Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)
1993-11-25 / 322. szám
1993. november 25., csütörtök Városaink 9 Pécsi Körkép Napvilágos? „Ne vitatkozz arról, ami világos, mint a nap”- tanácsolta Erasmus. Persze ilyen tanácsot könnyebb adni, mint betartani. Okkal mondhatjuk például, hogy az önkormányzatiság nálunk még tanulóéveit éli. Ezen aligha érdemes vitatkozni. Azon már inkább, hogy vajon elegendő lesz-e pusztán az idő múlása a tanulóévek tudássá érleléséhez, vagy jelentősen változtatni is kellene ehhez a konstrukción és a gyakorlaton? Tapasztalataim alapján - és a közjog szakértő tudósainak véleményére is támaszkodva - többször is az utóbbi mellett törtem lándzsát. így az „egyszer már volt” érzésével hallottam, hogy amerikai szakértők „csak” három tényezőt tartottak a rendeltetésszerű működést zavaróan eltúlzott méretűnek ön- kormányzati rendszerünkben: a városi testületek létszámát, a pártpolitikai szempontok súlyát, valamint azt, ahogy a lakosságot sikerült kiiktatni az önkormányzatiságból. Az első problémát úgy-ahogy „megoldja” Pécs Közgyűlése, hiszen a testület a lehető legritkábban ülésezik kétharmadosnál nagyobb részvételi aránynyal. A szépséghiba ebben a határozatképesség ingatagsága. A pártpolitikai szempontok túlsúlyát felesleges felemlegetni, hiszen a testületben éppen azok foglalnak helyet, akik önmaguk ellen beszélnének, ha elfogadnák ezt a kritikát. Ami a lakossági részvételt illeti, a kép bonyolultabb. Kimondható, hogy a közvetett demokrácia révén a polgárok megválasztott képviselőikre bízták az önkormányzás jogát, s abba a következő választásig csak igen kivételes esetekbe szólhatnak bele közvetlenül. Ez azonban a parlamentarizmus nem túl célszerű másolása települési méretekre, s egyébként is a szükségszerű gyakorlat át-át töri ezt az elvet. De nem elégszer - mondhatjuk még annak ismeretében is, hogy a lakossági fórumok jórészt az érdektelenségről tanúskodnak. Tán nem lenne így, ha a polgárok elhihetnék: nem egy kötelező penzum kipipálásáról van szó az önkormányzat részéről, hanem valóban együttgondolkodásra hívják őket. Ehhez azonban jól megválasztott és előkészített témák kellenek, s ugyanilyen gondosság a helyszín és az időpont kijelölésében. November végén járunk. Ha netán mai ülésén a közgyűlés döntene arról, hogy mikor - s urambocsá! esetleg milyen főbb témákról - szándékozik megtartani az évente legalább egyszer kötelező közmeghallgatást, tulajdonképpen már az is késő lenne. Legalább is ahhoz, hogy a fórum érdemleges legyen. Decemberben korán sötétedik, az időjárás is zordra válhat, az emberek meg már az ünnepekre készülődnek. Kik jönnek majd el? Megint az egyedi ügyek panaszosai. Számomra ez világos mint a nap, de nem akarok senkit sem eltéríteni a megvitatásától. Kivéve, ha eleve, tudatosan ezt az eredményt célozták meg. Akkor ugyanis nincs miről vitatkozni: a szándék a napnál is világosabb. Dunai Imre Önkormányzati rendelet készül a lakásgazdálkodásról A szabályozás koncepcionális kérdéseiről már döntött a közgyűlés Az egyszerűsítés szokásos okán többnyire Lakástörvényként emlegetik a parlajnent által idén elfogadott LXXVIII. törvényt, amely valójában csak a „lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról” szól. Ez a törvény lényegében keretszabályozás: felhatalmazást ad, illetve számos esetben kötelezően is előírja az önkormányzatok számára a rendeleti szabályozást. Pécs Közgyűlése november 11-én és 18-án tárgyalta a törvény végrehajtását szolgáló ön- kormányzati rendelet szabályozási koncepcióját. A téma jelentőségét érzékelteti, hogy a nagy mértékű értékesítés ellenére mintegy 8000 bérlakás maradt az önkormányzat tulajdonában, s ez a szám már aligha fog számottevően csökkenni. Ugyanakkor a Polgármesteri Hivatal Hatósági Irodájának lakás- és helyiséggazdálkodási osztálya október 31-ig 6543 lakásigénylőt tartott nyilván. Ezek között 2926 a szociális bérlakást igénylők száma. A két szám közti különbség abból adódik, hogy évekkel ezelőtt még úgynevezett OTP-lakásokra is lehetett jelentkezni. A közgyűlés ebben a témakörben a rendelet-tervezet főszabályainak előkészítéseként a meglévő igénylések megújításáról rendelkezett oly módon, hogy a szociális bérlakás szabályainak megfelelő igényléseket veszi figyelembe és ezek folyamatosságát elismeri. A bérlakás juttatására ujjonnan benyújtott kérelmeknél feltételül szabta, hogy a kérelmező legalább 5 éve bejelentett pécsi lakos legyen, vagy munkahellyel rendelkezzen Pécsett. A lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadásánál a jövedelmi viszonyok mellett az igénylő vagyoni helyzetét is vizsgálják. Kardinális kérdés, hogy az ilyen lakás bérbeadása határozott időre szól. Ez a szabály nemcsak a bérlő szociális helyzete változásának figyelembevételére teremt lehetőséget, hanem egyben kizár egy másikat, hiszen a vételi jog csak a lakás határozatlan idejű bérbeadásánál illeti meg a bérlőt. Arról is elvi döntés született, hogy a lakást nem lakás céljára is bérbe adja az önkormányzat, de a helyi rendeletben meghatározott feltételekkel, s mindenekelőtt a lakás pótlásának kötelezettségével. Uj bérbeadásnál pedig egyszeri óvadékot kell fizetnie a leendő bérlőnek. A bérlakások új lakbérének alkalmazására csak 1994. június 30. után kerülhet sor. A december 31-el megszűnő régi lakbér átmeneti alkalmazásáról is intézkedik majd az új rendelet. Az új lakbérekről csak 1994. június 30. után készül szabályozás. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadása a bérleti díj licitálásával pályázat alapján történik. A bérlőt a helyiség használati módja kötelező kikötésével választják ki. A bérbeadó nem köthet a bérlő házastársával bérlőtársi szerződést. A garázsok esetében sem köteles erre, de külön kérésre megteheti. A bérleti jog átruházását nem engedélyezik, kivéve a bérlő halála esetén, ha a házastársa folytatja azt a tevékenységet, amire a helyiséget bérbe adták. A bérbe adott nem lakás céljára szolgáló helyiségek cseréje, közös üzemeltetése nem engedélyezhető és azok albérletbe sem adhatók. A mostani ismertető csak a szabályozási koncepció néhány fontos utal. Azt is hangsúlyoznunk kell, hogy ez még nem a rendelet, de még nem is a tervezete, hanem csak a közeljövő jogi szabályozásának már meghatározott medre. D. I. Mint minden évben, ha zuhog a hó A csőd jeges napjai „Lábhoz tett fegyverrel„ szemlélték a meglepetést Az utak alkalmatlanná váltak a közlekedésre Fotó: Szundi György Feltehetően lesz még tél idén is, jövőre is. Ezért sem árt újólag beszélni a történtekről. A november 10-i ÚDN-ben olvastuk - mint minden évben - a megnyugtató közlést: felkészültek a télre. Pécs esetében ezt a Városgondnokság illetékese nyilatkozta. Aztán mit ad Isten? November 13-án, szombaton - vagyis két nappal a felkészülés esedékességének az életbelépte előtt - egésznapos havazással bemutatkozott az évvégi tél! A premier sikeres volt: bele is bénult a város. És ez a csőd azóta is beszédtéma a városban, szó volt róla a múlt heti közgyűlésen is, a képviselők egy részét nem nyugtatta meg az alpolgármester helyzetmagyarázata. Az ígéret úgy szól - mint minden évben hogy a fő tömegközlekedési útvonalakat megtisztítják, lehetővé téve a közlekedés zavartalanságát. Nem tették. Miközben a távolsági buszok többé-kevésbé tették a dolgukat, a pécsi helyi járatok vesztegeltek, igaz, a hegyi utak, de a kisebb-nagyobb emelkedőkkel ’’tarkított” belső utak is alkalmatlanná váltak a közlekedésre. E sorok írója egy viszonylag enyhe - szemmel alig érzékelhető - emelkedésű utat, a Maiéter Pál utat figyelhette „páholyból”, vagyis az ablakból, mint minden évben. Máskor, kisebb havazásnál is alig tudnak e kis emelkedővel megbirkózni a járművek. Most különösen így volt: össze-vissza csúszkáltak, keresztbefordultak az autók, az autóbuszok - míg egyáltalán elindultak -, itt inkább hátrafelé csúsztak, mint előre haladtak, s több vissza is fordult. De ez csak egyetlen pontja volt a bénulás állapotába rohanó városnak. Hallottuk a mentegetőzést: a hóeltakarításra vállalkozott kft. szerződése november 15-től volt csak érvényben. Azt is hallottuk, hogy a szakvállalat sokáig tétlenül, mintegy „lábhoz tett fegyverrel” szemlélte a történéseket. Mindez rögtön több kérdést is vet fel:- miért nem a szakvállalat kapta a hómentesítésre a megbízást, ami bármely pillanatban mozgósítható, hiszen ember és gép mindig rendelkezésre áll;- miért nem lehetett rögtön, tehát már a szombatra virradó hajnalon - amikor megindult a meteorológia által jó előre jelzett időjárásváltozással kisért havazás - a rendkívüli helyzetre tekintettel mozgósítani mindazokat az erőket, amelyek szombat estére, amikor már elállt a havazás, úgy ahogy biztosítani tudták a közlekedés feltételeit. A miértek választ várnak, s főleg azért, mert a pécsi lakosság úgy érzi: a város működtetéséért felelős önkormányzat, illetve intézménye által szerződtetett vállalkozók, s azok munkájának ellenőrzésére hivatottak, a kritikus napon bizony nem álltak a hivatásuk magaslatán. S immár nem először történt így a téli időjárás „meglepetései” idején. Hétfőn reggel még mindig voltak problémák: a buszmegállók többségében félméteres hótorlaszokon átbukdácsolva lehetett csal fel-leszállni, és a járdák nagy részéről még mindig nem takarították le a havat, mintegy rábízva e munkát a járókelőkre. Veszélyes kötelességmulasztás! Nem észlelhettünk változást abban sem, amit pedig szinte minden esztendőben szóváte- szünk: a főleg az új városrészekben lévő „közjárdák” állapotában. A közvetlenül a házakhoz tartozó járdákon ugyan letakarítanak egy 1-1,5 méter széles sávot, de nem takarítja senki a gazdátlannak tűnő - ám valójában nem gazdátlan - „közjárdákat”. Miért? A hó első városi méretű csődöt okozó támadása felveti: nem kellene-e szabályozni a hómentesítés rendjét, vagy ha létezik ilyen szabályozás, annak igen kemény kézzel érvényt is szerezni? Hársfai István Városvédő őrjárat Mindkét képünk még a havazások előtt készült a Felsővámház utcában. Már régóta szerettük volna közölni ezt a fotót, amelyen a visszaállított, felújított kereszt látható. A másik fotó is ennek közelében készült. A külvárosok patináját adták meg ezek a múlt évszázad végén épült házak. Sajnos, már kezdenek tönkremenni, mert hosszú ideje nem igen gondoskodott karbantartásukról senki. Jobb időre és pénzes tulajdonosra várnak, akik remélhetőleg úgy állíttatják helyre ezeket a házakat, hogy megmaradnak régi értékeik. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső A lépcső Szóvá tettük korábban, hogy mai Angster József utcai buszmegállónál már jó régen rést vágtak a támfalba. A hegyoldalra vezető lépcsőt akartak építsenek lakossági öszefogással. Ez azonban végül is elmaradt. E csúf és veszélyes helyszínnel a kapcsolatban mé- sélte el élményét egyik olvasónk. Látta, hogy egy kisgyerek legurult itt, egyenesen az úttestre. Szerencsére akkor éppen nem járt arra jármű. Olvasónk az eset nyomán megpróbált lendíteni az ügyön és értesítette a környék önkormányzati képviselőjét, Papp Bélát. A képviselő hathatósan járt el az ügy érdekében: nem sokkal később munkások jöttek és megépítették a hiányzó lépcsőt. Amennyire örülünk olvasónk és az önkormányzati képviselő lelkiismeretességének, annyira elszomorítónak találjuk a környéken lakó többi polgár csekély közösségtudatát és nemtörődömségét. Dr. Vargha Dezső Elhalasztották az erdőtakarítást Közös szervezésben erdőtakarítást hirdetett november 27-re a Mecsek Egyesület, a Baranya Megyei Természetbarát Bizottság és a Szivárvány Gyermekház. A korai tél meghiúsította a tervezett akciót, de nem marad el, csak 1994-re halasztódik. Az új időpontot a sajtóban jelentetik meg. Síkosságmentesítés A Városgondnokság az elmúlt hétvégén 6 sószóróval, 3 ekés gépkocsival és 5 munkagéppel végeztette a közutak gépi hó- és síkosságmentesítését. Ebbe a munkába a BS- AXIS Kft.-én kívül PKUV, a PÉTÁV, a PKPV és a Pécsi Vízmű gépei is besegítettek. Az elmúlt két hétben 7, vállalkozó összesen 140 emberével a Városgondnokság 5-ször végeztetett hó- és kétszer síkosságmentesítést. (Az eredmény a kritikus napokban kétségessé tette, hogy a rendelkezésre álló géppark és apparátus, valamint a költségkeret elégséges-e nagyobb havazás idején.) Út- és járdafelújítások Befejeződött a Kemény Zsigmond utcában az utasperonok, Nagyárpádon a Főtér utca 36-40 szám előtt a csapadékvíz-elvezetés, a Megye utca 20. szám előtt a járda felújítása, a Lila ÁBC mellett a lépcsők és a járda, valamint az Aidinger úton az utasperonok javítása. Kátyúmentesítés volt az Éva, a Kiss József, a Tímár, a Felsőmalom utcában, a Kossuth téren, az Ifjúság útján, a Kodály Zoltán úton, a Bolgár közben és a Gólya dűlőben. L 1 s
