Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)

1993-10-05 / 272. szám

1993. október 5., kedd aj Dunántúli napló 11 Működésképtelenség fenyegeti a Pécsi Kisszínházat (2.) Influenza Egyetlen fegyverünk a védőoltás Tegnapi számunkban hírt adtunk arról, hogy a Pécsi Kisszínházban ellentét alakult ki az igazgató, Mikuli János és az általa visszaminősített művészeti vezető, Bagossy László között, ami veszélyez­tetheti az intézmény normális működését. Az igazgató véle­ményét az előző számban, Ba­gossy László véleményét ezút­tal közöljük.-A konfliktusban két moz­zanat rejlik - mondta a vissza­minősített művészeti vezető -, az egyik munkaügyi kérdés, amelybe nem szívesen mennék bele, annál is inkább, mert a munkajogászok sem tudnak el­igazodni; minden valószínűség szerint a munkaügyi bíróságnak kell majd ebben állást foglalni. Nyilvánvalóan, ennek a mun­kaügyi vitának a hátterében a közalkalmazotti törvény és an­nak értelmezése húzódik. Mi­kuli János állítása szerint a köz­alkalmazotti törvény lehetősé­get ad az intézmény igazgatójá­nak, hogy a vezető beosztású dolgozókat mindenféle indoklás nélkül visszaminősítse. Mi pe­dig azt állítjuk, hogy ő ezt nem teheti meg, törvényellenesen jár el.- Ezek szerint indoklás nélkül döntött?- Végül is indokolt, de ez az indoklás a jog szerint nem áll meg a lábán. A határozott és ha­tározatlan idejű kinevezés kö­zött folyik itt a vita. Ami a kér­dés másik vonatkozását illeti, egyszerű a válasz: Mikuli Já­nosban eluralkodtak a művészi ambíciók, és ezeket nyilván csak úgy tudja kiélni ebben a színházban, ha azt a színházi vezetőt, akinek nevéhez és te­vékenységéhez fűződik a szín­ház művészi arculata, eltávo­lítja. Ebből következik az, hogy a közalkalmazotti törvénynek az a passzusa, amely lehetővé teszi, hogy nem kell indokolni a visszavonást, számára kedvező, mert ha indokolni kellene rész­letesen és tételesen minden kér­déskörre kiteijedően, akkor bajban lenne. Nem tartom ma­gamat tévedhetetlennek, és csalhatatlannak, de bármit, amit itt tettem, azt a színház érdeké­ben tettem, és annyi önérzetem lehet, hogy elvárhatom, ne ilyen alantas eszközökkel, a jog eset­leges lehetőségei mögé bújva próbáljanak engem kiiktatni a színház vezetéséből. Ezt a szi­tuációt művészi konfliktus okozta. Mikuli szerette volna megrendezni azt a produkciót, amelyet már el is kezdett ren­dezni, és amely az első bemuta­tója lesz színházunknak. Már­ton László darabjáról van szó, amelyet én nem támogattam egyértelműen, bár nem is álltam ellene igazából. De, közben én egy Sárosi István darabot pró­báltam hasonló helyzetbe hozni, annál is inkább, mert színhá­zunk kifizette ezt Sárosi István­nak.-A két darab kizárja egy­mást?- Igen, mert a színház gazda­sági kondíciói nem olyanok, hogy mind a két darabot meg tudjuk csinálni. Mikulinak tü­relmesnek kellett volna lenni, és várnia tavaszig, vagy esetleg a jövő őszig. Másrészt neki ebben a színházban nincs vezetői múltja. A vezetői tekintély nem azzal van összefüggésben, hogy bármennyire is legitim kineve­zéssel egy széket tesznek a fe­nekem alá, hanem azzal, hogy az ott dolgozó emberek meny­nyire fogadnak el engem veze­tőnek. Mikuli szeretné ezt a színházat kézi vezérléssel irá­nyítani, miközben a színház szervezeti és működési szabály­zata tartalmazza mindazokat a szervezeteket - operatív tanács, művészeti tanács -, amelyek nem vétózzák ugyan meg, de kontrollálják az igazgató egy­személyi irányító ambícióit. Amikor nyári szabadságról visszajöttek a dolgozók, egy operatív tanácson ismertette a határozatát, de a tanácsnak nem akadt egyetlen tagja sem, aki el­fogadta volna. Ezt a nagypoliti­kában alkotmányos válságnak hívják. Itt persze, arról van szó, hogy a dolgozók megtagadták a vele való együttműködést.- Fontos kérdésekben az operatív bizottság vagy az igaz­gató dönt?- Nyilvánvaló, hogy az igaz­gató. De azon mégis el kell gondolkodni, hogy egy tizenhét fős intézményben az öt vezető­ből senki sem hajlandó elfo­gadni az igazgató döntését. Számára nem az a fontos, hogy bebizonyosodnak-e vádpontjai ellenem vagy sem, hanem az, hogy eltávolítson a színház ve­zetéséből, hogy nehogy bele­szóljak. Sőt, azt mondja, hogy mint rendezőt kíván foglalkoz­tatni. Ehhez annyit, hogy az Olivért, amelynek őrült nagy sikere volt, s amelyre szerző­dést kötött a Nevelési Központ­tal, hogy ott játszani fogjuk, le­vette a műsorról. Pedig kifizet­tük a bérleti díjat. Azért vittük volna oda, hogy ne csak nyolc ­van gyerek lássa a mi kis szín­háztermünkben, hanem egy- szere négyszáz. Levette a mű­sorról, hogy ő tudjon dolgozni, hogy ne zavarjuk az ő művé­szeti megnyilvánulásait.-Nem kellett volna bevonni az eseményekbe az önkormány­zat kulturális bizottságát?- Úgy vélem, hogy egy ilyen színházban, ahová ő másfél éve került egy kialakult művészeti profil menedzselése céljából, a művészeti vezető ilyetén való elmozdítását feltétlenül meg kellene előznie egy konzultáci­ónak a kulturális bizottsággal. Amikor én lemondtam az igaz­gatói beosztásomról azért, hogy az intézmény menedzselése és a művészeti tevékenység ne föl­jön össze, akkor a közgyűlés úgy fogadta azt el, hogy meg­köszönte addigi tevékenysége­met, és hozzájárult ahhoz, hogy én a továbbiakban művészeti vezetőként működhessek. Ezt a megbízatásomat nem Mikuli Jánostól kaptam, hanem az előző igazgatótól, Mikuli csak a közalkalmazotti törvény életbe lépése után avatkozott bele az én státuszomba azzal, hogy a törvénynek megfelelően engem besorolt. Megint más kérdés, hogy jól vagy rosszul sorolt-e be. Megítélésem szerint akkor törvénytelenül járt el. Mikuli működésképtelenné tette a színházat, mert a testületéi nem üzemelnek, a művészeti ta­nácsot nem képes összehívni, mert az nem vállalja az együtt­működést, ennél fogva Mikuli egyedül irányítja a színházat. Kiadott levélben egy utasítást, hogy tőlem senki sem fogadhat el utasítást. A dolgozók való­színűleg meglepődtek ezen, mert én soha nem adtam nekik utasítást, akkor sem, amikor igazgató voltam. Tizenhét em­bert ugyanis nem lehet utasítá­sokkal irányítani. A kulturális bizottság az el­múlt héten ülésezett, s úgy dön­tött, hogy nem avatkozik bele a Kisszínház ügyeibe, még javas­lattétel szintjén sem. Cseri L. A hideg évszak közeledtével valószínűleg egyre többen gon­dolunk arra, vajon lesz-e most is a kellemetlen tünetek egész sorával járó influenzajárvány. Nyugat-Európa egyes országa­iban már elteijedt a híre a Pe­king-, a Panama-, a Texas-ví- rusoknak, amelyek állítólag a tavalyi influenzavírusoknál is agresszívebbek. Mivel informá­ciók hallatán valószínűleg so­kan már egy kis megfázás mö­gött is alattomos influenzavíru­sok garázdálkodását sejtik, megkérdeztük minderről az Or­szágos Közegészségügyi Inté­zet vírusosztályának vezetőjét.-Jelenleg még nincs infor­mációnk arról, hogy milyen inf­luenzavírusok támadása várható- mondta dr. Berencsi György.- A tendenciákról a WHO, az ENSZ Egészségügyi Világszer­vezete londoni székhelyű influ­enzaközpontja minden év feb­ruárjában ad ki jelentést, amely útmutatást ad arra nézve is, mi­lyen vakcinát ajánlatos előállí­tani a következő influenzajár­vány előtt. Az influenza elleni védőoltások összetételét ugyanis évenként változtatni kell, mivel részint új, legalábbis eddig ismeretlen vírus léphet akcióba, másrészt az úgyneve­zett A-vírustörzs tagjai földi vándorlásuk során jelentősen átalakuláson mehetnek keresz­tül. Mindennek az oka pedig az, hogy a vírusok, köztük az influ­Százezer forint jutalmat ad­tak át Körüs Ferencnek a tata­bányai múzeumban azért, mert beszolgáltatta a családi háza udvarán talált kincset. Körüs Ferenc vízvezeték-árok ásása közben csaknem 4000 darab ezüstérmét tartalmazó cserép­edényre bukkant, amit azonnal átadott a helyi múzeumnak. A szép gyűjteményben a tatáijárás előtti korszakból, III. Béla, II. enza vírusok az élőlények mindegyikénél régebbi múltra tekintenek vissza. Evmilliós lé­tük során e vírusok ezért olyan szintre tudták fejleszteni a má­sokon való élősködés techniká­ját, hogy még egyetlen ország­ban sem lehetett megakadá­lyozni, hogy például az influen­zavírusok újra és újra ne fertőz­zék meg emberek százezreit. Az egyetlen hatékony véde­kezést ma a védőoltások jelen­tik. Nálunk évente kb. 200 000 embernek elegendő vakcinát gyártanak, ám e korlátozott ka­pacitás is elég ahhoz, hogy minden olyan embert beoltsa­nak, akinek az élete függhet et­től. Enélkül egy influenzajár­vány alatt valószínűleg minden századik ember súlyos állapotba kerülne. A veszélyeztetett csoportok­nál az Állami Népegészségügyi és Tisztorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) kezdeményezi a beol­tást, de kapnak a vakcinából az érintett egészségügyi dolgozók és a rendőrség tagjai is. Ezenkí­vül, indokolt esetben bárki for­dulhat védőoltásért is az ÁNTSZ helyi intézményeihez. Magyarországon az utóbbi években általában február-már­ciusban jelentkezett az influen­zajárvány, de nem zárható ki, hogy esetleg korábban elérkez­nek hozzánk a vírusok. Ezért már októberben ajánlatos a vé­dettséget kialakítani. András és IV. Béla uralkodása idejéből egyaránt található vé­kony és vastag ezüstlemezből vert fizetőeszköz. A szakembe­rek a lelet értékét félmillió fo­rintra becsülik. A becsületes megtalálónak a tatabányai városi és a Komá- rom-Esztergom Megyei Ön- kormányzat adott 50 000- 50 000 forint jutalmat. A o 7Ü0KIÓMVUD. IpEOPOKIK T/A &RJÖUGVLy} Ll AETIUöTí Cyj&öwf Umuuk! öugve xövsrE-í &OSS2ÚT kCELL AUMOH ÓL... gyilkosán! AET/Uö LEM TOLYTATJA TOIYAJBS AZ EPTELMET- leu liapcot. Tudja, hogy Ilokismuud segTt- óEGE /JEL KÜL UEM GYŐZHET; EZEpT AZ ÉJ LEPLE ALATT HJKÄB& ELVOUUL. Jelenet a Kisszínház Creativ Response idei előadásáról Jutalom az éremkincs megtalálójának i i k * Az igazgató visszavonta a művészeti vezető megbízását

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom