Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)

1993-11-08 / 305. szám

1993. november 8., hétfő Színes uj Dunántúli napló 11 Menj Nyugatra és növekedj együtt az országgal 150 éves az Oregon-ösvény Hódító hobbi Szivargyűrű-gyűjtés 3,3 millió dollár egy „borítékért” Több millió dollárért talált gazdára a világon először kia­dott postabélyegek néhány pél­dánya egy zürichi árverésen. Az elkelt ritkaságok között volt a Mauritius szigetéről Franciaor­szágba küldött és 1847-ben fel- bélyegzett „Bordeaux-i borí­ték”. Világrekordnak számító 3,3 millió dollárért vásárolta meg egy nevét és állampolgár­ságát felfedni nem kívánó titok­zatos hölgy. A borítékon - amely a bélyeggyűjtők körében a világ legbecsesebb kincsének számít - egy egypennys „piros” és egy kétpennys „kék Mauri­tius” található. További, fel nem használt Mauritius-bélyegek kerültek ugyanezen az aukción különböző gyűjtők tulajdonába, darabonként egymillió dollár körüli árért. A vásárlók mauri­tiusi állampolgárok voltak, akik azt tervezik, hogy múzeumban állítják ki a fiatal Viktória ki­rálynőt ábrázoló bélyegeket. A nagykövet lánya Lódzban héttagú autótolvaj bandát fogott el a rendőrség, ami önmagában nem számit eseménynek Lengyelországban. Az azonban igen, hogy a banda egyik tagja, Malgorzata M. a Lengyel Köztársaság portugá­liai nagykövetének 21 éves lá­nya, aki saját BMW-jével járta a világot. Ez azonban úgy lát­szik nem volt elég az ifjú hölgynek - legalább három lu­xusautó ellopásával vádolják, amelyek közül egynek az ok­mányait és rendszámtábláját megtalálták a kocsijában. Ami­kor az ügyészségen közölték vele, hogy letartóztatják, meg­próbált kiugrató a harmadik emeletről. A Sztandar Mlodych című lap nem hivatalos értesü­lései szerint az előző parlament felsőháza egyik tagja leányának is komoly szerepe volt a bandá­ban, egyelőre azonban nem emeltek vádat ellene. Hadjárat az automaták ellen A japán rendőrség hadat üzent az utcai automatáknak, ezrével szerelteti majd le azo­kat, amelyek a járdákon, vagy az utca szélén állva akadályoz­zák a gyalogosokat és a forgal­mat. A szigetországban 2 millió automatát üzemeltetnek, becs­lések szerint ebből 400-600 ezer állhat rossz helyen, sorsuk tehát megpecsételődött. Társa­dalmi csoportok kezdeményez­ték, hogy a Tokyo Colaa cég, az Aszahi Sor Myar és más vállala­tok által üzemeltetett automatá­kat távolítsák el, illetve a cége­ket kötelezzék milliárdos ösz- szegű kártérítésre. Az üzemelte­tők egyelőre csak néhány ezer automatáról ismerték el, hogy rossz helyen állnak, és közöl­ték: két évig is eltart, amíg le­szerelik őket. Gorillák egymás között Egy wroclawi üzletember 16 ezer márkáért két éves BMW-t vásárolt egy használtautó ke­reskedőtől. Amikor át akarta Íratni az autót, kiderült, hogy a kocsi lopott volt. Ezért vissza­követelte a pénzét, de két testőrt is bérelt, s velük ment el az üz­leti megbeszélésre. A kereskedő nem volt hajlandó visszaadni a pénzt, vita, veszekedés, majd verekedés kezdődött, akcióba léptek az üzletember bérelt go­rillái, akik nuncsakut rántottak. Amikor azonban fegyvereikkel elkezdték kiverni az autókeres­kedő Mercedesének ablakát, a kereskedő bandájának egy tagja pisztolyt rántott és 8 lövést adott le. Egy golyó az egyik testőr koponyájába fúródott. 1843 kora őszén, most másfél évszázada kezdődött meg az új­kor egyik legnagyobb és legka­landosabb népvándorlása. A Mississippi melletti Indepen­dence kisvároskából 120 tár­szekérrel és 5 ezer szarvasmar­hával 845 pionír indult el, hogy az Egyesült Államok kormány­ának felhívására meghódítsa a Nyugatot. „Menj Nyugatra, fia­tal barátom és növekedj együtt az országgal!” - hangzott a hí­res kiáltvány, ami minden tele­pes-családnak 256 hektár mű­velhető földet ígért - ingyen. És elindultak. Az első 845 után 25 év alatt még 35o ezer ember. Az Oregon-ösvény, amely az Amerikai Legenda ré­sze lett, 3500 kilométer hosz- szan, nem egyszer 3 ezer méter magas hágókon keresztül veze­tett. A bátor vállalkozók sorait megtizedelte az éhség, a szom­júság, a járvány és a földjükért Manilában, a Fülöp-sziget Központi Bankjában nagy iz­galmat váltott ki, amikor - szinte véletlenül - kiszűrtek egycsaknem tökéletesen hami­sított százdollárost, amelyet maguk a szakértők neveztek el szuperdollámak. Ez a pénz az­óta a világ számos más pontján is feltűnt, a német Szövetségi Bűnügyi Hivatal archívumában tavaly 317, az idén eddig 58 hamis százas került az iratcso­magba. Feltételezhető, hogy azonos helyen készítették őket. Ami ezt a szuperüzemet il­leti, a bűnüldözők nyomon van­nak, de az ügy régen túlnőtt az Interpol keretein. Az amerikai A napokban múlt száz esz­tendeje annak, hogy egy 28 esz­tendős svéd tudós útnak indult Közép-Ázsiába, hogy feltátja a terület utolsó fehér foltjait. A Halléban frissen doktorált Sven Hédin a Takla-Makán sivatagot akarta feltérképezni, és ezzel pontot tenni egy, a Lop-nór sós­tóról akkoriban zajló tudomá­nyos vita végére. Három év múltán szerény tudományos eredményekkel tért vissza fel­fedező útjáról. Élménybeszá­molója, amely a századfordulón jelent meg a lipcsei Albert Brockhaus kiadónál, mégis könyvsiker lett, és a szerzőt egycsapásra a műfaj egyik leg­ismertebb írójává tette. Hédin 1893. október 16-án indult el felfedező útjára. A Pamír-hegységen át először Kasgárba ment, majd néhány hetes ott tartózkodás után neki­vágott a Takla-Makánnak, „a Föld legrettenetesebb sivatagá­nak”. Egy tapasztalt vezető és csatabárdot rántó indiánok tá­madása. Az ígéret Földje csak nevé­ben volt azonos a mai Oregon állammal, méreteiben nem: Oregon akkor a mai Kalifornia északi csücskétől keletre egé­szen a Sziklás-hegységig, északi irányban pedig Alaszka déli végéig húzódott. Az új népvándorlás kezdetekor csak néhány misszionárius és prém­vadász élt ezen a hatalmas terü­leten, amelynek zöme ráadásul angol és mexikói kézben volt! James Polk elnök csak három esztendővel az első karaván út- rakelése után szerezte meg a Dél-Nyugatot a Mexikóval ví­vott háborúban és a Nyugatot az angoloknak átnyújtott ultimá­tum nyomán. 150 évvel a Nagy Kezdet után Amerika ünnepel - és pénzt ke­res. Azok az államok,amelyek­nek a mai területén húzódik az titkoszolgálat, a CIA feltétele­zései szerint a teheráni Mehra- bad repülőtérhez vezető úton, egy egyszerű kétemeletes ház­ban található a szuperdollárok gyára. A titokzatos környezetben ál­lítólag külföldön beszerzett, nagy teljesítményű és precizi- tású pénzjegynyomó gépeken, kerülő utakon észak-német gyá­rakból származó különleges pa­píron folyik a munka. Feltétele­zések szerint a következő évek­ben mintegy 12 milliárd dollár értékben készíthetnek hamisít­ványokat s ezek egyidejű piacra dobása megingathatná a pénzvi­lágot. négy segítő tartott vele, vitt ma­gával nyolc tevét, két kutyát, élelmiszert két hónapra, vizet azonban csak néhány napra ele­gendő mennyiséget. Akkoriban ez az út sokak számára „egy csöndes sírban végződött az örök homokban” - írta Hédin könyvében. Hédin karaváiya is a pusztu­lásba menetelt. Utitársai és az állatók mind éhen-, szomjan- vesztek, csupán ketten mene­kültek meg: maga Hédin és egyik segítője, Kasim. A felfe­dező egy vadkacsa repülését követve posványos vízre buk­kant, csizmájával merített be­lőle és ivott. Aztán mindkét lábbelijét színig töltve sietett vissza eltikkadt társához. Második ázsiai expedíciójá­ról írt könyvében egy 2000 ki­lométeres tutajtúráról, illetve ti­beti utazásáról számolt be. Za­egykori Oregon-ösvény /Misso­uri, Kansas, Nebraska, Wyo­ming, Idaho, Washington és Oregon) dollármilliókat adtak ki és milliárdokat akarnak keresni az évforduló alkalmából. Ame­rika ugyanis ezen az őszön ismét útra kel, hogy végigjárja a Nagy Utat, az idegenforgalmi szakem­berek legalább 10 millió /!/ mo­torizált zarándokra számítanak.- Carter Simpson 36 éves számítógépes szakember család­jával együtt már az út felénél tart. „Fantasztikus a pionírok tel­jesítménye - mondja. - Ez az út még légkondicionált utcai cirká­lóknak sem csekélység. Én így ünnepelek”.- Én pedig - mondja egy re­zervátum indián törzsfőnöke - sehogy. A mi sorsunk most 150 éve dőlt el, az Oregon-ösvényen. Nekünk nincs mit ünnepelnünk. Kínai utcagyerekek Mintegy 200 ezer, szüleitől elszökött gyermek él a kínai vá­rosok utcáin. Ezt mutatta ki a kínai kormány és az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) első közös felmérése. Kínában a ha­tóságok évtizedeken át szigo­rúan ellenőrizték az emberek utazásait, ezért - sok országgal ellentétben - nem alakultak ki az utcán élők tömegei, beleértve az utcagyerekeket. Az utóbbi években azonban könnyebb lett az utazás és a magánszektor új- ramegjelenése alkalmat adott a szökésre: lehetett az utcán cipőt pucolni és virágot árulni a járó­kelőknek. Egyeseket befogadott a munkaadójuk, mások kapuk­ban, csatornákban alszanak. rándoknak álcázva próbált Lhá- szába jutni, de ott felismerték benne az európait, és visszafor­dították. Az álruha könnyen az életébe kerülhetett volna, de jó­szerencséje ezúttal sem hagyta cserben. Wilhelm Filchner német Ázsia-kutató mellett Hédin volt az egyik utolsó magányos felfe­dező. Példaképe az orosz Nyi- kolaj Przsevalszkij és a német Ferdinand von Richthofen volt. Przsevalszkij a Tarim-medencét és a Góbi-sivatagot utazta be, von Richthofen 1868-1872 kö­zött több felfedező utat tett Kí­nában, és ma a legjelentősebb európai geológusként tartják számon. Von Richthofen kísérő nélkül utazott. Ázsia jelentős területeit a XIX. században ilyen magá­nyos utazók fedezték fel. Sokan közülük több nyelven beszélő A jelek szerint a bélyeg, a szalvéta, az érme, a gyufacímke és társai, azaz a gyűjtőszenve­dély „céltárgyai” mellé fölzár­kózik a szivargyűrű is. Ez nem más, mint az illatos dohányru- dak színes nyomatú papírőve, amelynek eredeti rendeltetése pusztán a gyártó cég, illetve a márka nevének föltüntetése volt. A kuriózumok kedvelőinek figyelmét valószínűleg az egy­kori híres Churchill-szivar ra­gadta meg - ezt ugyanis kizáró­lag az angol miniszterelnök számára készítették. A sajátos monopóliumot azonban - nyil­ván anyagi meggondolásokból - a gyártók föloldották, s hogy a speciális szivart még kapósabbá tegyék, a papírgyűrűre a legen­dás brit névadó arcmását is rá­nyomtatták. A gyüj tőkedv növekedése lát­tán a gyárak olyan 25-50 dara­bos kollekciókat hoztak forga­lomba, amelyeknek szívnivalóit más-más, de egy témakört fel­ölelő színes képpel díszített szi­vargyűrűvel láttak el. Sorra je­lentek meg a kártyákkal, pillan­Don Snelgrove, az amerikai légierő ezredese beírta nevét a repülés eseménytörténetébe: ő az első pilóta, aki 20 millió dol­lárért végezte el azt, amit a földi halandók természetes szükség­letnek tekintenek. Az ezredes azonban ezt a temérdek pénzt is a kincstárral fizettette ki. Tör­tént ugyanis, hogy az US Air Force egyik, Törökországban állomásozó egységének ásza - vagyis olyan szuperpilóta, akit eltökéltség, gyors helyzetfelis­merés, megfontoltság jellemez - gyakorlórepülés közben, 10 ezer méter magasságban érezte, hogy a kisdolga nem tűr halasz­tást ... De mivel az előrelátó tervezők számolnak az ilyen esettel, az ő gépe, az F-16-os vadászgép is fel volt szerelve azzal a kis műanyagtartállyal, amely adott esetben bevethető, természetesen vészhelyzetben. Márpedig Snelgrove ezredes - miközben a hangsebesség fölött repült - úgy érezte, hogy vész­helyzet van! Bekapcsolta tehát polihisztorok voltak, akik egyetlen célra tették fel az éle­tüket. Oroszország és Ke- let-Turkesztán 2000 kilométer hosszú határa valósággal hemz­segett a banditáktól. A Pamir vidékén súlyos feszültségek voltak Oroszország és Anglia között; egy felfedezőt könnyen kémnek nézhettek volna. A he­lyi hatalmasságok önkényes- kedtek: Adolf Schlagintweit német utazót 1857-ben Kasgár- ban az ottani vezető parancsára kivégezték, a magyar Széchenyi Bélát a harcias hegyi törzsek ki­rabolták. A XX. század beköszöntével végleg elmúlt a magányos fel­fedezők kora. A polihisztorok nyomába szaktudósok serege lépett, a tevekaravánokat autó­konvojok váltották fel. Hédin is változtatott addigi szerepén: szellemi szervező lett, aki egy gokkal, virágokkal, nemzeti lo­bogókkal, híres épületekkel, címerekkel felgyűrűzött szivar- félék, s a papírkarikák belső ol­dalán az ábrázolt képek megne­vezését is feltüntették. A gyűj­tők körének bővülésére tekintet­tel immár szivargyűrű-kataló- gusok is megjelentek, a hosszas keresgélés kényelmetlenségé­nek kiküszöbölésére pedig a gyűrűk belsején ott az adott da­rab katalógus-száina is. A gyűjtemények egyik legér­tékesebb kollekciójának, a vi­lágtörténelmi jelentőségű ese­ményeket illusztráló gyűrű-sor­nak - amelyet a 60-as években készítettek - érdekes magyar vonatkozása van. Az amerikai és a szovjet csapatok 1945-ös elbai találkozását vagy a japán fegyverletétel aláírását meg­örökítő sorozat egyik darabja ugyanis 1956 emlékezetes és jellemző pesti mozzanatát idézi. Azt a pillanatot, amikor a ledön­tött Sztálin szobor torzó-feje már az utca 'kövén hever, s a diktátor bronzábrázatát csupán egy-két járókelő méltatja pillan­tására ... az automata vezetőrendszert, ezt követően pedig kioldotta az üléshevedert, hogy kényelme­sen hozzáférhessen a jótékony műanyagtartályhoz. Sietős lehe­tett a dolga, mert nem vette észre, hogy a heveder beleakadt a botkormányba. Az F-16-ost ettől a pillanat­tól már nem az automata, ha­nem a heveder irányította, előbb egy durva jobbfordulóba döntötte a gépet, majd dugóhú­zóba esett és kődarabként zu­hanni kezdett. Gyakorlott pi­lóta lévén, Snelgrove ezredes megkísérelt úrrá lenni a hely­zeten, gépét azonban már nem tudta kivenni a vészes forgás­ból. Utolsó lehetőségként, 700 méterre a föld felett katapultált és ejtőernyővel szerencsésen le is érkezett. Még látta, amint a gép a he­gyoldalnak csapódott, ám ott és akkor mindennél jobban ér­dekelte, hogy egy fa mellett el­végezze amit a műanyagdo­bozzal tervezett odafönt... íróasztalnál megtervezte és ösz- szehangolta a kutatók munkáját. 1926-ban mégis rászánta magát egy kínai utazásra. Erre az útra, mely csaknem kilenc évig tar­tott, 18 német és skandináv tu­dóst vitt magával - volt köztük éghajlatkutató, térképész, föl­dmérő, zoológus, botanikus, et­nológus és antropológus. Te­herautókonvoj és mintegy 300 teve szállította a szükséges be­rendezéseket és mérőműszere­ket tartalmazó ládák százait. Hedinnel tartott Paul Lieberenz berlini operatőr, aki filmet for­gatott a felfedező útról. Az 1935-ig tartó óriás-expe­díció fő eredménye egy hatal­mas atlasz volt. Mire 1966-ban - tizennégy évvel Hédin halála után - befejezték, már elavult. Addigra a műhojdak már meg­kezdték Belső-Ázsia feltérké­pezését, és a légifelvételek sok­kal pontosabbak voltak a rajzolt térképeknél. (DPA) Ferenczy Europress Ez az idős néni naponta megjelenik Madridban a Plaza de Orienten és eteti a madarakat. Felvé­telünk október 29-én készült: a madarak a néni szájából csipegetik ki az eledelt. Tökéletes hamisítványok Szuperdollárok özöne Egy svéd utazó kalandjai A pilótának ki kellett menni... Kis dologból nagy baj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom