Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)

1993-11-19 / 316. szám

1993. november 19., péntek Közélet 1 ;---------­ü j Dunántúli napló 7 Banktörténeti esemény Létrejött a vidék bankja Az 1994, évi felvételi eljárás új vonásai (4.) Tudományegyetemek A nagyvárosok kérése 35 %! Több, mint hat és fél millió polgár nevében levelet nyújtot­tak át csütörtökön délelőtt Bo- ross Péter belügyminiszternek, a legnagyobb magyarországi városok polgármesterei. A Fő­polgármesteri Hivatal sajtóiro­dájának tájkoztatása szerint Bu­dapest, Miskolc, Szeged, Deb­recen, Győr, Székesfehérvár polgármestere és a Kisvárosi Ónkormányzatok Szövetségé­nek elnöke azt kérte az önkor­mányzatokat felügyelő, illetve az érdekeiket képviselő tárca vezetőjétől, hogy az önkor­mányzatok számára további terhet jelentő jövő évi költség- vetés tervezetének módosítása érdekében vesse latba minden erejét. A városvezetők szerint a tervezet újabb, immár kezelhe- tetlennek tűnő terhekkel sújtaná a települési önkormányzatokat. Tovább csökkentené ugyanis a központi forrásokat, miközben az önkormányzati feladatok gyarapodtak az elmúlt időszak­ban. A polgármesterek úgy vélik, legalább Zsigmond Attila MDF-es képviselőnek azt a módosító javaslatát'kellene be­építeni a tervezetbe, amely sze­rint a személyi jövedelemadók­ból az önkormányzatok 35 szá­zalékkal, az állam pedig 65 szá­zalékkal részesedne, szemben a tervezett 30-70 százalékos el­gondolással. A konszolidáció éve Portugál hitel A portugál kormány 40 mil­lió dollár hitelkeretet biztosít Magyarországnak, további 50 millió dolláros folyósításáról pedig szándéklevelet írtak alá. A portugál kormány eredetileg 150 millió dolláros hitelt aján­lott fel, mivel azonban a két or­szág közötti forgalom és az együttműködés is meglehetősen csekély mértékű, úgy ítélték meg, hogy egvelőre 40 millió dolláros hitelfelhasználás a reá­lis. A Budapesten tartózkodó portugál kereskedelmi államtit­kár elmondta, ez az esztendő Portugáliában az 1992-es gaz­dasági reformok konszolidáció­jának éve lesz. A gazdaság 1,75 százalékos növekedésére számí­tanak. A kormány célul tűzte ki az infláció 5-7 százalék közé szorítását. A munkanélküliség azonban várhatóan növekedni fog. Az elmúlt évben némi fejlő­dés mutatkozott a magyar-por­tugál forgalomban: exportunk 6, importunk 7 millió dollárt ér el, az összforgalomban a fejlő­dés 78 százalékos. Az áruforga­lom szerkezete nem változott; exportunk zömét műbőrök, bő­rök, gépi berendezések, vegy­ipari termékek és textíliák te­szik ki. A Földművelésügyi Minisz­tériumban aláírták azt a szerző­dést, amelynek értelmében az állam 2,7 milliárd forinttal járul hozzá a vidék bankja működő- képességének biztosításához. Ez az összeg az Országos Taka­rékszövetkezeti Intézményvé­delmi Alap (OTIVA) létrehozá­sát jelenti. Tágabb értelemben pedig a vidék bankjának indulá­sát. Dr. Gergely Sándort, az Or­szágos Takarékszövetkezeti Szövetség elnökét kérdeztük e kétségkívül fontos esemény részleteiről.- Elnök úr, jegyezzük fel pontosan azt a banktörténeti pillanatot, amióta most már hi­vatalosan is létezik a vidék bankja. Mi ez az időpont?- 1993. november 9. 13 óra 55 perc.- Mi történt ekkor?-Ekkor szavazta meg 198 takarékszövetkezet - 6 tartóz­kodás mellett -, hogy létre­hozza az OTIVA intézményét, vagyis az Országos Takarék­szövetkezeti Intézményvédelmi Alapot. A kérdés azonban némi pontosítást kíván: a vidék bankja, az integráció, október 13-án létrejött.- Szeretném, ha értelmezné a „vidék bankja” elnevezést, ab­ból a megfontolásból, hogy tud­juk, a vidék-főváros szembeállí­tás szerencsétlen képzettársítá­sokra ad módot.-Azt kell érteni, hogy az 1800 fiókunk közül 1100 olyan helyen működik, ahol semmi­lyen más pénzintézet nincs. A fogalmat kétségkívül pontosí­tani kell, különösen most, az in­dulásnál.- Vagyis a vidék bankja nem a fővárosban élők banki szol­gáltatásait végző intézmény, il­letve pénzügyi hálózat?- így van. Az intézményben döntő szerepet játszik a vidék. A fővárosban mindössze 16 fi­ókunk van az 1800-ból.- Mi a feladata a most létre­hozott Országos Takarékszö­vetkezeti Intézményvédelmi Alapnak? Az OTIVA védernyője alatt- Az a feladata, hogy a kebe­lén belül működő ellenőrzési rendszerrel együtt segítse a ta­karékszövetkezetek hatékony működését. Időben vegye észre, ha vészhelyzet adódna, és akkor szüntesse meg a veszélyt, ami­kor az egész banki közösségnek még kevésbe kerül, követke­zésképpen egyetlen fiók se menjen tönkre. És ez már 1994. elejétől elérhető igény.-5 amelyik fiók mindennek ellenére képtelen az önálló mű­ködésre?- A legrosszabb esetben be­olvad a mellette lévőbe azért, hogy egyetlen ügyfelünk se ma­radjon pénzügyi szolgáltatás nélkül. — Hogyan működik, ki dönt az OTIV pénzének felhasználásá­ban?-Az alapszabály szerint a közgyűlés a legfontosabb szerv, ebben minden takarékszövetke­zet egy szavazattal voksol. Je­Az Ormánság Takarékszö­vetkezet legújabb bankja Pé­csett Fotó: Läufer L. len van a Pénzügyminisztérium és az Országos Takarékszöve- tekezeti Szövetség (OTSZ), va­lamint a Takarékbank képvise­lője. Továbbá a Phare Iroda is képviselteti magát mindaddig, amíg a segély működik. A tíz­tagú igazgatótanácsban heten a takarékszövetkezeteket repre­zentálják, a nyolcadik a Pénz­ügyminisztérium, a kilencedik a Földművelésügyi Minisztérium képviselője. Egy főt az OTSZ delegál.- Kinek van vétójoga ebben a testületben ? Hitel egymilliótól húszmillióig-Csak a Pénzügyminiszté­rium képviselőjének. És annak is csak az OTIVA vagyonának a felhasználását érintő ügyekben. Tehát nem mindenben. Vagyis a PM minősített vétójoggal ren­delkezik.- Minthogy a bankokat a mérlegfőösszeg - vagyis a ren­delkezésre álló pénz mennyi­sége - alapvetően jellemzi, tud- ható-e, hogy mennyi ez a taka­rékoknál?-Az idei év végi átlag 550 millió forint körül lesz. A leg­nagyobb takarék esetében ter­mészetesen jóval nagyobb en­nél, 3 milliárdra tehető. A legki­sebb 200 millió körüli. Nagy az eltérés, de ez természetes. A va­lamennyi fiókot érintő mérleg­főösszegünk az év végére 135 milliárd forint körül várható.- A vidék bankja előzetes vi­táiban elhangzott, hogy a ki­sebb fiókok alacsony mérlegfő­összege voltaképpen korlátozza a banki működést.- A pénzintézeti törvény szerint a saját, szavatoló tőkétől függ, hogy mekkora lehet az adható legnagyobb hitel.- Vagyis adott a hitellimit- Úgy van. Eszerint a takaré­kok egy milliótól húsz millió forintig adhatnak hitelt. Az in­tegráció léte azonban, a takaré­kok közötti szoros együttműkö­dés lehetővé teszi, hogy a na­gyobb ügyfelet a fiókok nem fogják a konkurenciához kül­deni, hanem összefognak a saját bankjukkal és így adnak kon- zorciális hitelt.