Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)
1993-10-06 / 273. szám
1993. október 6., szerda üj Dunántúli napló 3 Megmenteni irodalommal Tolnai Ottó újvidéki költő' a Kisszínházban Tolnai Ottó újvidéki költő a mai magyar irodalom egyik legmarkánsabb alakja, Wilhelm dalok címmel a pécsi Jelenkor Kiadónál 1992-ben jelent meg verseskönyve, „főműve”, ahogy ő jellemezte, igaz kicsit félve ettől a szótól. Ha valaki a költő nevét, műveit nem ismeri, talán nem is tehet róla. Hiszen Tolnaira - több vajdasági írótársával együtt - is sajnos igaz, hogy észrevétlenül lett azzá, aminek ma ismerjük - hiszen a jótékony cenzúra és elhallgatás csak kevés és makacs embernek engedte, hogy egyáltalán ismerjék, megismerhessék. Pedig hogy mennyire színes világ Tolnai írásművészete, azt könyveiből tudhatjuk, s hogy emellett színes egyéniség is (a kettő nem feltétlenül jár mindig együtt), az kiderült hétfő este a Pécsi Kisszínházban, ahol a már hagyományossá váló Törzsasztal vendége volt. Tolnai a Tito-féle Jugoszláviában nőtt fel, a magyar határ mellett, amit viszont vasfüggöny zárt le. Légüres tér jellemezte ezt a világot, minden állt, ami a gyerekkorhoz ideális volt, örökre bele lehetett feledkezni. Nyakig ültek a Tiszában, éltek, mint az ebihalak. Ez a furcsa, némileg bolondos, zárt, már-már misztikus világ Tolnai mai költészetének is alapforrása. Mesélt például egy félbolondról, aki 30 éven át minden áldott nap kiment az állomásra a szabadkai gyors elé, mert hitte, hogy aznap érkezik meg az a vagon palacsinta, amit ígértek neki. Efféle teremtmények jelenléte nagyon is jellemző a Tolnai-lírára. Arra a lírára, mely a 60-as évek elején a Symposium majd Új Symposium című folyóiratban indult. Tolnai az indulás pillanataira úgy emlékszik, hogy abban az időszakban Bácskában különös szellemi tér keletkezett: összetalálkozott egy egész nemzedékre való fiatal, akiket minden érdekelt, a tenger, a makedón freskók vagy éppen a szlovén szénatárolók, s rengeteg, akkor divatos áramlatot vontak be az irodalmi gondolkodásba. Felfigyelt rájuk Weöres Sándor, ők pedig a magyar irodalom minden kiválóságát közölték Mándytól Tandoriig, még Veres Pétert is. S hogy mire lehet jó valóban az irodalom? Tolnai Ottó most a vajdasági falvak magyar neveit menti meg, amiket a szerbek betiltottak. Novellában örökítette meg Nagyfényt (amit szerb fordításban Szomjúságnak hívnak, de a Nagyfény mégis csak szebb), és most Csantavért írja, a szomszéd néni segítségével, akinek nagyothalló volt az ura, és most egész nap hangosan csak me- sél-mesél Csantavérről - meséli az irodalmat, Tolnaival. M. K. Versenyjogi egyesület Sorbanállás a csomagért a Főpostán Megalakult a Magyar Versenyjogi Egyesület, melynek fő célja a tisztességes piaci magatartás népszerűsítése és védelme - tájékoztatta Szamosi Katalin, az egyesület alelnöke az MTI-t. A Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Védjegy Egyesület, valamint szabadalmi ügyvivők, bírák és ügyvédek által létrehozott szervezet további célkitűzése a nemzetközi tapasztalatok feldolgozása és adaptálása a hazai viszonyokra. A Nemzetközi Versenyjogi Egyesület tagjai közé felvett testület székhelye: Budapest, V. kerület Kossuth Lajos tér 6-8. Két év alatt: 1,7 millió visszautasított külföldi Az éppen két éve - 1991. október 4-étől - a bevezetett szigorított útlevélkezeléstől a határőrök 1,7 millió külföldi állampolgár beléptetését tagadták meg, mert a hazánkba igyekvők nem rendelkeztek elegendő pénzzel, illetve megfelelő útiokmánnyal. Krisán Attila ezredes, a Határőrség szóvivője az MTI kérdésére kedden elmondta, hogy összesen 90 ország állampolgárait küldték vissza a magyar határállomásoktól. A visszautasítottak közül 1 millió 450 ezren Romániából próbáltak magyar területre lépni. Jelentős számú, mintegy 30-40 ezer török, lengyel és jugoszláv állampolgár is hiába próbálkozott bejutni az országba. A szóvivő azt is elmondta, hogy az idén sem csökken a visszaküldöttek száma, akárcsak az intézkedés bevezetése után, így most is naponta átlagosan kétezer külföldi állampolgárt kell visszaküldeni a magyar határállomásokról. Gyorsabban nőttek, mint a betéti kamatok OTP-statisztika a lakásárakról Az utóbbi három évtizedben a lakásárak jóval gyorsabban emelkedtek, mint a banki betéti kamatok, vagy a fogyasztói árak - derül ki abból a statisztikából, melyet az OTP Bróker Rt. készített az OTP által szabad forgalomban értékesített lakások árának és a takarékpénztár betéti kamatainak változásáról. A felmérés 1961-től 1992-ig kíséri végig, mennyivel nőttek évente az OTP-lakások négyzetméterenkénti árai, illetve az OTP kínálta legmagasabb betéti kamat. Az összehasonlításból kiderül: míg a vizsgált három évtizedben a lakásárak 11-szeresükre nőttek, a betéti kamatok emelkedése mindössze 5,5-szö- rös volt. A fogyasztói árak ez idő alatt a KSH adatai szerint 7,5-szeresükre nőttek. Az OTP-lakásárak lassú növekedése 1972-ben indult, a betéti kamataié ennél öt évvel később. A fogyasztói árak 1963 óta folyamatosan nőttek, 1978 óta gyorsuló mértékben. Az emelkedés mind a lakásáraknál, mind a betéti kamatoknál 1986-tól gyorsult fel. Az OTP-lakás- és a fogyasztói árak, illetve az OTP-betéti kamatok 1986 óta csaknem azonos mértékben, több mint háromszorosukra emelkedtek. A lakásáraknál és a betéti kamatoknál a legdrasztikusabb évi emelkedést 1990 hozta: a lakásárak ebben az évben 52 százalékkal, a betéti kamatok 163 százalékkal nőttek. A fogyasztói árindex legnagyobb évi növekedésére - 35 százalékra - 1991-ben került sor. Képernyő előtt Időnként fölöttébb hasznos, ha egy kormánytisztviselő pontatlanul fogalmaz, mint például Katona Tamás államtitkár, akit nyilatkozata alapján - kölcsönösen szándéktalanul - a Nemzeti Tájékoztatási Iroda vezetőjének hihetünk. E termékeny félreértés következtében kiderült, milyen sok állami hivatal őrködik éberen nálunk, hogy nemzetünk naponta a politikai frissenborotváltság tudatában ébredhessen és a mélymagyar valóság párnáján aludj a szépre álmait - kölcsönözve ezt a „páma”-hasonlatot Móra Fe- renctől, ki Tömörkény István valóságlátásáról, ébren-álmodá- sáról szólt ilyen hasonlatokat termő szeretettel. Egyelőre még azt is csak álmodjuk, hogy a párna olyan lesz majd, amit ki-ki a saját feje alá igazíthat birkózófül kialakulásának veszélye nélkül. A MaCsak a kézbesítés expressz, a szállítás nem Egész nap tart a sorbanállás Fotó: Läufer László A délelőtti órákban a legnagyobb a forgalom a pécsi Főpostán. Minden ablaknál hosszú sorban állnak az emberek. Ki-ki az óráját nézi, mérgelődik és kritizálja a Postát. Nem különb a helyzet a csomagfeladónál sem. Mindössze egy ablaknál bonyolítják le a nagy forgalmat. Két fiatal postás végzi a munkát. A megjegyzéseket elengedik a fülük mellett.- Miért nem lehet két ablaknál feladni, ha sokan vagyunk? Ezt az egyet is félig behúzzák. - mondja egy munkaruhás férfi két csomaggal a kezében.-Én elválasztanám a csomagfeladást a kiadástól - okoskodik az egyik várakozó. A két postás felváltva rohangál be a raktárba kikeresni a küldeményeket.- Miért délelőtt hordják ki a csomagokat, amikor dolgozunk? Azért van tülekedés - vélekedik egy férfi. Na végre! Megjött a Quellétől rendelt csomag - de amikor megpillantja az utánvétet, egy fintor jelenik meg az arcán. Fogy, nő a sor, jönnek a következők.-A munkából rohantam be, de sietek vissza. Azt mondom, türelem. Átveszi a csomagot és elmosolyodik. Valami kertészeti cikk lehet benne. - Emberek, a türelem rózsát terem! Rózsatövek! - mondja és távozik. Jönnek kiskocsival is. Egy amerikai diák könyveket küld San Francisco-ba. Á tarifa átnézése után a két pakkból hármat csinál. így olcsóbb. Van, aki azt kifogásolja, miért nem lehet autóval a posta elé beállni? Aki nagy csomagot hoz vagy visz, csak taxival tudja elvinni. Minden nap ezt látni a pécsi Főpostán. Tóthné Gál Éva osztályvezető véleménye:-Tudomásul kell vennünk, hogy ma mások az emberek, sokszor minősíthetetlenül szólnak a postásokhoz. Gondot okoz a létszámcserélődés, a betanuláshoz pedig idő kell. Mindenesetre hamarosan megoldjuk a csomagnál a külön feladó és kiadó helyet. Az az igazság, hogy a csomagküldő szolgálatok megjelenésével nagyon megnőtt a csomagmennyiség. Sokan vissza is küldik az árut kifogás miatt. Ez többlet munka. Gond a raktári kezelés és tárolás, ezért tart hosszabb ideig a küldemény kikeresése.-A raktározás területi igényét nem tudjuk megoldani a közeljövőben - veszi át a szót Csermely László hivatalvezető. - Ha megfeszülünk, akkor sem tudunk mit tenni. A Magyar Posta egyszerűen nem volt felkészülve a csomagküldőszolgálattal megnövekedett csomagforgalomra. Az esti kiszállításra biztonsági okok miatt nem kerülhet sor. Átlagban 200-300 csomagot veszünk fel, de a csomagküldő szolgálatok feladásával volt 1500-2000 csomag is naponta. Az expressz küldemények felvétele és továbbítása is sok panaszt vált ki. Megtudtuk, hogy a 18 óra után feladottak csak a másnap esti vonattal szállítják el Pécsről, mert naponta csak egyszer, 19 órakor megy postavonat Budapest felé, - kivétel: a megyébe gépkocsi-járattal továbbított anyag. Az „expressz” megjelölés csak a soron kívüli kézbesítésre vonatkozik, és nem a szállításra. A távíróforgalom nagyon visszaesett, feltehetően a telefonhálózat bővülése és a fax térhódítása miatt. A pécsi Főpostán október 2.-án csak 1 távirat volt, de hétköznap sem éri el a tizet. Rozvány Gy. A Hivatal képben van gyár Televízión, mint szórakoztatóipari hivatalon kívül, gyarló ismereteim szerint legalább három olyan központi hivatalunk van, amely a tájékoztatást, a társadalommal való párbeszédet szolgálja. így a Miniszterelnöki Sajtóiroda, ami legalább olyan fontos, mint a Kormányszóvivői Iroda, és a Nemzeti Tájékoztatási Iroda is fontos, aminek a létrehozására 190 milliót fordít a Miniszterelnöki Hivatal a költségvetést foltozó pótköltségvetésből. Ezen hivatalok - az utóbbi kivételével - a Miniszterelnöki Kabinetiroda nevű hivatal alá tartoznak - és ez is nagyon fontos. Ha nem másért, akkor a korrekció miatt, mivel a kabinetiroda élén - félreértést elkerülendő - nem a hasonló ügyekkel is megbízott államtitkár áll, hanem egy másik. Nem csoda hát, hogy ahol ilyen sokan főnökösködnek, s ahol a hivatalok egyikében az alelnök kvázi-elnök lehet, ott egy új, a többieket irányító főnököt - esetleg másfelet - is választani kell. Ha riém másért, akkor a folytonos szerepezavar megelőzésére. Ahogy vezért választanak a darumadarak is. Ezeket a darvakat, élükön a vezérrel, már a Hortobágy fölött láttuk sötétleni A Hét záró képsoraiban. Még annakelőtte azt, hogy indulatok sötétlenek odalenn is. Meggyőződhettünk arról, hogy ezek az indulatok - például Dabas-Sáriban - nevezett hivatalok lététől nem zavartatva törnek ki újra és újra, s nem segítenek a püspök békéltető szavai sem. Az egymásnak feszülő elvek, hitek keményebben csikordulnak a csontnál: az egyház ezúttal türelmetlen képviselőire a Biblia igazsága üt vissza: ki szelet vet, vihart arat. A múlt hét megjegyzésre érdemes mottója talán az lehetne, hogy „A szőlő nem nagyon szereti a politikát.” Ezt a bölcs kijelentést az Egervin vezérigazgatója tette egy az operatőri munkát tekintve is színes, borízű, hordó-kerek riportban. Közös döbbenetünk, hogy a ková- csoltvas-borpalacktartók, a faragott hordók képeit a tragikus moszkvai képsorok feledtették. Ha már a képeknél tartunk, feledhetetlenül szépek a Bárdi-Büki Üvegszimpóziumról szóló film képsorai is. Az alkotótelep a közelmúltban lelt otthonra Kaposvár-közeli Goszthony-kúriában Jegenyés János, Kertészti Ágnes és más üvegművészek öntevékeny munkájának köszönhetően. Hívatlanul, hivatalok támogatása nélkül érkeztek; s szomorú, hogy vannak, akik már a művészetpártoló mecenatúra esélyéről is lemondtak. Bóka Róbert Százéves a villamosmérnökképzés Magyarországon A budapesti József Műegyetem, szinkronban az akkori fejlett világgal, 1893-ban létrehozta az első magyar elektrotechnikai tanszéket, melynek élére a nemzetközi hírű feltalálót és mérnököt, Zipemowsky Károlyt, a transzformátor egyik feltalálóját nyerte meg - emlékeztetett a kezdetre Selényi Endre, a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánhelyettese az önálló villamosmérnöki oktatás kezdetének 100 éves jubileuma alkalmából tartott emlékülésen, a Budapesti Műszaki Egyetemen. Az ünnepségen Pungor Ernő akadémikus, tárca nélküli miniszter, az OMFB elnöke arról beszélt, hogy a száz évvel ezelőtti magyar villamosipar Európa, de az akkori világ élén járt, és szomorú, hogy a hőskor emlékeinek nincs méltó múzeuma Magyarországon. Az OMFB elnöke hangsúlyozta: reméli, hogy az a múlt, amire hajdan a nemzetközi világ felfigyelt, feléled és minél gyorsabban jut előre az ország tudományos és gazdasági érdekei szempontjából fontos területeken. A 100 éves évforduló alkalmából megkoszorúzták Ziper- nowsky Károly szobrát, majd felavatták Liska József és Vere- bély László professzorok szobrát az egyetemen. Pécsi fotópályázat középiskolásoknak Újra fotópályázatot hirdet a pécsi 508-as szakmunkásképző és szakközépiskola, 22 év alatti, rendszeres középfokú oktatásban résztvevő fiatalok számára. Jelentkezni 1994. február 28-áig 4 egyedi papírképpel, és egy 4 képből álló sorozattal lehet. Nevezési lapot a rendezőségtől igényelhetnek a pályázók (508. sz. szakmunkásképző és szakközépiskola, 7601 Pécs, Pf.269.). A lap hiánya a képet kizárja az értékelésből! A műveket a Magyar Fotóművészek Szövetségének tagjaiból álló bizottság bírálja el. Találkozó Kóróson Kórós község várja minden jelenlegi és elszármazott polgárát, valamint a környékbeli reformátusokat október 9-én, szombaton a templomba, a dr. Hegedűs Lóránd püspök által tartott istentiszteletre és az azt követő falunapra a kultúrházba. Ezen a napon emlékeznek meg a község reformátusai, hogy eleik 200 évvel ezelőtt, 1793-ban építették a festett kazettáiról méltán híres, műemlékként nyilvántartott templomot, amelyet sokan keresnek fel az ország és a világ különböző tájairól. Szóvivő a Magyar Televízióban Szóvivőt neveztek ki a Magyar Televízióban. Várnai Klárát, a Magyar Rádió eddigi bemondóját Nahlik Gábor alelnök október 1-jétől bízta meg a szóvivői munkával. Várnai Klára ígérete szerint mostantól az eddiginél gyorsabban kaphatnak információt a MTV-ról az érdeklődő újságírók. Lassul a forgalom a magyar-szlovén határállomásokon A szlovén határrendőrök tervezett munkalassító sztrájkja miatt október 6. és 14. között fennakadások várhatók a határforgalomban - tájékoztatta az MTI-t a határőrség szóvivője. A magyar határőrség azt javasolja, hogy a nagy forgalmú Rédics helyett elsősorban a bajánsenyei határátkelőt vegyék igénybe a fuvarozók és az utasok. i
