Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)

1993-11-22 / 319. szám

1993. november 19., péntek Városaink uj Dunantmi napló 9 Mohácsi körkép Híd Mohácson? Ismét felcsillant egy lehető­ség arra, hogy Mohácsnál be­látható időn belül híd íveljen át a Dunát. Ezúttal Kuti István polgármester adott olyan jel­legű tájékoztatást a hétfőn tar­tott önkormányzati ülésen, amely szerint az 1996-ra terve­zett EXPO idejére Lágymá­nyosnál a kiállítási terület és Pest összeköttetésére ideigle­nesen felállítandó acélszereke- zetes híd építését tervezik. A megvalósítás feltétele, hogy az utóhasznosítása is biztosítva legyen. Az eddig kidolgozott tanulmányok tiszai felhaszná­lást irányoztak elő, ami drágá­nak bizonyul. Az előzetes tájé­kozódás alapján a 400 méter hosszúságú, két sávos, kerék- párúttal és gyalogos járdával rendelkező szerkezet a mohá­csiak ötlete szerint a Dunán sokkal kisebb költséggel állít­ható fel újra, hiszen a folyón a szállítása is megoldható. Minderről az elképzelésről a polgármester az EXPO irodát tájékoztatta - de visszajelzés, konkrét ígéret egyelőre a javas­latra nem érkezett. Ajándék A németországi Altenstadt városából nem először jöttek Mohácsra ajándékszállítmány- nyal. Legutóbb ezen a héten kedden egy pótkocsis kis teher­autóval hozta a karácsonyra szánt adományát a városban élő menekülteknek az ottani katoli­kus egyházközség. A helyben regisztrált 712 fő számára a Széchenyi István általános isko­lában osztották ki személyesen a csokoládé mikulásokat, sza­loncukrot is tartalmazó több ki­lós, élelmiszerekből álló cso­magokat. A munkájukat a Mo­hácsi Polgárivédelmi Parancs­nokság vezetője Szírer János alezredes és munkatársai segí­tették. A közelmúltban a városi vöröskeresztes szervezetnél is kapott ezer fő - a Mohácson és térségében élők - élelmiszerek­ből, vegyiárukból összeállított csomagot. Összeállította: Berta Mária Szerződésbontás és következményei A felelőtlenül megkezdett munka szomorú eredménye Az eredeti szerződésben vál­lalt kötelezettségemnek eleget teszek, megépítem az Átrium házat. Október 28-ig a létesít­mény teljes bekerülési összege a birtokomban lesz, de azt ké­rem, az újságírókat tartsák távol - ezt mondta egyebek mellett a Baumeister Kft. ügyvezető igazgatója, Hegedűs Tamás azon a november 8-án tartott megbeszélésen, ahova az egy évvel ezelőtt éppen csak meg­kezdett beruházásba nem kevés pénzzel beszállt vállalkozók túlnyomó többsége tulajdon képpen osztozkodni ment, s arra volt kíváncsi, hogy a vállalkozó által kicsalt összegeket mikor láthatja viszont. Tény, hogy többször foglal­koztunk már a Mohács belváro­sában tátongó gödörrel, ahol a szóban tett számos határidő módosítást is figyelembe véve legalább mostanra már egy ház­nak kellene állnia - de károkon kívül ott még mindig semmi sincs. Mit lehetett hát biztatót, az építtetőket és a város közvé­leményét megnyugtatót írni? Most az ügy az igazgató minden újabb és már ismerős fogadkozása ellenére döntő ál­lomásához érkezett: Szerződést bontott Mohács önkormányzata a Baumeister Kft-vei, s egyúttal jogfenntartó nyilatkozatot tettek a kárigények érvényesítésére. Ennek értelmében a 10 millió forint értékűre tartott terület kö­zel fele visszakerült az önkor­mányzat tulajdonába, az ingat­lan többi része pedig a beruhá­Schneiderék házában megre­pedtek a falak zásba pénzzel beszállt magán- vállalkozókat illeti. A megbe­szélés alkalmával készült jegy­zőkönyv szerint Hegedűs Ta­más vállalta, hogy az önkor­mányzatot megillető telek nagysága után járó, megközelí­tően ötmillió forintot 1993 de­cember végéig kifizeti, ugyan­akkor a vállalkozókat ez év de­cember 15-ig kártalanítja. A kilátások e fordulat elle­nére sem túlzottan biztatóak. Azt gondolom az eltelt időszak alatt tapasztaltak szerint nem kell különösebben igazolni, hogy mennyire lehet adni He­gedűs Tamás szavára. Vagyis, ha az év végéig nem kapnak pénzt a vállalkozók, követelé­süket bírósági úton érvényesít­hetik. A pereskedés elhúzódhat és a fizetségért sorbanállók száma is napról-napra nő. Csak Mohácson a kft. alkalmazásá­ban állt embereknek ugyanis három havi munkabérrel tartoz­nak, több hónapja nem fizettek társadalombiztosítási járulékot. Mindehhez azt is célszerű tudni, hogy a kft-nek az ország külön­böző pontján, legalább há­rom-négy településen, ha nem is a mohácsihoz hasonló nagy­ságrendű, de ezzel azonos gon­dokat eredményező vállalkozá­sért kell felelnie. Van még valami. A felelőtle­nül megkezdett alapozási munka „eredményeként” a cuk­rászüzlet mögötti lakás fala megsüllyedt, a repedések már olyan méretűek, hogy életveszé­lyessé vált Schneiderék otthona. Szükség esetén minden bizony­nyal gondoskodik róluk az ön- kormányzat, de a telekkel hatá­ros többi épület ugyanilyen ve­szélyben van. Egy dolog, hogy a jogfenntartó nyilatkozat e kár­igényekre is érvényes, csak le­gyen miből fizetni! Mindeddig ugyanis egyetlen hitelesen iga­zolt pénzforrása a kft-nek az a 2,5 milliós törzstőke, amivel létrehozták. . . Hogy mi lesz a sorsa az oszJ tatlan közös tulajdonba került teleknek? Dr. Olt György jegyző tájékoztatása szerint há­rom lehetőség közül kell alka­lom adtán a testületnek a megfe­lelő megoldást kiválasztani: je­lentkezett egy külföldi beru­házó, aki hasonló konstrukci­ójú, de az eredetinél kisebb alapterületű házat hajlandó ott fölépíteni; egy másik beruházó teljesen más jellegű, 100 száza­lékos beépítettséggel járó, nagyvállalatok számára haszno­sítható épület kivitelezésére vál­lalkozna; harmadik változat le­het az, ha az önkormányzat hi­telt vesz föl és abból fejezi be a beruházást. Jelenleg itt tartunk. Az újsá­gírókat pedig meglehetősen ne­héz távol tartani, hiszen ahhoz túl régóta áll magára hagyva az omladozó, hatalmas gödör Mo­hács belvárosában! Kamatmentes kölcsön Idén 5 millió forintot különí­tett el a költségvetésében Mo­hács önkormányzata, amelyből olyan fiatal házasokat támogat­tak, akik önerőből oldották meg a lakáshelyzetüket. A keretből november közepéig 25 család­nak juttattak tíz év alatt vissza­fizetendő kamatmentes köl­csönt, a kérelmezők igényjogo­sultságát mérlegelve 80-tól 200 ezer forintig. A képviselők jel­zett időpontig összesen 4 millió 930 ezer forintot osztottak szét a testület mellet működő egész­ségügyi és szociális szakbizott­ság tagjainak a javaslata alap­ján, akik a döntéseket megelő­zően minden esetben a kérelmet benyújtott családoknál a hely­színen győződtek meg a java­solt összeg jogosságáról és tet­tek javaslatot a kölcsön mérté­kére. A fennmaradó 70 ezer fo­rintot a múlt évről áthozott 120 ezer forinttal kiegészítve, azaz összesen 190 ezer forintot a legutóbbi testületi ülésen ítélték oda idén a 26. fiatal házaspár­nak. Képviselői fogadóóra Somogyi László és Eller András képviselői fogadóórát tartanak december 9-én, csütör­tökön délután 6 órától a Radnóti lakótelepi MTESZ klubban. A választókörzetükben élőket fog­lalkoztató kérdések mellett a megjelenőket tájékoztatni kí­vánják a város 1994-es költség- vetési tervkoncepciójáról is. A közmeghallgatás idén de­cember 14-én 17 órától lesz a városháza dísztermében. Az ötlet nem vált be Újabb díj módosítást javasolnak A városgazdálkodási válla­latból alakult Mohácsi Önkor­mányzati Kft. a múlt év utolján készített egy előteijesztést, amelyben megpróbálta ésszerű­síteni a szemétszállítási díjat. A lakosságot érintő szolgáltatási tarifát személyekre bontva álla­pították meg, s arra gondoltak, így reálisabb lesz a fizetni való , mint a korábbi gyakorlatban al­kalmazott, lakóhelyiségenként kivetett összeg. Az általuk java­solt egyik kalkuláció némi több­letbevételhez juttatta volna a kft-t, annyi pluszt eredmé­nyezve, hogy az előzetes számí­tások szerint öt év elteltével, amennyiben minden lakosa a városnak teljesíti a fizetési köte­lezettségét, vehettek volna egy hulladékszállító járművet. Ä másik variáció évente lakoson­ként 720 forintos szolgáltatási díjat tartalmazott, kizárólag a tevékenység költségeit fedezte. Ez utóbbi bevezetése mellett voksolt a testület. A május elején életbe lépett rendelet nem váltotta be a kft. reményeit. Az eltelt hónapok alatt tapasztalhatták, hogy a rendelkezésre álló népeségnyil- vántartási adatok - miután az ál­lampolgárok nem minden eset­ben teljesítik a lakóhelyválto­zással együtt járó bejelentési kötelezettségüket - alkalmatla­nok a díj kivetésére. A helyszí­nen megkísérelt adatpontosítás­nál, amint megtudják milyen céllal kérik azt, az esetek több­ségében valótlant állítanak a megkérdezettek. A társashá­zakban közös költségként el­számolni a szemétszállítást le­hetetlen, és egy további, speciá­lis gond a városban, hogy a me­nekültek által bérelt lakások tu­lajdonosait nem tudja a díjbe­szedőjük megtalálni, az albér­lők pedig nem fizetnek. Végül a módszer kidolgozói is belátták, e fizetési módszerrel a nagycsa­ládosokat kimondottan hátrá­nyos helyzetbe hozták, s csupán azoknak kedvezett, ahol egy, vagy két fő él nagy családi ház­ban. A szolgáltató számára jelen­tős árbevétel kiesést eredmé­nyezett az elszámolásnak ez a formája. Megközelítően 5 mil­lió forint szemétszállítási díjjal tartoznak a kft-nek a mohá­csiak, ami azt jelenti, hogy amíg a korábbi években a költségeik 70-75 százaléka térült meg, idén eddig 45-50 százalékát tud­ták beszedni a pénzüknek. Mindezek után újabb javasla­tot tettek a város képviselői elé, amelyben az országos gyakor­lathoz visszatérve ismét a lakó- helyiségek számát alapul véve kérik a szemétszállítási díj mér­tékét meghatározni. Összeha­sonlításul leírták azt is, hogy Pécsett 53 Ft, Komlón 41,80, Szigetváron 40, Siklóson 32 Ft plusz áfa a szolgáltatás ára. Mohácson 1992. december vé­géig 31 Ft plusz áfa volt a tarifa, s 1994. január 1-től ezt 40 Ft plusz áfában kérik megállapí­tani. Lenne még egy módja, hogy a kft. hozzájusson a pénzéhez, ha az önkormányzat magára vállalná a szolgáltatás finanszí­rozását és 16 millió 348 ezer fo­rintot, az áfát is tartalmazó elő­irányzott költséget kifizetné, majd a környező községekhez hasonlóan - Kölkeden, Lány­csókon, Bárban, Somberekén, Görcsönyben és Nagynyárádon ezt a gyakorlatot követik - adó formájában a pénzt a lakosság­tól beszedné. A témában várhatóan a város soron következő közgyűlésén születik döntés. Hogy melyik megoldást tartják majd elfogad­hatónak a képviselők, nem tudni. Egy azonban biztos: a MOSZ Kft-nek a szolgáltatásért járó összegre nagy szüksége van. A rendelkezésére álló hat járműből három már többszörö­sen nullára amortizálódott, kettő ugyan csak egyszer érte meg ezt a kort, azaz elmúlt öt éves és mindössze egy olyan ál­lapotú amelynél nem kell na­ponta attól rettegni, hogy vég­leg leáll. A tevékenységük nyeresé­gességét most sem tervezik, ám tudva, hogy a vállalt kötelezett­ségüknek milyen szinten kell eleget tenniük, még ebben az évben lízingelnek egy új cseh-gyártmányú kukásautót, amelyet már az elkövetkező he­tekben munkába is állítanak. Ennek költségeit kénytelenek lesznek kigazdálkodni, mert mint a kft. ügyvezető igazgatója mondta, már szégyellik utcára küldeni a mostanáig tartaléknak megőrzött lyukas, a szemét egy részét az úttestre szóró, vég­szükség esetén beállított rozoga autójukat. Összegyűlt a pénz Kötelessége lehet-e Mohács önkormányzatának anyagi tá­mogatást nyújtani a helyi Tűz­oltó Parancsnokságnak, amikor az nem csak városi feladatokat lát el - vetette föl a kérdést né­hány képviselő azon a testületi ülésen, ahol a szervezet 3,5 mil­lió forintot kért egy gépjármű fecskendő beszerzéséhez. Az ez évi költségvetésben ugyan sze­repelt ez az összeg a tűzoltó­ságnak szánva, hiszen jó előre jelezték, hogy pályázat útján, az országos parancsnokság által biztosított 60 százalékos hozzá­járulással szeretnének vásárolni 1993-ban egy új járművet. Mégis mikor kiderült, nem lesz elég az összeg a beszerzéshez, páran gondolkodóba estek. Vé­gül többségi szavazat eredmé­nyeként megszületett a határo­zat, amelynek értelmében a 14 milliós értékű járműhöz szük­séges 5 millió 440 ezer forintból a város kifizeti a 3,5 milliót, a hiányzó pénzt pedig a környező községek önkormányzataitól, továbbá a gazdálkodó egysé­gektől összegyűjtik. A Mercedes 814 TLS 1000-es, a megye legkorsze­rűbb, egyetlen ilyen típusú tar­tályos gépjármű fecskendője megérkezett! Egyelőre ugyan a pécsi parancsnokságon áll, mert az ígért hozzájárulások nem mindegyike érkezett be az egy­számlára, de napokon belül vég­leges szolgálati helyére, Mo­hácsra hozhatják. Sőt, a szüksé­ges pénznél valamivel több is összejön a felajánlásokból, amelyet a tűzoltóság javára lét­rehozandó alapítvány számlá­jára utalnak majd át és bíznak abban, hogy az elkövetkezendő időben tovább gyarapodik a va­gyon. A tűzoltók számítása sze­rint az adományokat újabb esz­közök beszerzésére fordítják. Csúszkálunk, latyakban járunk Karácsony körül jobban örültünk volna ennek az idő­nek, de mindegy, bármikor esik a hó, mindig váratlanul éri az illetékeseket, az eltakarítá­sáért felelősöket. Dolgoztak a Közúti Igazga­tóság munkagépei, komoly fennakadás a térségünkben ta­lán tényleg nem volt, ám az is igaz, hogy a város utcáin még kedden is bokáig jártunk a ha­vas latyakban. De nem csak az úttesteken, a legtöbb helyen a járdákon is. Magánházak, tömblakások és intézmények egész sorát említhetném, ahol senki nem takarította le a gyalogosok közlekedésére szolgáló szaka­szokat. A Korona előtt például, aztán a városháza „B” épülete körül, a belvárosi plébánia Duna felőli oldalán csakúgy, mint számos üzlet előtt napo­kig az arra járók által kitapo­sott keskeny csapáson kellett egyensúlyozni. Később megjelentek a köz­hasznú munkásokból verbuvált csapatok és immel-ámmal la- pátolgattak, csakhogy a vízzel ők sem tudtak mit kezdeni. Most látszik megint, milyen rosszul kiépített a csapadék­víz-elvezető rendszere a vá­rosnak! Célszerű lenne a jövő évi költségvetés összeállításá­ban e hiányosság felszámolá­sára pénzt szánni, valamint a büntetést sem nélkülözve olyan személyeket találni, akik szükség esetén a várost végig­járva ellenőrzik, minden ház előtt időben elatakarítják-e a havat, s ha jeges a járda, fel- szóiják-e homokkal, hamuval, vagy sóval. A főutcán mindenhol nagy a latyak Fotó: Lesching László A hatalmas gödör a belvárosban Fotók Lesching László

Next

/
Oldalképek
Tartalom