Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)
1993-10-06 / 273. szám
1993. október 6., szerda üj Dunántúli rtapiö 7 Minőségbiztosítási akadémia Harkányban A gazdasági szakembereket egyre inkább foglalkoztató kérdésben, a minőségbiztosítás aktuális ismereteiről rendeznek szakmai fórumot október 28-29-én Harkányban. Az OMFB támogatásával, a minőségért felelős vállalkozói és intézményi szakemberek közreműködésével többek között az Európai Közösség minőségkövetelményének ismertetésére, a termékfelelősség problémájának, és annak jogi vonza- tainak, valamint a világ minőségbiztosítási rendszereinek bemutatására is sor kerül a két nap során. Bővebb tájékoztatást az SZVT Baranya (7601 Pécs, Pf. 281. fax.: 427-044, telefon: 424-024) ad. I Ma megnyílik a VI. Somogy Expo Ma délelőtt 10 órakor nyitja meg kapuit a szakmai, illetve az érdeklődő közönség számára a VI. Somogy Expo a kaposvári Karaván Tüzéptelepen épített vásárvárosban. A hazai és külföldi kiállítókat egyaránt mozgósító gazdasági rendezvényt Réthy Gábor, a Vállalkozók Országos Szövetségének szervezési igazgatója nyitja meg. Elnökségi ülést tart a VOSZ Ma tartja elnökségi ülését Budapesten a Vállalkozók Országos Szövetsége. Az elnökség ezúttal foglal állást a kamarai törvényről, dönt a székháza kérdésében, előkészíti következő küldöttközgyűlését, áttekinti apparátusának munkáját, szolgáltatásainak működését. A VOSZ-elnökség ma állítja össze a szövetségnek a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványhoz benyújtandó pályázatát is. Fekete lista csődbej utottakr ól A Galaxia Kiadóház kötetbe szedve teszi közzé a közeljövőben valamennyi magyar céget, amelyek ellen a csődtörvény életbe lépése óta eljárás folyt. A kötetből hasznos információkat meríthetnek a gazdasági élet résztvevői, különös tekintettel partnereik kiválasztására. Vámügyi szakmai napok A Magyar Gazdasági Kamara Vámügyi Tagozata szervezésében Vámügyi szakmai napokat tartanak Sopronban október 17-19-én az érdeklődő gazdasági szakemberek, illetve érintett cégek képviselői számára. A háromnapos rendezvényen résztvevők aktuális tájékoztatót hallgathatnak meg a Pénzügyminisztérium, a Vám- és Pénzügyőrség, valamint az APEH vezetőitől, vagy magas beosztású tisztségviselőitől, megismerhetik az új vámtörvényt. Csökken az olajár Az Öböl-háború óta nem tapasztalt mélypont felé sodródnak a világpiaci kőolajárak, elsősorban a vártnál gyengébb globális keresletről érkező hírek hatására. Nem segíti a termelőket az sem, hogy a piac rendületlenül váija az iraki olajexportra kirótt ENSZ-embargó enyhítését, s a szakértők kétségbe vonják a Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) lehetőségét a makacs túltermelés visszafogására. A világpiaci átlagár csaknem másfél dollárral csökkent az elmúlt egy hónapban. Hogyan tovább, Szigetvári Cipőgyár? Hitelező bankok kereszttüzében a 600 embert foglalkoztató vidéki nagyüzem Szakmunkástanulókat a nehézségek ellenére is képeznek Az elmúlt év márciusában államigazgatási felügyelet alá vonták a Szigetvári Cipőgyárat. A csődöt azonban így sem kerülhették el. A csődegyezség megtörtént. Tavasszal új biztost neveztek ki a vállalat élére. Néhány éve még a legjobbak között volt a SZIGO. Aztán elindult egy lassú, majd egyre rohamosabb hanyatlás, és jutott egyre közelebb a csődhöz a vállalt, amit az év elején már nem tudtak elkerülni. Rövid időre teljesen leállt a termelés is.- Már két éve saját vállalkozásomat vezettem, amikor meghallottam, hogy pályázatot írt ki az ÁVÜ a Szigetvári Cipőgyárra - mondja Bari István, a SZIGO igazgató-vállalti biztosa, - Gondoltam, miért ne csinálhatnám nagyban azt, amit kicsiben eddig sikeresen végeztem. Megpályáztam, sikerült. Nem volt könnyű elindulni, de a véleményem szerint, csak az nem nem sikerül, amit az ember nem akar igazán. Ha két évvel ezelőtt, amikor ez az egész bomlási folyamat elkezdődött, valaki kézbe veszi az ügyeket, akkor ez lenne az országban az egyedüli cipőgyár, amelyik biztos lábakon áll, nyereséget termel. Szerencsére most sincs csődállapot. Az összes hitelezőt összehívtuk, hogy megbeszéljük hogyan rendezzük a tőkehitel konszolidációt. Erre azért volt szükség, hogy a gyár hitelállománya lenullázható legyen és privatizálni lehessen. Kérdem én, ki az, aki megvesz egy olyan vállalatot, amelynek az adósságállománya háromszor akkora, mint az értéke?! A termelés feltételeinek megteremtéséhez szükség van tőkebevonásra. Ehhez szintén hitelképesnek kell lenni. Az ÁVÜ ugyan adott volna 50 millió forintos hitelgaranciát, de a pénzintézetek csak úgy tárgyaltak volna, ha az ÁVÜ azonnal kifizet a bankoknak 50 millió forintot a gyár adósságából. A SZIGO-nak 11 nagy hitelezője van. Közülük kettő nagy bank, amelyek a kölcsön 90 százalékát adták és jelzálogjoguk van.- A nagy bankok a legmerevebbek, éppen ezért a kötőfékei a gazdasági változásoknak - folytatja Bari István. - Az egészet megtorpedózza a jelenlegi bankrendszer. A pénzintézetek nem akarnak felszámolást, mert szeretnének a pénzükhöz jutni, de semmilyen eszközzel nem segítik, hogy a vállalatok kimenjenek a csődből. A könnyűipar mindenhol a világon válságágazat. Az meg elképesztő, hogy egy pénzintézetet még 600 ember munkahelye sem érdekel, hogy azoknak esetleg nem lesz hova menniük dolgozni, és nem tudnak megélni, az utcára kerülnek. A banki tartozások rendezése után a kisebb hitelezők, de még az 5 millió felettiek is hajlandók lennének elengedni a tőketartozás 50-70 százalékát. Ha felszámolásra kerül sor, akkor mindenki rosszul jár. A gyár jelenlegi értéke 110 millió forint, ebből 60 milliót ki kellene fizetni a dolgozóknak végkielégítésként, 30 millióba kerülne a felszámolás, a bankoknak nem sok maradna. Azonban a vállalatot az érték 25-30 százalékáért lehet a legjobb esetben értékesíteni a magas hitelek miatt, és akkor szinte semmi pénzük sem maradna, épp hogy csak a felszámolásra futná. Ez megérné a bankoknak? Nincs értelme, hogy egyre nagyob és nagyobb kamatterheket tegyenek a vállalatra, hiszen nem tudják kifizetni azokat. Elképzelhető sor kerül egy formai felszámolásra, hogy a nulláról indulhassanak.-Szerettük volna eladni a külső telephelyeket, hogy abból törlesszük a tartozásunkat - folytatja Bari István - ,de nem lehet, mert mindegyiken jelzálog van. Ha mégis felszámolják a gyárat, a hatszáz embernek lesz munkája és munkahelye, de ésszerűtlen dolog elkótyavetyélni egy meglévőt és helyette egy teljesen újat elkezdeni. Keresünk egy vállalkozót, aki átveszi az embereket, és megfelelő szakmai kultúrával és piaccal rendelkezik. Számomra érthetetlen, hogy miért kell egy gyárat felszámolni azért, mert egy pénzügyi szervezet merev pénzügyi politikát folytat. Ha valaki egy kicsit is gondolkodik, az rájön, hogy egy egység vagyonnal nem lehet 3-4 egység adósságot törleszteni. A közel 300 milliós adósságot kigazdálkodni 10-15 év alatt lehetne, de csak megfelelő gazdasági környezetben. Akkor azonban még szinten tartó beruházásokra sem maradna, nem hogy fejlesztésre, ami szintén a halálát jelentené a cégnek. Az egész ellentmond a közgazdasági alaptörvényeknek. Mégis ki kell jutnunk ebből a szorongatott helyzetből. Van munkánk, ami nagyon fontos. Már felvettünk embereket is. Elkezdődött egy stuktúraváltás. A bérmunkát felváltotta a saját anyagos termelés. Jelenleg egyharmada bér-, egyharmada anyagos bér- és egyharmada saját anyagos munkát végzünk, ez utóbbi a legjövedelmezőbb erre felé szeretnénk elvinni a termelést. A legkevésbé kifizetődő a bérmunka. Az a vegtetáláshoz elég, de tisztességesen megélni belőle nem lehet. Partnereket azonban csak biztonságos háttér mellett lehet megtartani. Az, hogy a Salamander, a Lady Star és még hét külföldi cég itt van, személyes kapcsolatoknak köszönhető. Az hogy szállítunk az orosz piacra és készpénzzel fizetnek, szintén. Nagyon fontos a piaci és szakmai korrektség. Mindent el lehet adni, csak akarni kell. Állandóan úton vagyok, vagy a gyár érdekében, vagy a partnerekkel tárgyalok. Szalai K. A termékek nagy része Németországban kerül értékesítésre Läufer László felvételei A munkáltatók szakképzési hozzájárulásából épül Új iskolai tanműhely Pécsett BARANYA MEGYEI MUNKAÜGYI KÖZPONT Tájékoztató képzési források felhasználásáról Humánus megoldás a leépítések kezelésére Tizenkét éve, tanműhelyek nélkül avatták a pécsi 508. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetet, mondván, a vállalatok és szövetkezetek jól felszerelt tanműhelyei biztosítják a tanulók gyakorlati képzését. Azóta sorra szűntek meg a nagy cégek, zártak be a tanműhelyek, s az iskola emiatt egyre nehezebb helyzetbe került ezen területen. Az asztalosoknak ideiglenesen a széllelbélelt felvonulási épületben alakították ki a gyakorlati oktatóbázist, s jobb sorsra várnak azóta is. A fodrász, fényképész, hegesztő, szerkezetlakatos, bőripari és elektromos szakmát tanulóknak már van tanműhelyük, az iskola gyakorlati háttere mégis hiányos a faipari és épületgépész szakközépiskolai, illetve műszaki középiskolai osztályok indításával. A két műszakos gyakorlati képzés, a felmenő rendszerű oktatás, valamint az új technológiák (műanyag és színesfémhegesztés) bevezetése is igényli az új műhelyt. Lépniük kellett. Móricz Ottó, az 508. sz. Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola igazgatója már derűlátó: saját erőből, a munkáltatók által az iskolának fizetett szakképzési hozzájárulás 10 millió forintjából 250 négyzetméter alapterületen építhetik meg a kétszintes épületet. Pályázatot írnak ki, hogy a pécsi építőipari szakképző iskolák bizonyíthassák tudásukat, a belső gépészeti munkákat ők maguk végzik. Tavasszal kezdenek, év végéig már üzemeltetni akarják az új iskolai tanműhelyt. Különböző oktatási formában kétezren tanulnak 36 szakmát, amiből ötben folyik szakközépiskolai képzés. Áz újként indítandó műanyaghegesztő szakmát a regionális szakképzési alapból pályázattal elnyert egymillió forinttal kezdik a pécsi Ipartestület és a németországi chemnitzi Kézműves Kamara hathatós támogatásával. Az építkezés pénzügyi és egyéb intéznivalóinak terheinek nagy részét a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Irodája veszi le az iskola válláról. Murányi L. Gyakran nehéz a munkáltatók helyzete, amikor a technológia korszerűsítése, vagy a vállalkozásban bekövetkezett profilváltás következtében meg kell válniuk munkatársaiktól. A Baranya Megyei Munkaügyi Központ a munkáltatók számára humánusabb és előnyösebb megoldást ajánl. Ez nem más, mint a munkanélküliséggel veszélyeztetett emberek képzésének, átképzésének anyagi és szervezeti támogatása. Miből tevődhet össze ez a támogatás? A munkaügyi központ az oktatási költséget részben, vagy teljes egészében átvállalja. A képzéssel összefüggésben kifizethető az utazás, az élelmezés, a szállás, valamint a képzéshez kapcsolódó munkaerőpiaci tanácsadás igazolt költsége. Lehetőség van még a képzés idejére keresetkiegészítés fizetésére is. A képzés körülményeinek, a szakma fontosságának figyelembevételével azonban a résztvevők érdekeltségének fenntartására, a képzési költségek megosztódnak a munkaügyi központ, a munkáltató és a munkavállaló között. A munkaügyi központ a körülmények mérlegelése után dönt arról, hogy milyen költségfajtát, fajtákat vállal át, és milyen mértékben. A munkáltató a támogatás elnyerésére pályázatot nyújthat be a központ képzési osztályára, miután nyilatkozatot tett arról, hogy az érintett munkavállalók további rendszeres foglalkoztatására csak a jelzett szakképesítés megszerzésével nyílik mód. Ennek ismeretében elsősorban szakképesítést nyújtó, vagy képesítést adó betanító, valamint képesítést nyújtó képzéshez kapcsolódó nyelvi kurzust tud támogatni a munkaügyi központ. Ez a képzési támogatás .igényelhető abban az esetben is, ha a munkáltató munkaerőigényét a munkanélküliekből kívánja kielégíteni, s velük a képzés megkezdésének napjától munkaviszonyt létesít. A munkaügyi központ kirendeltségei a munkáltatóknak segítséget nyújtanak a képzéshez kívánt feltételeknek megfelelő munkanélküliek kiválasztásában, a képző szervek, intézmények kiválasztásában. A lehetőség iránt érdeklődők számára bővebb tájékoztatást ad a Baranya Megyei Munkaügyi központ képzési osztálya. A fodrásztanulók korszerű tanműhelyben dolgoznak Fotó: Läufer
