Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)

1993-10-04 / 271. szám

1993. október 4., hétfő aj Dunántúli napló 7 Moszkvában változatlanul zavaros a helyzet. Szombati képünkön: pajzsai mögé húzódott a ro­hamrendőrség a kemény vonalasok kőzápora elől. Moszkva szavatolni akar Jelcin elnök levele a NATO-államokhoz * Göncz Árpád Hollandiába látogat Walesa 50 éves Szerdán ünnepelte 50. születésnapját Lech Wa­lesa államfő, a jókívánsá­gok özöne mellett kisebb politikai vihar közepette. Nem maradt reagálás nél­kül ugyanis az a nyilatko­zata, amelyben hétfőn kije­lentette, hogy a reformok védelme érdekében akár a Jelcini variánst” is haj­landó alkalmazni. A kormányalakításra ké­szülő Demokratikus Balol­dali Szövetség (SLD) szó­vivője élt még a legeny­hébb bírálattal, aki „nem a legszerencsésebbnek” mi­nősítette Walesa szavait, emlékeztetve az orosz és a lengyel viszonyok közti alapvető különbségre. Mint Zbigniew Siemiatkowski mondotta, Oroszországgal ellentétben Lengyelor­szágnak mind az elnöke, mind a parlamentje szabad és demokratikus választá­sok eredményeként került helyére. „Almomban se hinném, hogy valóban ilyen szándékai lennének Walesának” - mondotta a szóvivő.A Demokratikus Unió (UD) vezetője, Tade- usz Mazowiecki az államfő szavait egyszerűen „politi­kai metaforának” minősí­tette, mivel a két ország helyzete nem összehason­lítható. Krzysztof Król, a Független Lengyelország Konföderációja (KPN) ve­zető politikusa szerint ha Jelcin útján az értendő, hogy a parlamentet meg­fosztják a viz-, az áram- és az alkohol-ellátástól, ak­kor véleménye szerint ezek a módszerek a lengyel par­lamenttel szemben nem lennének sikerrel alkal­mazhatók. Bogdan Borusewicz, aki 1978-tól harcolt Walesa oldalán, azt mondotta: „Az elnöknek minden jót kí­vánnék, Lech Walesának meg azt, hogy válassza el az államérdeket attól, amit a maga számára politikai­lag hasznosnak tart Aleksander Hall, a Kon­zervatív Párt vezetője mél­tatva Walesa történelmi je­lentőségét, azt kívánta neki, ami szerinte hiány- zikiszerénységet, és a sza­vaiért való felelősségérze­tet. Brüsszel és Bonn Borisz Jelcin éppen akkor robbantott „bombát”, amikor a NATO fontolgatni kezdte: fel­vegye-e tagjai sorába az egy­kori Varsói Szövetségbe tar­tozó ellenfelek némelyikét. Ezt a következtetést vonta le a Reuter brit hírügynökség az orosz elnöknek tulajdonított levélből, amelyben figyelmez­tette a nyugati kormányokat: ne bővítsék az észak-atlanti tömböt a kelet-európai egykori szocialista országokkal. NATO-körökben mindeddig nem voltak hajlandók sem megerősíteni, sem cáfolni a a Jelcin-levél létét. (A Reuteren kívül más hírügynökség nem tett említést róla.) Diplomata körökben azon­ban úgy vélekednek, 'hogy a javaslat komoly akadályokat gördíthet az új tagok felvétele elé és felmérgesítheti a NATO-tagságot remélő orszá­gokat, köztük Magyarországot vagy Lengyelországot - írja kommentárjában Nicolas Do­ughty, a Reuter brüsszeli tudó­sítója. „El lehet képzelni, hogy mit szólnak majd a kelet-európaiak ahhoz, hogy az a Moszkva akarja szavatolni biztonságu­kat, amelynek árnyékából ép­pen, hogy kiszabadultak” - idéz a brit hírügynökség egy magát megnevezni nem óhajtó diplomatát. Borisz Jelcin orosz elnök „némiképp viszonylagossá tette” varsói kijelentéseit, ame­lyekben megértést tanúsított a NATO-tagságra vonatkozó lengyel óhaj iránt - közölte Bonnban a német kormány he­lyettes szóvivője, Norbert Schäfer, egyben megerősítve: Németország magkapta azt a levelet, amelyet a moszkvai politikus a legfontosabb NATO-államoknak küldött, s amelyben aggodalmát fejezte ki az Észak Atlanti Szövetség közép-európai államokkal tör­ténő kibővítésével kapcsolat­ban. A szóvivő azt mondta, hogy a levél bekerül majd a január 10-i brüsszeli NATO-csúcsértekez- let előkészítési folyamatába. A szóvivő idézte Klaus Kinkéinek az ENSZ Közgyűlés ülésszakán elhangzott beszédéből: A kelet- és közép-európai országok előtt fokozatosan meg kell nyitni az európai intézményekbe vezető utat, de Oroszország bevonása nélkül lehetetlen a tartós béke Európában. London Nagy-Britannia nem tervezi a NATO hamaros bővítését, de szövetségeseivel együtt fenn­tartja a jogot új tagok felvéte­lére - így reagáltak a brit kül­ügyminisztériumban az MTI érdeklődésére. Megerősítették, hogy meg­kapták az orosz elnök levelét, melyben Jelcin aggodalmait hangoztatta a kelet-európai or­szágok esetleges NATO-fölvé- telével kapcsolatban. A brit külügyminisztériumban nem részletezték Jelcin levelét, de kiemelték belőle, hogy az kie­gyensúlyozott orosz álláspont­ról tanúskodik, amennyiben el­vileg nem kifogásolta a NATO bővítését, de értésre adta, hogy Oroszorország nem akarja el­szigeteltnek érezni magát. Jel- cin-fő kifogása az, hogy szerinte a német egyesítés körüli elren­dezés folytán nem szabad bőví­teni a NATO-t - mondták az MTI-nek a brit külügyminiszté­riumban, és hozzátették: - Ez­zel nem értünk egyet, hiszen a NATO-t megalapozó washing­toni szerződés eleve világosan kimondja, hogy a NATO bővít­hető. Prága Prágában némi meglepetést és aggodalmat okozott Borisz Jelcin levele, amelyet az orosz államfő a nyugati nagyhatalmak vezetőihez intézett, ellenezve, hogy a kelet-európai volt kom­munista államokat fölvegyék a NATO-ba. Ladislav Spacek, Václav Ha­vel köztársasági elnök szóvi­vője, a prágai televízióban em­lékeztetett arra, hogy Jelcin nemrégiben még egészen más véleményt hangoztatott. Au­gusztus 25-én, prágai látogatása során tartott sajtótájékozatóján az orosz elnök kijelentette: Moszkvának semmi kifogása nincs az ellen, hogy a volt kommunista országok beillesz­kedjenek a nemzetközi struktú­rákba. A Holland Királyságban tesz hivatalos látogatást október 5. és 7. között Göncz Árpád köz- társasági elnök. A vizit során várhatóan különös súllyal ke­rülnek szóba gazdasági kérdé­sek, ezt bizonyítja, hogy az ál­lamfőt Szabó Iván pénzügymi­niszter, Balázs Péter, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium ál­lamtitkára, Barsiné Pataky Etelka, a Világkiállítás kor­mánybiztosa és az eddigi legné­pesebb üzletember-delegáció kíséri el. A 15 millió lakosú or­szág, ahol az államfő és kísérete három napot tölt, méreténél na­gyobb szerepet játszik az euró­pai integrációban, és azon álla­mok közé tartozik, amelyek se­gítették hazánk és az Éurópai Közösség között létrejött társu­lási szerződés létrejöttét, ennek parlamenti ratifikálására júni­usban került sor Hágában. Ha­zánk teljes jogú EK-tagságának kérdése az államfőhöz közelálló körök szerint éppúgy témája lesz a megbeszéléseknek, mint a két ország gazdasági kapcso­latai. Ezek a kapcsolatok az elmúlt időszakban szépen fejlődtek, ezt bizonyítja, hogy Hollandia a Magyarországon szerepet vál­lalt külföldi befektetők között a hatodik helyet foglalja el 300 millió dollárral, a vegyesválla­latok száma pedig 250 körül van. Az elmúlt 12 hónapban - többek között a holland kor­Az USA felnőtt lakosságának közel fele - 94 millió ember - olyan rosszul ír és olvas, hogy alig képes elfogadható munkát végezni, s nem ismeri ki magát egy buszmenetrenden. Ez derül ki a közoktatásügyi miniszté­rium megbízásából végzett fel­mérésből. Ezen belül 44 millió felnőtt egyáltalán nem, vagy csak igen korlátozott mértékben tud ími-olvasni: például egy ve­zetői jogosítványon meg tudja ugyan állapítani a határidő lejár­tát, de egy városi térkép kocka­beosztásain már nem tud eliga­zodni. ők a „funkcionális anal­fabéták”,mert gyenge olvasási készségük miatt nem tudják megtalálni a helyüket a társada­lomban. A már említett 94 millió kö­zött 50 milliónak az írás-olva­mány által biztosított exporthi­tel-garanciának köszönhetően is - áttörés következett be a magyarországi befektetésekben, megjelentek hazánkban a hol­land multinacionális cégek, köztük a Unilever, a Douwe Egberts, a Philips és a nagy bankok. A két ország kereske­delmi forgalma az elmúlt évben 600 millió dollárt ért el, az idei év első félében azonban 46 szá­zalékkal visszaesett a magyar kivitel és még ennél is nagyobb mértékben a holland közvetítés­sel, harmadik országokban ér­tékesített magyar áruk értéke. Több területen kapunk támo­gatást Hollandiától: 1992 no­vemberében meghosszabították a bilaterális segélyprogramot, amelynek keretében a Benelux- ország jelentős összeggel nyújt segítséget a magyar átalakulás­hoz. Segíti többek között a dél- magyarországi közúti határát­kelők építését, környezetvé­delmi projektek megvalósítá­sát, támogatja a magyarországi mezőgazdasági és gazdasági szakemberek, menedzserek képzését, valamint a budapesti tömegközlekedés korszerűsíté­sét. A kulturális kapcsolatok az elmúlt három év során szépen fejlődtek, ezt tanúsítja, hogy Groningenben hungarológiai központ nyílt, és a budapesti ELTE-n is dolgozik holland nyelvi lektor. sási és számolási képessége sem üti meg a kívánt mércét, mert bár egy városi térképen eliga­zodnak, de zsebszámológépen már egyszerű összeadásokat sem tudnak elvégezni. A középteljesítményű cso­portba tartozik a felnőtt ameri­kaiak egyharmada: ez a 60 mil­lió ember megfelel a minden­napi átlagos beszéd- és számo* lási követelményeknek. S csak egy 20 százaléknyi csoport - mintegy 40 millió ember - ren­delkezik olyan képességekkel, hogy a korszerű ismereteket al­kalmazni is tudja. A felmérés igazolja a szakér­tők aggályát,hogy a munkaerő jórészének alacsony képzett­sége Amerika versenyképessé­gét veszélyezteti. Veszélyben az USA versenyképessége? Kisebbségek a bécsi „csúcs” előtt A legforróbb téma? Az Európa Tanács október elejei bécsi csúcsértekezleté­nek várhatóan egyik „legfor­róbb” témája lesz a kisebb­ségvédelem kérdése. Az aláb­biakban az APA osztrák hí­rügynökség közlése alapján adjuk közre azt az áttekintést, amely az európa tanácsi tagál­lamok kisebbségi viszonyait elemzi, a szervezet rendelke­zésére álló hivatalos adatok alapján. BELGIUM: A tízmillió la­kosú ország 58 százaléka fla- mand, 32 százaléka vallon ere­detű. A németajkúak száma 66 ezer. BULGÁRIA-. A 8,6 millió la­kos túlnyomó többbsége bolgár. 900 ezer a törökök száma, míg 2,5 százalék a cigány és roma népesség. NÉMETORSZÁG: 80 millió lakos. 60 ezer szorb, 30 ezer dán, 30 ezer (más adatok szerint 70 ezer) cigány és roma. Az 5,88 millió külföldiből 1,8 mil­lió török (közülük 40 ezer kurd), közel másfél millió a be­vándorolt az Európai Közösség más országaiból, - mindenek­előtt olaszok, görögök és spa­nyolok - 775 ezren a volt Jugo­szlávia tagállamaiból, valamint 271 ezer lengyel, 187 ezer oszt­rák, s ezenkívül mint egy mil­lióan Afrika, Ázsia és Latin- Amerika államaiból. DÁNIA: 5,14 millió lakos, akiknek 96,5 százaléka dán, 1,7 százaléka német, 0,4 százaléka svéd. ÉSZTORSZÁG: Az 1,58 mil­lió lakos 61,5 százaléka észt, 30,3 százaléka orosz, 3,1 száza­léka ukrán, 1,8 százaléka fehér­orosz, 1,1 százaléka finn, vala­mint tatárok, németek és lettek is élnek itt kisebb számban. FINNORSZÁG: Ötmillió la­kosának 93,6 százaléka finn, hat százaléka svéd és mindössze 1730 a lappok száma. FRANCIAORSZÁG: 52,2 millió lakosából 900 ezer a bre­ton, 1,2 millió az elzász-lotha­ringiai, 200 ezer az olasz és korzikai, 300 ezer a katalán, 200 ezer a flamand és 150 ezer a baszk. A 3,6 millió külföldi 22 százaléka portugál, 20 száza­léka algériai, 14,5 százaléka spanyol, 13,4 százaléka olasz, 7,6 százaléka marokkói, to­vábbá tunéziai, délszláv mene­kült, török, illetve szenegáli. A külföldiek 60 százaléka euró­pai, 35 százaléka afrikai, 3,5 százaléka ázsiai. NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG - Az or­szágban 57,5 millió brit - vagyis angol, skót, walesi és ír él. Wales-ben 1981-es adatok szerint 21 200-an csak a helyi nyelvet beszélték, további 482 ezren a walesit és az angolt. Skóciában 80 ezren beszélik a gael-t és az angolt. További nyelvek a manx - a Man-szige- ten - és a kom Comwallban. Nagy-Britanniában és Észak­írországban négymillió külföldi él, elsősorban a Nemzetközös­ség államaiból, így Indiából, Pakisztánból, és afrikai orszá­gokból is. OLASZORSZÁG: 56,4 mil­liós népességének 95 százaléka olasz. 1,5 millió szárd (ebből 12 ezer katalán) 550 ezer rétoro- mán (friuliak és 30 ezer ladin), 300 ezer németajkú, 200 ezer franko-provánszi, 100 ezer szlovén, 90 ezer albán, 15 ezer görög él. Becslések szerint mint egy 1,5 millió külföldi tartóz­kodik Olaszországban, főként Kelet-Európából, Észak-Afri- kából, Etiópiából és Szomáliá­ból. LITVÁNIA: A 3,7 millió la­kos 76 százaléka litván, 9,4 szá­zaléka orosz, hét százaléka len­gyel, 1,7 százaléka fehérorosz, 1,2 százaléka pedig ukrán, zsidó, tatár, lett és német. HOLLANDIA: 15 millió la­kosából félmillió a fríz. Az itt élő 600 ezer külföldi főként a törökök, marokkóiak, britek, németek, belgák, spanyolok és olaszok közül kerül ki. NORVÉGIA: 4,2 millió lako­sából 40 ezer a lapp, és 12 ezer a finn. A külföldiek száma 82 ezer. AUSZTRIA: 7,8 milliós né­pességének 98 százaléka németajkú. Ezenkívül 22 ezer horvát, 16 ezer szlovén, 12 ezer magyar él itt. A külföldiek kö­zül 200 ezren a volt Jugoszlávi­ából, 120 ezren Törökország­ból, 60 ezren Németországból, 20 ezren Romániából és 12 ez­ren a volt Csehszlovákiából vándoroltak be. PORTUGÁLIA: 10,3 millió lakosából 700 ezer a volt gyar­matokról települt be. Emellett kisszámú afrikai kisebbség is él az országban. SVÉDORSZÁG: 8,5 millió lakos. Ebből 30 ezer (más ada­tok szerint azonban félmillió) a finnek száma. 15 ezer lapp és 400 ezer külföldi él ezenkívül Svédországban. SVÁJC: 6,87 milliós népes­ségéből 65 százalékot képvisel­nek a németajkúak, 18 százalé­kot a franciául és 12-t az ola­szul beszélők. Mindhárom hiva­talos nyelv, míg a rétoromán - amelyet 10 százalék beszél - tartományi nyelvként elismert. Svájcban 1,2 millió külföldi él (31 százalékuk olasz, 13 száza­lék a volt Jugoszláviából, tíz százalék Spanyolországból, s mintegy 29 ezer osztrák is.) SZLOVÁKIA: 5,3 millió la­kosából 86 százalék a szlovák, 600 ezer a magyar, 64 ezer a cseh, 41 ezer az ukrán és az orosz, 14 ezer a roma és a ci­gány. SZLOVÉNIA: Kétmilliós né­pességének 90,5 százaléka szlovén, 2,9 százaléka horvát, 2,2 százaléka szerb, fél száza­léka magyar és 0,1 százaléka SPANYOLORSZÁG: 39,4 millió lakos. Ennek 73 száza­léka kasztíliai spanyol, 18 szá­zaléka katalán, 6 százaléka, ga­líciai, 1,5 százaléka baszk. Él itt félmillió cigány és roma, vala­mint 360 ezer külföldi. CSEHORSZÁG: 9,8 millió lakosából 94 százalék a cseh, 425 ezer a szlovák, 70 ezer a lengyel, 50 ezer a német, 38 ezer a cigány és roma, 23 ezer a magyar. TÖRÖKORSZÁG: 57 millió lakosa 90 százalékban török. Mintegy 7 százaléka kurd, számszerint körülbelül 8,7 mil­lió. 1,6 százalék az arabok, 0,3 százalék a cserkeszek aránya. MAGYARORSZÁG: 10,3 mil­lió lakosából 90 százalék ma­gyar, 2,3 százalék németajkú, egy százalék szlovák, 0,9 száza­lék délszláv, 0,3 százalék ro­mán, valamint mintegy 700 ezer cigány és roma.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom