Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)
1993-11-22 / 319. szám
1993. november 22., hétfő Gazdasag üj Dunántúli napló 7 Hangulatos téli erdőrészlet a Keleti-Mecsekben Fotó: Läufer László Az okos politikusoknak hallgatniuk kellene a szakemberekre Ne vágj ki minden fát! Az 1994. évi felvételi eljárás új vonásai( 6.) Hová, hányán, mennyiért? A bánkúti búzák nemesítője A nagy magyar búzanemesítő, Baross László emlékszobája nyílt a Békés megyei Bánkúton. Baross László (1865-1938) József főherceg bánkúti uradalmának jószágfelügyelője- ként élt s alkotott abban az épületben, amelynek egyik helyiségében a medgyesegyházi ön- kormányzat, a megyei múzeumi szervezet segítségével, emlékszobát rendezett be. A teremben helyet kaptak az eredeti bútorok s a megyei múzeum által összegyűjtött egyéb tárgyi és írásos emlékek, a bánkúti búzafajták nemesítője életének és működésének dokumentumai. A legszebb gyémánt Egy kivételes tisztaságú, százkarátos gyémánt 17,8 millió svájci frankért talált gazdára egy genfi árverésen. A világon ez volt a legnagyobb összeg, amelyet ékszerért svájci frankban fizettek. Dollárra átszámít- vaa ez volt a második legnagyobb, pontosan 11,8 millió dollár. A 101,36 karátos csiszolt drágakő igazoltan a legnagyobb hibátlan, lekerekítetlen, D színjelű gyémánt. Sem eredeti, sem új tulajdonosának nevét nem hozta nyilvánosságra az árverést rendező Sotheby’s cég. A D színjei kivételes tisztaságot jelöl. Az előző svájci árrekordot egy 101,82 karátos körteformájú gyémánt tartotta: 15,95 millió svájci frankért árverezték el. Saját valuta Michel Camdessus, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezér- igazgatója közölte, hogy támogatja saját valuták bevezetését a volt Szovjetunió utódállamaiban. Washingtoni közleményében Camdessus úgy véli, hogy az új pénzek a gazdaság hatékonyabb irányítását teszik lehetővé ezen köztársaságok vezetésének, de csak akkor, ha kellően körültekintő pénzügypolitikát folytatnak. Hatalmas erdőterületek kerülnek ki állami ellenőrzés alól és fillérekért hullanak hozzá nem értők ölébe. Az erdőket a legtöbb esetben nem azok kapják vissza, akiktől elvették őket.- Miért csak most derül fény arra, hogy hatalmas erdőségeket kótyavetyélnek el kárpótlás címén? - kérdeztük Schmozter Andrástól, az Országos Erdészeti Egyesület elnökétől.- Mi már idén tavasszal felemeltük szavunkat a Parlament Környezetvédelmi Bizottságának ülésén, ahol az Erdészeti és Vadászati Törvény előkészítő munkálatairól informálódtak. Mint meghívott szakértő feltártam a visszás helyzetet. Akkor robbant az első hír-bomba a kárpótlási visszaélésekről. Ennek már tíz hónapja. A kincsképzés eszköze- Eltelt tíz hónap és nem történt semmi?- Egyre inkább az a meggyőződésem, hogy ez olyan szakmai kérdés, amelyről jó, ha a szakemberek alakítják ki a'vé- leményüket. A bölcs és okos politikusoknak pedig hallgatniuk kellene a szakemberekre. Nos, eddig ez sajnos nem minden esetben történt meg! A kárpótlás elsősorban politikai kérdés. Ez érthető és méltányolható, de az első licitkor a kárpótlási jegyeknek csupán egy- harmada volt kézben, ezek az emberek tudtak tehát hozzájutni a legjobb földekhez. De ki kell elégíteni azoknak az igényét is, akik lemaradtak, így kerültek szóba az erdők. Nem tartom szerencsésnek, hogy az erdőket is bevonják a kárpótlási igények kielégítésébe, mert hosszú távú társadalmi érdekeket sért.-Miért ér többet az erdő, mint a föld?- Egyszerű a magyarázat. Az erdő a klasszikus kapitalizmus gazdasági felfogása szerint is a kincsképzés eszköze. A gazdag ember vagy festményt vagy aranyat gyűjtött vagy erdőket vásárolt. Az erdő arra volt jó, hogy amikor a birtokos szorult anyagi helyzetbe került, először ehhez nyúlhatott, ha nem voltak szabályozva az erdőhasználattal járó tevékenységek. Az erdővel tíz esztendős üzemterv szerint kell gazdálkodni. Aki tehát most a kárpótlás során erdőhöz jut, az nem mehet neki fejszével. Szakszerűen kellene gazdálkodni. Egészséges kompromisszumot- Kellene ?