Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)
1993-11-15 / 312. szám
1993. november 15., hétfő A mai nap üj Dunantüli napló 5 A Pécsi Madrigálkórus a Csontváry Matinén Vargha Károlyra emlékezve Egy nagy egyéniség, az utolsó polihisztorok közül Vasárnap délelőtt a nagy havak ellenére is szép számú közönség előtt lépett fel a Pécsi Madrigálkórus. Jeles alkalom volt ez, hiszen a kórus régi pat- rónusára, barátjára és szöveg- fordítójára-írójára, a tavaly elhunyt dr. Vargha Károlyra emlékezett. Vargha Károly szentlászlói pedagógus családba született. Iskoláit a megyében, majd az egyetemet Szegeden végezte, ahol olyan szeretve tisztelt mesterek tanítványa volt, mint Sík Sándor és Bálint Sándor. Hosz- szabb ideig Berlinben is tanult. Tanári pályáját a Bajai Tanítóképzőben kezdte, majd a Pécsi Tanárképző Főiskolán folytatta, ahonnan végül is a Német Tanszék vezetőjeként ment nyugdíjba. Akik ismerték, valóságos polihisztorként emlékeznek rá, hiszen nyelvekkel, történelemmel, honismerettel és zenével egyaránt mélyen és szakértelemmel foglalkozott. Virágh Károly néven nem egy - főleg vallásos ihletésű - verset ís írt. Vargha Károly, aki Kodály Zoltán és Bárdos Lajos barátjának és munkatársának is mondhatta magát, Pécsett is aktív részese volt szövegírói, illetve - fordítói tevékenysége révén a zenei életnek. A tegnapi alkalomra kifejezetten „madrigálmatinéval” készült a Pécsi Madrigálkórus, olyan művekkel, melyeknek minden egyes darabját Vargha Károly fordította. Szerepeltek Jeep, Hassler, Othmayr, Senfl és Widmann szerzeményei, majd a reneszánsz táncok után Morley és Purcell művei. Felcsendült Leclair A-dúr szonátája, végezetül pedig Gastoldi, Garvaise, Vecchi és Passereau madrigáljait énekelte a kórus, melyet ez alkalommal Jandó Jenő művészeti vezető irányított. A műsorban egyébként közreműködött még N. Rozgo- nyi Klára (hegedű), Nagy András (gordonka) és Nagy Gergely (hegedű). M. K. A Pécsi Madrigálkórus Fotó: Szundi György Nyílt nap a határőr akciószázadoknál Két évesek, de nem gyerekek! (Folytatás az 1. oldalról) A nap az ünnepélyes állománygyűléssel kezdődött, ahol Lengyel László alezredes, a Pécsi Határőr Igazgatóság igazgató-helyettese és Gál Gyula százados, századparancsnok tekintette át a megalakulástól eltelt idő eseményeit, hangsúlyozva, hogy e századokkal szemben nagyon magas követelményeket állítottak, s ezeknek mind a hivatásos, mind a sorállomány tagjai megfeleltek. Igaz, változik a katonaélet is. A fegyelem, a követelmény- rendszer mellett megszólalt az emberi, a bajtársi hang, ami az egyéni problémáikon is átsegíti a fiatalokat. Nagy jelentőséget tulajdonít ennek Tóth György százados, a századparancsnok általános helyettese, hozzátéve, hogy náluk nem történt „rendkívüli” esemény, vagyis egyetlen fiatal sem kezelte úgy a gondjait, hogy magának, vagy másoknak ártson. Miközben folyamatosan tartott a bemutató, a különböző vetélkedők, a legénységi étterem asztalai mellett is mindig üldögéltek, beszélgettek a látogatók. Szülők, nagyszülők, testvérek, menyasszonyok, vagy jelöltek. A Misina és a Tenkes akciószázadban csak baranyai és tolnai fiatalok vannak. A többség pécsi, illetve környékbeli. Ezért nem okozott leküzdhetetlen akadályt a szombati havazás, az utak állapota a hozzátartozók, látogatók számára. Ezért gőzölögtek még a fóliából, szalvétából kibontott rántott csirkecombok, karajszeletek. . . Márton-nap Siklóson: mise és műsor bál nélkül A váratlanul az országra szakadó hó alaposan fölbontotta a Siklósi Művelődési Központ és a Dél-baranyai Sokacok-horvá- tok Egyesületének közös szervezésű Márton-napi programját, november 13-án este Siklóson. A Szent Márton életéről és tetteiről beszélő Markó Bubalo, horvátországi plébános végül egyedül celebrálta a 18 órakor a katolikus templomban kezdődött szentmisét, mivel főtisztelendő Báthory László a rossz útviszonyok miatt nem érkezett meg. A misén a zord időjárás ellenére azért szép számú sokac, egykori alsószentmártoni lakos és horvátországi menekült jelent meg. Utóbbiak sorsát párhuzamba is vonta a pap a 20 évvel ezelőtti szentmártoni kitele- pítettekével. A „Semarkuse” asszonykórus este fél 8-kor sorakozott fel a Siklósi Művelődési Ház színpadán. A gazdag sokac népviseletbe öltözött lányok és asszonyok változatos népdalkincsükből adtak ízelítőt a közönségnek. S ezzel a Márton-nap szervezett része véget is ért, tudniillik a meghívott Baranya Népizenekar, mely a bálon is húzta volna a talpalávalót, a hóakadály miatt nem ért oda az eseményre. Mindenesetre a résztvevők föltalálták magukat; a bálra hozott ételeket kirakták az asztalokra, és falatozás közben egymást szórakoztatták szép nótáikkal. Sz. A. A fehérváriak jól felkészültek Pécsből Messziről jött csapat nyerte a hagyományos városismereti vetélkedőt Ki alkotta a pécsi Szent Ferenc szobrot? Ki volt a Király utca névadója? Ki gondolná, hogy ezekre a kérdésekre a hétvégén nem maguk a pécsiek tudták a legjobban a választ. Pedig így volt. A székesfehérvári Vörös Meteor nyerte a vasárnap megrendezett hagyományos pécsi városismereti versenyt, megelőzve számos helyi, baranyai csapatot is. Hogy a messziről jött versenyzők nem érdemtelenül jutottak a győztesnek járó kupa birtokába azt az is bizonyítja, hogy már nem először érték el a legjobb eredményt. A Pécsi Polgármesteri Hivatal Közoktatási, Közművelődési és Sport Iroda által meghirdetett versenyre 27 négy tagú csapat érkezett a Vasutas művelődési házba. A csoportok előre megadott szakirodalomból készültek az egésznapos vetélkedőre, ám a lexikális tudás ezúttal nem volt elég a végső győzelemhez. A csapatok kora délelőtt kirajzottak a hólepte történelmi belvárosba. Épületeket, köztéri szobrokat és egyéb nevezetsségeket kerestek fel, mivel csak azok részletes megfigyelésével tudták hiánytalanul kitölteni a versenyre készült feladatlapot. A végeredménytől függetlenül a remek hangulatú verseny emlékezetes marad valamennyi résztvevő számára. Közülük legtávolabbról a székesfehérváriak jöttek, de több csapat érkezett a megyén kívülről, például Kaposvárról is. A vetélkedő legfiatalabb résztvevője a pécsi Pálfl Gábor volt, aki az Árpád fejedelem úti iskola csapatát erősítette. A felnőtteket és gyerekeket egyaránt szórakoztató vetélkedőt követően délután hirdettek végeredményt. A családosok között a pécsi Meszesi Általános Iskola csapata lett az első. Az általános iskola alsó tagozatos kategóriában az Árpád fejedelem úti Gimnázium és Általános Iskola, a felsősök között pedig a Bánki Donát úti iskola diákjai örülhettek a sikernek. Mint az már a fenti sorokból kiderült, a felnőtt-ODK korcsoportban a fehérvári Vörös Meteor diadalmaskodott. K. E. Téli veszélyben a hétvégi házak Az elhagyatott családi birtokokat előszeretettel látogatják a betörők Kéne egy kis vakáció Az iskolai téli szünet dátumhoz kötött, többnyire rögződött napok sora. A tegnapi pécsi várostörténeti vetélkedőre becsúszkált a bel- és külterületi iskolákból is néhány diák és pedagógus, s hóbaágyazott gondolatuk ott fogalmazódott meg: most örvendenének igazán a tanulók néhány nap szánkózási vakációnak. Általánosban, gimnáziumban egyaránt. Ideális körülményeket teremtettek hozzá az égiek: van hó bőven, éppen, hogy járnak a buszok, s mindenki gondolata amúgy is e szokatlanul hirtelen jött, kiadós télelő körül forog. (A meteorológusok előrejelzése pedig újabb adag havat, hófúvást, fagyot jósol.) Mondom: feltehetően igazuk van a rendkívüli hószünetre áhítóknak. Kéne egy kis vakáció. Egy nap vagy több. S talán saját hatáskörükben is tehetnének ezért valamit, a mindig megértő, tanoda-igazgató hölgyek és urak. K. F. A késő őszi, téli hideg napok beköszöntével, a kerti munkák végeztével a kiskerttulajdonosok, a gyümölcsösök, szőlők gazdái mind kevesebbszer látogatnak ki a családi birtokra, így ebben az időszakban alaposan elszaporodnak az üdülőterületeken, a kiskertek tájékán a hét- • végiház-feltörések. A védekezés lehetőségeire hívja fel a figyelmet a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának minap elkészült tanulmánya, amelyben egyúttal azt is jelzik, hogy melyek a hétvégi házak legsebezhetőbb pontjai. A statisztika szerint (a tavalyi év utolsó három hónapjában) 146 olyan betörés történt a megyében, melynek célpontja pince, hétvégi ház és szerszámtároló volt. Ezen bűncselekmények összes kárértéke csaknem elérte a 3 millió forintot. Az elkövetési módszerek között a legelőkelőbb helyen az ajtó- és ablakkifeszítés áll, majd következik az ablaküveg betörés, a lakat-, a lakatpánt levágás és le- feszítés, de nem ritka a tető- illetve a falbontás sem. Mint kiderült, a betörők nem válogatósak. Az elvitt vagyontárgyak között ugyanis élelmiszer, bor, pálinka, háztartási műszaki cikk, mezőgazdasági kisgép, barkácsgép, készpénz és aranyékszer(!) egyaránt előfordult. Volt olyan betörés, mely során csupán egyetlen szál füstölt kolbásszal távozott a hívatlan látogató, ugyanakkor előfordult 300 ezer forintos kárérték is. A szakemberek szerint a betörők, fosztogatók ellen nem elég csupán az ajtók, ablakok védelme, ezek zárakkal, lakatokkal, riasztókkal, védőrácsokkal való ellátása, mert nincs olyan zár, lakat és nyílászáró, amelyet ne lehetne rövi- debb-hosszabb idő alatt kinyitni. A védekezést leginkább talán azzal kellene kezdeni, hogy már a pincekulcsot is biztosabb helyre tegyük a megszokott ereszcsatornánál, lábtörlőnél, falrepedésnél vagy éppen virágcserépnél. További tanács, hogy készpénzt, ékszert, régiséget, értékes porcelánt még véletlenül sem hagyjunk az őrizetlenül hagyott hétvégi birtokon. Ugyancsak felelőtlenség, ha a külső megjelenésében is hivalkodó, figyelemfelkeltő berendezési tárgyak vannak az épületen. Ilyen például a műholdvevő antenna, amelyet télire érdemes leszerelni és biztos helyre zárni. Mindemellett - vélekednek a bűnmegelőzők - a jó szomszédi viszony, az egymásra (egymás portájára) való odafigyelés is fokozhatja a vagyontárgyak biztonságát. A megszokott környezetből kirívó személygépkocsik, idegen személyek mozgása, feltűnésük időpontjának regisztrálása hasznos lehet a megelőzés, és a bekövetkezett bűncselekmények t felderítése szempontjából egyaránt. B. N. A pécsi Happy End Színház „Audíció” című előadásának bemutatóját tartották tegnap Pécsett a Szántó Kovács János utcai Happy End Kamarateremben. A következő előadás november 17-én lesz. Képünkön Somos Zoltán és Somos Ákos. Fotó: Szundi György Esőisten baranyai védernyője A pénzügyi nehézségek ellenére fennmaradhat a jégesőelhárítás Nefela, vagyis esőisten véd- emyőjére az év eleji pénzügyi nehézségek ellenére jövőre is számíthatunk Baranya megyében. Ez derült ki a minap azon az értékelő ülésen, amelyet a NEFELA Dél-Magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés tevékenységéről tartottak Pécsett. Huszár István, az egyesülés igazgatója arról számolhatott be lapunknak, hogy végre „megtört a jég”, a mezőgazdasági nagyüzemek és a biztosító társaságok mellett a települési ön- kormányzatok is mind nagyobb arányban vesznek részt a jégverések elhárításában. Mint a beszámolóból kiderült, a védett területen (amely a szomszédos megyék jelentős részére is kiterjed), a Nefela, vagyis a talajgenerátoros jégesőelhárítási egyesülés működése óta ebben az évben keletkezett a legkisebb jégkár. A talajgenerátorokat sikerült felkészíteni a beavatkozási időszak kezdetére. A hármashegyi megfigyelő állomás meteorológiai műszereivel, valamint az új műholdvevővel együtt már nagy biztonsággal lehetett a rendszert működtetni. Újabb tizenegy generátorkezelőt képeztek ki, sőt egy generátorral a védekezési hálózatot is bővíteni tudták egy eddig kevésbé védett területen. Érdekesség, hogy az aszályos időszak folytatódása miatt több helyen már azt feltételezték: a jégesőelhárítási tevékenység miatt hullik kevesebb csapadék a Dél-dunántúli területen, mint korábban. Ezt azonban cáfolják csapadékhullási adatok, ugyanis míg országosan a beavatkozási időszakban a sokévi átlag csapadékmennyiségének csak 64 százaléka hullott, addig a védett területen lévő állomások körzetében a sokévi csapadékátlag 80 százalékát mérhették. A jégveszélyes időszakban az idén 36 esetben kezdték el működtetni a generátorokat, ennyiszer vittek véghez felhőmódosítást. Június volt a leginkább jégveszélyes hónap, míg a védekezések ellenére a legnagyobb jégkár júliusban következett be. Már 57 település lépett az egyesületbe, jövőre újabb ön- kormányzatok csatlakozását remélik. Az ülésen egyébként nyugdíjba vonulása alkalmából elbúcsúztatták Fejes Istvánt, a jégesőelhárítók korábbi vezetőjét, aki hosszú éveken keresztül irányította e munkát. Balog N. i k