Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)

1993-11-01 / 298. szám

1993. november 1., hétfő A mai nap üj Dunántúli napló 5 A hoboli áldozatok emlékére A baranya nyugati részén, Szigetvár szomszédságában lévő Hóból községben is II. vi­lágháborús emlékművet avattak tegnap délután. A helyi református templom­ban tartott ökomenikus isten­tiszteletet követően a hoboliak és a meghívott vendégek a falú közepén emelt márvány-obe- liszk köré gyűltek, ahol a Him­nusz - a szigetvári Tinódi kórus tagjai énekelték - hangjai után dr. Szűcs József, a Baranya Me­gyei Közgyűlés elnöke köszön­tötte a jelenlévőket, s mondott beszédet. Mindenekelőtt arra emlékeztetett, az utolsó nagy vi­lágégés 18 hoboli polgárának - akik elestek a harctéren, nyom­talanul eltűntek, s akiket egy kegyetlen ideológia nevében el­hurcoltak, s meghaltak távol kis falujuktól - méltó emléket állí­tottak. Ez az emlékmű a mai naptól pótolni hivatott az elkor­hadt sírkereszteket. A közgyű­lés elnöke szólt Hobolnak, en­nek a majd fél évszázados tele­pülésnek a történelméről, majd a jelenéről, különösen kiemelve azt, hogy mennyit fejlődött a község amióta ismét önállóvá vált. dr. Szűcs József a beszéd után felavatta az emlékművet, amit az egyházak képviselői megáldottak. Az ünnepség végén az obe- liszk talpazatánál koszorúztak a hoboli önkormányzat, a hon­védség és az izraelita hitközség képviseletében, s virágokat he­lyezett el a lakosság is. A hábo­rús emlékmű avatása a Szózat eléneklésével fejeződött be. R. N. Az osztrák légisztrájk nem érinti Magyarországot A magyar-osztrák légiforga­lomban mind ez ideig nem érez­tette hatását az osztrák légitár­saság dolgozóinak sztrájkja - tájékoztatta az MTI-t vasárnap délután a Malév Operatív Irá­nyítási Központjának ügyele­tese. A napi három osztrák járat menetrend szerint megérkezett Budapestre, és a Malév két gé­pét is fogadták a schwechati reptéren. A Malév arról sem ka­pott tájékoztatást, hogy a sztrájk miatt a következő napokban fennakadás lehet a magyar­osztrák légiforgalomban. Tetovált rózsák Az indián fej mostantól kitörölhetetlen, örök emlék lesz Fotó: Szundi György Van, aki nem kiló aranyat akar hordani magán, hanem le­galább annyit érő másfajta díszt: tetoválást. A legismertebb változat idáig a bicepszek fölé vésett „Szeretlek Rózsi!” volt, de olyat is láttam már, ahol az első név alatt szerepelt még né­hány. Hiába, változnak a nők, változnak az idők ... Pécsett, az egyik belvárosi sétálóutca közepén nemrég te­toválószalon nyílt. A mester a művészeti szakközépiskola fris­sen végzett diákja, Kiss Szilárd, akinek kézügyességéhez nem fér kétség. Több száz mintából választhat az, aki a bőrét „var­ratni” akarja. Ma a heavy-metal zenekarok rajongói vezetik a listát. Ottjártamkor az egy éves pé­csi Forbidden Fruit zenekar tagja, Albrecht Gyula tetovál­ta tta jobb karját, aggódó kérdé­semre válaszolva elmondta, hogy a művelet csak kellemet­len, de nem fájdalmas. A tíz centi körüli mintát vagy két óráig készítette az alkotó. Kiss Szilárd egyébként elmondta, hogy a gép, amit használ, ame­rikai, szigorúan sterilizálják minden vendég után. A holland festékek virágporból készülnek, úgyhogy aki például a pollenre allergiás, azt nem is tetoválják, de 18 éven aluliakat, és ittas embereket sem. Kiderült az is, hogy az, aki a változó divatot követi, most sast és skorpiót készíttet, a nők kise- lefántot, virágot, pillangót, van, aki olyan intim helyekre is, mint a bikinivonal. Előfordul, hogy egy régi tetoválást javít­tatnak náluk, mondjuk akasztó­fából sárkányt kell csinálni. A bőrön nem lehet hibázni, hiszen az ember haláláig hordja magán. Újabban idővel felszí­vódó festék is létezik, s ez bi­zony igen jó hír, mert valljuk be, lehet még hátrányunkra is egy-egy meggondolatlanul vá­lasztott örökös minta. Az igazán veszélyes azonban a feketén végzett tetoválás, a sterilizálat- lan műszerek, hiszen a bőr elfer­tőződhet, begyulladhat. Ennyit pedig ugye egy divat sem ér meg. Hodnik I. Gy. Ön munkanélküli? Munkát keres? Forduljon hozzánk! Pécs, Bajcsy-Zs. u. 18. (DOMUS Á.) Tel.: 336-861 Jónéhány értékes ritkaság is látható a kiállításon Fotó: Szundi György Bibliakiállítás Bolyban A 900. évfordulóját rendez­vénysorozattal ünneplő nagy­község ismét gazdagabb lett: az evangélikus és református egy­házközség jóvoltában tegnap - a reformáció ünnepén - délután 5 órakor nyitották meg a még frissen festékszagú Erzsébet ví­gadóban a Bibliakiállítást. A bemutató anyagát - 250 kötet látható a tárlókban - jórészt a bólyi családok adományiból gyűjtötte össze a rendezést vál­laló lelkes és hozzáértő csapat, élükön Rogányi Lászlónéval. Gazdagabb lett a község, mert ritka, de mostanában megújuló élmény, ha egy helyi kisközös­A hét végén ünnepelte fenn­állásának nyolcvanadik évfor­dulóját a majsi általános iskola. Az intézmény diákjai, tanárai egykori növendékei, a falu lakói nemcsak megemlékeztek az el­múlt évtizedekről, hanem az is­kola névadójára is sor került. Az iskola ezentúl Frey János az iskolát alapító, egykori tam'tó nevét viseli. Az iskola falán elhelyezett emléktáblát unokája Begai Vilmosné, született Frey Mária és dédunokája Tarlós Jánosné leplezte le. Ezt követően egy másik dédunoka Bittsánszky Géza, a Miniszterelnöki Hivatal kormány főtanáé sósa tolmá­csolta Mádl Ferenc művelődési és közoktatási miniszter jókí­vánságait. 1913 október 31-én adták át az iskolát. Sok gyerek volt ak­koriban a faluban. Az egykori nagy osztályteremből kettőt csináltak, ahol Frey János kán­tortanító, Müller Imrével és ké­sőbb Frey Annával közösen ta­nított. Az iskolaépület állapota ség - legyen az bármilyen érték - hozzájárul a szellemi, vagy anyagi gyarapodáshoz. Most az előbbiről van szó. A „könyvek könyve” - maga a Biblia szó jelentése: könyvek gyűjteménye - kiadásának kö­zel félévezredét mutatja be a ki­állítás. Természetesen a ha­zánkban legtöbb kézen forgó Károli Gáspár-féle fordítás kü­lönböző korokból származó példányaiból tették a legtöbbet a tárlókba, de itt van a híres Vi- zsolyi is, a Jordánszky-kódex, a csodálatos Nekcsei Biblia, M. Tótfalusi Kis Miklós nevezetes Aranyas Bibliája. Ezek ugyan egyfe romlott, szükség volt egy újra. Az új iskola megépítését Frey János kezdeményezte. 1911-ben már a kezükben volt a Közoktatási és Vallásügyi Mi­nisztérium rendelete, amely szerint a községben három tan­termes iskolát és tanítói lakást kell építeni. Miután az ügyek lassan haladtak előre, ezért a minisztérium súlyos büntetést helyezett kilátásba, ha 1913-ig nem lesz kész az iskola. Az is­kolaszék így nagy nehezen be­leegyezett. Az iskola alapkövét 1913 májusában rakták le, és októberben már át is adták. Az építkezéshez állami támogatást- nem kaptak, ezért minden költ­ség a községre hárult. Egyedül a megyei püspök adott 500 koro­nát. Az elmúlt években ebben az iskolában több ezer diák ta­nult, akik közül többen nevet szereztek intézményüknek az ország több megyéjében. Frey János 1864-ben került Majsra és ott tanított negyven éven keresztül. A gyerekek ok­„csak” hasonmás kiadásokban, de a XVIII. századtól már az eredeti példányok. Olasz, latin, héber, orosz, német - egyszóval számos nép nyelvén, természetesen magya­rul is: „Keresztyén Erköltsi Tu­domány, avagy A’Szent és Ke­gyes Életnek Mestersége, mely- lyet készített vált, és a’ maga született Frantzia Nyelvén kia­dott Piktét Benedek. ” „ az Úr beszéde megma­rad örökké ...” - ez a szép kiál­lítás mottója. November 14-ig látható, a keddi, csütörtöki és a pénteki napok kivételével. Mészáros A. tatása, nevelése mellett megta­nította a helybelieket a mező- gazdasági munkák egyes fogá­saira, fúvós együttest alapított, önkéntes tűzoltóegyletet és ol­vasókört szervezett. Örök nyu­galomra is a majsi temetőben helyezték. Az iskola minden­kori nyolcadikosai halottak nap­ján koszorút helyeznek el a sír­ján. A névadó ünnepségen fellép­tek az iskola diákjai, sokan kö­zülük a hagyományos sváb népviseletben, és a majsi fúvó­szenekar. Az ünnepséget köve­tően a vendégek megtekintették az iskolatörténeti kiállítást, ahol az egymásba kapcsolódó fapa­dokon régi relikviákat pennát, palatáblát palavesszővel, tinta­tartót láthattak az érdeklődők, valamint Frey János kántorta­nító székét. Az egésznapos ren­dezvény a helyi művelődési házban ért véget, ahol műsoros esten mutatkozott be a majsi if­júsági együttes közösen a soly­mári tánccsoporttal. Sz. K. Új oktatási központ a POTÉ-n Az országban másodikként november elsején Pécsett nyitja meg a Merck Sharp and Dohme (MSD) amerikai gyógyszer- gyártó vállalat a POTÉ-val kö­zösen az egyetem területén posztgarduális oktatási köz­pontját. Az MSD fő feladatának tekinti a gyakorló orvosok meg­ismertetését a legújabb kutatási és klinikai eredményekkel, va­lamint a korszerű terápiás szem­lélet kialakítását. Az egy irodá­ból és könyvtárból álló cent­rumban megtalálhatók a legmo­dernebb kézikönyvek és hiány­pótló folyóiratok. Havonta elő­adásokat szerveznek neves szaktekintélyek bevonásával. Novemberben a szívbetegsé­gekről lesz szó. Tanulmányúton Bad-W örishoffenben Az augsburgi Sváb Iparka­mara Bad-Wörishoffenben fa-, építő- és vasipari szakosztályok vezetőinek, a Pécsi Ipartestület elnökségi tagjainak és három pécsi szakmunkásképző intézet szakoktatói részére szeminári­umot rendezett október utolsó hetében. Az egyhetes tanul­mányúton, amelyen részt vett dr. Szűcs György az IPOSZ Kézműves Kamara elnöke is, valamint a szekszárdi ipartestü­let vezetői megismerkedtek a kamara működésével, a német szakmunkásképzés legfonto­sabb alapkérdéseivel. Reformáció­emlékünnepség Debrecenben A reformációra emlékeztek vasárnap Debrecenben abból az alkalomból, hogy Luther Már­ton 1517. október 31-én sze­gezte ki a wittenbergi vártemp­lom kapujára hitvitára hívó 95 tételét, ami kirobbantotta a re­formációt. A Református Nagy­templomban délelőtt megtartott istentiszteleten Kocsis Elemér, a Tiszántúli Református Egy­házkerület püspöke hirdetett igét. Délután ugyancsak a Nagytemplomban tartották meg az országos reformáció-emlék- ünnepséget, amelyen Konrad Raiser, az Egyházak Világta­nácsának főtitkára tartott elő­adást. Gyertyagyújtás a délszláv háború áldozataiért A Magyar Békeszövetség ha­lottak napja közeledtével vasár­nap gyertyagyújtással emléke­zett a volt Jugoszlávia területén folyó háború áldozataira. A Farkasréti temetőben rendezett megemlékezésen Köteles György professzor, a szövetség elnöke beszédében hangsú­lyozta: a délszláv események ej­tette seb nemcsak helyi fájdal­makkal jár. Ezért a Magyar Bé­keszövetség és a törekvéseivel egyetértő polgárok együtt érez­nek a gyászolókkal és a szenve­dőkkel 1993 halottak napján is. Az egykori alapító tanító nevét viseli Nyolcvan éves a majsi iskola Itt az influenza-járvány? Beköszöntött az ősz. Reggel még fagyoskodva állnak az emberek a buszmegállóban, délben egy szál kardigán is elég, estére leszáll a köd és megint hideg lesz. Egyre töb­ben járnak, kelnek pirosló or­ral, tüsszögnek, prüsszögnek. Már itt az influenzajárvány, vagy csak megfáztak?- Nemrégiben napvilágot lá­tott egy hír, miszerint egy újabb influenzavírus tűnt fel, ami sokkal súlyosabb megbe­tegedéseket okoz, mint az ed­digiek - mondja dr. Kerényi Sára a Baranya Megyei Állami Népegészségügyi Intézet tisz­tiorvosa. - Szerencsére ez a hír megalapozatlan. A WHO tájé­koztatása szerint minden évben különböző földrészeken talál­ható laboratóriumok végeznek vizsgálatokat influenzás bete­geken, hogy megállapítsák mi­lyen vírusok léteznek. Egye­lőre a vizsgálatok azt igazol­ják, hogy nincsenek új fajta ví­rusok. Továbbra is az A vírus két altípusát, és a B vírust izo­lálták. A laboratóriumi ered­mények alapján állítják össze az oltóanyagokat is. Az influenzajárvány kezde­tét és idejét nem lehet előre megjósolni. A szakemberek rendszeresen figyelik a WHO jelentéseit, hogy a közeli or­szágokban van-e járvány, hogy minél hamarabb felkészülhes­senek annak fogadására, és a védőoltásokat időben megkap­ják az arra rászorulók. Jelenleg csak nagyon messze Dél-Ame- rikában és Dél-Afrikában van. Az influenza-járvány nálunk általában december március között alakul ki. Az, hogy me­lyik korcsoportot veszélyezteti a legjobban az a vírus típustól és a fogékony szervezetek ará­nyától függ, idén a gyerekek lettek elsősorban betegek tőle. Az év elején januártól- március végéig tartott a járvány. Bara­nya lakóinak hat százaléka lett beteg. Hatezerkettőszáz ember volt táppénzen. A megbetege­dettek 50 százaléka 1-14 éves gyerek volt.-Az oltóanyag hamarosan megérkezik, amit a háziorvo­soktól lehet kérni - mondja dr. Kerényi Sára. - A korábbi évekhez hasonlóan az idős és a krónikus alapbetegségben szenvedők, s olyan közösségek tagjai, akik létfontosságú he­lyeken dolgoznak (egészség­ügyben, közlekedésben, stb dolgozók) kapják meg elsősor­ban a védőoltást, amit minden évben ismételni kell. Nagyon fontos, hogy a jár­vány kitörése előtt két héttel megkapják, akik kérik, mert ennyi idő kell a védettség kia­lakulásához. A hatása 2-3 hó­napig tart. Az oltóanyagokat az Országos Közegészségügyi In­tézetben gyártják, de a tervek között szerepel, hogy egy-két éven belül már gyárilag állítják elő. Sz. K.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom