Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)
1993-11-15 / 312. szám
1993. november 15., hétfő A mai nap üj Dunántúli napló 3 Megemlékeztek a háború és erőszak múltbeli és mai áldozatairól Négyezer zsidóra emlékeztek A háború és az erőszak áldozatainak németországi gyásznapja alkalmából megemlékezést tartottak vasárnap Theodor Zens pécsi német konzul részvételével az izraelita temetőben és a központi temető német katonai sírkertjében. A Pécsről 1944-ben elhurcolt négyezer zsidó áldozat emlékművénél Berger István pécsi rabbi mondott imát, majd elhelyezték koszorúikat a pécsi német és a tiszteletbeli osztrák konzulátus, a Baranya Megyei Közgyűlés és a honvédség helyőrségének képviselői. A német katonák sírkertjében Theodor Zens pécsi konzul egyaránt megemlékezett a háborúk és az erőszak áldozatairól, ezen kívül fejet hajtott mindazon hősök emléke előtt is, akik életüket áldozták az erőszak elleni küzdelemben, akik üldözöttként hálálukig kitartottak meggyőződésük mellett, s akik a faji megkülönböztetésnek estek áldozatul. „Gyászoljuk napjaink háborúinak, polgárháborúinak, a terrorizmusnak és a politikai üldöztetésnek és az értelmetlen erőszaknak valamennyi áldozatát is” - mondta Theodor Zens pécsi konzul. A német katonai sírkerben a pécsi német és a tiszteletbeli osztrák konzul, a dél-dunántúli megyék köztársasági megbízottja, a honvédség tisztjei, Baranya Megye Közgyűlésének vezetői és Pécs alpolgármestere helyezték el a kegyelet virágait. Megemlékezés a pécsi köztemetőben lévő német katonai sírkertben, és a Szív utcai zsidó temetőben Fotók: Kálmándy, Szundi Ha a halottak hazatérhetnek Magyar-orosz államközi megállapodás készül a háborúban elesettek ügyében Az utóbbi években tanúi lehettünk néhány államilag rendezett újratemetésnek, ami nem egy esetben azzal is járt, hogy az elhunytat külföldről kellett Magyarországra hozni, és itthon újratemetni. Tudjuk a nem is oly régi magyar történelemből jól, hogy nem csak nagyságaink, hanem kisemberek ezrei is meghaltak, elestek (vagy épp elhurcolták őket) még határokon belül és külföldön is úgy, hogy hozzátartozóik épp hogy halálukról értesültek, de sírhelyüket sose ismerhették, nem látogathatták meg. Sokakban mostanság, hosszú idő után, igény formálódott arra, hogy hazahozassa, az otthoni temetőben temesse el hozzátartozóját. De miként kezdjen hozzá? A gyakorlati tudnivalókról a Baranya Megyei Temetkezési Vállalat igazgatója, Szabó Mihályné tájé- koztatatta lapunkat.- Magyarországi esetek ügyében a jelenlegi szabályok szerint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálathoz kell fordulni, elsődlegesen ők adják meg az engedélyt az exhumáláshoz.-Természetesen az adott temetővel is egyeztetni kell. Ma Magyarországon egyházi és önkormányzati temetők vannak, náluk kell megtenni a bejelentést. Az országon belül a csontok vagy hamvak szállítása nem jelent további akadályt.- Külföldi exhumálás és onnan való hazahozatal esetében mindig az adott ország jogszabályai érvényesek. De kérni kell egy „befogadó nyilatkozatot” attól a magyar temetőtől is, ahová a földi maradványokat elhelyezni szándékoznak.- Korábban a volt a Szov- jetúnióval szinte semmilyen szinten nem lehetett tárgyalni se a doni elesettekről, és főképp nem a lágerekbe, malenkij robotra elhurcol- takról, akik ott el is hunytak. Persze, a Genfi Egyezmény értelmében minden ország köteles lenne a területén elesett katonák sírját gondozni - ám nem nehéz elképzelni, hogy a Don mellett, mégin- kább Szibériában ilyesmivel a kutya sem törődött.- Mint oly sok mindenben, itt is olvadóban jég. Az orosz és a magyar állam előrehaladott tárgyalásokat folytat, sőt időközben már két alapítvány is létrejött, mely a halottak hazahozatalával kíván foglalkozni. Ebben a Fővárosi Temetkezési Intézet és Honvédelmi Minisztérium is tevékenyen részt vesz. Ők már tudják nagyjából, hogy Oroszországban hol vannak magyar sírok, s azt tervezik, hogy főképp a doni áldozatok hazahozatala után egy közös emlékhelyet alakítanak ki. M. K. 83 emlős faj 320 egyede és a madarak meg a halak, hüllők „Téliesített” állatok a Mecseken A hidegben a szokásosnál is fontosabb a jó kondíció fenntartása Fotó: Szundi György Összességében közel kétezer különféle állat etetése a Mecseki Kulturpark feladata: az állatkerti 83 emlős faj 320 egye- déből van a legtöbb, akad 52 madárfaj, a terráriumbán pedig megszámlálhatatlan hal és hüllő. Feltételeztem, hogy közülük a fehérbe burkolt, „szabadtéri” állatkert állatainak a legnehezebb a dolga télen. Mint az dr. Fülöp István, a park igazgatója említette: az állatok ugyanúgy reagálnak az éghajlat gyötrelmeire, mint az emberek, s ha erőben - fizikumban - jól felkészítették őket a télre, akkor könnyebben vészelik át a rájuk váró viszontagságokat. S mint ahogyan az ételek ára mindenhol emelkedik, az állatetetés sem olcsó mulatság. Drágább a hús, a zöld- ség-gyümölcs, drágább a takarmány. Mindenesetre a saját bevételekből avagy a pécsi ön- kormányzat anyagi támogatásából nem feltétlenül jutna mindennap ennivalóra, ehhez igencsak jól szervezett támogató-hálózatra van szükség. Mint azt Fülöp István említette igen jók a kapcsolataik a megye mezőgazdasági üzemeivel, egyéb cégekkel. Külön köszönettel tartoznak a megyei állategészségügyi állomásnak vezetőjének, dr. Guzsvány Mihálynak, aki a megye állatorvosait győzte meg: azonnal értesítsék az állatkertet bárhol történik állat-elhullás, amennyiben az elhullott állat állatetetésre még alkalmas. így jut például sok jóféle falat az oroszlánoknak. Másról szólva: az állatkert maga is termel szálastakarmányt - és vásárol is -, hasonlóképpen szükséges a szemestakarmány is. (Előbbiből például 12 vagonnal fogy egy-egy szezonban.) Örömmel hallottuk: természetesen sok állatbarát magánember is segíti az állatkerti működés feltételeit. (Csak példaként: Tüskés Tibomé, nyugdíjas pécsi tanárnő havonta küld némi pénzt támogatásképpen.) Éppen ezért Fülöp István szerint két új kezdeményezésen töprengenek. Egyrészt szeretnék az állatkerti alapítványt megcsinálni, hogy így fogadhassanak pénzbeli adományokat. Másrészt még karácsony előtt létrehozzák az állatkert barátainak sajátos egyesületét, amely fogadj családba egy állatot mottóval szeretné az állatkerti állatokat és az állatbarátokat közelebb hozni egymáshoz. Arról van szó, hogy ki-ki választhat magának egy állatot, melynek gondozásában, etetésében stb. részt vehet, szaporulatok esetén az újszülötteknek nevet adhat, stb. (Akit érdekel ez a kezdeményezés, az máris megkeresheti a Mecseki Kulturparkot. Végezetül számoljunk be egy szándékról. Mivel az állatkert jelenlegi területét kinőtte, feltétlenül szükség volna némi bővítés vagy Pécs egy más területén egy új állatkertet építeni. Ezt az akciót segítené majd az alapítvány - esetleg nyugati tőkét is bevonva -, s ha minden sikerrel jár, Pécs nagyárpádi részére költözhetnének át a közeli ezredfordulón a Mecsek vadállatai. K. F. Csak a férfiak vegyenek virágot Egy kis illemtan és más semmi Vaskos illemkódexet tesz rövidesen az asztalra Ottlik Károly főiskolai adjunktus. Nemzetközi viselkedéskultúrával és kapcsolatteremtéssel foglalkozó kézikönyve, a Protokoll - mely e hónap végén jelenik meg -, hosszú évek után e témában az első átfogó munka. Több száz élethelyzetet elemez, s azt: miként oldják ezt meg a föld 40 országában. (Minden földrészről és kultúráról adva ízelítőt.) A szerző maga is oktatja az illemet: a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán a viselkedéstan a fő tantárgya. Ottlik Károly kérdésünkre elmondotta, hogy rengeteg újdonsült politikussal, üzletemberrel, kis- és középvállalkozóval találkozhatunk manapság, akik nem feltétlenül tudnak helyesen viselkedni a társadalmi vagy magánélet porondján, s ez számukra is felettébb kényelmetlen. Rengeteg élethelyzet adódik, a köszönéstől a búcsúzásig, s egy apróbb írás során mindenről szólni lehetetlen. Éppen ezért Ottlik illemtanár úrral egyetlen témáról váltottunk szót, mégpedig közeledvén az össznépi nagy ajándékozások ideje, az ajándékozásról. Tehát néhány ajándékozási illemszabály, a sok közül. Ne adjunk ajándékba olyat, ami másé - szüléink könyvtárából barátunknak könyvet -, amit mástól kaptunk, de nem tetszik nekünk, s olyat, ami nem ajándék. (Készpénz, kifizetett gázszámla, hűtőszekrény, élőmunka.) Illetlenség célzást sejtető ajándékot adni: kopasznak hajnövesztőt, daginak fogyi-tablet- tát. Ajándékozzunk tapintatosan, ne adjunk olyat, ami kirí az illető életmódjából. Született gyalogosnak autóantennát absz- tinensnek szeszesitalt, vegetáriánusnak libamájkonzervet. Lehetőleg csak a férfiak ajándékozzanak virágot a nőnek, fordítva ne. A nő ajándéka legyen különleges cigaretta vagy ital. Más való hivatalos ajándék és más családi vagy magánajándék kapcsán. (A legjobb hivatalos ajándékok köre: könyv, hanglemez, porcelán, ital, nép- művészeti cikk.) Illetlenség bizalmaskodó ajándékot adni: titkárnőnek fehérneműt. Az ajándékozás szükségszerűségét vagy célszerűségét minden esetben egyedi szempontok alapján kell eldönteni, különösen a partner korábbi, velünk szembeni gyakorlatát is figyelve. (Elkerülni az egymásra licitálást.) A becsomagolt ajándékot illik a megajándékozó előtt felbontani és illetlenség felbontatlanul félretenni. Az ajándékozónak nem kell szégyenkeznie az ajándék átadásakor, nem kell mentegetőznie, hogy milyen szerény, semmiség az. Az ajándékot kapó pedig ne legyen becsüs, ne forgassa az ajándékot, hogy mi érhet vajon, de ne játssza a megajándékozott a szerény Hamupipőkét sem, ne hangoztassa, hogy ugyan nem kellett volna, ennyit én meg sem érdemiek. Az ajándékot visszakérni és visszautasítani nem illik. Persze utóbbi esetre van kivétel: visz- szaadhatjuk azt, ha hazug, ha megvesztegetni akarnak vele, ha jóvátétel a szándékuk, érzelmeinket, becsületünket sértik vele. E kategóriában a lekötelező ajándék általában jelentős értéket képvisel, s előfordulhat, hogy a visszautasítás nehéz perceket okoz. (Az USA-ban például egy 1906-ban hozott törvény szerint az elnök csak ötven dollárnál kisebb értékű ajándékot fogadhat el, a többi az államokat illeti.) Ottlik Károly könyvében persze sokmindenről szó esik még. (Muzulmán vallásunak például ne adjunk olyan képet, amely embert vagy állatot ábrázol, s Marokkóban nem sértés - sőt az a jó ha azonnal nem bontjuk ki a becsomagolt ajándékot.) A könyv, nem csak hasznos, de igen érdekes, tanulságos olvasmány lehet. Kozma Ferenc Hazai hun kincsek Magyarországon először látható együtt a Tisza menti települések, illetve a Tisza-Maros vidékének teljes hunkori régészeti kincse: a keszthelyi Balatoni Múzeumban vasárnap megnyílt, Attila nyomában című kiállításon. December végéig nyolc múzeum 37 lelőhelyről származó rendkívül gazdag anyagát mutatja be a tárlat. A főként sírokból előkerült ötvösmunkák, fegyverek, arany, ezüst és drágakő díszítésű viseleti és használati tárgyak nem csak a hunok s a velük keveredő néptöredékek életmódjáról, hanem csodálatra méltó mesterségbeli tudásról adnak hírt.