-Kitől, illetve mitől függ a kihelyezett hitel nagysága? A hitelhez jutás feltételei-Csak attól függ, hogy mi­lyen üzleti tervet mutat be a hi­telkérő, összhangban a térség gazdasági lehetőségeivel. És persze attól, hogy milyen a szó- banforgó vállalkozás perspektí­vája, hogyan alakult a hitelkérő múltja, milyen garanciák állnak a hite] mögött.- És mi a takarékszövetkezet garanciája arra, hogy nem koc­káztatja vészesen a betétesek pénzét, hogy nem jut csődbe?- Az első és legfontosabb garancia, hogy most már létezik a 3 milliárd feletti alap, ehhez adta az állam a 2,7 milliárdot bankkonszolidációs kötvény formájában. A másik biztosíték a közös ellenőrzési rendszer, a harmadik pedig maga az OTIVA, amely eleve arra ren­dezkedik be, hogy már a vál­sághelyzet kialakulását is meg­előzze.- A döntés tehát megszületett. A közel teljes napig tartó ta­nácskozás utalhat rá, hogy nem volt sima ügy. Elmondaná, mi­lyen volt a hangulat?- Nagyon tárgyszerű és indu­latoktól mentes. A takarékszö­vetkezetek jelenlévő vezetőit elsősorban az érdekelte, hogy milyen kompromisszummal le­het biztosítani az önállóságot és a működőképességet. Bárme­lyik alapfeltétele az eredmé­nyességnek, csakúgy, mint az összefogás.- Ön szerint megnyugtató vá­laszt kaptak az érdeklődésükre?- Igen. Ezt mutatja a szava­zás eredménye is. Király Ernő Elkészültek az egyetemek és főiskolák jövő évi felvételi szabályzatai, ezek alapján nyomdába került és december közepén kapható lesz a köny­vesboltokban a „Felsőoktatási felvételi tájékoztató -1994”. A tudományegyetemi karok irányszámai a következő évben csak 2-3 százalékkal növeked­nek. A Az Állam- és jog- tudományi karokon Az Államigazgatási és a Rendőrtiszti Főiskolákon csak annyi lesz a változás, hogy Sze­geden a jogász képzés mellett közgazdász-gazdálkodási egye­temi szak is indul (matematika, történelem, közgazdaságtan vizsgatárgyakkal). Akik ezekbe az intézményekbe jelentkeznek, igen kevés átjelentkezési lehe­tőséget kapnak, néhány tanító és óvónőképző intézmény fo­gadja csak őket, ha sikerrel lete­szik az ottani alkalmassági vizsgát. A fővárosi, a pécsi, a miskolci karon minden érettsé­gizőnek felvételi vizsgát kell tennie, a szegedi karon a közép­iskolából 60 pontot hozók és meghatározott nyelvvizsgákkal rendelkezőket, az Államigazga­tási Főiskolán a kiemelkedő kö­zépiskolai eredményeket pro­dukálókat vizsga nélkül veszik fel. A bölcsészet­tudományi karokon A bölcsész képzés kiteije- dése folytatódik: idén a Páz­mány Péter Katolikus Egyete­men indult, jövőre a Károli Gáspár Református Egyetemen indul bölcsész kar (angol, hol­land és magyar szakkal). Újon­nan induló szakok: az ELTÉ-n amerikanisztika, japán, kínai, skandinavisztika és újgörög; Szegeden: amerikanisztika, ál­talános- és alkalmazott nyelvé­szet; Miskolcon: politológia és kultúrális antropológia; Vesz­prémben: kémia-környezettan. Veszprém is áttér egyébként idén a - többi kar által már ko­rábban bevezetett - egyszakos jelentkezési lehetőség megadá­sára, az egyetemi szakok itt is tetszés szerint párosíthatok má­sikkal. Már több mint 20 ezer ember szerzett résztulajdont kárpótlási jegye ellenében a Pillér Ingat­lanbefektetési Alapban. A Pil­lér-jegyeket december 3-áig le­het még jegyezni kárpótlási jegy ellenében, mégpedig úgy, hogy három darab 1.000 forint Az ELTÉ-n szigorítanak a vizsgáztatási feltételeken, nem tehet szóbeli vizsgát, aki az írásbeli vizsgán nem ér el lega­lább 7 pontot. A pécsi karon a francia szakon megszüntetik, ugyanakkor a német, az olasz és a spanyol szakokon bevezetik a felsőfokú nyelvvizsgával ren­delkezők számára a szóbeli vizsga alóli felmentést (az orosz szakon az írásbeli vizsga alól mentik fel az ilyen pályázókat). A szegedi és a debreceni karon nem fogadnak el átjelentkezést a történelem, a magyar, az an­gol, a francia és a német sza­kokra, továbbá a debreceni ka­ron a filozófia, a művelődési és felnőttképzési menedzser, a néprajz és a pszichológia sza­kon sem. A KLTÉ-n megszün­tetik a középiskolai eredménye­ken alapuló vizsgamentessége­ket. A miskolci karon legtöbb szakán felvételt nyerhet - az irányszám 50 százalékáig - aki a középiskolából 55 pontot hoz és a magyar, a történelem sza­kokon, ezen kívül még megha­tározott nyelvvizsgával is ren­delkezik. A természet- tudományi karokon Új szak(pár) indul Pécsett: a fizika-technika és a földrajz­matematika valamint Debre­cenben: a geográfus; nem in­dítja jövőre az ELTE a tech­nika-egyéb és a mérnökfizikus szak(pár)okat. A pécsi karon felveszik a fi­zika szakra a fizikából érettsé­gizett és a középiskola utolsó két évében matematikából és fi­zikából 4,5 átlagú pályázókat. A szegedi karon nem fogadnak át- jelentkezőket a földrajz és a ge­ográfus szakokra. E karon egyébként a legtöbb szakra vizsga nélkül nyernek felvételt a különböző tanulmányi verse­nyek helyezettjei, résztvevői il­letőleg a matematika, a fizika, a kémia, a magyar és a földrajz szakokra azok, aki e tárgyakból kiemelkedő középiskolai ered­ményeket értek el. A debreceni karra csak a város azonos felvé­teli tárgyú szakjaiból fogadnak el átjelentkezést, és ide is - több szakra - be lehet jutni felvételi vizsga nélkül kiváló középisko­lai osztályzatok esetén. címletértékű kárpótlási jegyért négy darab 1000 forintos névér­tékű befektetési jegyhez juthat­nak a kárpótlásijegy-tulajdono- sok. A jegyzési időszak végéig mintegy 3,2 milliárd forint ér­tékű Pillér befektetési jegyet fognak értékesítem. Pillér Ki véd meg? Fenyegeti-e valaki a bizton­ságunkat? Valóban létezik „biz­tonsági vákuum”, vagy ez csak túlhaladott, túlzottan katonai szemszögű megközelítése kon­tinensünk jelenlegi helyzeté­nek? Politikusok és szakértők ismételgetik szinte naponta a ezeket a kérdéseket, s erről tár­gyalt a hétvégén az a budapesti tanácskozás, amelyen Manfred Wömer NATO-főtitkár is részt vett. Csakugyan oszthatatlan Eu­rópa biztonsága? Erre a kérdésre mindenki igennel felel. Ám annál sokré­tűbbek a vélemények, ha a biz­tonság erősítése, vagy a még kényesebb „ki kit fenyeget” di­lemmája kerül szóba. S ebből adódik gyakran a kérdés:ki véd meg bennünket? A szakértők arra figyelmez­tetnek, hogy biztonságunkra nem formális, hivatalos garan­ciákat kellene keresni, értve ezen - a konkrét kilátások nél­kül, többszöri udvarias vissza­utasítás után is fenntartott - gyors NATO-tagság reményét. Mert a tények azt igazol­ják, hogy Brüsszelből vagy akár Washingtonból mindeddig leg­feljebb '’garanciaértékű szóbe­li gesztusokban" részesülhe­tünk. Sokkal reálisabb feltenni azt a kérdést,vajon biztonságunk érdekében elég-e csak a távo­labbi országokkal kialakult kapcsolatainkat ápolni? Nem kellene ezzel együtt még több energiát fordítani a közvetlen szomszédainkhoz fű­ződő kötelékek szorosabbá téte­lére? Az ugyanis aligha vitatható, hogy a valódi, megalapozott biztonságot semmi sem szol­gálhatja jobban, mint a kölcsö­nös érdekekre épülő, harmoni­kus viszony - saját szomszéd­ságunkkal. Séta az izzó parázson A nyugattól elválasztó falak, s a keletre tekintve látható szűnni nem akaró öldöklé­sek riasztóan döbbentenek rá posztkom­munista korszakunk kihívásaira. Az eg­zisztenciális veszélyeztetettség által kiter­melt bizalmatlanság, reményvesztettség előzékenyen nyitja ki a kapuit különféle, személyiségfejlesztést ígérő módszerek előtt. Egyikük a tűzönjárás. A dr. Bakó Attila által hirdetett program nem ígér csodát. Ál­lítása szerint a tűztől való félelem ilyes­formán való legyőzése utat nyit más félel­mek legyőzéséhez is. Mindemellett lelki tisztulást, a testnek pedig gyógyulást ígér a 700 C-on való séta. A félelem pszichológiailag jól megra­gadható egy konfliktusban. Oka vagy megküzdhető, vagy feladva az ember mél­tóságát irrcionalizálható. Meglepő (?), hogy éppen egy általános iskola biztosít te­repet ahhoz, hogy kis- és nagykorúak fel­adják vágyukat, hogy konfliktusaikat em­berként megküzdjék, megélvén a jó alko­tásának örömét, s ehelyett misztikus síkra tolják át életüket. A magyar folklórkincs gazdag hagya­téka bizonyítja, hogy a tűz köré kiépült kultuszok nemhogy fejlesztették a szemé­lyiséget, sokkal inkább babonák tucatjaival bénították meg a kultuszt gyakorlók cse­lekvési lehetőségeit. Sokhelyütt étellel táp­lálták, másutt a morgásának lecsillapítá­sára dobáltak ételdarabokat bele. Babonás félelmükben fiatalasszonyok felesleges te­jüket fejték rá. Másutt barka, búza, tömjén beledobálásának tulajdonítottak engesztelő erőt. Baranyában és Csongrádban még ha­lottak sírjára is került a tüzet megjárt éte­lekből, általában almából. A közel-keleti eredetű kultuszkor által átitatott népek önérzete a fent leírt módon nyomorodon meg. Volt példa rá, hogy cse­csemőket áldoztak fel, hogy a túlélők fé­lelmeiktől megszabaduljanak. Egyedül a zsidó kultúra képez kivételt ez alól; aho­gyan meg lett írva: Ne találtassák közötted, aki az ő fiát, vagy leányát tűzön átviszi. Mert útálja az Úr, aki ezeket cselekszi. A nyilvánvaló tilalom megóvó jellegű. Miért? A különböző félelmek eredetükben, természetükben élesen eltérnek egymástól, hiszen az életnek nincs két azonos hely­zete, nincs két azonos élmény. így egész nyilvánvaló, hogy a megoldás sem képzel­hető. el a társadalmi környezetből kisza­kítva, uniformizáltan egy módszerre ru­házva a megoldást. Kérem az olvasót, ítélje meg, melyik be­tegség az, amely egy ilyen séta után tova- száll. Ugyanígy a lélek sem gyógyul meg, hiszen a 700-C-os hőmérséklet sem ele­gendő arra, hogy a problémáinkat meg­égesse. Megdöbbent, hogy aki ezen a progra­mon részt vesz, sokkal nagyobb félelem­mel tér magához, kijózanodva a séta után, hasonlóan a Mario és a varázsló történeté­hez. Azzal, hogy eladta magát a parázsnak, a hamunak, hogy lemondott érzéseinek, akaratának uralmáról egy csalóka izzás, a tűz fel-fellobbanása kedvéért. Önbizalmat úgy veszíti el, ahogy a láng nyeli el a para­zsat. Ha valaki ezt az érzést megtakarítja ma­gának, az ezresével is kezdhet valamit. Dr. Pátri László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom