Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)

1993-11-02 / 299. szám

1993. november 2., kedd Kistermelők üj Dunántúli napló 11 Gyümölcstermesztés - korszerűen Hamarosan szedhető a naspolya Védekezzünk az őszi gabonák kártevői ellen Fontos szerepe lehetne gyü­mölcsfogyasztásunk változato­sabbá tételében a naspolyának, de mivel szedése-érése-szállí- tása körülményesebb mint más gyümölcsöké, így termesztése és fogyasztása is meglehetősen visszaszorult, szerintem méltat­lanul. Ugyanis termése gazdag pektinben és vitaminokban, éretten íze különlegesen ízletes, kellemes-savanykás, tápláló. A kiskertek hálás növénye, mert szerény igényű. Bár a pá- rásabb, hűvösebb klímát ked­veli, azért jól termeszthető szá­razabb körülmények között is, a téli fagyokat jól tűri, a nedve­sebb, nyirkosabb, tápanyagok­ban gazdagabb talajt meghá­lálja, nem kedveli a magas mésztartlamat. Jól érzi magát félámyékban is. Virágzása a tavaszi fagyok utánra esik, így azok már nem károsíthatják. A május második felében, június elején virágzó naspolya-fáink, vagy bokraink szemet gyönyörködtetőek. (Kiskertekben nagyon jól fel­használható amolyan átmenet­nek a díszkert és a haszonkert között). Virága öntermékeny, saját virágpora biztonsággal termékenyíti meg, gyümölcse lapított, körte alakú. Érdemes még megemlíteni jó tulajdonsá­gai között, hogy fája kemény, szívós, kitűnően esztergálható. Faiskolai szaporításból a Not­tingham!, a Házi és a Holland fajták szerezhetők be, de házi­kertben is könnyen szaporítható naspolyamagoncra, birsre, eset­leg galagonyára oltva. 40-60 cm-es törzsön bokorrá vagy bo­korfává neveljük körülbelül 20-25 négyzetméteres tenyész- területet igényel, ezrét 6x4 m-es, vagy 5x4 m-es, esetleg 6x3 m-es sor- és tőtávolsgára ültessük. Ha kialakítottuk a ko­ronát, utána már csak ritkító metszést végezzünk szükség szerint, az éves vesszőket soha ne metsszük vissza, mert a vesszők végén lévő termőrügy­ből képződött virágból hozza a termését. Hálás gyümölcsféle, abból a szempontból is, hogy különösebb ápolást nem igé­nyel, jelentősnek mondható kór- és károkozója nincsen. Szüretét késő ősszel, kora ta­vasszal kezdhetjük. Általában úgy ismert, hogy az első dér után. Ilyenkor a gyümölcs még kemény, színe zöldesbama és fogyasztásra még alkalmatlan, élvezhetetlen. Utóérés után ak­kor fogyasztható, amikor a gyümölcs húsa már megpuhult, sőt szotyossá vált, ilyenkor pá­ratlan ízű a kialakult illat- és zamatanyagoktól. Ilyenkor lé­nyegében már szállíthatatlan, vagy csak roppant óvatossággal szállítható, ezért is kerül hihe­tetlenül kevés naspolya forga­lomba, a fogyasztók így alig ismerik, a kiskert tulajdonosok viszont általában nagyra becsü­lik ezt a különleges gyümölcsöt. Buzássy Lajos Sok helyen láthatunk őszi búza és őszi árpa árvakeléseket, melyekken már megtalálhatjuk a gabonafutrinka lárváinak - csó- csárolóknak - a kártételét is. A gabonafutrinka lárvája a talaj­ban, maga készített aknában él. Ide húzza le a fiatal gabonanö­vénykék leveleit. A levélereket gubancos csomóba visszahagyva csak a levelek lágy részeit pusz­títja el. A kártevő jelenlétét jelzi, a gilisztafúráshoz hasonló, de nem rögös, apró földhalmok, il­letve a járatokba behúzott leve­lek is. Előfordul, hogy - különö­sen a felálló levelű búzafajtáknál - a csócsárló az 1-2 leveles nö­vénykéket a talajfelszín alatt el­rágja. A fertőzés általában a terü­leten belül is egyenetlen, ki- sebb-nagyobb foltokban jelent­kezik. Erős fertőzésnél előfor­dulhat, hogy a gabona kiszántása is indokolt. Jelenlétére elsődlegesen a monokultúrás - több éven ke­resztül ugyanazon a területen gabonafélék - termesztésnél kell számítanunk. A veszélyt növeli, hogy az elmúlt évékben a talaj­fertőtlenítések elmaradtak és a gabonaféléken a növényvédelmi munkák csökkentek, valamint az ugar, a kezelés nélküli területek növekedtek. A gabonafutrinka életmódja: évente egy nemzedéke van. Az imágó - kifejlett bogár - tojásait a nedves talajra rakja. A kikelő lárvák az árvakelésen táplálkoz­nak. A korán elvetett gabonatáb­lák fertőzöttsége rendszerint na­gyobb. A lárvák - csócsárolók - az enyhe téli napokon is aktívak. Fejlődésüket tavasszal a bokro- sodás végén, a szárbaindulás kezdetén fejezik be, majd a ta­lajban bábozódnak. A kifejlett bogarak nyár elején jelennek meg. Tojásaikat a bogarak hosz- szú táplálkozás és nyári nyugvás után rakják le a tartósan átnedve­sedett talajokban. Amennyiben a nyár végi időjárás száraz, akkor a bogarak csak a csapadék meg- indultával raknak tojásokat. Ilyenkor számítanunk kell a kár­tevő tömeges, egyidejű megjele­nésére, például az idei évben is. Az ellenük történő védeke­zésnél nagy jelentőségű az agro­technikai lehetőségek kihaszná­lása. Sok termelő kényszerűség­ből két-három éven át is gabonát termeszt ugyanazon táblán. Ez kerülendő főleg akkor, ha az előző évben már észleltek gabo­nafutrinka kártételt. Nagyon fon­tos a betakarítás utáni szalma el­távolítása. A kombájn által sá­vokban lerakott szalma alatt, kü­lönösen ha megázik, nedves ma­rad a talaj optimális hely a boga­rak tojásrakásához. Kémiai védekezéssel jó ered­mény érhető el a csócsárló ellen. Azokban az években - idei év­ben is -, amikor késik a száraz­ság miatt a bogarak tojásrakása, így a lárvakelés is, feltétlenül felszívódó talajfertőtlenítőszere­ket kell alkalmazni. Az állo­mánypermetezések hatékony­sága nem minden esetben kielé­gítő. Ennek okai összetettek, ala­csony hőmérsékleten kevésbé, vagy egyáltalán nem hatnak (pl. szerves foszforsav észterek, a pi- retroidok: Decis, Fendona, Chi- netrin stb.), gyorsan bomlanak, ezért csak, az esti és a reggeli órákban juthatok ki eredménye­sen, mivel a lárvák - csócsárolók - a déli órákban nem táplálkoz­nak. Az endoszulfán (Thiodán, Thionex) hatóanyagú készítmé­nyek, jó hatékonyságúak, fel- használásuk a vadveszélyesség miatt korlátozott, felhasználása engedélyhez kötött, mely eseti engedély az illetékes megyei Növényegészségügyi és Talaj- védelmi Állomástól kérhető. A felhasználható növényvédő szerek: I. forgalmi kategóriába tartozó készítmények: Talajfer­tőtlenítő szerek: THIMET 10 G, CHINOFUR 5 G (csak őszi ga­bona), LINDAFOR FLOW. Permetezőszerek, engedélyhez kötött: WOFATOX, DANA- TOX, THIONEX 35 EC, THI- ODAN 35 EC. Külön engedély­hez nem kötött: NOMOLT 15 SC, PENNCAP M, DURSBAN 4 E, PYRINEX 48 EC. A fenti készítmények vásárlása, fel- használása felsőfokú növényvé­delmi szakképesítéshez kötött. III. forgalmi kategóriába tartozó szerek: BANCOL 50 WP, DE­CIS 2,5 EC, FENDONA 10 EC, CHINMEX 5 EC, CHINETRIN 25 EC. Czigány Csaba A holland vetőmagvak sikere A De Rauiter Seeds Vetőmagtermelő Kft. kecskeméti ajánlatai figyelmre méltóak Az alma és a körte téli tárolása ^ A holland De Rauiter Seeds Vetőmagtermelő Kft. képvise­leti irodát nyitott Kecskeméten (Május 1. tér 5.). A magyarországi zöldséghaj­tás túlnyomó része, a paprika­fajták levételével, holland ve­tőmag felhasználásával törté­nik. Paradicsom és kígyóuborka Érdemtelenül mellőzött, kevésbé ismert növényünk a bimbóskel. Pedig már a róma­iak is ismerték, termesztették és fogyasztották. Tőlük szár­mazik az ezerfejű káposzta elnevezés is. Táplálkozási jelentőségét a benne lévő, a többi káposztafaj­nál lényegesen nagyobb karo- tin, C, B[ és B2 vitamin adja meg, ezen túlmenően száraz­anyag tartalma is nagyobb mint a többi káposztaféléké (13-16%). Ez kedvezően befo­lyásolja a téli tárolhatóságot. Összehasonlításképpen: a fe­jeskáposztában 48, a bimbós­kelben 90 mg/100 gr C vitamin van. A B! vitamin a fejeská­posztában 40, a bimbóskelben 95 mg/100 gr található. A bimbóskel a többi káposz­taféléktől sokban különbözik. Egy 50-70 cm hosszú és vastag száron - torzsán - a levelek hó­naljából rügyek törnek elő és a tenyészidőszak végére egy­másra boruló, tömött levelekből álló káposzta fejecskék fejlőd­nek ki. Ezek az úgynevezett kelbimbók, amelyeknek az át­mérője 1,5-3,5 cm lehet. A növény a káposztafélék között a legigénytelenebb. A legkisebb a vízigénye. A talaj­ban nem válogat. A nagyon laza, mészszegény talajok kivé­telével minden talajon kielégí­vonatkozásában kizárólag hol­land hibrideket használnak. A De Ruiter Seeds vetőmagtársa­ság éppen ennek a két zöldség­faj hibridjeinek kiváló minő­ségű nemesítésére és előállítá­sára speciálózódott. Eredmé­nyeik igazolására már ebben az évben is szerveztek tanulmá­tően fejlődik. Tápanyagigénye kisebb, mint a fejeskáposztáé. A műtrágya adagolásnál különös gondot kell fordítani a talaj nit­rogén készletére. Ha ugyanis a talajban sok a nitrogén, a száron - torzsán - a kis bimbócskák nem fejesednek be, lazák ma­radnak, vagy idő előtt szétnyíl­nak. Ezek a bimbók nem piac­képesek. A tápanyagfelvétel a tenyészidőszak elején gyorsabb. Káliumból és kálciumból az összes szükségletnek több mint 80%-át, a nitrogén-szükséglet­nek 65%-át veszi fel a második hónap végéig. A tápanyag ada­golásnál ezt a tulajdonságát fi­gyelembe kell venni. Megfelelő a tápanyagellátás, ha* 1,5 dkg nitrogén, 1 dkg foszfor és 1,5 dkg kálium hatóanyagot adunk négyzetméterenként. Termesztése azonos a fejes­káposztáéval. Palántaneveléssel szaporítjuk, de lehet magról, ál­landó helyre vetve is termesz­teni. A magvetést ez esetben áp­rilisban - a hónap elején - vé­gezzük, míg a palántákat május végén ültetjük ki. A tenyészte- rületet úgy kell megválasztani, hogy 75 cm-es sortávolság mel­lett 35-45 ezer tőállomány le­gyen hektáronként. (75x30 cm sor- és tőtávolság). Növényápo­lás a szükséges öntözésből, a gyomtalanításból és a növény- védelemből áll. nyutat Hollandiába. Az érdek­lődők számára ezt 1994-ben is biztosítani kívánják, szívesen adnak róla tájékoztatást. A paradicsom új hibridjeit másodízben Nagykőrösön, a Kosa kertészetben, Szegeden a Flóratom Kft-nél, Szentesen az Árpád tsz-ben, Kecskeméten a Ismételten hangsúlyozandó, hogy kevesebb vizet igényel, mint a fejeskáposzta. A nö­vényvédelem szakszerűsége vi­szont meghatározó az értékesít­hető - fogyasztható - bimbók minőségét illetően. A levéltet- vek és egyéb szúró-szívó kárte­vők elleni védekezsére kell oda­figyelni. Már az imágó elpusztí­tásával kell elérni, hogy a bimbó levelei közé ne kerüljön a kártevő, mert a hullájuk a zárt levelek belsejében az árut érté- kesíthetetlenné teszik. Az ilyen bimbó gusztustalan, fogyasz­tásra alkalmatlan. Szeptemberben az oldalleve­leket a torzsáról eltávolítjuk, csak a csúcsi részen hagyjuk meg a pár levélből álló lombo­zatot. Ha a szár felső harmadá­ban elhelyezkedő bimbókból is első osztályú árut akarunk nyerni, úgy a tervezett szedési idő előtt 6-8 héttel a főhajtás csúcsi részét lecsípjük, vagy el­roncsoljuk. Ezzel a fejlődő bimbók teljes kifejlődését segít­jük elő, hogy zárt, kemény fe­jekké alakuljanak. A hidegek beálltával a töve­ket felszedjük, védett helyre visszük és egész télen a szük­ségletnek megfelelően szedjük a bimbókat és fogyasztjuk, il­letve értékesítjük. A tövek azonban kint is maradhatnak a szabadban, mivel a fagyot jól refrerenciatelepen Vizsgálták. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a Katinka hibrid 4-5 nap­pal korábban érik minden más fajtánál, egy másik, a W 2660 pedig a gyökérfonálféreg ellen­állóságán túl 6-7 rezincesztia- fokkal rendelkezik, ami eddig példátlan a paradicsomtermesz­tésben. A Primera kígyóuborka hib­rid alegjobban vizsgázott. A faj­taszelekcióból a C 938 FI, il­letve a CA 230 FI emelhető ki, hibátlan formája, stressz tűrő­képessége és kilogrammban mért terméseredménye miatt. tűrik és a bimbók a mínusz 6-8 C fokos hidegben is szedhetők. A köztermesztésben rövid, közép és hosszú tenyészidejű fajták vannak. Ezen túlmenően kézi és gépi szedésre alkalma­sak. Rövid tenyészidejű például a Dolomic F„ az Acropolis F, és a Jade Cross F,. Utóbbi a le- gelteijedtebb bimbóskel fajta. Friss fogyasztásra és mélyhű­tésre egyaránt alkalmas, rövid tenyészidejű fajta. Közép te­nyészidejű a Merlon F, és a Por­ter F,. Utóbbi gépi betakarításra is alkalmas hibrid, erős vastag szárral. A bimbók spirálvonal­ban helyezkednek el. A bim­bóméret kiegyenlített a száron. A kézi szedésre alkalmas Mer­lon termőképessége kimagasló. Szeptember közepétől folyama­tosan szedhető. Hosszú tenyészidejű a Ga­bion Fj, Arampart F, és az Es­tate Fj. Utóbbi kifejezetten téli szedésre való hibrid. Fagytűrése igen jó. A hó alatt is szedhető. Egymenetes betakarításra al­kalmas. Télen általában a szárat kivágják, védett helyre szállít­ják és ott szedik le a bimbókat. Jellemző rá a nagy bimbóméret 30-35 mm. Télen a kedvező értékesítési lehetőséget figyelembe véve a bimbóskel termesztésével ér­demes foglalkozni. Dr. Tamcsu József A leszüretelt almát, körtét válogassuk át. A túléretteket és a hibásakat tegyük külön, friss fogyasztásra, vagy készítsünk belőle gyümölcslevet, külön­böző sűrítményeket, gyü­mölcssajtot. A nem teljesen éretteket mosás után darabol­juk fel, majd árnyékos, szellős helyen aszaljuk meg. A már száraz gyümölcsöt lezárt üveg­ben, vagy vászonzacskóban tá­roljuk. Belőle később finom gyümölcsleves, gyümölcstea készíthető. Téli időszakra csak hibátlan gyümölcsöket tároljunk. Jobb megoldás híján lakásunk hűvös helyiségében vagy ablak között is tárolhatjuk, de vegyük figye­lembe, hogy magas hőmérséklet és fény hatására az érés felgyor­sul, így az eltarthatóság ideje csökken. A kereskedelemben kapható Prolong nevű, növényi eredetű tartósító szer segítségével a tá­rolási időszak meghosszabbít­ható. Vizes oldatába mártott, frissen szedett gyümölcsök fel­ületén viaszréteg képződik, amely csökkenti a gyümölcsök párologtatását és az érési fo­lyamatokat elősegítő etiléngáz képződését. Hasonló eredményt érhetünk el, ha a gyümölcsöket 1-2 kg-onként átlyuggatott fólia­zacskóba csomagoljuk. Erkélyen a téli almát, körtét ronggyal vagy papírral bélelt vesszőkosarakban, papírdobo­zokban vagy gyümölcsreke­szekben sokáig eltarthatjuk. A párolgás csökkentésére a tartó­kat csomagolópapírral, majd fó­liával takaijuk. Nagyobb hide­gek előtt a tartókat vegyük kö­rül újságpapírral, hullámpapír­ral vagy más hőszigetelő anyaggal. A gyümölcsöket időnként vá­logassuk át. A hibásakat dobjuk ki, az erősen színesedő, illatos gyümölcsöket minél előbb fo­gyasszuk el, mert meleg helyen hamar megromlanak. (Kertészet és Szőlészet) A Pécsi AGROKER Rt. Üzletházának legújabb ajánlatából Holland zöldség- és virágmagok, rózsatövek, dughagymák. Natúr és fénystabil fóliák. Husquarna láncfűrészek, fűnyírók. Cím: Pécs, Megyeri út 64. Tel.: (72) 326-255 P# RT csoport tagja Érdemes termeszteni Bimbóskel, avagy az ezerfejű káposzta * A ( Növényvédelmi tanácsadó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom