott 300 fi­zikai dolgozónak és a 40 fő al­kalmazottnak (rajtuk kívül az egyes részfolyamatokban - pél­dául meddőszállítás - külső ki­vitelezők is bedolgoznak) nincs gondja az elkövetkező években, az ismert szénvagyon az ezred­fordulóig biztosítja a kiterme­lést a jelenlegi szinten. Sőt a megkutatott, de művelésbe nem vont mennyiség kinyerése azt követően is hosszabb időre munkát adhat a kollektívának. Hogy gazdaságos lesz-e ez a te­vékenység, azt elsősorban a környezetvédelmi kiadások alakulása dönti majd el, ugyanis ez a költségtétel folyamatosan növekszik. A PERT igazgatósága és a Felügyelő Bizottság most tár­gyalja a kőszénbánya középtávú környezetvédelmi feladatait, a tások mintegy 23 százalékkal emelkednek, reális értékük az előző évi szinten marad. Ezen belül a nyugdíj és a családi pót­lék az átlagnál kevésbé nő. A nyugdíj a háromszori növelés összhatásaként tömegében mintegy 20, egy nyugdíjasra ve­títve körülbelül 18 százalékkal emelkedik. Ez azt jelenti, hogy nem éri el a nettó átlagkeresetek dinamikáját, emellett ismét ve­szít reálértékéből. Az átlagot meghaladó mértékben növek­szik a munkanélküli- és az egyéb, például az önkormány­zati segélyekre kifizetett összeg nagysága. A munkanélküli-se­gélyek összegének növekedését az okozza, hogy idén emelke­dett a munkanélküliek száma is. szénszállításból származó gon­dokat, a levegő és a víz védel­mének, a veszélyes hulladékok elhelyezésének kérdéseit, a zaj és rezgésártalmak csökentésé- hez, megelőzéséhez szükséges lépéseket. A szakhatóságok már előzetesen véleményezték a munkákat, a TOTÁL Környe­zetvédelmi Kft. pedig készíti az átfogó rendezési tervet, mely­ben azt is meghatározzák, a re­kultiváció során milyen tájba illő alakzatot kell a bányagöd­rök helyén kialakítani. A külfejtésnek van jövője, igazolja ezt az is, hogy a PERT ellenvetés nélkül finanszírozza a fejlesztéseket, a géppark kor­szerűsítését. Az idén két kotró­gépet vásároltak több tízmillió forintért, s újabb beszerzésekről folynak a tárgyalások. Tehát a munka, a technika adott, az eredmény nyereséggel kecseg­tet, s évekig jók a kilátások, márpedig ez nem kevés a szén­bányászat mai helyzetében. Mészáros B. Endre A Magyar-Amerikai Vállal­kozási Alap az Amerikai Kong­resszus jóváhagyásával 1990 óta támogatja a magyarországi vállalkozásokat. A Pécsi Ipar­testület és a Szigetvár és Vidék takarékszövetkezet sikerrel pá­lyázata meg a MAVA 1993. évben meghirdetett úgynevezett mini-credit, 200-600 000 forint között adható, középlejáratú 50 000 dolláros kisvállalkozói hitelkeretét. A hitelt 15 százalé­kos változó kamattal lehet fel­venni, 3-6 hónapos türelmi idő­vel ipari termelésre, szolgálta­tásra, környezetvédelmi beru­házásokra. Forgóeszköz vásár­lásra nem használható fel. A pá­lyázat beadásához szükség van egy üzleti tervre, amelyhez szakmai konzultáció kérhető a Pécsi Kisvállalkozás-fejlesztési Központtól, ami a kész kérel­meket előzetesen, díjmentesen véleményezi is. A beérkező kérelmek ügyé­ben a takarékszövetkezet vál­lalja a garanciát és a kockázatot. Az Ipartestület szakmai zsűrije sorolja be az iparosokat, ami egy erkölcsi biztosítékot jelent. A Kisvállalkozás-fejlesztési Központ az üzleti tervek elké­szítésében segédkezik, és in­formációkat gyűjt a vállalkozók részére. Szaktanácsadása lesz a garancia arra, hogy az üzleti Újabb értékesítési akciót kezd a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet miután a múlt heti ár­veréseken a felajánlott 36 ingat­lan közül 4-re akadt csupán vevő. Az újabb akció előrelátható­lag november közepén kezdőd­het. Ennek egyik feltétele, hogy a KVSZ a lapokban meghir­terv szakszerű, a vállalkozás működőképes lesz. Jelenleg az országban négy mikro-hitel van kint, ebből kettő Baranyában. Jövőre is szeretnének hozzájutni, a bi­zalmat már úgy tűnik sikerült megszerezni. Az amerikaiak a nagyvállalkozások helyett in­kább a kicsik felé kezdenek for­dulni. Ebben az évben másodszor is megpályázták a hitelt közösen az Ipartestülettel. Az első alka­lommal kapott pénzből átlago­san 500 000 forintos kölcsönö­ket kaptak a pályázók privatizá­ció során megvásárolt tehené­szeti telep belső útjainak meg­építésére, földműveléshez szük­séges gépek vásárlására, kerté­szet fejlesztésére, fűtésének megoldására, kerámiaüzem ége­tőkemencéjének építéséhez. A MAVA Támogatási Alapjától most 50 000 dollárt kaptak, ezt a Szigetvár és Vidéke Takarék- szövetkezet ugyanennyivel ki­egészítette. Az igénylők átlago­san 3-400 000 forintot kaphat­nak. A pályázatokat november 1-15 között lehet benyújtani a Pécsi Ipartestülethez. Ez egy 5 évre adható hitel. A tervek sze­rint szeretnék ezt a pénzt más- félszer-kétszer megforgatni. A pályázat dönti el, hogy ki mennyi időre kapja. Sz. K. desse az ingatlanokat. Az el­múlt heti árveréseken egyben felajánlott ingatlanok egy részét novemberben részenként pró­bálják majd meg értékesíteni. Az eddig fel nem ajánlott objek­tumokkal együtt több, mint 100 ingatlan megvásárlására lesz le­hetőség a volt szovjet katonai épületek értékesítésekor. Az idegenforgalmi főszezon vizsgálatának tanulságai Számlát mindenütt adtak Baranyában A előző évekhez képest álta­lában nem változott, kis mér­tékben romlott az idegenfor­galmi főszezonban a kereske­delmi és vendéglátóipari szol­gáltatások minősége. Lega­lábbis ez derül ki a Fogyasz­tóvédelmi Főfelügyelőség Ba­ranya Megyei Felügyelősége által lefolytatott vizsgálat ösz- szesített tapasztalataiból. A felügyelők a nyári hóna­pokban 50 egységet vizsgáltak 5 városban és 11 községben. Az ellenőrzések során 5 olyan ven­déglátóipari egységet találtak, amelynek nem volt szeszesital árusítási engedélye, 7 esetben pedig kénytelenek voltak bünte­tést kiszabni, mert olyan étele­ket is árusítottak, amely nem szerepelt az étlapon. Próbafo­gyasztások alkalmából 7 olyan étteremben, bisztróban tapasz­talták, hogy az adagok a meg­engedettnél kisebbek voltak, itt is bírságot kellett kiszabni. Az élelmezésügyi előírások meg­szegése miatt megközelítőleg 190 ezer forint értékű árut kel­lett zárolniuk. Meglepő módon a számlaa­dási kötelezettség betartásával nem volt gond. És az is az álta­lános tapasztalataik közé tarto­zik, hogy a kereskedelmi és vendéglátóipari egységek kultu­ráltságával a felügyelők elége­dettek voltak, a tulajdonosok minden valószínűség szerint be­látták, hogy a jól fizető vendég általában kerüli a piszkos, sze­metes, a higiéniai követelmé­nyeket elhanyagoló vendéglátó helyeket, s több gondot fordíta­nak a helységek tisztántartására. Összességében 412 ezer fo­rint bírságot szabtak ki a vizsgá­latok eredményeképpen. A hiá­nyosságok okai között említet­ték, hogy az utóbbi időben fel­hígult a vállalkozói réteg, sokan egyáltalán nem ismerik a szak­mai jogszabályokat, néhányan pedig az előírások megszegésé­vel igyekeznek a költségüket csökkenteni. B. G. Csökkenő reáljövedelem Újabb KVSZ árverések Vállalkozás a múltban adott garanciára A felszámolás alatt álló Mechlabor stúdiómagnóinak jogutód „hátországa” Pécsett A Mechlabor pécsi gyára fennállása alatt az STM (stú­diómagnetofon) családból majd huszonötezret, az R 7-es riportermagnókból közel ti­zenkétezret gyártott. A hír­adástechnika pécsi fellegvá­rának számító, hajdan ezer­kétszáz embernek munkát adó gyár felszámolás alatt áll ugyan, de az ott készített magnók még a világ számos országában üzemelnek. Ki foglalkozik a javításukkal, al­katrész-ellátásukkal, ha már megszűnt a gyártásuk? A volt Mechlabor tmk-csar- nokát az olasz Hantarex cégtől bérlő STM Elektronikai, Me­chanikai, Alkatrészgyártó, Sze­relő és Kereskedelmi Kft.-1 jog­utódként az STM család kínála­tára, javítására és szervizelésére alapították 1991. decemberé­ben. Keresztes Zoltán és Torma Endre, az STM Kft. ügyvezetői régi mechlaboros munkatársa­ikkal a több mint kétmilliárdot érő több tízezer magnóra ala­pozták vállalkozásukat. A hajdani vevőik, a volt szo­cialista országok, legnagyobb hazai partnerük a Magyar Rá­dió, de a magnóikat használó hazai színházak legtöbbje is anyagi gondokkal küzd, igé­nyük lenne az STM Kft. szol­gáltatásaira, csak pénzük alig van. Még vagy kétszáz gyári új STM 610-es berendezésre is vevőt kell találni, nem beszélve a raktáron lévő tartalékalkatré­szek garmadájáról. A Mechla­bor dunakeszi gyárában készí­tett stúdiólemezjátszóknak is meg kívánják oldani az alkat­részellátását, sőt a legújabb .fej­lesztésű STM 90-es stúdiómag­nók alvállalkozókkal együtt tör­ténő gyártását is fontolgatják. Ugyan már megjelentek az STM magnóknál korszerűbb, digitális hangrögzítő stúdióbe­rendezések, de ezek végleges térnyeréséig _ még van bőven idejük. A FÁK országaiban, a volt NDK-ban, Lengyelország­ban, Bulgáriában, Csehország­ban magyar külkereskedelmi és más cégek kinti képviselői útján már kecsegtető megrendeléseik és ajánlataik vannak. Biztos a piacuk jó néhány évig, amíg használóik le nem cserélik még korszerűbbekre az STM magnókat. Addig is kere­sik az eljövendő tevékenységi körüket. A montírozó magnókat gyártó német, illetve más kül­földi stúdiótechnikai és híradás- technikai cégekkel is építik kapcsolataikat, hogy magyaror­szági képviseletként, beszállí­tóként, netán bérmunkát vé­gezve partnereik lehessenek. Mindent vállalnak, amihez ér­tenek, forgácsoló, fémmeg­munkáló és elektronikai jellegű bérmunkát jelenleg is végeznek svájci, német és amerikai meg­rendelésre. A termék gyártási jogát megszerezve most végzik az oktatásra, elektronikai labo­ratóriumi kísérletekre, fejlesz­tési célra egyaránt kiváló svájci összerakható mérőrendszer pi­ackutatását. Bár kemény munkával a jele­nük, jövőjük is biztos, a bizony­talansági tényezők őket sem ke­rülik el. Partnereik fizetésképte­lensége egyre érzékenyebben érinti őket. Legsebezhetőbb pontjuk a telephely-kérdés. Je­lenlegi bázisukat jövő év végéig el kell hagyniuk. Szeremének Pécsett maradni, ha találnak el­fogadható és megfizethető he­lyet, ahol, ha kell, hitellel meg­építik birodalmukat, ahol már akár negyven új munkahelyet is teremthetnek. Ebben bízva őr­zik a volt, jó mechlaboros kol­légáik névsorát. B. M. L. Az STM kft. forgácsoló, fémmegmunkáló és elektronikai mun­kát is végez svájci, német és amerikai megrendelésre Fotó: Löffler Gábor * i P' ) t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom