Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)

1993-11-23 / 320. szám

10 új Dunántúli napló 1993. november 23., kedd Az olvasó véleménye Segített a Misinger Kft. A „mozgásképtelenség” a legsúlyosabb állapotok egyike. Teljes kiszolgáltatottságot, helyhez kötöttséget rejt ma­gába, de ezen a helyzeten is le­het segíteni, amint ezt a Misin­ger Kft. tette, ezáltal jelesre vizsgázva emberségből. A kap­csolattartás megkönnyítése ér­dekében rendelkezésünkre bo­csátottak egy üzenetrögzítős Panasonic telefonkészüléket, amelynek nagyon örülünk és köszönjük. ígéretünk van Mi­singer Istvántól, hogy a közel­jövőben bővítik irodatechni­kánkat egy fax-szal és egy író­géppel. Munkánkat ezáltal sok­kal könnyebben tudjuk végezni. A „Mozgásképtelenekért Segítő” alapítvány Nem véletlen- Úgy látszik, hogy a pécs-trieszti vonatról min­den magyart leszednek. Ez már nem lehet véletlen - közölte elöljáróban a pécsi B. Adrienn. A Dunántúli Napló november 12-i szá­mában megjelent „Olasz ka­land” című írásra reagálva mondta el, hogy hasonló­képpen járt, mint a három pécsi fiú.- Engem is Villa Opicina határállomáson szállítottak le. Körém telepedett hat vámos és a szó szoros ér­telmében „szórakoztak” ve­lem. Élvezték a hatalmukat. Elmondtam, hogy lakoda­lomba vagyok hivatalos, Triesztben várnak rám az ismerősök. Könyörögtem, telefonálhassak legalább, hogy igazoljanak. Hiába. Csak nevettek és feltuszkol­tak a vonatra - visszafelé. Közben Triesztből kerestek a barátaim, hogy miért nem megyek. Itthon a szüleim aggódtak miattam, mi tör­ténhetett, hogy nem értem oda. Reggel azután Pécsett kötöttem ki. B. Adrienn jól beszél ola­szul, gyakori vendég Olasz­országban és ha repülővel, vagy busszal utazott, nem volt semmi problémája. „Kalandjáról” azért hallga­tott eddig, mert azt hitte, va­lami fatális félreértés áldo­zata, és csak egyedi esetről van szó. A Külügyminisztérium Konzuli Főosztályának olasz referense egyébként szívesen venné mindazok jelentkezését, akiktől ehhez hasonlóan, indokolatlanul tagadták meg az Olaszor­szágba való belépést. Rezes Polgári védelem és katasztrófahelyzet Korszerű gépek, járhatatlan utak Azt hiszem, nagyon sok em­ber számára emlékezetes marad 1993. november 13-a, amikor az éjszakai óráktól szakadatla­nul hulló hó a délelőtti órákra megbénította Pécs város közle­kedését. A Tömegközlekedési Rt. csuklós autóbuszai egy da­rabig kísérleteztek a közlekedés szágútnak nevezett) út volt. A hóesés és szélvihar következté­ben másnap egy méternél na­gyobb hó, az átfújások miatt he­lyenként több méter magas hó­torlaszok eltakarítására Me- csekszabolcs falu és bányatelep lakosait a községháza - a kisbí- rón keresztül felszólította, hogy hóesés - a meglévő korszerű eszközök ellenére - is hasonló, mondhatnánk úgy is, hogy „ka- tasztrófa”-helyzetet teremtett. Ebben a katasztrófa-helyzetben, amikor az erre a feladatra sza­kosodott vállalatok, a meteoro­lógiai szolgálat előrejelzése el­lenére sem tudták az utak hó- és A havazás megbénította a város tömegközlekedését Fotó: Szundi György fenntartására, de a buszmegál­lók síkosság-mentesítésének hi­ánya miatt ez kudarccal végző­dött. így állt elő az az áldatlan helyzet, hogy a főútvonalakon az úttesten - személygépkocsik, taxik és távolsági buszok közt szlalomozva, bérlettel a zse­bükben, zúgolódó gyalogosok próbálták úticéljukat elérni, le­győzni a hóakadályokat. A jelenség láttán felidéződött bennem egy 1941, vagy 1942 (az évre már pontosan nem em­lékszem) évi februári nap, ami­kor hatalmas hóvihar tombolt. Az akkori Pécs és Mecseksza- bolcs közigazgatási határa ma Komlói (akkor Magyarszéki or­minden e területen ingatlannal rendelkező (büntetés terhe mel­lett) egy lapátos embert köteles kiállítani. Én is részt vettem ek­kor a hó eltakarításában. A sok­száz ember igyekvő munkája eredményeként egy-két óra alatt az út teljes szélességében hó­mentessé vált. Igaz, hogy ma, amikor a ló- vontatású hóekék helyett gép­járműre szerelt hótolók, hóma­rók is rendelkezésre állnak, nem feltétlen szükséges a fenti mód­szert követni. (Kivétel talán az alárendelt, vagy hegyi útvona­lak, ahová ezekkel a járművek­kel is csak késve, vagy egyálta­lán nem lehet eljutni.) A 13-i síkosság- mentesítését megfele­lően elvégezni,amikor az alap­vető élelmiszer célbajuttatása akadályokba ütközött, a men­tők, tömegközlekedési eszkö­zök egyáltalán nem, vagy csak nagy nehézségek közepette tud­ták feladatukat ellátni, akkor a megyei, városi polgári véde­lemnek (mint tették ezt a szom­szédos megyékben) igenis be kellene avatkozni és átvenni a katasztrófa-elhárítás irányítását és a rendelkezésre álló műszaki, anyagi, személyi feltételek biz­tosításával a rendkívüli helyzet feloldásában aktívan részt venni. Traj Ferenc, Pécs Mennyit érnek a garázsok? A korábbi időben mi kis­pénzű emberek úgy tudtunk garázshoz jutni, hogy saját erőből felépítettünk egy ga­rázssort, majd ezért bérleti dí­jat fizettünk. Az Önkormány­zat most ezeket a "kifizetett” garázsokat akarja mégegyszer meg vetetni velünk! Ez a garázssor egy háromol­dalú egysor téglából álló fal - amelynek csak a két szélső ga­rázsánál van négy fal - amely­nek a tetejére hullámpalát rak­tunk. Van köztük olyan, ame­lyiknek a fala megrepedezett és az összeomlás előtt áll. Ezeket a 30 éves, a külterü­leten, azaz külvárosban épített kis „pajtákat” 250 000 forintra értékelték. Szerintünk ennek a garázsnak, amelyre az állam egyetlen fillért nem költött, felújítva sem volt, a jelenlegi forgalmi értéke a 100 000 fo­rintot sem haladhatja meg. Összehasonlításként említem meg, hogy a pár évvel ezelőtt értékesített Szamuely Tibor ut­cai garázs-sort, amely betonte- jejű (villany és víz is van) 45 000 forintért értékesí­tették. Az Önkormányzat amikor a garázsügyeket tárgyalta több képviselő kérte, hogy a határo­zatot ismertessék a Garázsbér­lők képviselőivel és csak az­után hozzák meg a határozatot. Ezt a tárgyalást a Garázsbér­lők Egyesületének kérésére tar­tották. Tehát mindenképpen meg kellett volna adni a lehe­tőséget és akkor nem fordult volna elő ekkora tévedés és a levelemben felhozott indoklás alapján biztos humánus kon­szenzusra lehetett volna jutni. Kocsis József Pécs, Hajnóczi u. 5. Termelők a családokért - családok a termelőkért A Magyar Családok Orszá­gos Szövetsége (Családi Szö­vetség) Nagyatádon, Sárbogár- don és környékén, valamint Szigetszentmiklóson nagysi­kerű alma- burgonya- és hagy­mavásárlási akciót szervezett ez év októberében, főleg Sza- bolcs-Szatmár megyei termelők bevonásával, a rászoruló csalá­dok részére. Az akciók sikere alapján a Családi Szövetség or­szágos mozgalmat hirdet: „Termelők a családokért - családok a termelőkért” cím­mel. Kérik a Családi Szövetség helyi szervezeteit, de minden jószándékú állampolgárt is, hogy működjön közre a csalá­dok és a termelők közötti köz­vetlen kapcsolat megszervezé­sében. Ezzel a családok, akik egyre nehezebb anyagi helyzet­ben vannak, olcsón juthatnának nagymennyiségben alapvető élelmiszerekhez, ami a kará­csony közeledtével különösen időszerű és illő dolog volna. A termelők pedig megszabadul­nának az őket is nyomorgató lánckereskedelemtől, s megél­hetésük biztosítása mellett is ju­tányosán adhatnák a családok­nak áruikat. A Családi Szövetség öröm­mel vállalná térítésmentesen a közvetítést is. A mozgalomhoz való csatla­kozás és az akciók híreit a kö­vetkező címre kérjük: Családi Szövetség Szigetszentmiklós, Bercsényi út 14. 2310. Éliás Adám főigazgató Magyar Családok Országos Szövetsége Családsegítő Szolgálat Az Új Dunántúli Naplóban november 9-én megjelent, „Erőt adhat a jótanács is” című írást szeretnénk kiegészíteni: Komló Város Önkormány­zata az utóbbi években szociális intézmények sorát létesítette, köztük a Komlói Családsegítő Szolgálatot, amelyhez tartozik az Ingyenkonyha, a Hajléktala­nok Éjszakai Szálláshelye, az Átmeneti Szállás, az Albérlők Háza és az Alkoholgondozó is. A Családsegítő Szolgálat 1992. áprilisában jött létre, és 1993. júniusában kapott végle­ges helyet a Berek utcai épület- ban az Alkoholgondozóval és a Gondozási Központtal együtt. Működésünk során közel 2000 családdal vettük fel a kap­csolatot, közülük mintegy 100 családot tudunk folyamatosan gondozni. Közreműködünk az igénylők családi gondjainak rendezésé­ben, életvitelüket hátrányosan befolyásoló okok feltárásában, illetve megszüntetésében, szo­ciális és mentális problémáik megoldásában. Célunk a család védelme, összetartó erejének megőrzése, a deviancia és a tár­sadalmi beilleszkedési zavarok visszaszorítása. Feladatunk a hátrányos hely­zetű családok felkutatása, újra­termelődésük megelőzése. Tevékenységünk szolgáltató és nem hatósági jellegű. Felelős segítséget nyújtunk az emberek és a város érdekében. Önkén­tesség alapján adunk megértést, türelmet, ingyenes segítséget teljés titoktartással. Eredményeinkről és terve­inkről készséggel adunk tájé­koztatást. A Komlói Családsegítő Szolgálat munkatársai Egy igaz emberről Ősei magyarok voltak, ő maga a baranyai Kiskőszegről származik, bár a magyar nyel­vet már nehezen beszéli - min­dig magyarnak vallotta magát. Eszéken élt 1956 őszén is, amikor hazánkban kitört a for­radalom. A mérnök úr és Eszék város pár magyarja ugyanúgy lelkesedtek ott Jugoszláviában, mint mi, és drukkoltak a forra­dalom sikeréért. Ott is dikta­túra volt, Tito diktatúrája. A mérnök úr és a többi eszéki magyar ugyanúgy elkeseredett az 56-os magyar forradalom leverése miatt, mint mi. Aztán 1956 november 4-e után Eszé­ken a tömegesen menekülő magyar forrdalmároknak szál­lást, élelmet, ruhaneműt bizto­sított. A Vöröskeresztnél is közbenjárt a magyar menekül­tek érdekében. Ma ő a menekült Eszékről. Itt él Pécsett déli szomszédaink testvérháborúja óta. Egy idős asszonynál kapott menedéket. A mérnök úr ma hontalan, s neki nem segít senki. Hontalan­sága mellett kénytelen a nagyon beteg embertársát, szállásadóját ápolni. Hiába fordult az önkor­mányzathoz, a pécsi horvát ko­lóniához, tényleges segítséget sehonnan nem kapott. Úgy vélem, joggal elkesere­dett. Szereti a magyarokat és reméli, mostani tragédiájából van kiút. Aki úgy érzi, segíteni tud a nyugdíjas mérnöknek, pé­csi címét, nevét rendelkezésére bocsátom. Dr. Berényi István Jogi tanácsadó Olvasóink közül többen is érdeklődnek az előnyugdíj iránt, így H. P„ L. N. és Cs. L. is. A hatályos jogszabályi előí­rások értelmében a munkanél­küli előnyugdíj megállapítását kérheti, ha a. / az öregségi nyugdíjkor­határ betöltéséhez legfeljebb három éve hiányzik, b. / legalább 180 napja mun­kanélküli járadékban részesül, vagy legalább 180 napon át munkanélküli járadékban ré­szesült, és a munkanélküli já­radék folyósítása időtartamá­nak lejártát követő egy éven belül az a./ pont szerinti élet­kort betöltötte és e törvény alapján munkanélküli ellátásra nem jogosult, c. / az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, és d.l részére megfelelő munkahely biztosí­tására, a képzés lehetőségét is beszámítva, nincs kilátás. Az előnyugdíj megállapítá­sára a társadalombiztosítási szabályok az irányadók azzal, hogy az öregségi nyugdíjkor­határ betöltéséig az előnyugdíj összegét a Munkanélküliek Szolidaritási Alapjából - ha­vonta - előre át kell utalni a társadalombiztosítási szervek­nek. Szüneteltetni kell az elő­nyugdíj folyósítását, ha a munkanélküli olyan kereső te­vékenységet folytat, amelyből származó jövedelem havi ösz- szege eléri a minimális bér összegét. Erről a munkaügyi központ értesíti a folyósító szervet. * H. Kiss G. kérdezi, hogy mi a tartási szerződés, ho­gyan kell megkötni és mire terjed ki. A tartási szerződés alapján az egyik fél köteles a másik felet megfelelően eltartani. Tartási szerződést kötele­zettként jogi személy is köthet. A tartási szerződést írásban kell megkötni. Jogszabály a szerződés érvényességét ható­sági "jóváhagyáshoz kötheti. Ebben az esetben a tartási szerződés teljesítését a jegyző ellenőrzi, és vita esetén a felek között békítést kísérel meg. A tartás kötelezettsége a gondozásra, a gyógyíttatásra, az ápolásra és az eltemettetésre is kiteljed. A szerződés a jogosult halá­láig áll fenn; a tartási kötele­zettség - az örökhagyó tarto­zásaiért való felelősség szabá­lyai szerint - annyiban száll át, amennyiben a kötelezett halá­láig nyújtott tartás az ellen­szolgáltatást nem fedezi. (PTK. 586. §.) Tájékoztatásul még elmond­juk, hogy ha a jogosult tartása fejében a tulajdonában lévő ingatlant a kötelezettre átru­házza, a tartási jogot az ingat­lannyilvántartásba be lehet jegyezni. Abban az esetben, ha a tartási jogot az ingatlannyil­vántartásba bejegyezték, a jo­gosult a tartási kötelezettség elmúlasztása esetén az ingat­lanból a végrehajtásra vonat­kozó szabályok szerint kielégí­tést kereshet. Antal J. külföldre utazik kb. 6-8 hónapra. Kérdése: a nyugdíját ezen időre is meg- kaphatja-e és miként? A 89/1990. AU./ MT. sz. ren­delet 283. §-a értelmében an­nak a nyugellátását, baleseti nyugellátását, aki érvényes út­levéllel átmenetileg külföldön tartózkodik, belföldön vezetett átutalási betétszámlájára, vagy belföldi meghatalmazottja ré­szére kell folyósítani. A meg­hatalmazott nevét és címét az ellátásra jogosultnak a nyug­díjfolyósító szerv tudomására kell hoznia. Ha a külföldön tar­tózkodás az egy naptári évet meghaladja, a továbbfolyósí­táshoz (átutalási betétszámlára történő további utaláshoz) az ellátásra jogosult újabb igény- bejelentése szükséges. A külföldön történő tartóz­kodás miatt szüneteltetett, ille­tőleg nem folyósított nyugellá­tást, baleseti nyugellátást, az ellátásra jogosult hazaérkezé­sét követő egy éven belül elő- teijesztett igénybejelentésére kell kifizetni. * Balogh Istvánná gyermek- gondozási segélyen van. Azt kérdezi, hogy megszakít­hatja-e a segélyezés idejét, milyen esetekben? Á hatályos jogszabályi előí­rások szerint az anya, illetőleg az apa a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot megsza­kíthatja; a munkavállalás érde­kében történő megszakítást harminc nappal előbb kell je­lenteni a foglalkoztatónak. A gyermek gondozására igénybe vett fizetés nélküli, il­letve díjazás nélküli szabad­ságnak a gyermekgondozási segélyben részesülő, vagy a házastárs, illetőleg az eltartó halála vagy tartós - legalább 30 nap időtartamú megbete­gedése, katonai szolgálatra való bevonulása, szabadság- vesztés büntetése, életközös­ség megszakítása, újabb gyermek születése miatti meg­szakítása esetén a gyermek- gondozási segély, a további fizetés nélküli szabadság ide­jére is jár. A fizetés nélküli szabad­ságnak - egy naptári évben egyszer - munkába állás, vagy munkaviszony (tagsági viszony) létesítése céljából történő megszakítása esetén a gyermekgondozási segély a fizetés néküli szabadság to­vábbi idejére is jár. Nem számít a gyermek- gondozási segély megszakítá­sának az, ha az anya helyett az apa veszi igénybe a gyermek- gondozási segélyt. S. Á.

Next

/
Oldalképek
Tartalom