Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)
1993-11-01 / 298. szám
1993. november 1., hétfő A mai nap új Dunántúli napló 3 Bányászvilág gyermekrajzokon A hajdanvolt bányászok életéről ma már alig tudni valamit -ez indokolta, hogy az idei Borbála-napokra készülve „Borbála - a bányászok védőszentje” címmel rajzpályázatot hirdessen a komlóig városi művelődési központ. Általános iskolások egy-egy rajzát, festményét várják A3-as méretben november 20-áig a Május 1. Művelődési Házba, ahol 29-étől kiállítást is rendeznek a nyertes munkákból. A jelentkezők tüntessék fel nevüket, korukat, iskolájukat, rajztanáljuk nevét is. Az élelmiszergazdaság első féléve Az idén az első félévben az élelmiszergazdaság teljesítménye tovább csökkent a mező- gazdaság számára kedvezőtlen időjárás, illetve a tulajdonosi és szerkezeti viszonyok a vártnál lassúbb ütemű rendeződése miatt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az aszály és az időjárás, valamint az évek óta nem kielégítő növényvédelem miatt a kalászos gabonák termésátlagai még a tavalyi szintet sem érték el. Az előzetes adatok szerint egymillió tonnával kevesebb kalászos gabona termett. Az élelmiszeripar termelése 10 százalékkal csökkent az év első felében, a tavalyi év hasonló időszakával összevetve. Legnagyobb a visszaesés a növényolajgyártásban és a cukor- gyártásban: a növényolaj ipar termelése felére csökkent, a cukoripar termelése pedig 30 százalékkal esett vissza. Sütőipari termékekből 24, húsipari árukból 22, édesipari termékekből 22 százalékkal állítottak elő kevesebbet mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az élelmiszergazdaság export-árbevétele - folyó áron számítva - 33 százalékkal csökkent. Az ágazat részesedése a nemzetgazdaság összes kiviteléből a korábbi 25 % helyett már csak 20 százalékot tett ki. Az export árualapok hiányát tetézte, hogy a világpiacon csökkent a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékek ára. Támogatás a falusi munkanélkülieknek (Folytatás az 1. oldalról) egyéni vállalkozói igazolvány, illetve társas vállalkozás esetén a cégbíróságnál érkeztetett társasági szerződés másolatát, szövetkezetek esetében a cégbírósági nyilvántartásba vételi végzés másolata szükséges az adószám feltüntetésével. Ezen túl kellenek még a termőfölddel, vagy más, az ingatlanokkal kapcsolatos egyéb igazolások is. A kölcsön feltétele többek között, hogy a munkanélküli jogosult legyen a munkanélküli járadékra. Ä kölcsönt azok is kérhetik, akik már kimerítették a munkanélküli járadékra jogosultság folyósítási időtartamát, ha a kormányrendeletben szabályozott egyéb feltételeknek megfelelnek. A pécsi Mátyás Király utcai Ének-Zenei Általános Iskola nagykórusa szerepelt tegnap a Csontváry matinén. A műsorban elhangzott az együttessel készült kazetta anyaga is. Közreműködött Bártfay Zsuzsanna zongorán és dr. Kopjár Gábor orgonán, vezényelt Kunváriné Okos Ilona. Fotó: Szundi György 70 éve van Pécsnek újra egyeteme A történelem viharai nem ritkán földrajzi értelemben is el-el sodorták egyetemeinket. Egy ilyen vihar - a trianoni békeszerződés és következményei - révén lett Pécs, az első középkori magyar Universitas székhelye újra egyetemi város 1923-ban. A Nemzetgyűlés ugyan már 1921. június 16-án elfogadta el azt a törvénycikket, amely az 1918-ban székhelyét vesztett pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem „ideiglenes” pécsi elhelyezését kimondta, Pécs azonban még jó két hónapig szerb megszállás alatt maradt, az egyetem működése pedig csak 1923 októberében kezdődhetett el. Erről a jubileumról emlékezik meg e héten az utód, a Janus Pannonius Tudományegyetem. Pontosabban annak Állam- és Jogtudományi kara, ami messze nem véletlen: az összes mai fakultása közül ez az egyetlen, amely egyetemi rangban a 70 év alatt folyamatosan működött. Az egyetem felállításának körülményeiről és későbbi sorsáról beszélgettünk dr. Benedek Ferenc professzorral, akit a szerdai egyetemi tanácsülés ünnepi köszöntőjére felkértek.- Miért Pécset választották?- Noha az egyetemet sok magyar város szívesen fogadta volna, Pécsre azért esett a választás, mert itt alapíttatott 1367-ben az első magyar egyetem. Másrészt egyetemi célra már a 18. században nagyszerű könyvtárat hozott itt létre Klimó püspök. Harmadsorban pedig ezért, mert ugyancsak korábbról jogi líceum - jogakadémia - működött a városban. Negyedikként említhetem, hogy Pécs rendkívül sokat áldozott erre a célra. A város majdhogynem „levetkőzött”: számtalan épületet és telket adott át az egyetem elhelyezésére. A központi épület például főreálgimnázium volt, amihez a mostani jogi kari szárnyat a város félmillió pengős adományából építették hozzá 1932-34-ben. Ám ezzel együtt is nagy zsúfoltság közepette működött egyetem.-Milyenfakultásai voltak?-Jogtudományi - a legnagyobb hallgatói létszámmal -, orvostudományi, bölcsészettudományi, valamint Pécshez integrálva, de Sopron székhellyel az evangélikus hittudományi fakultás.- Hogyan történt, hogy az egyetem alig három évtized múlva egykorúvá vált, s az is maradt negyedszázadon át?- A középkori pécsi egyetem viszontagságos sorsa öröklődött. Hiába voltak az egyetem oktatói karában szinte kivétel nélkül nemzetközileg elismert professzorok, a politikai és átszervezési szándékok erre nem tekintettek. A karok elvesztése már megkezdődött 1940-ben, amikor Eszak-Erdély visszacsatolásával a Szegedre elhelyezett Ferenc József Egyetem visszaköltözött Kolozsvárra. A Szegeden üresen maradt ragyogó egyetemi épületek hasznosítására létrehozták a„Horthy Miklós” Egyetemet - ami ezen a néven csak 1944-ig állt fenn - és a pécsi bölcsészettudományi fakultást áthelyezték oda. Ezzel a pécsi egyetem tulajdonképpen két kart vesztett, mert a második világháború után a bölcsészettudományi karokból különváltak a természettudományiak. Az orvostudományi karok pedig 1950-re önálló egyetemekké lettek és a hittudományi karokat is leválasztották az állami intézményekről. A pécsi egyetem eredeti nevét is elveszítette.-Nem kísértett-e megszüntetés veszélye?- Az ötvenes években voltak ilyen baljós felhők felettünk. Felmerült például, hogy Debrecenbe helyezik át az egyedül maradt jogi kart. A középkori pécsi egyetem alapításának 600. évfordulójáról való nemzetközi visszhangú megemlékezés szerencsére ezt a szándékot megvalósíthatatlanná tette. Az egyetem eközben mindent megtett azért, hogy újabb karral bővüljön. Erre a hetvenes évek közepén kerülhetett sor, amikor az akkori Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem előbb kihelyezett tagozatot létesített Pécsett, majd az új karként integrálódott egyetemünkbe. A későbbi bővüléseket majdhogynem a jelen történéseiként említhetjük: a Tanárképző Főiskolából előbb létrejött a bölcsész kar, majd néhány éve a természettudományi. Jelenleg így a magyarországi tudományegyetemek közül a fakultások számát tekintve a pécsi testesíti meg leginkább az „universitas” gondolatát. Ami nagy esély. Jó lenne, ha élni is lehetne vele. Dunai Imre Elköltözött a gyerekkönyvtár Új helyre költözött Pécsett az uránvárosi gyermekkönyvtár. November elsejétől a TÁSI helyett a Bánki Donát úti Általános Iskolában fogadja régi és új olvasóit. Hétfőn, kedden és pénteken délelőtt és délután is, míg szerdán és csütörtökön csak délután egy órától tartanak nyitva. A közönség is szerepet kap az előadásban Fotó: Tóth László Cini Samu kalandjai a Bóbita Bábszínházban / Es végül győz a rend Igazi bábszínházát láthattak a nézők a Bóbita Bábszínház idei első új produkcióján. A Cini Samu kalandjai című, három kis etűdből álló játékot Lénárt András rendezte, aki ezúttal fontosnak tartotta a hagyományos bábszínházi elemek rehabilitációját. Ez nem jelenti azt, hogy ne használnának ki minden lehetőséget a kifejező játékra, nem dugják paraván mögé a bábszínészeket, sőt a kezdetben üres térbe a nézők szeme láttára építik fel a mesejáték díszleteit. A szerző, Kovács Ildikó, aki jelenleg a kecskeméti bábszínház rendezője, úgy tartja, hogy a bábu erejét kell legelsősorban is kihasználni, mert hogy az átvitt, de konkrét értelemben is sokat tehet a hatásért. A Bóbita Bábszínház Kováts Tamás m.v. tervezte bábjai nem akarnak többek lenni önmaguknál, minden figura kifejező, és megfelel a funkciójának, ami azt is jelenti, hogy nem csak kesztyűsbábokkal dolgoznak a színészek (Horváth Márta, Tilesch Nándor, Illés Ilona, Radics Rita, Sallai Zita és Várkonyi András). A díszlet látványos, és ami egyáltalán nem mellékes: köny- nyen mozgatható, pillanatok alatt össze lehet állítani. Ez akkor fontos, ha tudjuk, hogy a Bóbita az előadással tájolni is fog, s a díszletnek alkalmazkodnia kell a kis belső terekhez éppúgy, mint egy falusi kultur- ház nagyterméhez, vagy egy iskola udvarához. A világjáró hős egér, Cini Samu meséjét vagy két évtizede a Bóbita már bemutatta, de a történet azóta sem vesztett aktualitásából. A kisebb korosztálynak szánt mesében a csirkepusztító rókával, a malackaevő kígyóval, s a falánk és szertelen bálnával küzd meg az egér. Végül mindegyiket ráveszi, hogy hagyjon fel ártalmas szokásaival, így hát a mesék igazsága szerint minden rendbe jön, győznek a jók, a kedvesek, és persze győz a rend, amibe muszáj beilleszkedni. (Felnőttként, tapasztalatokkal, már kissé keserű a szájíz: miért jó az, ha az embert természetétől, igazi önvalójától idegen dolgokra kényszerítjük, s egy olyan rendbe, amelyben csak akkor van helye, ha már nem az, aki volt?) Végül azért nem olyan borzasztó a helyzet, hiszen a meg- rendszabályozott rosszalkodók is együtt játszhatnak a többiekkel, mindenki boldog, s a kis nézők együtt énekelhetik a hős egérrel Papp Zoltán fülbemászó zenéjére, hogy okosak, bátrak és szellemesek. És ha ezt el is hiszik magukról idővel, máris megérte! Hodnik I. Gy. A mécsesek misztériuma Az álmokra nem szoktam nagyon ügyelni. Időnként, arra sincs sok idő, hogy az ember számbavegye a jövőbe mutató vágyait, miképpen tehetné tehát, hogy a múlton töprengjen? Legfeljebb ha egyszer-egyszer, ünnepekkor vagy éppen szomorúságom idején igyekszem magam elé képzelni szüleim jóságos tekintetét, szóba állni velük áthághatatlan messzeségből, s tán, hogy megmondjam nekik, lássák, mennyi minden történt velem az idő alatt, miből állnak napjaim. S hogy válasz híján is rákérdezzek, vajon jól csinálom-e? Önmagában az ember mit sem ér. Kell, hogy megossza valakivel gondolatait, örömét, bánatát. Ezért jó az otthon melege, a szélesebb baráti kör. De akadnak a léleknek titkai. Ki nem mondott, bolond sóhajok, némi misztikummal telítve. Múltba meritkezők. Gyermekiek. Andalítóan édesek. Ezek is a mindennapok részei, mint a virágok illata, a föld szaga, vagy éppen egy jó étel vagy ital kellemessége. Ha tehetem, időnként megosztom magamban e mindennapokat halottaimmal is. Az egyre többekkel. S egyre jobban szeretném hinni a számomra oly nagyon elérhetetlent és lehetetlent: kialakulhat köztünk valami sajátos, bennső-párbe- széd. S olyankort mindig tisztán, a maga féltőn óvó-dorgáló mondataiban, hanglejtésében, szép-szavaiban is ráismerek, az egyre többek közül valamelyikre. Főleg, ahogy a sok-sok nyár egymásra hull, hiszem egyre jobban és erősebben, hogy tartozók nekik valamiképpen, talán avval, ami végképp nem megy, hogy egykori álmaik fonalát tovább fonom. Gondolatban, a valaha fehér damasztterítővel megterített vasárnapi asztal köré ülök velük, s olykor jókedvünknek nincs határa. Mafláskodunk, s mivel nem tudom abbahagyni az életre szóló, a mindennapokat kitöltő mafláskodást, megkapom érte a dolgok természetességéből fakadó dorgálást. Ugye, mennyire más a valóság, még ha ünnepbe csomagolt is. Mennyire kiszámíthatóan természetes. Kinek-kinek néhány gyertya, a gyertyából lobbanás, néhány szál virág, és azoknak krizántém illata, a lélek megkönnyebbüléseként. (?) Hogy nem felejtünk. Hogy szerettünk és szeretünk tovább. Ez a halottak napi hűvös misztérium, a visszavonhatatlan jelen hidege. Aztán üres bámészkodás a temető tengernyi mécsesének furcsa szépségében. Kozma Ferenc Újabb vádirat Klapka György ellen Újabb vádirat készült Klapka György ellen. A Budapesti V., VIII., XIII. Kerületi Ügyészség a közelmúltban vádiratot nyújtott be a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz P. Béla és C. András, a Fővárosi Autópiac Kft. ügyvezető igazgatói ellen - mint tettesek -, valamint Klapka Györggyel, a kft. tagjával szemben - mint bűnsegéd - adócsalás büntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt. Az vádhatóság megállapítása szerint a kft. 1990. szeptemberében és októberében Budapest, a XIX. kerületi Nagykőrösi úton 30 könnyű- szerkezetes pavilont, illetve , konténert építtetett 13 millió 500 ezer forint értékben. Azért, hogy a beruházás teljes értékét a nyereségből még 1990-ben leírhassák - a nyereségadó alapját csökkentsék - a vádlottak megállapodtak abban, hogy a Klapka Kft. papíron megvesz 27 konténerházat a Fővárosi Autópiac Kft.-től, majd az eladó ezeket lízingben nyomban visszaveszi. A szerződések alapján semmilyen áru- és pénz nem mozgott a felek között. A vádlottak a nyereségadót 4 371 000 forinttal csökkentették. Az ügyészség - a vádlottak részbeni tagadásával szemben - a bűncselekmények elkövetését szerződésekkel, feljelentéssel, az APEH okirataival és szakértői véleménnyel kívánja bizonyítani a bíróság előtt.
