Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)
1993-11-22 / 319. szám
1993. november 19., péntek Városaink uj Dunantmi napló 9 Mohácsi körkép Híd Mohácson? Ismét felcsillant egy lehetőség arra, hogy Mohácsnál belátható időn belül híd íveljen át a Dunát. Ezúttal Kuti István polgármester adott olyan jellegű tájékoztatást a hétfőn tartott önkormányzati ülésen, amely szerint az 1996-ra tervezett EXPO idejére Lágymányosnál a kiállítási terület és Pest összeköttetésére ideiglenesen felállítandó acélszereke- zetes híd építését tervezik. A megvalósítás feltétele, hogy az utóhasznosítása is biztosítva legyen. Az eddig kidolgozott tanulmányok tiszai felhasználást irányoztak elő, ami drágának bizonyul. Az előzetes tájékozódás alapján a 400 méter hosszúságú, két sávos, kerék- párúttal és gyalogos járdával rendelkező szerkezet a mohácsiak ötlete szerint a Dunán sokkal kisebb költséggel állítható fel újra, hiszen a folyón a szállítása is megoldható. Minderről az elképzelésről a polgármester az EXPO irodát tájékoztatta - de visszajelzés, konkrét ígéret egyelőre a javaslatra nem érkezett. Ajándék A németországi Altenstadt városából nem először jöttek Mohácsra ajándékszállítmány- nyal. Legutóbb ezen a héten kedden egy pótkocsis kis teherautóval hozta a karácsonyra szánt adományát a városban élő menekülteknek az ottani katolikus egyházközség. A helyben regisztrált 712 fő számára a Széchenyi István általános iskolában osztották ki személyesen a csokoládé mikulásokat, szaloncukrot is tartalmazó több kilós, élelmiszerekből álló csomagokat. A munkájukat a Mohácsi Polgárivédelmi Parancsnokság vezetője Szírer János alezredes és munkatársai segítették. A közelmúltban a városi vöröskeresztes szervezetnél is kapott ezer fő - a Mohácson és térségében élők - élelmiszerekből, vegyiárukból összeállított csomagot. Összeállította: Berta Mária Szerződésbontás és következményei A felelőtlenül megkezdett munka szomorú eredménye Az eredeti szerződésben vállalt kötelezettségemnek eleget teszek, megépítem az Átrium házat. Október 28-ig a létesítmény teljes bekerülési összege a birtokomban lesz, de azt kérem, az újságírókat tartsák távol - ezt mondta egyebek mellett a Baumeister Kft. ügyvezető igazgatója, Hegedűs Tamás azon a november 8-án tartott megbeszélésen, ahova az egy évvel ezelőtt éppen csak megkezdett beruházásba nem kevés pénzzel beszállt vállalkozók túlnyomó többsége tulajdon képpen osztozkodni ment, s arra volt kíváncsi, hogy a vállalkozó által kicsalt összegeket mikor láthatja viszont. Tény, hogy többször foglalkoztunk már a Mohács belvárosában tátongó gödörrel, ahol a szóban tett számos határidő módosítást is figyelembe véve legalább mostanra már egy háznak kellene állnia - de károkon kívül ott még mindig semmi sincs. Mit lehetett hát biztatót, az építtetőket és a város közvéleményét megnyugtatót írni? Most az ügy az igazgató minden újabb és már ismerős fogadkozása ellenére döntő állomásához érkezett: Szerződést bontott Mohács önkormányzata a Baumeister Kft-vei, s egyúttal jogfenntartó nyilatkozatot tettek a kárigények érvényesítésére. Ennek értelmében a 10 millió forint értékűre tartott terület közel fele visszakerült az önkormányzat tulajdonába, az ingatlan többi része pedig a beruháSchneiderék házában megrepedtek a falak zásba pénzzel beszállt magán- vállalkozókat illeti. A megbeszélés alkalmával készült jegyzőkönyv szerint Hegedűs Tamás vállalta, hogy az önkormányzatot megillető telek nagysága után járó, megközelítően ötmillió forintot 1993 december végéig kifizeti, ugyanakkor a vállalkozókat ez év december 15-ig kártalanítja. A kilátások e fordulat ellenére sem túlzottan biztatóak. Azt gondolom az eltelt időszak alatt tapasztaltak szerint nem kell különösebben igazolni, hogy mennyire lehet adni Hegedűs Tamás szavára. Vagyis, ha az év végéig nem kapnak pénzt a vállalkozók, követelésüket bírósági úton érvényesíthetik. A pereskedés elhúzódhat és a fizetségért sorbanállók száma is napról-napra nő. Csak Mohácson a kft. alkalmazásában állt embereknek ugyanis három havi munkabérrel tartoznak, több hónapja nem fizettek társadalombiztosítási járulékot. Mindehhez azt is célszerű tudni, hogy a kft-nek az ország különböző pontján, legalább három-négy településen, ha nem is a mohácsihoz hasonló nagyságrendű, de ezzel azonos gondokat eredményező vállalkozásért kell felelnie. Van még valami. A felelőtlenül megkezdett alapozási munka „eredményeként” a cukrászüzlet mögötti lakás fala megsüllyedt, a repedések már olyan méretűek, hogy életveszélyessé vált Schneiderék otthona. Szükség esetén minden bizonynyal gondoskodik róluk az ön- kormányzat, de a telekkel határos többi épület ugyanilyen veszélyben van. Egy dolog, hogy a jogfenntartó nyilatkozat e kárigényekre is érvényes, csak legyen miből fizetni! Mindeddig ugyanis egyetlen hitelesen igazolt pénzforrása a kft-nek az a 2,5 milliós törzstőke, amivel létrehozták. . . Hogy mi lesz a sorsa az oszJ tatlan közös tulajdonba került teleknek? Dr. Olt György jegyző tájékoztatása szerint három lehetőség közül kell alkalom adtán a testületnek a megfelelő megoldást kiválasztani: jelentkezett egy külföldi beruházó, aki hasonló konstrukciójú, de az eredetinél kisebb alapterületű házat hajlandó ott fölépíteni; egy másik beruházó teljesen más jellegű, 100 százalékos beépítettséggel járó, nagyvállalatok számára hasznosítható épület kivitelezésére vállalkozna; harmadik változat lehet az, ha az önkormányzat hitelt vesz föl és abból fejezi be a beruházást. Jelenleg itt tartunk. Az újságírókat pedig meglehetősen nehéz távol tartani, hiszen ahhoz túl régóta áll magára hagyva az omladozó, hatalmas gödör Mohács belvárosában! Kamatmentes kölcsön Idén 5 millió forintot különített el a költségvetésében Mohács önkormányzata, amelyből olyan fiatal házasokat támogattak, akik önerőből oldották meg a lakáshelyzetüket. A keretből november közepéig 25 családnak juttattak tíz év alatt visszafizetendő kamatmentes kölcsönt, a kérelmezők igényjogosultságát mérlegelve 80-tól 200 ezer forintig. A képviselők jelzett időpontig összesen 4 millió 930 ezer forintot osztottak szét a testület mellet működő egészségügyi és szociális szakbizottság tagjainak a javaslata alapján, akik a döntéseket megelőzően minden esetben a kérelmet benyújtott családoknál a helyszínen győződtek meg a javasolt összeg jogosságáról és tettek javaslatot a kölcsön mértékére. A fennmaradó 70 ezer forintot a múlt évről áthozott 120 ezer forinttal kiegészítve, azaz összesen 190 ezer forintot a legutóbbi testületi ülésen ítélték oda idén a 26. fiatal házaspárnak. Képviselői fogadóóra Somogyi László és Eller András képviselői fogadóórát tartanak december 9-én, csütörtökön délután 6 órától a Radnóti lakótelepi MTESZ klubban. A választókörzetükben élőket foglalkoztató kérdések mellett a megjelenőket tájékoztatni kívánják a város 1994-es költség- vetési tervkoncepciójáról is. A közmeghallgatás idén december 14-én 17 órától lesz a városháza dísztermében. Az ötlet nem vált be Újabb díj módosítást javasolnak A városgazdálkodási vállalatból alakult Mohácsi Önkormányzati Kft. a múlt év utolján készített egy előteijesztést, amelyben megpróbálta ésszerűsíteni a szemétszállítási díjat. A lakosságot érintő szolgáltatási tarifát személyekre bontva állapították meg, s arra gondoltak, így reálisabb lesz a fizetni való , mint a korábbi gyakorlatban alkalmazott, lakóhelyiségenként kivetett összeg. Az általuk javasolt egyik kalkuláció némi többletbevételhez juttatta volna a kft-t, annyi pluszt eredményezve, hogy az előzetes számítások szerint öt év elteltével, amennyiben minden lakosa a városnak teljesíti a fizetési kötelezettségét, vehettek volna egy hulladékszállító járművet. Ä másik variáció évente lakosonként 720 forintos szolgáltatási díjat tartalmazott, kizárólag a tevékenység költségeit fedezte. Ez utóbbi bevezetése mellett voksolt a testület. A május elején életbe lépett rendelet nem váltotta be a kft. reményeit. Az eltelt hónapok alatt tapasztalhatták, hogy a rendelkezésre álló népeségnyil- vántartási adatok - miután az állampolgárok nem minden esetben teljesítik a lakóhelyváltozással együtt járó bejelentési kötelezettségüket - alkalmatlanok a díj kivetésére. A helyszínen megkísérelt adatpontosításnál, amint megtudják milyen céllal kérik azt, az esetek többségében valótlant állítanak a megkérdezettek. A társasházakban közös költségként elszámolni a szemétszállítást lehetetlen, és egy további, speciális gond a városban, hogy a menekültek által bérelt lakások tulajdonosait nem tudja a díjbeszedőjük megtalálni, az albérlők pedig nem fizetnek. Végül a módszer kidolgozói is belátták, e fizetési módszerrel a nagycsaládosokat kimondottan hátrányos helyzetbe hozták, s csupán azoknak kedvezett, ahol egy, vagy két fő él nagy családi házban. A szolgáltató számára jelentős árbevétel kiesést eredményezett az elszámolásnak ez a formája. Megközelítően 5 millió forint szemétszállítási díjjal tartoznak a kft-nek a mohácsiak, ami azt jelenti, hogy amíg a korábbi években a költségeik 70-75 százaléka térült meg, idén eddig 45-50 százalékát tudták beszedni a pénzüknek. Mindezek után újabb javaslatot tettek a város képviselői elé, amelyben az országos gyakorlathoz visszatérve ismét a lakó- helyiségek számát alapul véve kérik a szemétszállítási díj mértékét meghatározni. Összehasonlításul leírták azt is, hogy Pécsett 53 Ft, Komlón 41,80, Szigetváron 40, Siklóson 32 Ft plusz áfa a szolgáltatás ára. Mohácson 1992. december végéig 31 Ft plusz áfa volt a tarifa, s 1994. január 1-től ezt 40 Ft plusz áfában kérik megállapítani. Lenne még egy módja, hogy a kft. hozzájusson a pénzéhez, ha az önkormányzat magára vállalná a szolgáltatás finanszírozását és 16 millió 348 ezer forintot, az áfát is tartalmazó előirányzott költséget kifizetné, majd a környező községekhez hasonlóan - Kölkeden, Lánycsókon, Bárban, Somberekén, Görcsönyben és Nagynyárádon ezt a gyakorlatot követik - adó formájában a pénzt a lakosságtól beszedné. A témában várhatóan a város soron következő közgyűlésén születik döntés. Hogy melyik megoldást tartják majd elfogadhatónak a képviselők, nem tudni. Egy azonban biztos: a MOSZ Kft-nek a szolgáltatásért járó összegre nagy szüksége van. A rendelkezésére álló hat járműből három már többszörösen nullára amortizálódott, kettő ugyan csak egyszer érte meg ezt a kort, azaz elmúlt öt éves és mindössze egy olyan állapotú amelynél nem kell naponta attól rettegni, hogy végleg leáll. A tevékenységük nyereségességét most sem tervezik, ám tudva, hogy a vállalt kötelezettségüknek milyen szinten kell eleget tenniük, még ebben az évben lízingelnek egy új cseh-gyártmányú kukásautót, amelyet már az elkövetkező hetekben munkába is állítanak. Ennek költségeit kénytelenek lesznek kigazdálkodni, mert mint a kft. ügyvezető igazgatója mondta, már szégyellik utcára küldeni a mostanáig tartaléknak megőrzött lyukas, a szemét egy részét az úttestre szóró, végszükség esetén beállított rozoga autójukat. Összegyűlt a pénz Kötelessége lehet-e Mohács önkormányzatának anyagi támogatást nyújtani a helyi Tűzoltó Parancsnokságnak, amikor az nem csak városi feladatokat lát el - vetette föl a kérdést néhány képviselő azon a testületi ülésen, ahol a szervezet 3,5 millió forintot kért egy gépjármű fecskendő beszerzéséhez. Az ez évi költségvetésben ugyan szerepelt ez az összeg a tűzoltóságnak szánva, hiszen jó előre jelezték, hogy pályázat útján, az országos parancsnokság által biztosított 60 százalékos hozzájárulással szeretnének vásárolni 1993-ban egy új járművet. Mégis mikor kiderült, nem lesz elég az összeg a beszerzéshez, páran gondolkodóba estek. Végül többségi szavazat eredményeként megszületett a határozat, amelynek értelmében a 14 milliós értékű járműhöz szükséges 5 millió 440 ezer forintból a város kifizeti a 3,5 milliót, a hiányzó pénzt pedig a környező községek önkormányzataitól, továbbá a gazdálkodó egységektől összegyűjtik. A Mercedes 814 TLS 1000-es, a megye legkorszerűbb, egyetlen ilyen típusú tartályos gépjármű fecskendője megérkezett! Egyelőre ugyan a pécsi parancsnokságon áll, mert az ígért hozzájárulások nem mindegyike érkezett be az egyszámlára, de napokon belül végleges szolgálati helyére, Mohácsra hozhatják. Sőt, a szükséges pénznél valamivel több is összejön a felajánlásokból, amelyet a tűzoltóság javára létrehozandó alapítvány számlájára utalnak majd át és bíznak abban, hogy az elkövetkezendő időben tovább gyarapodik a vagyon. A tűzoltók számítása szerint az adományokat újabb eszközök beszerzésére fordítják. Csúszkálunk, latyakban járunk Karácsony körül jobban örültünk volna ennek az időnek, de mindegy, bármikor esik a hó, mindig váratlanul éri az illetékeseket, az eltakarításáért felelősöket. Dolgoztak a Közúti Igazgatóság munkagépei, komoly fennakadás a térségünkben talán tényleg nem volt, ám az is igaz, hogy a város utcáin még kedden is bokáig jártunk a havas latyakban. De nem csak az úttesteken, a legtöbb helyen a járdákon is. Magánházak, tömblakások és intézmények egész sorát említhetném, ahol senki nem takarította le a gyalogosok közlekedésére szolgáló szakaszokat. A Korona előtt például, aztán a városháza „B” épülete körül, a belvárosi plébánia Duna felőli oldalán csakúgy, mint számos üzlet előtt napokig az arra járók által kitaposott keskeny csapáson kellett egyensúlyozni. Később megjelentek a közhasznú munkásokból verbuvált csapatok és immel-ámmal la- pátolgattak, csakhogy a vízzel ők sem tudtak mit kezdeni. Most látszik megint, milyen rosszul kiépített a csapadékvíz-elvezető rendszere a városnak! Célszerű lenne a jövő évi költségvetés összeállításában e hiányosság felszámolására pénzt szánni, valamint a büntetést sem nélkülözve olyan személyeket találni, akik szükség esetén a várost végigjárva ellenőrzik, minden ház előtt időben elatakarítják-e a havat, s ha jeges a járda, fel- szóiják-e homokkal, hamuval, vagy sóval. A főutcán mindenhol nagy a latyak Fotó: Lesching László A hatalmas gödör a belvárosban Fotók Lesching László