-Jogos a kérdőhangsúly! A kárpótolt ma Magyarországon, itt és most szeretne jól élni, de az erdő olyan kettős tulajdonjószág, amely mindig a mindenkori tulajdonosé, de tíz és félmillió magyaré is. Az erdőnek materiális hasznánál jóval jelentősebb inmateriális haszna van: a tiszta levegő, a tiszta víz, az oxigén termelés, az üdülés, a sportolás, a rekreáció.- Ma a forinttal nem mérhető javak keveseket érdekelnek. Nem gondolja, hogy szélmalomharcot folytatnak?- Egészséges kompromisz- szumot kell találnunk, hogy mi az a küszöbérték, ameddig meg tudjuk óvni a természetet anélkül, hogy saját fogyasztási érdekeinket csökkentenénk. Ki lehet jelenteni, hogy holnaptól nem termelünk ki több fát az erdőkből, de azt is meg kell kérdezni, mivel tudjuk a fát helyettesíteni? Műanyag? Addig semmi gond nem volt, amíg a boltban üvegben árulták a tejet. Kimostuk. De a zacskókat el lehet dobálni az erdőben és nem bomlanak le! El kell tehát gondolkodni a kompromisszumokon.-A helyzet február óta sokat romlott. ..- Ami most folyik, az a kárpótlás egyik vadhajtása! Mi, szakemberek kissé csalódottak vagyunk, hogy a szakmai törvények nem kerültek a Parlament elé. Ma már, többszöri elnapolás után, azt hiszem hiú ábránd lenne abban reménykedni, hogy ez a Parlament megalkotja azokat a gazdasági törvényeket, amelyekkel európai módon lehetne elhelyezni a nemzetgazdaságban a magyar erdőgazdálkodás ügyét.- Mely törvények hiányoznak?- A Föld, a Környezet illetve Természetvédelmi, Kincstári, az Erdő, az Erdőbirtokossági és a Vadászati törvény. A felsorolás egyébként logikai sorrendet is jelez.- Miért nem születtek meg ezek a törvények, nem lobbyztak elég jól?- Nem tudom! Ma Magyarországon természetesen minden érdekcsoport azt állítja, az ő törvénye a legfontosabb. Úgy tűnik a mi törvényünk kevésbé fontos! Nagyarányú erdőtelepítés?- Ma Magyarország erdősültsége 18 %-os, vajon elérhető-e a célul kitűzött 25 %?-Játszi könnyedséggel! Érdekes módon a magyar társadalom mindig akkor telepít erdőt, ha nő a szegénység. Mindkét világháború után sor került egy-egy országos fásításra. Legutóbb 12 %-ról 18 %-ra növelték az ország erdőterületeit. Ma ismét nő a szegénység. Adja Isten, hogy most álljunk a harmadik országfásítás előtt! Ebben a szituációban egy nagyarányú erdőtelepítés munkaerőfoglalkoztatást is jelenthet. A kormány 2000-ig elfogadta az erdőtelepítési programot, amely 150 ezer hektár ültetését jelenti. Három év telt el a program indulása óta, de sajnos az évi 15 ezer hektárral szemben tavaly és tavalyelőtt 6-7 ezer hektáron történt telepítés, idén viszont örülhetünk, ha 3,5 ezer hektáron megtörténik. Bóka B. László A jövő évi felvételi követelmények és lehetőségek ismertetésében ezúttal az egészségügyi, az agrár, és a művészpályákra készülők számára adunk részletes tájékoztatást. Ismertetjük továbbá az egyházi felsőoktatás kereteiben történő továbbtanulási lehetőségeket. Egészségügyi felsőoktatás Az irányszámok az idei évhez képest 5 százalékkal növekednek, elsősorban az általános orvosi szakokon. A felvételi eljárás alig változik. Debrecenben az egészségügyi ügyvitelszervező szakon írásbeli vizsgatárgy lett a matematika mellett a biológia is. Szegeden vizsga nélkül felvételt csak azok az első helyen ide jelentkezők nyernek, akiknek legalább 59 pontot hoznak a középiskolából a középfokú állami nyelvvizsgájuk mellett. Az Orvostovábbképző Egyetem új elnevezése: Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem. Agrár felsőoktatás Az irányszámok mintegy 7 százalékkal növekednek, elsősorban a Pannon Agrártudományi Egyetem karain, az Állatorvostudományi Egyetemen és az Erdészeti és Faipari Egyetem két karán.Új karok alakultak: a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen a gyöngyösi Mező- gazdasági Főiskolai Kar, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen a Tájépítészeti, -védelmi és -fejlesztési Kar. Az első vagyoni kárpótlási törvény alapján benyújtott 819 716 kérelemből eddig 810 533-at bíráltak el a megyei kárpótlási hivatalok. A kiadott kárpótlási jegyek értéke 53 milliárd, az utalványoké pedig 2.8 milliárd forint volt. A második vagyoni kárpótlási törvényre 75 964-en nyújtottak .be igényt, közülük 514 548-an kaptát kézhez a jogerős határozatot. A fennmaradó ügyekben várhatóan az év végéig döntés születik. E törvény alapján 7 milliárd forint értékű kárpótlási jegyet és 0,46 milliárd forint értékű utalványt bocsátott ki az Országos Kár- rendezési és Kárpótlási Hivatal. Dr. Sepsey Tamás államtitkár, az OKKH elnöke szerint a kárpótlási folyamat kezd kiteljesedni. November 7-ig az országban lezajlott 11 666 árverésen 253 397-en váltak földtulajdonossá és 21,3 millió aranyA jövő évben induló új szakok: Gödöllőn a főiskolai szintű kommunikáció-technikai és a gépészmérnöki, Gyöngyösön a főiskolai szintű gazdasági és a mezőgazdasági mérnöki, Keszthelyen a gazdasági agrármérnöki, az Állatorvostudományi Egyetemen alkalmazott zoológus és Sopronban mérnök-tanár és műszaki oktatói. A GATE új gyöngyösi főiskolai karán gazdasági és mező- gazdasági mérnökképzés folyik; felvételt nyerhet, aki 42 pontot hoz a középiskolából; többletpontokat (szakirányú technikusi oklevélért, traktor- és targoncavezető jogosítványért, iskolarendszerű gazdaképzésben való részvételért) csak azok kapnak, akik e karra adják be’jelentkezési lapjukat. A felvételt a hozott és a többletpontok sorrendje határozza meg. Az agrár felsőoktatási intézmények mind adnak többletpontot állami nyelvvizsgákért, de ezek eltérnek egymástól (és sok esetben az 1993-ban adottól). Ugyancsak többletpontokkal honorálja a legtöbb kar „A TEHETSÉGÉRT” Mozgalom keretében elvégzett „0” évfolyam vizsgaeredményeit, e pontokat is intézményenként eltérő módon számítják. Sok egyéb teljesítményért (szakközépiskolai végzettség, termelésben eltöltött idő, szakirányú tanfolyamok elvégzése, technikusi oklevél, OKTV-OSZTV, egyéb versenyek helyezései stb.) adnak egyes karokon többletpontokat. korona értékű föld került a bir- tókukba. Legnagyobb értékű - 3 7oo 000 ezer aranykoronányi föld - Békés megyében talált gazdára. A második helyen Jász-Nagykun-Szolnok áll, 2 380 000 aranykorona értékű termőfölddel. A legkevesebb, 193 ezer aranykorona értékű föld Nógrád megyében kelt el. Az államtitkár szerint a föld vagyonként tudatosul a kárpótlásra jogosultak szemében, ráadásul a falusi munkanélküliek megélhetésük egyetlen forrásának tekintik a megvásárolt földet. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a kárpótlási igények benyújtásának meghosz- szabbításával a kárpótlásra jogosultaknak csekély az esélyük arra, hogy termőföldet vásárolhassanak, mert a készletek, a művelésre alkalmas jó földek kínálata szinte minimálisra csökkent. u. g. Csekély az esély termőföldvásárlásra Meghosszabbított határidő Tanuljunk „bankul”! A multik állítják Azokat a pénzintézeteket, amelyek a hitelezés és a tőkekereskedelem különböző formáival foglalkoznak, szakismeretekkel és az üzleti érintkezés célravezető formáinak tudásával állig felfegyverzett tisztviselők népesítik be. Vajon nem válna-e javára azoknak, akik ezeknek az intézményeknek a szolgáltatásait igénybe veszik, ha szakképzett pénzintézeti ügyfelek lennének? Az ügyfél - amikor a „pult” túloldaláról láthatja a bankokat - meg fogja érteni, hogy mi is mozgatja a vele tárgyaló, az ügyeiben döntéseket előkészítő banktisztviselőt. Ma szinte alig van olyan adós, akinek nincsen valamilyen tapasztalata, vagy előítélete a pénzintézetekkel kapcsolatban. Sok bosszúságot, elmaradt hasznot vagy veszteséget lehet elkerülni, ha megtanuljuk, mire kell odafigyelni, amikor bankot választunk, miként alkudjunk ki magunknak jobb kölcsönfeltéte- leket. Elméletileg talán tudjuk, hogy a bankok - bármilyen márványpalotában van is az otthonuk,- nem a pénz templomai, hanem szolgáltató vállalatok, amelyeknek az lenne a dolguk, hogy nekünk, ügyfeleknek a lehető legjobban a szolgálatunkra álljanak. A gyakorlat azonban sokszor mond ellent ennek az elvi követelménynek. így aztán meg kell tanulnunk a bankokkal, azaz az alacsonyabb vagy magasabb rangú tisztviselőkkel bánni. Itt előre kell bocsátanunk, hogy a bankárok nem gazemberek, s a pénzintézeti rendszer nem szervezett szélhámosság. Nem az a célja, hogy a „kisembert” megnyúvassza. A New York-i Wall Street, a londoni City, a frankfurti tőzsde pénzügyi központjainak hatalma, a budapesti belváros tőzsdéjének és bankjainak ereje nem pénzügyi manipulációkból, nem valamiféle összeesküvésből született. Az első lépés, amiről majd beszélnünk kell: a bank kiválasztása. Gondoljunk csak arra, hogy amikor gépkocsit vagy televíziót veszünk, mennyi mindenről informálódunk: márkáról,, modellről, fogyasztásról, teljesítményről... Vajon elégséges ismeret-e, ha azt tudjuk, hogy a mi bankunk több betéti kamatot ígér, mint más bank? Megkérdezzük-e, hogy be is tudja-e tartani ezt az ígéretét? Vagy elegendő szempont a kényelemé, a közelségé? Ilyen és hasonló kérdéseket kell magunknak feltennünk és megválaszolnunk vagy megvá- laszoltatnunk, ha hozzáértő adóssá akarunk lenni. Erről szólunk majd legközelebb. Bácskai Tamás Elég a sopánkodásból! Fogjunk inkább össze és tegyünk javaslatokat a kormány asztalára! -mondta egy magyar származású üzletember, dr. Rudnay János, aki Székesfehérváron létrehozta a Philips cég magyarországi leányvállalatát. Csatlakozott az ötlethez 25 multinacionális cég, többek között a Samsung, a Nestlé, és a Levi Strauss hazai képviselője is. Ezzel létrejött az a szövetség, amely a Magyarországon működő nemzetközi vállalatok kétharmadát tömöríti.- Nekünk is vannak jól felfogott érdekeink,de ezek egyben az egész magyar gazdasági élet fellendítését is szolgálják - hangsúlyozza dr. Rudnay János. . - Sokak szerint az utóbbi egy évben jelentősen visszaesett az érdeklődés, sőt el is hagyja az országot a külföldi tőke egy része. Ón hogyan látja?-Három-négy éve valóban kiemelkedő érdeklődés mutatkozott Magyarország iránt, ami az utóbbi egy évben kissé mérséklődött. Eleinte mindenki óriási várakozásokkal indult: a kormány nagyobb bevételekre, az üzletemberek nagyobb üzletekre, a lakosság az életszínvonal rohamos emelkedésére számított. Mindez persze nem megy egyik napról a másikra. S ezt a helyzetet „fűszerezte” az egész világra kiterjedő gazdasági recesszió. Időközben, a választások közeledtével, Magyarországon újra a politika kapott prioritást a gazdasággal szemben. Mostanság nem a menedzserek szava, hanem a választók voksa a legfontosabb. Sajnálatos ez, mert a gazdaságot olyan stratégiai pályára kellene állítani, amely hosszabb távú és független a napi politikai csatáktól. Emellett szólni kell arról a hangulati elemről is, amely az utóbbi időben a külföldi tőke ellen irányul, mondván: „felvásárolják az országot”. Pedig a külföldiektől nem kell félni, az általuk beindított vállalkozások sok-sok ezer magyar embernek adnak munkát. Ugyanakkor rengeteg tapasztalattal segítik az ország fejlődését.- Önök szerint milyen változásokra volna égető szükség a gazdaságban?- Először is bizalom kell. Sürgető a bankrendszer átalakítása is, hiszen elképesztő nagyságúak a hitelkamatok és „öngyilkos” ma az a vállalkozás, amely rögtön, a kamatokat fedező 23 százalékos profitot remél. A megoldást csakis a bankok privatizációja hozhatja, ha végre beindulna a verseny a befektetők „kegyeiért”. (németh)
