Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)
1993-11-09 / 306. szám
10 üj Dunántúli napló Az olvasó véleménye 1993. november 9., kedd Feltehetőleg a szakszerűtlen szállítás okozta, hogy egy ládányi sörösüveg-cserép hever a Megyeri út és Verseny utca kereszteződésében. Tóth L. Városunk zenei életéről Az ÁFA-kompenzáció és a munkanélküliek A Megyei Munkaügyi Központ tájékoztatója Figyelmeztetés a csomagkihordónak Az Új Dunántúli Naplóban október 26-án „Nesze neked szolgáltatás” címmel megjelent cikkben leírtakat megvizsgáltam. Az érdekelt csomagkézbesítő az előírt kezelési szabályokat nem tartotta be, ezért írásbeli figyelmeztetésben részesítettem. Egyúttal az említett munkaterületen dolgozók körében intézkedtem a hasonló esetek elkerülése érdekében. Csermely László hivatalvezető - Pécs 1. sz. Körzeti Postahivatal Gemenci kirándulás A Köztársaság téri Általános Iskola második osztályos tanulói, a szülők és tanárok nagyon hálásak vagyunk Csongrádi Ferenc vállalkozónak és a két gépkocsivezetőnek - Horváth Józsefnek és Marton Zoltánnak -, hogy két alkalommal ingyen vittek bennünket kirándulni. Malomvölgybe volt az első utunk, a második pedig Ge- mencre. 120 tanulónak és 32 szülőnek szereztek ezzel kellemes, felejthetetlen élményt. A Köztársaság téri Általános Iskola tanulói Halottak napi buszközlekedés Úgy gondolom az idén nem mondhatjuk el, hogy Pécsi Tö- megközelekedési Rt. mindent megtett a halottak napi közlekedés zökkenőmentes lebonyolítása érdekében. Soha nem láttam még ennyi szitkozódó, mérgelődő embert, mint november 1-én a Pécsi Köztemető buszmegállóiban, holott talán mérgelődés helyett a csendnek, a halottainkra való emlékezésnek volt az ideje. Ebből a csendes visszaszaemléke- zésből óriási tolakodás, hangoskodás kerekedett, amint megjött egy-egy járat. Három-négy busz is elment,mire sorra kerültünk és végre fel tudtunk nyomakodni. Nem értem miért nem állítottak be az idén is - a korábbi években jól bevált módszer szerint - „temetői járatokat”. Elég sokat fizetünk a buszjegyekért és bérletekért, legalább egy évben egyszer a halottak napi csúcsforgalomban tennék meg, hogy sűrítik a járatokat. A Pécsi Városszeretők Klubja novemberi összejövetelén városunk zenei életéről, annak közérdekké emeléséről folyt a beszélgetés. A résztvevők között néhány közvetlenül érintett zenei szakember és még ennél is kevesebb önkormányzati illetékes ismertette a jelenlegi helyzetet, a nehézségeket és a jövőben várható lehetőségeket. A legégetőbb az a probléma, hogy a zene helyi palotája, azaz a városra méretezett hangversenyterem megépítése térben, időben, tehát minden dimenzióban ködbe vész. A jelenlegi helyszínek (Liszt Ferenc hang- versenyterem, Nemzeti Színház, Bazilika, Zsinagóga, egyetemi-aula) feldarabolják az összbenyomást, nagy káosz hatását keltik a közönségben. így az események csak láncszemek maradnak. E láncszemek össze- fűzése lehetne a régió zenei koncepciója. A mostani gazdasági helyzetben, amikor az ideológiai diktatúrát a pénz diktatúrája vette át, aligha lehet remélni a kedvező elbírálását a lakosság kulturális ellátottságának. így Szkladányi Péter igazgató aforizmája, miszerint a zenét azért találta ki az ember, hogy vigasztalja magát, igaznak tűnik. Csak éppen elérhetetlen marad a kívülállók, a közönség számára. Az utóbbi idők legjelentősebb zenei eseménye volt az Európa Cantat pécsi megrendezése, melynek jogáért nagy küzdelem folyt Európa-szerte. A város bebizonyította, hogy a hatalmas vállalkozás nem haladta meg az erejét, csak a „holdudvar” területén voltak nehézségek, mégpedig a résztvevők elszállásolása, s a helyszínek biztosítása. így történhetett meg, hogy a kórusok egymás műsoraiban gyönyörködve elvesztették a közönséget, mely kívülrekedt az előadásokról helyhiány miatt. Hasonló nagyszabású eseményre a közeljövőben nem látszik lehetőség. Amíg a zenekarok és a kórusok teremhiány miatt kényszerülnek létszámstoppra, amíg a színház- felújítások arányával ellentétesen csökken a nézői befogadó- képesség, stb. addig valóban csak vigasztalásul fogunk dalra fakadni, s nem örömünkben. Faltysné Újvári Anna Pécs, Szántó Kovács J. u. 6/A. „Hellótok”! Sajnos, már negyven éve, hogy a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban dr. Puhr Ferenc osztályfőnök lelkünkre kötötte, hogy ne hagyjuk szó nélkül a nyelvi hibákat. Egyetemista koromban Budapesten a villamoson is kijavítottam valakit, aki megkérdezte, hogy rokona vagyok-e Lőrincze Lajosnak. Nyugodjék békében, de nem vagyok. Az Új Dunántúli Napló október 29-i számában ezt olvasom: „A Szarvas már nehéz dió lesz”. Ezt a pongyolaságot már 37 évvel ezelőtt hallottam, azóta egyre gyakoribb. A legszomorúbb az, hogy az újságíró egy rövid cikkben kétszer is használja. Meg kellene magyarázni a magyaroknak, hogy a dió mindig is keménységéről volt nevezetes, ugyanakkor egyáltalán nem nehéz. Még talán ennél is borzalmasabb, amit manapság köszönés címén művelnek az emberek. Mintha legalábbis Amerikában lennénk, annyi a „Halló” úton-útfélen. Erre a „nyugati” szokásra a koronát azzal teszik fel, hogy többesszámot képeznek belőle, így keletkezett a „Hellótok”. Takács lajos Mohács, Vörösmarty u. 2. Egy olvasónk, aki szeretne a „névtelenségben” maradni, írta az Új DN-nek az alábbi levelet: „Egy sokakat érintő problémára szeretnék választ kapni. A Magyar Közlöny 1993/95. számában jelent meg az országgyűlés 60/1993. (VII. 16.) OGY határozata az általános forgalmi adókulcs 1993. augusztus 1-jei emelésével összefüggő egyidejű lakossági kompenzálásról. Férjemmel munkanélküliek vagyunk, a kettőnk munkanélküli segélye 18 000 forint. Úgy gondolom nekünk is járna az egyszeri 1500 forintos támogatás. Érdeklődtem a munkaügyi központnál, de kérésemet elutasították. Miért? A munkaügyi központoknál nyilvántartott munkanélkülieknek nem kell a vásárláskor áfás árat fizetniük? Két gyermeket nevelünk és már azon csodálkozom, hogy a családi pótlékhoz nyújtott 1800 forintos támogatást megkaptuk mint munkanélküliek. Igen nehéz egy négytagú családot két segélyből eltartani és mi sem azért vagyunk munka- nélküliek mert így kényelmes számunkra. ” A panasszal megkerestük Gyöngyösi Péternét, a Baranya Megyei Munkaügyi Központ mb. igazgatóját, aki a következő tájékoztatást adta: A levél bevezetőjében hivatkozott 60/1993. (VII. 16.) OGy határozatban foglalt felkérésre, az általános forgalmi adókulcs 1993. augusztus 1-jei emelésével összefüggő,, egyidejű lakossági kompenzáció végrehajtásáról a 111/1993. (VIII.3.) Kormányrendelet rendelkezik. (Megjelent az 1993. 107. számú Magyar Közlönyben.) Csak egyféle jogcímen jár kompenzáció ■ A kormányrendelet 1. §-a a központi költségvetésből finanszírozott állami szociális juttatásként meghatározza azt a háromjogcímet, melyeken történt, illetve történik a lakossági kompenzáció, nevezetesen: a. / munkavállalói egyszeri pótlék (továbbiakban: pótlék) b. / egyszeri kiegészítő támogatás (továbbiakban: szociális támogatás) c. l gyermekes családok egyszeri támogatása (továbbiakban: családi támogatás). A kormányrendelet 2. §-a arról rendelkezik, hogy a kompenzáció csak egyféle jogcímen jár, kivéve a családi támogatást, mert az a rendeletben meghatározott esetekben és módon más jogcímek mellett is folyósítható. Anélkül, hogy a rendelet korábbi paragrafusait részletezném, a levélíró kérdésére koncentráltan, már az idézett jogszabályhelyből (l.§.) megállapítható, hogy részére, mivel nem áll munkaviszonyban, az 1. §. a/ pontja szerinti pótlék nem jár. Az 1. §. c.l pont szerinti 1800 forintos családi támogatásban a két családi pótlékra jogosító gyermeke után jogosult volt, ezt levelében foglaltak szerint folyósították is részére. Az 1. §. b./ pontjában rögzített, egyszeri kigészítő támogatás jogcímen adható kompenzációról a rendelet 8, 11. §-a tartalmaz részletes szabályozást. A munkanélküli járadékban részesülők nem jogosultak Az itt felsoroltak között nem szerepelnek a munkaügyi központoktól - a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv. alapján - munkanélküli járadékban részesülő személyek. Ezeket a munkanélkülieket a kormányrendelet nem jelölte meg kompenzálásra jogosultként, így részükre nem is állapítható meg, illetve nem folyósítható ÁFA kompenzáció. Feltételezhetően a levélíró és félje is ezen munkanélküliek körébe tartozik. Azokról a munkanélküli személyekről viszont - és a nekik járó 1500 forint szociális támogatás kompenzációról - akik a munkaügyi központok által nyújtható munkanélküli ellátásra már nem jogosultak, de a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 33. §-a alapján munka- nélküliek jövedelempótló támogatásában részesültek az ön- k >rmányzatoktól a kormány- rendelet 11. §-a rendelkezik, a következők szerint: A jövedelempótló támogatás feltételei 11. §. (1): „1500 forint szociális támogatás jár annak a személynek, akinek 1993. augusztus 1-jét megelőzően az önkormányzat a. / munkanélküliek jövedelempótló támogatását b. / rendszeres szociális segélyt cJ ápolási díjat állapított meg és az ellátást 1993. szeptember hónapban is folyósítja. (2) Az (1) bekezdés szerinti szociális támogatás annak a személynek is jár, akinek a munkanéküliek jövedelempótló támogatására való jogosultságát 1993. augusztus 1-je és 1993 október 30-a között állapítja meg az önkormányzat. A megyei munkaügyi központok a munkanélküliek járadékszerű ellátásából 1993. augusztus 1-je és október 30-a között kikerülő személyekről az érintett önkormányzatoknak 1993. augusztus 10-ig írásbeli tájékoztatást adnak. (3) Az (l)-(2) bekezdés szerinti szociális támogatás csak egy jogcímen jár. (4) A szociális támogatás kifizetéséről a települési önkormányzatok a. / az (1) bek. szerinti ellátások szeptember havi folyósításával; b. / a (2) bek. szerinti jogosultak esetén a munkanélküliek jövedelempótló támogatására való jogosultság megállapítását követő folyósítással egyidejűleg gondoskodnak.” A (2) bekezdésben előírt tájékoztatási kötelezettségének központunk is eleget tett. Összegezve tehát, a levélíró általános kérdésére, hogy jár-e a munkanélkülinek ÁFA-kom- penzáció vagy sem, a fentiekre figyelemmel rövidebben a következő válasz adható: A munkaügyi központoktól járadékban részesülő munka- nélküliek részére nem. Kiknek jár egyszeri kiegészítésként 1500 Ft.? Azoknak a munkanélkülieknek, akik részére az önkormányzat 1993. augusztus 1-jét megelőzően munkanélküliek jövedelempótló támogatását állapította meg, továbbá akiknek 1993. augusztus 1-je és október 30-a között a jövedelempótló támogatásra való jogosultságát az önkormányzat megállapítja 1500 forint összegű szociális támogatás jár egyszeri kiegészítő támogatásként. Ezen összeget az önkormányzat folyósítja a jogosultak részére. A hivatkozott kormányrendelet a munkaügyi központok részére nem ír elő kompenzálás folyósítási kötelezettséget egyrészt, mert a központ nem munkáltatója a munkanélkülieknek, másrészt mert a központok által folyósított munkanélküli járadékban részesülőkre a hivatkozott rendelet szerinti kompenzáció nem vonatkozik. Horváth Zoltánná, Pécs Jogi tanácsadó B. T. kérdezi, hogy mikor nem lehet a munkáltatónak a munkaviszonyt felmondással megszüntetni. Az 1992. évi XXII. törvény 90. §-ának rendelkezése szerint a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam, valamint az azt követő harminc nap alatt: a./ a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, gümőkó- ros megbetegedés esetén két év, továbbá az üzemi baleset, vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság teljes idejére; b. / a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés, illetőleg a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság; c. l a terhesség, a szülést követő hatodik hónap vége, valamint a gyermek gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság; d./ a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívó parancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított időtartama. A munkáltató csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg rendes felmondással a munkavállaló munkaviszonyát az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül. Az ismertetett felmondási tilalmak nem vonatkoznak az öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjra jogosult munkavállaló munkaviszonyának és a további munkaviszonynak a felmondására. Horváth B. kérdése, hogy a kért társadalombiztosítási ellátást mennyi időre lehet visszamenően megállapítani. A hatályos jogszabályi előírások szerint a társadalombiztosítási ellátást - az egészség- ügyi szolgáltatások kivételével- szóban, vagy írásban, egyes ellátásokat csak írásban lehet igényelni. Az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot az erre rendszeresített igazolvánnyal kell igazolni. Az igazolvány közokirat! (1975. évi II. tv. 98. §.). Tájékoztatásul még elmondjuk, hogy a 89/1990. (V. 1.) MT. sz. rendelet 251. §-ának előírása szerint a társadalom- biztosítási ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani. Abban az esetben, ha az igényt az igénybejelentés felvételére, illetve az igény elbírálására illetékes szervnél szóban tévesztették elő, az igény- bejelentés napja az a nap, amelyen azt írásba foglalták, illetve amely napon az igénylő aláírta. írásban benyújtott igénybejelentés esetén a benyújtás napja számít az igénybejelentés napjának. Postai úton történő előterjesztésnél az igénybejelentés napjának a postára adásnak az igazolt napját kell tekinteni. P. L. az iránt érdeklődik, hogy a gyógyfürdő utalvány meddig érvényes. A 19/1993. (X. 22.) NM. sz. rendelet 2. §-a szerint a gyógyfürdő utalvány a kúra megkezdésétől számított nyolc - gyógyúszás esetén tizenkét - hétig érvényes. A kúrát a gyógyfürdőutalvány kiállításától számított egy hónapon belül meg kell kezdeni. Amennyiben a kúrát a biztosított saját hibáján kívül álló ok miatt megszakítja, a beutaló orvos a gyógyfürdőutalvány érvényességét - személyi bélyegzőjével és aláírásával ellátva - egy ízben meghosz- szabbíthatja. Ebben az esetben a gyógyfürdőutalvány érvényessége hat héttel meghosz- szabbodik. S. Á. I k i é