Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)
1993-11-17 / 314. szám
14 üj Dunántúli napló Számítástechnika 1993. november 17., szerda A világűrben változatlan a „szembeszállás A Es mégis mozog az ég Ha a szárazföldeken és a tengerek felszínén egyhült is az orosz-amerikai „szembenállás”, vagy „szembeúszás”, a légtér és a kozmosz nem mutat ilyen megnyugató képet, a két nagyhatalom légi és rakétaesztköze- inek „szembeszállása”, a világűrrel kapcsolatos katonai tevékenysége alig veszít intenzitásából. Indításra kész rakéták Az Arkin-Norris amerikai szerzőpáros nemrég a Bulletin of Atomic Scientists hasábjain kimutatta, hogy az Egyesült Államok tengeralattjárókra telepített rakétaereje ma 10 százalékkal nagyobb harckészültségben van, mint a 80-as években volt. Az atomhajtóműves tengeralattjárók nagyobb óceáni térségeken mozognak, több időt töltenek a nyílt tengereken indításra kész ballisztikus rakétákkal. Az oroszországi célpontokra sze- geződik a harckészültségben tartott 3000 amerikai nukleáris robbanótöltet jelentős hányada, Arkin és Norris szerint több, mint amennyiről beszélnek. Washington „hadászati viselkedése” a hidegháború végeztével alig változott. Október közepén Kokosin védelmi miniszterhelyettes vezetésével az egyik „fő objektumon” munkaértekezletet tartott az orosz „katonai kozmikus erők” parancsnoki állománya. Itt hangsúlyt kapott, hogy mivel csak két ország rendelkezik a kozmikus eszközök biztosításához szükséges fejlettségű infrastruktúrával, Oroszországnak „nem szabványos” megoldásokat kell találnia kozmikus eszköztárának irányítására. Megállapították, hogy az orosz „katonai kozmikus erők” parancsnoksága nagy nehézségek árán ugyan, de biztosítja a különböző rendeltetésű „műhold-csoportosítások” stabil irányítását, a szükséges infrastruktúra fenntartását, s a kettős, tehát katonai és polgári rendeltetésű technikák némelyikénél - például a „Glonass”-„Navstar” relációban - megelőzte az Egyesült Államokat. 360 műhold a pályán Az orosz légvédelem és űrvédelem központi parancsnoki pontja jelenleg több mint hétezer űrobjektumot tart számon. Pályán van 360 műhold, ezek nagyrésze katonai rendeltetésű, egyebek között a rádiófelderítés, a rádiótechnikai, rádiólokációs és optikai-elektronikus felderítés szolgálatában áll. Valamivel áttekinthetőbb a légtér: Oroszország fölött napi átlagban ezer repülőgép mozgását kell követni. A határok közelében hetenként átlagban húsz külföldi felderítő repülőgép tevékenykedik, svédek, amerikaiak, franciák, japánok, angolok. Szeptemberben az orosz légvédelem gépeit 333 esetben riadóztatták. U-2-esek és RC-135-ösök Nagyjából változatlan a volt Szovjetunió körüli térségben az amerikai hadászati felderítő légierő felállása és működtetése. Oroszországgal kapcsolatos feladatai vannak több mint hatvan U-2-es és RC-135-ös típusú amerikai felderítő gépnek. Ezek közül 16 Nagy-Britanniá- ból, 8 Ciprusról és Görögországból, 4 Szaúd-Arábiából, 10 Japánból és Dél-Koreából indul feladatai elvégzésére. A gépek 100-300 kilométerre közelítik meg az orosz szárazföldi határokat és többszáz kilométeres mélységig egészítik ki az űrfelderítés adatait. Orosz megítélés szerint az Egyesült Államok változatlanul érdeklődik a mindennapos oroszországi katonai tevékenység, a hadsereg harckészültsége, területi elhelyezkedése iránt, az oroszországi légvédelem állapota és működése, a haditengerészeti erők elhelyezkedése és tevékenysége, a kísérleti rakétaindítások, általában az új légi és kozmikus katonai eszközök megjelenése iránt. Az orosz hadászati légifelderítés jelenlegi célpontjai között vannak elsősorban az amerikai repülőgép-hordozó csoportosítások, az utóbbi időben a Nimitz, a Kitty Hawk és a Lincoln, valamint kíséretük mozgása. A Es az orosz Tu-22MR Egy orosz távolfelderítő gép egy útja száz tiszt egyhavi fizetését viszi el - panaszkodnak Moszkvában, de már büszkén emlegetik a Tu-22MR típusú új, hangsebességnél gyorsabb hadászati felderítőgép kvalitásait és azt, hogy az államnak érdeke ismerni mind a lehetséges ellenfelek, mind a „barátok” tényleges szándékait, mégpedig minél korábbi szakaszban, hogy a nemkívánatos fejleményeket megelőzhesse. Pirityi Sándor Felvételünk egy nyugat-szibériai rakétabázisról készült október 25-én. A parancsnoknak a hiányos kiszolgáló személyzet miatt felesége segít a föld-levegő rakéta karbantartásában. A szolar autók Ausztráliát átszelő versenyén mindvégig a japán Honda Álma vezetett. A verseny Darwinban indult, 52 jármű vett rajta részt és 3000 kilométer után i múlt héten futottak be Áde- laidba. 2014: Az első ember a Marson Hódító program Elektronizált szuperkönyvtár A világ legnagyobb könyvtárának négy tornya nyers állapotban már felépült Párizs keleti részén. A tornyok 79 méter magasak, egynegyedével magasabbak, mint a Notre Dame ka- tedrális, amely három kilométerrel arrébb fekszik - mondta büszkén az építkezés vezetője, Dominique Jamet az AFP francia hírügynökség munkatársának. Jamet irányítja az 1400 munkást, akik Francois Mitterrand elnök tervét hajtják végre. 1988 júliusában, röviddel újraválasztása után Mitterrand bejelentette, hogy ezt az épületet ajándékozza hazája fővárosának. Ha a négy torony teljesen felépül, az építkezés még folytatódik. A munkások a terasszal ellátott alsó épületeken dolgoznak. Ennek hossza a Szajna parton 375 méter. Mitterrand „Franciaország könyvtárát” 1995. márciusában, nem sokkal hivatali idejének lejárta előtt személyesen szeretné felavatni. Utána kezdik meg a könyvek millióinak odaszállítását, a városközpont szűk épületeiből. 1996. októberében nyitnák meg az új könyvtárt a közönség részére. Egyszerre 3500 olvasót szolgálhatnak ott ki. Az építkezés több mint egy- milliárd dollárba kerül. Eddig az építkezés csak 5 nappal maradt el a tervezettől. Jamet bízik benne, hogy Miterrand kívánságát teljesíteni tudja és 1995. márciusára készen áll majd az új típusú könyvtár. Azután fog kiderülni, hogy a számítógéppel vezérelt könyvkölcsönzés, a teljesen automatizált könyvszállítás az olvasókhoz és az olvasók kényelmét szolgáló berendezések megfelelnek-e a kívánságoknak. „20 év múlva elkezdjük a Mars folyamatos betelepítését. Azt akatjuk, hogy jó másfél évszázad múltán ugyanolyan lakható bolygóvá váljék, mint jelenleg a Föld”. Ezt az Amerikai Űrkutatási Hivatal, a NASA szakemberei állították, amikor közzétették nagyszabású, egyelőre még nagyon is hihetetlennek tűnő elgondolásaikat. Az amerikai kutatók azt tervezik, hogy 2014-ben - 21 év múlva - a Marsra léphet az első ember, akitől főleg a Nap sugárzására és az idegen bolygó légköri viszonyaira vonatkozóan fontos információkat várnak. Az első űrállomást - mindezek ismeretében - 2030-ban hoznák létre. Azt követően az amerikaiak fel akaiják melegíteni a Mars légkörét, mert a vörös égitesten jelenleg mínusz 60 C uralkodik. A légkör 59 százalékban széndioxidból áll, sűrűsége a földi érték 16 ezreléke. A szakemberek széndioxidot és metánt fújnának a légkörbe, míg a pólusokon a naptükör segítségével fölolvasztanák a jeget. Ehhez a marsbeli kőzetek gazdag vastartalmát, használnák fel. Az ebből kivont vasdioxidot melegítenék és bontanák le vasra és oxigénre. 2125-ig ezzel a módszerrel mínusz 15 C-ra kúszhatna fel a hőmérő higanyszála. 120 év múlva már 50 ezer emberi lény élhetne a Marson. 2130-ig meg akarják kezdeni az iparosítást. Az átlaghőmérséklet időközben elérné a 0 C-ot, a légnyomás pedig a földi érték kétszerese lenne. Tundra borítaná a felszínt. Folyók keletkeznének. Ekkora már a Mars-lakók fele igazi bennszülött lesz - állítják a jó képzelőerővel megáldott űrkutatók. Az igazi az lesz, amikor 2130 után oázisok borítják a vörös égitestet, mert ekkor - immár 10 C-on - eredményes mező- gazdasági tevékenység is elképzelhető. 2150-ben két milliónyira duzzadna föl a lakosság és 2170-re zárulna le a Mars teljes „belakásának” folyamata. A jövő szigete Az építkezés 2005-ben kezdődik Oszaka mellett szeretné felépíteni Japán a ,jövő szigetét” , ahol kizárólag elektromos autók és más környezetet kímélő járművek közlekedhetnének. A japán ipari programtanács elképzelése szerint ezer hektárnyi területet töltenének fel erre a célra az Oszakai-öbölben, és ide egy 100 ezer lakos befogadására alkalmas várost építenének 2050-re, csaknem 55 milliárd dolláros ráfordítással. Kanszai szigete, ahogyan a jövő városát ideiglenesen elnevezték, befogadná azokat az intézményeket is, amelyek a rohamosan fejlődő régió nemzetközi kapcsolatainak ápolására szolgálnak. A szigetről kitiltanák a benzinüzemű kocsikat. A tanács az ipar különböző ágazataihoz tartozó vállalatokat tömöríti, és úgy tervezi, hogy első lépésként 2005-re egy 300 hektárnyi területen kezdődne meg az építkezés az Oszakai-öbölben. Technobanditák A megkergült telefon esete Nálunk még csupán televíziós dekódereket hamisítanak és néha komputer-vírusokat telepítenek egy új, s főként újfajta bűnözési hullám, a technikai banditizmus keretében. Amerikában, Tajvanon és más magasan technicizált államokban ebben is „előbbre tartanak”. „Itt a Születésszabályozási Központ, bébigyilkosságok a legjobb áron rendelhetők” - tudatta nemrégiben egy üzenőkészülék a Missouri állambeli Kansas Cityben azokkal, akik a fenti szép névre hallgató abortusz-klinikát hívták. A többnapos technikai üzemzavar okozói képesek voltak elérni, hogy maga a klinika képtelen volt hozzáférni telefonvonalaihoz. Nem kapta meg a hívásokat, miközben az üzenetrögzítős telefonon a fent leírt módon hirdették nézeteiket az abortusz-ellenes mozgalom képviseletében. Az Ernst and Young nevű amerikai tanácsadó cég egy most közzétett tanulmánya szerint a technobanditák, s banditáknak talán nem is nevezhető rosszcsontok rendszeresen „lopnak” telefonüzeneteket, árulnak kódokat „ingyenes” in- terurbán beszélgetésekhez, s technikai eszközeik felhasználásával a maguk szájaíze szerint alakítják át a komputereket. A technobanditizmus persze szinte mindig közönséges ban- ditizmussal párosul. Az IBM-től néhány héttel ezelőtt több tízmillió dollár értékű komputer-alkatrészt loptak el. Kaliforniában, a híres Szilikon-völgyben és a dél-ke- let-ázsiai országokban egész bandák specializálták magukat mikroprcesszor-rablásra. Ezek a hamis márkanévvel forgalmazott komputerek gyártásához szükségesek. A Szilikon-völgyben ebben az évben legalább tíz fegyveres rablótámadást hajtottak végre chip-raktárak ellen, s egy san franciscoi FBI nyomozó szerint a bűnözőbandák számára „az aranyat a chip-ek váltották fel”. Százmillió dolláros nagyság- rendű az a kár, amelyet a technobanditák a telefontársaságoknak okoznak. Az Egyesült Államokban jelenleg 11 millió mobil telefon van üzemben, s mindegyiknek megvan a maga elektronikus szériaszáma. Ezek a kódok szolgálnak a számlázás alapjául, tehát nagy előszeretettel lopják őket. New Yorkban letartóztattak egy hattagú bandát, mely azzal foglalkozott, hogy lopott kódokkal üzemelő, tehát más számlájára működő mobil-telefonokat árult. Ezeknek a lopott kódoknak a készülékekbe való betáplálásához persze komplikált berendezések kellettek, de a kispénzű, ám élelmes vásárlók, elsősorban bevándorlók, révén a befektetés gyorsan megtérült. Hong Kong egyik üzleti negyedében júliusban hét személyt tartóztattak le és 130 darab idegen kódszámmal „meg- spécizett” mobil telefont foglaltak le. A többit már eladták ... Az ottani hatóságoknak külön fejfájást okoz, hogy mivel a más számlájára eszközölt telefonhívásokra alkalmas készülékek nagy része Kínában talált gazdára, a jogi problémák szinte megoldhatatlanok. A chip-rablások színhelye általában az Egyesült Államok, célpontja viszont Dél-Kelet Ázsia. A lopott holmit Malaysiában, Thaiföldön és a Fü- löp-szigeteken adják el, ahonnan aztán tajvani és kínai gyárakba kerülnek. Persze időközben a chipek oly sokszor és oly bonyolult utakon cserélnek gazdát, hogy eredtükre szinte lehetetlen fényt deríteni. A chip-rablók sokkal kényelmesebb helyzetben vannak, mint a kábítószerkereskedők, akik bárhol bármikor lebukhatnak. Miközben a chip-ek szállítása legalább olyan egyszerű, mint a drogoké, a chip-rablókat nem kergetik rendőrkutyák, s egy chip-szállítmány sehol nem kelt feltűnést. Mitöbb, a chip-eknek még szériaszáma sincs. A technobanditizmus egyik megkülönböztető vonása, hogy a bűncselekmények elkövetéséhez illetve hasznosításához szükséges magasfokú műszaki ismeretek miatt az elkövetők többsége szakember. Ebből is következik, hogy a lopások, rablások hamisítások jelentős részét maguknak a megkárosított cégeknek a szakemberei követik el. A nagy komputer-rendszerekhez például igen sokan fémek hozzá, tehát azok száma is igen magas, akik információt lophatnak a cégtől. A technobanditizmus elleni küzdelem legfontosabb eszköze - a technika. Az újabb mobil-telefon rendszerekben bonyolultabb és biztonságosabb kódokat használnak. A telefontársaságok olyan ellenőrző berendezéseket állítanak be, amelyek bizonyos idő után automatikusan „leigazolják” az interurbán beszélgetések résztvevőit. A technobanditák pedig keményen dolgoznak, hogy kidolgozzák az új ellenőrző technika becsapásának módszereit... I 4 i * A i
