Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)

1993-11-25 / 322. szám

1993. november 25., csütörtök Gazdaság üj Dunántúli napló 7 Stagnálnak a devizaszámlák Az MTI érdeklődésére a Ma­gyar Nemzeti Bankban elmond­ták, hogy október végén 198,1 milliárd forint - mintegy 2 mil­liárd dollár - értékben vezettek lakossági devizaszámlákat. Az elmúlt hónapban a befizetés 35,4 milliárd forintot, a kifize­tés pedig 35 milliárdot tett ki a konverziókkal együtt. A 400 milliós növekedés csak az idő­arányos kamatok jóváírásának köszönhető. Az idén január 1. és október 31. között mintegy 46 milliárd forinttal növekedett a lakossági devizaszámlák forintértéke, az emelkedés fele azonban a fo­rintleértékelésekből származik. Kárpótlási jegyek a tőzsdén November harmadik hetében a kárpótlási jegyek tőzsdei átla­gára „szédületes tempót dik­tált,,: a hétfői 658 forintos átla­gárról pénteken 719 forintos át­lagárra emelkedett. A hétfői nyitó ár még csak 655 forint volt, míg pénteken a záró ár már 720 forintot ért el. Ez 65 forin­tos emelkedést jelentett. Hét­száz forint feletti árakon utol­jára májusban kötöttek üzlete­ket a tőzsdén. A tőzsdei szakértők arra ve­zetik vissza a jegyek árának emelkedését, hogy a közelmúlt­ban egyre keresettebb rész­vénycsomagokat ajánlottak fel kárpótlási jegyek ellenében tör­ténő cserére. + 5% évente? A lengyel Gazdaságtervezési Hivatal (CUP) 1997-ig évi 5 százalékos gazdasági növeke­désre számít. Miroslaw Pietre- wicz, a hivatal új igazgatója ki­jelentette: mindenekelőtt a kivi­tel fog növekedni az exportcé­gek célzott támogatása és jobb biztosítása, továbbá új keleti és távolkeleti piacok megnyitása révén. 1997-ig 30 százalékos exportnövekedésre számítanak az 1993-as értékhez képest. Lengyelország abban is bízik, hogy legfontosabb kereske­delmi partnerei, az Európai Unió országai hamar úrrá lesz­nek a recesszión. Az inflációt 1997-ig a lengyelek 14 száza­lékra akarják leszorítani. Blokk Európa ellen? Ha a helyzet nem változik, nem lehet megállapodás a sza­badkereskedelemről folyó GATT-tárgyalásokon - jelen­tette ki a televízióban Edouard Balladur francia kormányfő. A tárgyalások eredményei pilla­natnyilag kiegyensúlyozatla­nok, hátrányosak az európai ál­lamok számára, amelyek igaz­ságos és egyenlő elbánást akar­nak. A miniszterelnök nem tar­tott attól, hogy Európával szemben kialakul egy amerikai­ázsiai blokk, s szerinte az utóbbi napok kemény hangú washingtoni figyelmeztetései is csak a „végső tárgyalások elő­készítéséül” szolgálnak. Igen alacsony borárak A burgundiai Beaune-ban tartott hagyományos borárveré­sen vasárnap az árak a tavalyi­hoz képest 21 százalékkal csök­kentek. Az aukción, amely a szüret után az első árszabályozó ese­mény, összesen 10,87 millió frank értékű bort árvereztek el. Tavaly, amikor az árak az előző évihez képest huszonöt száza­lékkal süllyedtek, az összbevé­tel még 11,85 millió frank volt. A rendezők szerint az árak 1965 óta a legalacsonyabb szintre estek vissza. Igényes, árban inkább a középkategóriához sorolható lábbeliket árul a Szilvio Kft Fotó: Löffler Milyen lesz a vállalkozás üzleti stratégiája? A Szilvio és a lábbelik Magánkézbe került a nagy pécsi cipőkereskedelmi cég Az _ Állami Vagyonügynök­ség (AVÜ) a minap jelentette be, hogy a Dunántúli Cipőke­reskedelmi Kft. privatizációja megtörtént. A társaság állami tulajdonú üzletrészének - ez 95,7 százalékos volt - megvá­sárlására meghirdetett pályá­zatra csupán egy jelentkező akadt: a cég négy vezetője által alapított Szilvio Kft., amely ki­mondottan arra a célra alakult, hogy a Dunántúli Cipőkereske­delmi Kft-t megvásárolja és üzemeltesse. A Szilvio 120 mil­lió forintért, a névérték 22,1 százalékáért jutott a lábbelik forgalmazásában jó nevet szer­zett pécsi székhelyű korlátolt felelősségű társasághoz. Az adás-vételi szerződést még nem írta alá az ÁVÜ és az új tulaj­donos, de erre a formaságra még novemberben sor kerül. Nem tolongtak a vevők Dr. Petőházi Szilveszter, a Dunántúli Cipőkereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója, a Szilvio Kft. egyik tulajdonosa nem mond ellent annak az állí­tásnak, hogy jó üzletet csinál­tak.-Mi addig az összegig tud­tunk elmenni, amennyi végülis a pályázatunkban szerepelt. Ezt az AVÜ kérésére annyiban mó­dosítottuk, hogy ha három éven belül a társaság bármely ingat­lanát értékesíteni akarjuk, ak­kor ezt csak aktualizált vagyo­nértékelés alapján és nyílt pá­lyáztatás útján tehetjük meg. Mint ahogy azt is vállaltuk, hogy a dolgozók részére elkülö­nített 20 millió forint üzletrészt — amennyiben nem élnek a vá­sárlás lehetőségével -, a Szilvio Kft. hat hónapon túl megveszi. Hozzá kell tennem azonban, hogy a cipőkereskedelem - számos ok miatt - már koránt­sem annyira jó vállalkozás, mint korábban volt, s a társaság forgalma is lényegesen csök­kent. Talán ez is hozzájárulha­tott ahhoz, hogy sem a külföldi, sem a hazai befektetők nem to­longtak a cég megvásárlásáért. Persze, mi nem csupán az üzleti szempontokat néztük: a fennma­radás is tét volt. Nekünk ennyit megért, többet mi sem akartunk és tudtunk volna fizetni. Néhány évvel ezelőtt még meghatározó volt a cég a hazai cipőkereskedelemben: volt olyan időszak, amikor a piaci részesedése a magyar összfor­galom egynegyedét jelentette. S nem csupán a cipő-divat válto­zott, hanem a gazdasági kör­nyezet is. Az egykoron „Spéci” - ez a cég egyik márkaneve is - vállalkozás forgalma alaposan csökkent, a lábbelik hazai érté­kesítésében mára 10-15 száza­lékkal kell beérnie. Persze, ez még mindig tisztességes árbevé­telt jelent, s arról sincs szó, hogy a társaságot szorítaná va­lahol is a cipő. Mert hiszen a Dunántúli Cipőkereskedelmi Kft-nek - nevével ellentétben országos a hálózat - Pécsen kí­vül Kaposváron és Veszprém­ben van lerakata, mintaterme Budapesten, Szombathelyen, Szegeden, Szekszárdon, Ka­posváron, Pécsett, több város­ban diszkont üzlete, s az év első kilenc hónapjában a cég for­galma eléri a 600 millió forin­tot. A Szilvio Kft. természetesen nem készpénzben fizette ki a vételárat. Dr. Petőházi Szilvesz­ter elmondta, 99 millió forintot E-hitelből, 18 millió forintot kárpótlási jeggyel fedeznek, 2,4 millió forint pedig a privatizá­ciós költség. A cég négy veze­tője a fő tulajdonos, de 4,3 szá­zalékban önkormányzatok és két cipőgyár is részese a vállal­kozásnak. Felmerül a kérdés, szükség lesz-e az adás-vételi szerződés megkötése után a Szilvio Kft-re? Árban a középkategóriát-Az elképzelésünk szerint a két cég összeolvad, igaz ezt megelőzően megvizsgáltatjuk a jogi és pénzügyi feltétel-rend­szert, s azt a megoldást választ­juk, ami a legelőnyösebb. Ami pedig a jövőt illeti, konszoli­dálni szeretnénk a vállalkozást, s olyan jövedelem-kitermelést elérni, hogy a szerződéses köte­lezettségeinknek eleget tehes­sünk, s tisztességes fizetést tud­junk adni a dolgozóknak. Ennek részeként többek kö­zött bővítik az eladásokat élén­kítő vállalkozói utazók számát, a közvetlen gyári beszerzéseket, monopol, valamint exportra ke­rülő cikkek gyártatását tervezik, tovább fejlesztik a kapcsolatot a TRITEX-szel, a lábbelihez kap­csolódó alsóruházati terméke­ket értékesítenek, vállalkozók­kal együttműködve bolthálóza­tot alakítanak ki.- Ezután is igényes, de árban inkább a közép-kategórához so­rolható lábbeliket szeretnénk eladni, a jövő év első felében terveink szerint 400 000 párat. Roszprim Nándor Mit érdemes kezdeni a befektetési jegyekkel? Lehet-e építeni a Pillérre? Ha valakinek fejtörést okoz, hogy mit kezdjen kárpótlási je­gyével, ha nem kíván földet vá­sárolni, és nem akarja félpénzre váltani a tőzsdén, akkor inkább fektesse be: még december ele­jéig jegyezhet Pillér ingatlanbe­fektetési jegyet. Három darab 1000 forintos címletű kárpótlási jegyért négy 1000 forint névér­tékű befektetési jegyhez lehet jutni. Az így szerzett pakett ál­tal pedig a Pillér tulajdonában lévő nyolc nagyértékű buda­pesti belvárosi irodaház résztu­lajdonosává válik a kisbefek­tető. Hozamot az ingatlanok bérbeadásából származó bevé­telből és az ingatlan növekvő felértékelődéséből fizetnek. Az értékpapír előnye, hogy tőzsdei árfolyama már most lassú növekedésnek indult, a jegyzés lezárását követően pe­dig várhatóan ez a trend tovább folytatódik. És az sem utolsó szempont, hogy 1994 február 15-étől félévenként hozamot fi­zetnek. Az első három alka­lommal 5 százalékot, de az in­gatlanok bérleti díjának növe­kedésével a százalék fokozato­san emelkedik majd. A tőke- nyereséget (a tervek szerint 200 százalékost) az alap megszűné­sekor, 2003-ban fizetik ki. A Pillér sikerét mutatja, hogy eddig az ingatlanbefektetési alap 2,5 milliárd forint értékű ingatlanbefektetési jegyet érté­kesített a kárpótlási jegyek tu­lajdonosainak. Az alap teljes tőkéje ma 3.2 milliárd forint. A Prudent-Invest Befektetési Alap Rt vezérigazgatója szerint, a fennmaradó pakett a jegyzési határidőig minden bizonnyal elkel majd, hiszen szeptember­től novemberig csaknem túlje­gyezték az ajánlatot. A szövetkezeteket nem írta le a történelem Az OECD kelet- és kö­zép-európai mezőgazdasággal foglalkozó szakértője egy kö­zelmúltbeli tanácskozáson úgy fogalmazott, hogy a mezőgaz­dasági szövetkezetek azokban az országokban a leghatéko­nyabbak, ahol a kormányok a legkevésbé próbálják befolyá­solni őket. Nálunk a szövetke­zet-pártiak szerint a jövő agrár- rendszerében - más üzemfor­mák mellett - hosszú távon sze­repet kell kapniuk a szövetkeze­teknek is, rövid távon pedig te­vékenységük egyenesen megha­tározó marad. Ezzel szemben a másik tábor a farmergazdálko­dásra esküszik, arra, hogy a csa­ládi alapon működő magángaz­daságok esélyesebbek a szövet­kezeteknél. Tóth Pétertől, az Agrobusiness and Investment Center Magyarország vezér- igazgatójától arra kértünk vá­laszt, hogy szerinte a szövetke­zetek jelenlegi bizonytalan helyzete átmeneti jelenségnek tekinthető-e, és hosszú távon egyáltalán számolni kell-e je­lenlétükkel?- A szövetkezeti átmeneti törvény által kötelezően előirt átalakulással - amely elsősor­ban jogi természetű lépés volt -, nem fejeződött be a mezőgaz­dasági szövetkezetek átszerve- ződése. További belső átrende­ződésen kell keresztül menniük. Ennek során a különböző tevé­kenységeknek fokozatosan és véglegesen önálló gazdálkodó szervezetekben - korlátolt fel­elősségű és más társaságok formájában - el kell különül­niük. Az egy-egy termékre — például tejtermelésre - szako­sodott vállalkozásoknak később egymás között integrációs kap­csolatot kell kialakítaniuk és létre kell hozniuk a terméktaná­csukat, szakmai és termék ori­entált érdekképviseletüket. Ezt a decentralizációt igényli piaci versenyképességük megőrzése és fejlesztése is.- Ön hogyan látja a szövet­kezetek helyét egy nemzetközi­leg versenyképes agrárszektor­ban?- Erre nehéz válaszolni, mert a fejlett világban is eltérőek a tapasztalatok. Dániában például erős a szövetkezeti mozgalom, az USA-ban viszont gyenge. Angliában nincs jelentősége a mezőgazdasági szövetkezetek­nek, Hollandiában éppen az el­lenkezője tapasztalható. Az a véleményem, hogy a magyar mezőgazdaság nemzetközi ver­senyképességének megtartása, fejlesztése független a gazdál­kodási formáktól. Sajnos ná­lunk ma még a termelők gyen­gék és alulmaradnak a hazai versenyben, mert nincsenek ér­dekképviseleti szervezeteik. A szövetkezeteknek elsősorban a hazai piacon való versenyelő­nyük megszerzése, érdekeik védelme érdekében kellene kö­zös szervezeteket alakítaniuk, és ha már kellő felkészültséggel rendelkeznek, ha újra talpra áll­nak, akkor tudnak beszállni a nemzetközi piaci versenybe. (újvári) Japán bérek Az idei bérnövekedések mér­téke alacsonyabb lesz Japánban, mint volt a hetvenes évek olaj­válsága, vagy a nyolcvanas évek recessziója idején, amikor a jen drágulása idézte elő a gaz­dasági pangást. Az egyik bank jelentése szerint a japán mun­kavállalók közel negyedszázad óta a legkisebb béremeléssel lesznek kénytelenek beérni az idén, az átlagbérek ugyanis vár­hatóan csak 0,8 százalékkal emelkednek. Biztosítási képviselet nyílik Pécsváradon Tényleg az ügyfél az első! Javuló szolgáltatás a Hungária Biztosító Rt. megyei igazgatóságánál Az elmúlt három esztendő­ben megduplázta díjbevételét - ez idén meghaladja az egymilli- árd forintot - a Hungária Bizto­sító Részvénytársaság Baranya Megyei Igazgatósága. Ahogy dr. Jankó Tamás igazgató fo­galmazott, most már valóban teljes körű biztosítási szolgálta­tást nyújtanak ügyfeleinek, s a HB az „izmos” gazdálkodó szervezetek mellett a családok biztosítójává is vált.- Nagy átalakuláson ment keresztül a társaságunk, s ezen belül természetesen a megyei szervezetek is: Baranyában 170 munkatársunk dolgozik azért, hogy minél jobban, pontosab­ban és gyorsabban intézzük ügyfeleink ügyeit - mondja dr. Jankó Tamás, aki a megyei igazgatóság élére történő végle­ges kinevezését a minap vette át. - Pécsen kívül jelen vagyunk fiókjainkon keresztül Komlón, Mohácson, Siklóson és Sziget­váron, Pécsváradon, a Művelő­dési Központban pedig decem­ber 1-vel nyitjuk meg képvisele­tünket. Tagadhatatlan, bár a Hungá­ria Biztosító a hazai biztosítási piac legnagyobbja, az egyre élesebb verseny miatt szunyó- kálásra nincs idő. Igaz, eddig sem a komótosság jellemezte a német Allianz többségi tulajdo­nában lévő részvénytársaságot, hiszen dinamikusan fejlődött, de előfordult, hogy a károsultak nem mindennel voltak elégedet­tek. Előbbire példa, hogy Pé­csett a megyei gépjármű kár- rendezési fiók új helyre költö­zött, ahol valóban kulturált kö­rülmények között fogadhatják az autósokat, utóbbira pedig, hogy a lakáskárok kifizetésének intézése nem minden esetben olyan gyors, mint ahogy az el­várható lenne. Az igazgató, aki három éve vezeti a megyei igazgatóságot, a gondokat is jól ismeri. Éppen azért, hogy ezekből minél keve­sebb legyen - nem tagadja, elő­fordul elégedetlen ügyfél, de a cél, hogy minél kevesebben tá­vozzanak tőlük keserű szájízzel - átalakítja a megyei szerveze­tet.- Ennek a belső átszervezés­nek egyetlen célja van, ügyfele­ink maximálisan optimális ki­szolgálása. Azt nem ígérhetem, hogy január elsejétől hibátlanul dolgozunk, de hogy ennek a személyi és tárgyi feltételeit megteremtjük, azt igen. Kár­rendezésünk az eddiginél is tigy- fél-központúbb lesz, a Hungári­ánál tényleg a biztosítottunk, a partnerünk lesz az első. E szemlélet valóra váltásában segítséget ad az az országosan kiépült számítógépes HU- NOR-nak elnevezett rendszer, amely gyors és pontos informá­ciók megadására bármikor kész. Az On-Line - egy Budapesten lévő „agyközponthoz” csatla­kozik Magyarország 193 Hun­gária Biztosító egységének (igazgatóság, fiók, kirendelt­ség) - valamennyi komputere. Ezzel lehetőség van például arra, hogy egy pécsi ügyfél akár Győrben is utána nézhet, befi- zette-e cascójának esedékes dí­ját. Baranyában, az 500 millió forintos vagyonértékkel rendel­kező cégek közül negyven a HB-vel kötött biztosítási szer­ződést, a lakossági biztosítások száma pedig eléri a 130 000-et. Érdekesség, hogy a HB első­sorban mint vagyon és gép­jármű-biztosító ismert, pedig az utóbbi időben egyre erőtelje­sebben bekapcsolódott a nem­zetközi biztosítási üzletbe, sőt, az élet- és a nyugdíjbiztosítá­sokba is. Dr. Jankó Tamás szerint így a társaság egyre inkább olyanná válik, mint bármelyik komoly biztosító a világon: a kínálatuk, az alkalmazottak szemlélete, s a technikai felszereltség a meg­bízhatóságot és a stabilitást, végsősoron ügyfeleiket szol­gálja. R. N.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom